1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Piliscsaba Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 2081 Piliscsaba, Kinizsi u. 1-3.

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Piliscsaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Piliscsabai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.piliscsaba.hu

(5) Az Önkormányzat működési területe Piliscsaba Város közigazgatási területe.

(6) Az Önkormányzat jogi személy. Vezető szerve a Képviselő-testület, melyet a Polgármester képvisel.

(7) A helyi önkormányzati jogok Piliscsabán választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(8) Az önkormányzati feladatokat a polgármester és a Képviselő-testület és átruházott szervei látják el. Azzal a kikötéssel, hogy a Képviselő-testület a működőképesség biztosítása érdekében egyes hatásköreit a Polgármesterre, és az Önkormányzat bizottságaira, és a Jegyzőre ruházza át jelen Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint.

(9) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő a polgármesterrel együtt. A képviselők névjegyzékét jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(10) A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábráját jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(11) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. melléklet tartalmazza.

2. § (1) Piliscsaba jelképei Piliscsaba város címere és zászlója.

(2) Az Önkormányzat az arra érdemes személyeket és portákat az alábbi kitüntetésekben részesítheti:

(3) A város jelképeinek leírásáról és kitüntetéseiről, azok használatának rendjéről, illetve odaítéléséről külön önkormányzati rendelet szól.

3. § A polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Piliscsaba címerét ábrázoló bélyegző is használható. A bélyegző nyilvántartásról, és a kiadmányozási szabályzatról a jegyző gondoskodik.

4. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok tekintetében a Mötv. 13. § rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Önkormányzat az önként vállalt feladatok ellátása érdekében, a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeinek függvényében - a törvényi előírásokra figyelemmel határozza meg évenként, anyagi fedezetet is biztosítva költségvetésében, hogy milyen feladatokat, milyen mértékben és milyen módon lát el.

(3) Az Önkormányzat egyes feladatainak részbeni, ill. teljes átvállalása körében létrejövő lakossági önszerveződő közösségek (egyesületek, alapítványok stb.) működését segíti, támogatja, azokkal együttműködik.

(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Képviselő-testület hatásköreinek átruházására a Mötv. 41. § (1)-(5) bekezdései az irányadóak.

(5) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskörök tovább át nem ruházhatók.

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes- és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a Képviselő-testület zárt ülést tart.

(3) Zárt ülés tartása esetén a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

(5) A zárt ülés anyaga csak annyi példányban sokszorosítható, hogy a (4) bekezdésben felsorolt személyek egy példányt kaphassanak.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

6. § (1) Az alakuló ülés megtartására a Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak. A Mötv. 43. § (2) bekezdése szerint az alakuló ülést polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása után először a Képviselő-testület, majd a Polgármester, Alpolgármester esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Polgármester eskütételénél és a képviselők eskütétele során a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(4) Az eskü szövegére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(5) A Mötv. 43. § (3) bekezdése szerint az alakuló vagy az azt követő ülésen a Képviselő-testület elvégzendő kötelező feladata a hatályos SZMSZ felülvizsgálata. Amennyiben a hatályos SZMSZ-t a Képviselő-testület nem módosítja, abban az esetben is köteles határozatba foglalt döntést hozni.

7. § (1) A Polgármester döntése szerint ismertetheti azokat a célokat, elképzeléseket, amelyekért a településen a ciklus során dolgozni kíván, és amelyek megvalósítása érdekében számít a képviselő-testület, a helyi civil szervezetek, gazdálkodó szervek, valamint a lakosság együttműködésére. A program előterjesztésére az alakuló ülésen a polgármesteri eskü letételét követően kerülhet sor. A programot a polgármester írásban és szóban is előterjesztheti.

(2) A Polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a Mötv. 116. § (5) bekezdése alapján gazdasági programot, fejlesztési tervet fogad el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

8. § (1) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit. A bizottságok elnökeinek megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A Polgármester és az Alpolgármester nem lehet bizottságnak elnöke. A Képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a Polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(2) Az Alpolgármester megválasztására a Mötv. 43. § (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) Az Alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke hirdeti ki.

(4) Ha az Alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a hatályos Mötv. szerinti minősített többség, e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen megismételt szavazást kell tartani.

(5) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) E § alkalmazásában tisztségviselő a Polgármester, az Alpolgármester, és a bizottsági elnök.

9. § (1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen a Polgármester előterjesztése alapján megválasztja az állandó bizottságok képviselő tagjait. A bizottságok tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A Polgármester és az Alpolgármester nem lehet bizottságnak tagja. A Képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a Polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(2) Az állandó bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen dönt. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjaira hatáskör nem ruházható, önkormányzati képviseletet el nem láthatnak.

(3) Az eskü szövegére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) Az állandó bizottság (képviselő és nem képviselő) tagjai megbízatásának megszűnése esetén az új tagok megválasztására a 8. § (1)–(4) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

10. § A Képviselő-testület alakuló ülésének és további üléseinek a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester Mötv.-ben meghatározott javadalmazásán kívül megillető juttatásairól, a főállású alpolgármester illetményéről külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület a képviselők, a bizottsági elnökök, a bizottság (képviselő és nem képviselő) tagjai tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.

12. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, illetve saját munkaterve alapján, de évente legalább 6 alkalommal tartja üléseit. Az ülés időtartama legfeljebb 5 óra.

(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönthet az ülés időtartamának legfeljebb 1 órával történő egyszeri meghosszabbításáról.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket az (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, úgy az ülést a következő munkanapon, azonos időben folytatja, ha ez akadályba ütközne, úgy egyszerű szótöbbséggel, határnap kitűzésével dönt az ülés folytatásáról. Az így összehívott testületi ülésen más napirend tárgyalására nincs lehetőség.

(4) A Képviselő-testület tanácskozási szünetet rendelhet el, melyet minden évben az éves munkaterv elfogadásakor rögzít.

(5) A rendes képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a város lakóit a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a városi honlapon történő megjelentetéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt legalább 5 nappal).

13. § (1) A Polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a Képviselő-testület éves munkatervében.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, a rendkívüliség indokának meghatározásával.

(3) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt email útján meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, ebben az esetben szükséges a képviselők telefonon történő értesítése is.

(4) A rendkívüli ülésen a Képviselő-testület csak a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.

(5) A rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a város lakóit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a városi honlapon történő megjelentetéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával).

14. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(3) A munkaterv tervezetét minden tárgyévet megelőző december 31-ig a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A Jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a település polgárai számára megismerhető legyen a helyben szokásos módon (hirdető tábla és piliscsaba.hu) történő közzététellel.

15. § (1) Az ülést a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt öt naptári nappal tájékoztatja az Önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatás eljárási szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

16. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendek előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

(3) A képviselők és meghívottak a Képviselő-testület ülése előtt négy naptári nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon megkapják a meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirend tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.

(4) A meghívót és a napirendek írásos anyagát a képviselők részére fenntartott Google Drive elektronikus felületre kell feltölteni és a feltöltésről e-mail útján kell a képviselőket értesíteni. Minden nem képviselő meghívott részére e-mail-ben kell a meghívót kézbesíteni.

(5) A Képviselő-testület elé kerülő napirendeket írásban kell előterjeszteni. Ezen rendelet 13. §-ában meghatározott esetben a Képviselő-testület döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

(6) A Képviselő-testület halaszthatatlan esetben rövid úton az érintettek (képviselő, szakértő, meghívott) visszajelzését követően (e-mail, telefon stb.) is összehívható. Ebben az esetben az előterjesztésre a 13. § 3)4)5) bekezdések az irányadók.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. 45. § az irányadó.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

(3) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

(4) A Képviselő-testület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz.

(5) Ha az ülés a napirend tárgyalása közben határozatképtelenné válik, a határozatképtelenség megállapítása után a Polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendjei a következő ülés napirendjére kerülnek.

18. § (1) A testületii ülések napirendjének összeállításáról a polgármester, a bizottsági ülések napirendjének összeállításáról a bizottsági elnök jóváhagyását követően a Jegyző gondoskodik.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

(3) Napirenden kívüli (napirend előtti, napirend utáni) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a település egészét érintő, halaszthatatlan ügyben tehető. A felszólalási szándékot szükséges az ülést megelőzően jelezni a polgármesternek, egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A napirenden kívüli felszólaláshoz csak a polgármester, illetve a személyében érintett szólhat hozzá legfeljebb három percben.

19. § (1) A települési képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) A települési képviselő az önálló indítványát a Képviselő-testület állandó bizottságánál, illetve a polgármesternél írásban terjesztheti elő.

(3) A települési képviselő önálló indítványát a tárgykör szerint érintett bizottság által történő megtárgyalást követően lehet napirendként felvenni. A bizottság javaslatot tesz a tárgyalás időpontjára is.

20. § (1) A települési képviselő az ülés bármely szakában ügyrendi indítványt tehet.

(2) Ügyrendi indítványon az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, vonatkozó jogszabályokban szabályozott, jogszerűséget érintő javaslatot vagy kérdést kell érteni.

(3) Ügyrendi indítvány esetén a képviselőknek soron kívül, legfeljebb 2 perces hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.

(4) Az ügyrendi javaslatról a jegyző törvényességi észrevételei után a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

21. § (1) Olyan ügyek tárgyalhatóak sürgősséggel, melyekben a döntés 7 naptári nap halasztást nem tűr.

(2) A Polgármester, az Alpolgármester, a bizottság, a képviselő, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetőleg a Jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi előterjesztés).

(3) A sürgősségi előterjesztést a Polgármesternél kell írásban benyújtani, legkésőbb a testületi ülést megelőzően 1 órával.

(4) A sürgősségi előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, a sürgősség indokolását, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.

(5) Amennyiben a polgármester a javaslatnak nem ad helyt, akkor a Képviselő-testület dönt arról, hogy a Képviselő Testület tárgyalja-e az előterjesztést.

22. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a Polgármester vagy felkérésére a napirendi pont előterjesztője röviden ismerteti a napirendi pont lényegét, a döntési lehetőségeket. Ezt követően, amennyiben bizottság már tárgyalta a napirendi pontot, a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok véleményét, amelyet legfeljebb 5 percben megindokolhatnak, illetve kiegészíthetnek.

(2) A szóbeli kiegészítést követően a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyekre a vita előtt kell válaszolni.

(3) A Polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A vitában résztvevő képviselők, illetve a tanácskozási joggal résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt a jelentkezésük sorrendjében.

(5) A Polgármester saját véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(6) Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(7) Jelentősebb napirendek tárgyalását megelőzően a Képviselő-testület Esetenként ügyrendi javaslat alapján az (5) és a (6) bekezdéstől eltérhet.

(8) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, illetve az erre irányuló ügyrendi javaslat elfogadásra került, a polgármester a vitát lezárja.

(10) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra, melynek időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(11) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat - módosító indítvány - pontosítható.

(12) A Polgármester a vita lezárása után összefoglalja az elhangzottakat és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat.

(13) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(14) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(15) Amennyiben egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirendi ponttal kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(16) Amennyiben az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület változtatás nélkül dönt, úgy a döntéshozatal előtt a polgármester ismerteti a határozatot vagy a határozati javaslatot.

(17) A Jegyző joga és kötelessége jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a Polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

23. § A Képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha erről a Képviselő-testület előzetesen másként dönt.

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelettervezet, a határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató. (8. melléklet)

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Az előterjesztés készítője:

(4) Az előterjesztés elkészítéséért felelős személyt a Jegyző jelöli ki, kivéve a (3) bekezdés d) pontját. Az elkészítésért felelős személy az előterjesztést a kiküldést megelőző 3 nappal köteles a jegyző részére eljuttatni. A javításra visszaadott előterjesztést az elkészítésért felelős személy köteles haladéktalanul korrigálni.

(5) Halasztást nem tűrő esetben a Polgármester engedélyezheti az írásban benyújtott előterjesztés /kivétel rendelettervezet/ testületi ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához szünet elrendelésével megfelelő időt kell biztosítani.

(6) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg. A bizottságok határozatát, illetve a bizottság határozati javaslatát az ülés előtt írásban vagy szóban ismertetni kell.

(7) Az előterjesztést az előterjesztő a határozathozatalig visszavonhatja.

25. § (1) A Polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé a megalapozott döntés meghozatala érdekében, az előterjesztést a Polgármester vagy a Képviselő-testület visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során a bizottság elnöke is visszakérheti.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni.

(4) Korábban tárgyalt napirendi pont újratárgyalásának előterjesztéséről a Polgármester dönt.

26. § (1) A Polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Az érintett személy a vita során bármikor megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

(4) Három ismétlődő rendbontás elkövetése után a képviselő 1 havi tiszteletdíja megvonható, melyről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

(5) Háromnál több rendbontás elkövetése esetén a Polgármester a következő képviselő-testületi ülésen kezdeményezheti a Mötv. 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselő bizottságból történő visszahívását.

(6) Rendbontásnak minősül, ha a képviselő a Képviselő-testület tagjainak, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, a képviselő-testületi ülésen résztvevő más személynek tekintélyét, vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezéssel illet, vagy hangnemet használ vagy azzal azonos jelentéstartalmú magatartást tanúsít. Így különösen, ha trágár kifejezéseket, tiszteletlen hangnemet vagy egyéb erre utaló kéz vagy egyéb mozdulatot használ, arckifejezést tesz.

27. § (1) Az Önkormányzat vagyongazdálkodása körében a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat a piliscsabai honlapon nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az Önkormányzat által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele kettőszázezer forint alatti összeg esetében mellőzhető.

28. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére a Mötv. 47. § az irányadó.

(2) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő legalább tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja legfeljebb 8 naptári napon belüli időpontra és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendi pontjai a következő ülés napirendjére kerülnek.

(3) A Mötv. 50. §-ban meghatározott eseteken túl minősített többséggel elfogadott döntés szükséges a következő ügyekben:

(4) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésein a szavazás Mikrovoks szavazatszámláló rendszerrel történik, amennyiben a szükséges technikai feltételek nem adottak, akkor a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(3) A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.

(4) A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Titkos szavazás a Mikrovoks szavazatszámláló rendszer titkos szavazás funkciójának igénybevételével, vagy papír alapon urnába történő gyűjtéssel történik. Titkos szavazásnál csak a szavazás végeredményét lehet megjeleníteni.

30. § (1) Névszerinti szavazás esetén a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) A Polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor igen, nem, tartózkodom kijelentéssel szavaznak.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntés és díszpolgári cím adományozása esetén.

31. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ahhoz kapcsolódóan kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, Polgármesterhez, Alpolgármesterhez és a Jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző negyedik munkanapon 12:00 óráig a Jegyzőhöz írásban benyújtottak.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a Polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.

(6) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(7) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.

(8) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(9) Az illetékes bizottság az adott ügyben történt kivizsgálásról a Képviselő-testületnek köteles beszámolni a következő képviselő-testületi ülésen.

32. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre.

(3) Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

33. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) Rendelettervezetet az érintett szakbizottság, költségvetési rendelettervezetet, végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményével, valamint a jegyző törvényességi ellenőrzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) Rendelettervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítvány írásban, szövegszerű javaslattal tehető úgy, hogy azt az érintett szakbizottság, költségvetést érintő kérdésben – a határozati javaslatban szereplő kötelezettségvállalások esetét is beleértve – a Polgármester, és a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményével ellátva lehet a Képviselő- testület elé terjeszteni.

(4) A Polgármester, a bizottságok elnökeinek és a Jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt társadalmi vitára bocsáthatja.

(5) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait az Önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

(6) A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló rendelet-tervezeteket a Polgármester, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, és egyéb rendelet tervezeteket a Jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(7) A rendelet hiteles szövegét a Jegyző szerkeszti.

34. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) Az önkormányzati rendeletek és határozatok hivatalos szövegét elektronikus formában az Önkormányzat honlapja tartalmazza.

35. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza a szakértői vélemény lényegi tartalmát is.

(2) Képviselő-testület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, továbbá a Polgármester és a Jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(5) A jegyzőkönyv hitelesítésére és elkészítésére a Mötv. 52. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről, ideértve az ülésről készült hanganyag archiválását és őrzését is.

(7) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 3 munkanapon belül a település honlapján – egy éves időtartamra – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

36. § (1) A Képviselő-testület határozza meg bizottságait, a bizottságok (képviselő és nem képviselő) tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3) A bizottságok feladatai az Mötv 59. § (1) bekezdésen túl különösen:

(4) Az állandó bizottságok részletes feladatkörét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek eldöntését átruházhatja illetékes bizottságaira. Az átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, amikor az időpont vagy esemény bekövetkezik.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt ok vagy feladat megszűnéséről a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

(8) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

37. § (1) A bizottságok működésére a Mötv. 60. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. A nem képviselő tagok megválasztásukat követően, a képviselőkkel azonos módon titoktartási kötelezettségükről esküt tesznek. A tagok titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságuk megszűnése után is fennáll. Titoktartás alatt értendő a képviselők, tisztviselők bármely piliscsaba.hu domain e-mail levelezésben lévő Önkormányzat vagyongazdaságát, lényeges érdekét érintő adat bármely lementése, továbbítása, és fénykép rögzítése.

(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készít el.

(4) A bizottság munkáját bizottsági titkár segíti. A titkár a bizottság ülésein köteles részt venni. A titkárt feladatai ellátása során a bizottság jegyzőkönyvvezetője segíti.

(5) A PFB titkári feladatait a Jegyző által kijelölt hivatalai tisztviselő, a HB titkári feladatait a Hivatal szociális ügyintézője látja el.

(6) A titkár feladatai:

(7) A jegyzőkönyvvezető 5 naptári napon belül elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet a bizottsági elnök ír alá, és eljuttatja a Jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából.

(8) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és elnökhelyettese írja alá (hitelesíti). A bizottság elnökének vagy elnökhelyettesének távolléte esetén a bizottság dönt a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről.

38. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit az ülés előtt öt naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot és előterjesztést tartalmazó indítványára. Ez esetben a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt egy naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(3) A bizottságot a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben is össze kell hívni.

(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolattartását a Polgármester biztosítja.

(5) Együttes bizottsági ülés tartható a Polgármester javaslatára, ahol a bizottságok tagjai szavaznak a levezető elnök személyéről. Ezt követően a szavazások a bizottságok részéről bizottságonként, saját hatáskörükben történnek.

(6) A bizottság ülésén a Jegyző vagy az általa megbízott részt vesz.

39. § A mindenkori, jelenleg a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

40. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi munkáját a jegyző által kijelölt titkár segíti.

41. § (1) A Képviselő-testület a Ntv. 81. § (1) bekezdésében megjelölt és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(2) Az éves költségvetési rendeletben meghatározott önkormányzati fenntartású nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez a helyi nemzetiségi önkormányzatok egyetértése szükséges.

(3) Az egyetértési és véleményezési jog gyakorlására az Ntv. 83. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez biztosított hozzájárulást.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a helyi nemzetiségi önkormányzatok használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az Önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

42. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzati testületek képviselő tagjainak nyelvhasználatára a Ntv. 5. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok igényeinek megfelelően köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék.

(3) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a Ntv. 80. §-ban meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(4) Az Önkormányzat lehetővé teszi a helyi nemzetiségi önkormányzat részére, hogy rendezvényeiket az önkormányzati intézményekben ingyenesen megszervezhessék. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetni az elnöknek az intézmény vezetőjével, vagy a Jegyzővel.

43. § (1) A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A Polgármester a Képviselő-testület elnöke. Az Önkormányzat vezetője, az Önkormányzat egészének működéséért felelős.

(3) A Polgármester tisztségét főállásban látja el.

(4) A Polgármester a Képviselő-testület döntései szerint saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt.

(5) Döntést hoz a Képviselő-testület által rendeletben foglaltak végrehajtásának érdekében.

(6) Feladat- és hatáskörében eljárva 3.000.000 Ft összeg erejéig szerződéses kötelezettséget vállalhat képviselő-testületi döntés hiányában, melyről a következő ülésen tájékoztatást nyújt, negyedévenként a Hivatali és Intézményi kifizetésekről kimutatást kér, melyről szintén tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

(7) A Polgármester és a Jegyző ellenjegyzi a Hivatal és Intézmények egy millió feletti kiadási tételeit. Teljesen azonos tételre több kisebb értékű számla kiállítása nem fizethető ki az ellenjegyzés kikerülése végett.

(8) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a Polgármester a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A Polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(9) Főbb feladatai különösen:

(10) A Képviselő-testület hatékony működése érdekében

(11) A bizottságok feladatkörét nem érintő vagy érintő, az előkészítő feladatokat ellátó munkacsoportot hozhat létre egyes esetekben, melynek ő vagy az általa megbízott képviselő a vezetője.

(12) Az önálló feladat ellátásának részletes szabályaira az Mötv. 63. §-tól 70. §-ig terjedő felelősségi, és jogkörénél fogva az irányadók.

(13) Megválasztását követően titoktartási kötelezettségéről esküt tesz. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. Titoktartás alatt értendő a képviselők, tisztviselők bármely piliscsaba.hu domain e-mail levelezésében lévő Önkormányzat vagyongazdaságát, lényeges érdekét érintő bármely adat lementése, továbbítása, fénykép rögzítése.

44. § (1) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a Képviselő-testület tagjai közül Alpolgármestert választ.

(2) Az Alpolgármester a Polgármester általános helyettese, tisztségét főállásban látja el.

(3) A főállású, megbízatású Alpolgármester a Polgármester megbízása alapján, az Ő irányításával látja el feladatát a 6. számú melléklet alapján, a főállású Alpolgármester munkarendjét a Polgármester határozza meg.

(4) Az Alpolgármester együttműködik a Polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában.

(5) A Polgármester távolléte (ide nem értve az éves rendes szabadság esetét), illetve akadályoztatása esetén - a munkáltatói jogok gyakorlásának kivételével - a Mötv. 74. § (1) bekezdése szerint helyettesíti a Polgármestert. Együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök helyettesíti a Polgármestert.

45. § A részletes feladat ellátása az Mötv.-ben szabályozott jogkörénél fogva a Hivatali SZMSZ, és a Polgármester, a Képviselő-testület által átruházott jogköre alapján látja el. Kinevezését követően titoktartási kötelezettségéről esküt tesz. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. Titoktartás alatt értendő a képviselők, tisztviselők bármely piliscsaba.hu domain e-mail levelezésében lévő Önkormányzat vagyongazdaságát, lényeges érdekét érintő bármely adat lementése, továbbítása, fénykép rögzítése.

46. § (1) A Polgármester a jegyző javaslatára, az Mötv. vonatkozó szabályai szerint aljegyzőt nevez ki. Az Aljegyző munkáltatója a Jegyző, feladatát az Mötv. szabályai szerint, a hivatali SZMSZ- ben rögzítettek alapján látja el.

(2) Kinevezését követően titoktartási kötelezettségéről esküt tesz. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. Titoktartás alatt értendő a képviselők, tisztviselők bármely piliscsaba.hu domain e-mail levelezésében lévő Önkormányzat vagyongazdaságát, lényeges érdekét érintő bármely adat lementése, továbbítása, fénykép rögzítése.

47. § (1) Az Mötv. 32 - 41. § -ban meghatározottakon túl a képviselő:

(2) A képviselők jogaikat és kötelezettségeiket tekintve egyenlők.

(3) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személynek minősül a 2012.évi C. büntető törvény 459. § 11.pont i) sor alapján. A Képviselő megbízási felhatalmazása alapján képviselheti a testületet önkormányzati ügyekben Testületi döntés alapján.

48. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra a Mötv. 49. § (1) és (3) bekezdésben meghatározott szabályok az irányadók..

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó képviselő 3 havi tiszteletdíját meg kell vonni.

49. § (1) A Polgármester összeférhetetlenségére és az azzal kapcsolatos eljárás lefolytatására a Mötv. 72. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

(2) A Képviselők és a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségére a Mötv. 36. § az irányadó.

(3) A Polgármester, a Képviselőket és a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjait érintő, az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

50. § A bizottságok, és a testületi anyagok eredeti példánya nem vihető el a Hivatal helységeiből. Az iratokat a Képviselők és a bizottsági tagok helyben írják alá.

51. § (1) A Képviselő-testület egységes Hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására. A Hivatalt a Jegyző vezeti munkáltatói jogkörrel. A hivatal 25 főből áll, a betöltetlen tisztviselői álláshely bértömeg maradványértékének felhasználására a Jegyző tehet javaslatot, és annak felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Hivatal szervezetéről és működéséről a Hivatal külön Szervezeti és Működési Szabályzatban rendelkezik.

52. § A Hivatal belső szervezeti egységei:

53. § (1) A Képviselő-testületet a Polgármester, illetve a Képviselő-testület által meghatalmazott személy képviseli. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a Polgármester, vagy Képviselő-testület által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, vagy a Képviselő tagja képviseli. A felhatalmazás nem lehet határozatlan idejű, és írásba kell foglalni.

(2) A Hivatalt a Jegyző, illetve akadályoztatása esetén az Aljegyző jogosult képviselni.

(3) A Hivatal belső működése során az osztályokat az osztályvezetők, valamint az Aljegyző, illetve az általuk – a jegyző írásos egyetértésével – megbízott dolgozó jogosult képviselni.

54. § (1) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásuknak, a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak és a kapott utasításoknak megfelelően látják el feladataikat.

(2) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Az osztályvezetőt - a Jegyző kijelölése alapján - az osztályvezető által munkaköri leírásban megbízott dolgozó helyettesíti.

55. § (1) A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

(2) Az országgyűlési képviselő, az önkormányzati képviselők, a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselői és a bizottságok tagjai munkaidőben korlátozás nélkül jogosultak a Polgármestert a Polgármesteri Hivatalban felkeresni a Mötv. 32. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben a Hivatal intézkedésének késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidőben, időbeni korlátozás nélkül fogadni szükséges.

(4) A házasságkötések biztosításáról szombaton is gondoskodni kell.

56. § (1) A költségvetésre és a zárszámadásra a Mötv. 111. § - 115. §-ai az irányadó.

(2) A Képviselő-testület a költségvetést és a zárszámadást a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével alkotja meg.

57. § (1) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

(3) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja.

58. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az Önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat vagyongazdálkodását a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri. Az adott évi közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az Önkormányzat előző évi vagyongazdálkodásáról.

(3) A Képviselő-testület vállalkozásokban a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság előzetes véleményének kikérésével vehet részt.

59. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv. 119. § - 120. §-ban meghatározott szabályok az irányadók.

60. § Az Önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a Hivatal vezetője, vagy az általa megbízott független könyvvizsgáló, a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság, valamint az Önkormányzat által megbízott belső ellenőr látja el.

61. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését a Hivatal, valamint az Önkormányzat által megbízott belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzési terv elkészítésébe az érintett nemzetiségi önkormányzatokat be kell vonni. A belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat (koncepció, tervezés, jóváhagyás stb.) a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodások rögzítik.

62. § A Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg a helyi népszavazás szabályait.

63. § (1) E rendelet 2024. október 02. 18.30. órakor lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Piliscsaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2014. (X. 27.) számú önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.