1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarszecsőd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Székhelye: 9912 Magyarszecsőd, Fő út 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Magyarszecsőd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatala látja el. Székhelye: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Magyarszecsőd község közigazgatási területe.

(6) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös hivatalt hozott létre Döbörhegy, Döröske, Halastó, Molnaszecsőd, Nagymizdó és Szarvaskend községek önkormányzataival, Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(7) A Képviselő-testület, a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven

(8) Magyarszecsőd Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

2. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://magyarszecsod.asp.lgov.hu

3. § (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.

(2) Az Önkormányzat feladatai ellátása során együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a térségi önkormányzati társulásokkal.

(3) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(4) Az Önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A feladat önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja

(4) Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület és szervei útján, valamint társulási megállapodás alapján és a gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

(2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottságok, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és a társulás.

6. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.

7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését felülvizsgálhatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.

(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap első hétfőjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

10. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni – ide nem értve az Mötv. 44. §-ában meghatározott indítvány alapján – rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

11. § A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

12. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

13. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

14. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

15. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére a korelnök jogosult.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább kettő nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni a képviselők részére, amennyiben a rendelet 3. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.

16. § A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.

17. § (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 14. §-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.

18. § A jegyző soron kívül köteles jelzéssel élni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.

19. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

20. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

21. § A. Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét a 4. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

23. § Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

24. § (1) Amennyiben a rendelettervezet előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, annak megtárgyalását a polgármester jóváhagyta, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

25. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.

(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

26. § (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

27. § A jegyzőkönyvből az ülés után a képviselő-testület által meghozott döntést vagy a döntés kivonatát tartalmazó kivonatot küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.

28. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

29. § (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek a Hivatal munkaidejében soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.

30. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre 3 fővel.

(4) A Bizottság feladat- és hatáskörét az 5. melléklet tartalmazza.

31. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére, kérdés kivizsgálására, javaslat kidolgozására ad-hoc bizottságot hozhat létre. A létrehozott ad-hoc bizottság létszámát, feladatát és megbízatásának időtartamát a testület esetenként határozza meg.

(2) Az ad-hoc bizottságok működésére a bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

32. § (1) A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt, valamint mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.

(3) A Bizottság tagja a jegyzőtől a Bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

33. § (1) Magyarszecsőd község polgármestere feladatát főállású megbízatásban látja el. A polgármester Magyarszecsőd Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester esetében a munkáltatói jogköröket.

34. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

35. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

36. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és az alpolgármester feladatait a polgármester a megválasztásától számított három hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület tájékoztatása mellett.

37. § (1) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

38. § A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, de maximum 6 hónap időtartamra, a jegyzői feladatokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.

39. § A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.

40. § (1) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A hivatal címe: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.

41. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg. Az ilyen tárgyú megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult, melynek felhatalmazása alapján a megállapodást a polgármester írja alá.

42. § (1) Az önkormányzat a 6. mellékletben felsorolt társulások tagja.

(2) A képviselő-testület által társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.

43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, azokkal együttműködik.

44. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint e rendelet 11. §-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.

45. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester haladéktalanul átadja a Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a Bizottság tagja részére.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) A Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a Bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról, figyelemmel az Mötv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre.

46. § A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

47. § A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat a Hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.

49. § Ez a rendelet 2024. november 20-án 17 óra 10 perckor lép hatályba.