1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sellye Város Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye: Sellye, Dózsa György u. 1.

(3) Az Önkormányzat telephelye: Sellye, Zrínyi utca 13. Gyermekesély Iroda.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Sellye Város közigazgatási területe.

(5) A Képviselő-testület elnevezése: Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(6) A Képviselő-testület hivatalának neve és székhelye: Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 7960 Sellye, Dózsa György utca 1.

2. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja.

(2) Sellye Város Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(3) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4)¹ A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az illetékes bizottsági elnök képviseli. A Képviselő-testület, általános szabályaitól eltérően, a Képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.

(5) Sellye Város Önkormányzatnak hivatalos jelképei: a címer és a zászló.

(6)² Sellye város címere álló, félköríves talpú pajzs, kék mezejében íves, aranyszínű pajzstalppal. A pajzstalpban a pajzs kék színével megegyező színű, hullámos ívű pólya található. Az arany pajzstalpon fő motívumként aranyszínű karós szőlőtőke áll. A címerpajzs bal felső sarkában arany színű Nap, jobb felső sarkában arany és ezüst színű csillag található. A címer külső díszítése a zöld kétfajta árnyalatával színezett tölgykoszorú.

(7)³ Sellye város zászlaja: sárga színű, alsó és felső részén kék szegély, a sárga mezőben álló, városi címerrel.

(8) A város jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(9)⁴ A Képviselő-testület szeptember 19. napját – Sellye várossá nyilvánításának napját – városi ünnepnappá nyilvánítja.

3. § (1) Az Önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak ellátását a Képviselő-testülete és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás látják el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A Képviselő-testület által az egyes szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 7 főből áll. A polgármestert a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.

4. § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv., valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A Képviselő-testület önként vállalt jelentősebb feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a Képviselő-testület alapítványt hozhat létre.

(3) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.

(4) A Képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

(5) Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a Képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.

(6) A Képviselő-testület a helyi szabályozással, és egyéb önkormányzati eszközzel -különösen adó- és egyéb kedvezmények, telek- és ingatlanértékesítések, vállalkozói alap működtetésével-vállalkozás-élénkítő környezetet teremt, továbbá – ha annak feltételei adottak – maga is közvetlenül részt vesz vállalkozásokban.

(7) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(8) A Képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglalt feladatokat nem ruházhatja át

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A polgármester, továbbá az önkormányzati képviselők esküt tesznek, az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(4) A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt.

(5) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(6) A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.

6. § (1) A Képviselő-testület dönt:

(2) Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(3) A szavazás eredménytelensége esetén a szavazás megismétlése két alkalommal történhet. Amennyiben a két alkalommal megismételt szavazás nem vezet eredményre, a Képviselő-testület a szavazással érintett napirendi pontot a soron következő testületi ülésre elnapolja.

(4) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester javaslatára határozza meg bizottságát, a bizottság tagjainak számát.

(2) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén választja meg a bizottság képviselő tagjait.

(3) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén dönt. A bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

8. § A Képviselő-testület alakuló ülésén, vagy a polgármester, vagy alpolgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.

9. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart, a munkatervben megjelölt időben és napirendekkel. A nyári idényben (július hónapban) a Képviselő-testület rendes ülést nem tart.

(2) A Képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.

(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.

(4) Az együttes Képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.

(5) Az együttes Képviselő-testületi üléseken a Képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.

(6) Az egyes Képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a munkaterv és a testületi határozatok alapján – a polgármester gondoskodik.

10. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele érdekében a Képviselő-testület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.

(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:

(4) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szervezeteket külön is értesíteni kell.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

11. § (1) A Képviselő-testület és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a bizottságok saját döntéseik alapján lakossági fórumot szervezhetnek.

(2) Ezen fórumok megszervezése a polgármester feladata.

12. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak a határozathozatal előtt a Képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.

(2) A Képviselő-testület tanácskozására kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai tartózkodhatnak.

(3) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

(4) Meghívottként vehetnek részt a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottság szükségesnek tartja. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

13. § (1) A Képviselő-testület:

(2) Zárt ülést megtartását a (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a Képviselőt-testület vita nélkül határoz.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, osztályvezető, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(4) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(4) Amennyiben 4 fő képviselő nincs jelen, úgy a Képviselő-testület határozatképtelen. A határozatképtelenség miatt elmaradt rendes ülést 5 napon belül, míg a rendkívüli ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az ülést 72 órán belül hívja össze a polgármester.

(5) A polgármesternek az ülést legkésőbb a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belül össze kell hívnia a települési képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára (rendkívüli ülés).

15. § (1) A Képviselő-testületi ülésre szóló írásbeli meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban elektronikusan meg kell küldeni a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek. A meghívót a polgármester írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

(3) Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a Képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az Önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné.

(4) Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők, egyéb érdekeltek és a részvételi joggal jelenlévők részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, vagy az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.

(5) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a Képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.

(6) Rendkívüli esetben a Képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a Képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.

(7) A nyilvános Képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetők.

(8) A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bármely képviselő, bizottság, nevelési, oktatási intézmény vezető, családsegítő központ vezető, a Nemzetiségi Önkormányzatok elnöke, a jegyző, hivatal szervezeti egység vezetője, valamint feladatkörében a belső ellenőr.

16. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet. Javaslatot tesz a napirendre, és a jegyzőkönyv hitelesítő személyére, amelyekről a Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak kivételével vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A polgármester, a bizottság vagy a települései képviselők ¼-e sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

17. § (1) A Képviselő-testület az elfogadás szerinti sorrendben tárgyalja a napirendi pontokat, és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.

(3) A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tag ismerteti maximum 5 percben. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontjáról is.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A terméketlen vita megakadályozása érdekében a polgármester:

(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

18. § (1) Az ülést levezető elnök jogosítványai:

(2) Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.

19. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől) önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a Képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.

(4) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.

(5) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni.

(6) A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.

(7) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.

(9) Ha a Képviselő-testület a kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.

(10) A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(11) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek.

(12) A kérdések és bejelentések idejét a polgármester meghosszabbíthatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.

20. § (1) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható napirendhez rendszerint írásos előterjesztés készül.

(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható napirendi pontok:

(3) A Képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) A (2) bekezdésben nem szereplő napirendi pontokat lehetőség szerint írásban, indokolt esetben szóban kell előterjeszteni. Szóbeli előterjesztéskor a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő napirendi pontok esetén – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.

(6) Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.

21. § (1) A Képviselő-testület határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám) ...(hónap) ... (nap) Határozata

(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../...(sorszám/évszám)a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete... ról/ről (a rendelet címe)

22. § (1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 13. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.

(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra az Mötv. 49. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bármely képviselő kérheti, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság vizsgálja meg a bejelentés elmaradásával hozott döntést és tegyen javaslatot a jogkövetkezmények alkalmazására, melyek lehetnek:

(4) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(5) Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egy alkalommal lehet.

(6) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:

(7) Az (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.

(8) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.

(9) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

23. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (6) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással – hozza.

(2) A Képviselő-testület a 13. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.

(3) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve igennel vagy nemmel szavaznak.

(4) A polgármester megállapítja a Képviselő-testület döntésének eredményét.

(5) A Képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást ugyanabban az ügyben egy alkalommal a települési képviselők egynegyedének (2 fő) indítványára lehet tartani.

(6) A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) Név szerinti szavazást kell tartani:

(8) Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a jegyző ABC sorrendben felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat. A név szerinti szavazás kézfeltartással történik. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és ismerteti.

(9) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület a szavazás lebonyolítására 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottságnak nem lehet tagja a döntéshozatalból kizárt képviselő, és a napirendi pont előterjesztője. Titkos szavazás esetén is ugyanolyan szavazati arány szükséges, amilyen az adott döntéshez nyílt szavazás esetén szükséges lenne.

(10) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

24. § (1) A Képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.

(4) Rendelet-tervezetet a jegyző, aljegyző, polgármester nyújthat be a Képviselő-testületnek.

(5) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.

(6) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.

(7) Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.

(8) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezésben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(9) A jegyző az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(10) A rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(11) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(12) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a www.sellye.hu weboldalra történő feltöltéssel valósul meg.

(13) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap, a közzététel a fenti helyeken azonos időpontban történik.

(14) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása során az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és fontosabb tapasztalatairól.

(15) A jegyző gondoskodik az utólagos hatásvizsgálatról, valamint a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.

(16) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.

25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a Képviselő-testület így határoz. A képviselő- testület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

(4) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles a Baranya Vármegyei Kormányhivatal részére megküldeni a TFIK elektronikus felületen.

(5)⁷ A testületi ülésről a polgármester vagy a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének indítványára diktafon útján hangfelvételt kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét rögzítő tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvétel nem selejtezhető és irattárba helyezést követő 15 év elteltével levéltárba kerül.

(6)⁸ A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített tárolásáról.

26. § (1) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően.

(3) A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.

27. § (1) A Képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek. A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal határidős nyilvántartást vezet év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.

28. § (1) A képviselő főbb jogai:

(2) A képviselő a képviselői és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosult.

(3) A képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igény alapján legkésőbb 3 napon belül a részére szükséges felvilágosítást, adatot tájékoztatást megadni.

29. § (1) A képviselő köteles:

(2) A kötelezettségszegés tényéről és szankciójáról bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

30. § (1) A bizottságok általános feladata a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkört állapíthat meg részükre.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a Képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere, illetőleg a közös hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. Egy képviselő maximum 2 állandó és 1 ideiglenes bizottságnak lehet egy időben tagja.

(4) A Képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület esetenként határozza meg.

(5) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről – a hivatal kijelölt köztisztviselőjének segítségével – a bizottság elnöke gondoskodik.

31. § (1) Az állandó bizottságok: Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak száma: 3 fő, ebből Képviselő-testületi tag 2 fő, nem Képviselő-testületi tag 1 fő.

(3) Az állandó bizottságok ellátják az Mötv. 37. §-ban valamint a 39. §-ban meghatározott feladatokat is. Ahol az SZMSZ vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottságra, összeférhetetlenségi bizottságra vagy pénzügyi bizottságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azon a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságot kell érteni.

(4) Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket a település szempontjából alapvető fontosságúnak tartanak és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(5) A bizottságok javaslataival az érintettek kötelesek érdemben foglalkozni, és annak eredményéről a bizottságot tájékoztatni.

(6) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottságot is érint együttes (közös) bizottsági ülést kell tartani, amelyen az életkorban idősebb bizottsági elnök látja el az elnök feladatait. A bizottságok ebben az esetben is külön-külön hozzák meg a határozataikat.

32. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ.

(2) Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a Képviselő-testület elrendeli, valamint a Képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.

(3) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.

(4) A bizottságok működésükről kötelesek a Képviselő-testület előtt beszámolni.

33. § (1) Sellye város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester:

(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(4) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által az 1. sz. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.

(5) A polgármester minden hónap utolsó pénteki napján 10.00-12.00 óráig, valamint igény szerint fogadónapot tart.

34. § (1) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét, valamint költségtérítését.

(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a vármegyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a Képviselő-testület elé.

(4) A polgármester feladatait a közös önkormányzati hivatal bevonásával látja el.

35. § (1)¹³ A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester ellátja az alábbi feladatokat:

(4) Az alpolgármester részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat és költségtérítést állapít meg.

36. § (1) Sellye Város Polgármestere az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

(3) A jegyző egyéb feladatai:

(4) A jegyző a hivatalban minden szerdán 8-12 óráig fogadóórát tart.

(5) A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.

(6) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és a helyettesítésére kijelölt aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti felsőfokú végzettségű köztisztviselőt bízhat meg a polgármester.

37. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a Képviselő-testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, amelyen elfogadásra került a döntés - ezt jeleznie kell a Képviselő-testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak annak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.

(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi Képviselő-testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.

38. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bogdása, Felsőszentmárton, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávasztára, Kákics, Marócsa, Markóc, Okorág, Sellye, Sósvertike önkormányzatokkal Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt tart fenn.

(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó részletszabályokat külön megállapodás tartalmazza.

(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a Képviselő-testület szerve, hatásköre a Képviselő-testület, annak bizottsága, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.

39. § (1) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH) az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

(2)¹⁶ A KÖH feladatait - a Képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve – az irányítói jogot gyakorló Sellye Város Önkormányzat polgármestere határozza meg. A KÖH belső tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(3) A KÖH létszámkerete megegyezik a KÖH fenntartására kötött megállapodásban foglaltakban írt létszámmal.

40. § A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a Képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a KÖH-t létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok Képviselő-testületeinek is.

41. § A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a KÖH szabályzatait a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

42. § (1)¹⁷ A Képviselő-testület más Képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező – társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.

(2) Sellye Város Önkormányzat az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:

(3) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.

43. § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

44. § (1) A Képviselő-testület költségvetését évente – a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményét figyelembe véve – rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.

(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet – a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, véleményezését követően – a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

45. § Az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi.

46. § (1) A Képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:

(2) A Képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak számát, megnevezését a 3. melléklet tartalmazza.

47. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet

48. §²² A helyi népszavazást Sellye város választópolgárainak 20 %-ának megfelelő számú választópolgára kezdeményezhet. A választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtásának napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

49. § (1)²³ A Képviselő-testület a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Sellye illetve a Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A Képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.

(3) A Képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi ülésen kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

50. § (1)²⁴ A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) Nektv. 80. §. (1) bekezdése alapján - a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

(2) A Nektv. 80. § (1) bekezdésének a)-f.) pontjában, valamint az együttműködési megállapodás a.-g. pontjaiban felsorolt valamennyi feladat ellátás- beleértve a szakmai segítségnyújtást is a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársain keresztül biztosítja. A hivatkozott pontokban írt feladatokat a Hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselői kötelesek elvégezni. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatellátásra, kapcsolattartásra kijelölt személyeket az együttműködési megállapodás tartalmazza.

51. § (1)²⁵ A Képviselő-testület a Nektv. 80. §. (1) bekezdése alapján - a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

(2)²⁶ A Képviselő-testület az 50.§ (1) bekezdésben és az 51.§ (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a Nemzetiségi Önkormányzatokkal.

52. § Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a nemzetiségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatára is.

53. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelete.

54. § Ez a rendelet 2024. október 24-én 9 óra 40 perckor lép hatályba.