1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon

(3) A közterületek pályázati eljárás keretében történő reklám célú hasznosítására az 1. mellékletben szereplő Versenyeztetési Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

2. § Az Önkormányzat külön rendeletét kell alkalmazni:

3. § (1) A 2. §-ban megjelölt rendeletek helyett e rendelet alapján kell lebonyolítani a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve az épület(rész) elidegenítésére vagy más módon történő hasznosítására vonatkozó pályázatot, illetve e rendelet alapján lehet dönteni az elidegenítésről vagy hasznosításáról:

(2) A (1) bekezdés szerinti pályázat esetén a bérlőkkel és használókkal a kiürítésről történő megállapodásra a lakások a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az épület(rész) kiürítésről kötött megállapodásban olyan biztosítékokat kell beépíteni (pl. ellenérték egy részének a visszatartása, kötbér), amely garantálja, hogy az épület(rész) szerződés szerint a pályázat nyertesének (a vevőnek ) határidőben birtokba adható.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanok felsorolását, forgalomképesség szerinti bontásban a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A rendelet mellékletének megalkotását vagy ha a vagyon törzsvagyoni jellegét indokolt megszüntetni vagy a törzsvagyonon belüli besorolást indokolt megváltoztatni, módosítását a Kt. illetékes bizottságának a javaslata alapján a Polgármester kezdeményezi.

5. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon

(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

6. § (1) Üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, mely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az Önkormányzati üzleti vagyonba tartozó ingatlanok felsorolását, a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az üzleti vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható

7. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában a költségvetés zárónapján meglévő vagyon kimutatása, ezen belül a törzsvagyon elemeit felértékelt, a könyvekben szereplő értékekben, a törzsvagyonon felüli vagyont eredeti könyvszerinti értékekkel kell szerepeltetni. A vagyonleltár célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele mennyiségben és értékben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint egyéb vagyon (forgalomképes vagyon) bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat a vagyonkataszterben tételesen, a vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben, és amennyiben lehetséges, pénzértékben veszi számba. A részesedéseket és értékpapírokat beszerzési és piaci árra korrigált értéken kell szerepeltetni. A vagyonleltár az éves költségvetési beszámoló részét képezi.

(3) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön.

8. § (1) A jegyző feladata a vagyonkataszter és a kataszternapló, valamint a vagyonleltár felfektetése, folyamatos vezetése és közzététele.

(2) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez és módosításához az önkormányzati vagyont használó és/vagy kezelő önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok – ha erről külön szerződés másként nem rendelkezik - kötelesek térítési igény nélkül adatot szolgáltatni. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi nyilvántartott adat az Önkormányzat tulajdona.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás rendjét, az ingatlanvagyon-kataszter adataihoz való hozzáférésre és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozza.

(4) Az ingatlanvagyon-kataszter adatait a megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával a Kt. és szervei, a képviselők és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok feladataik ellátásához felhasználhatják.

9. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát könyvszerinti értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, portfolió vagyonát a számvitelről szóló törvény alapján beszerzési és piaci árra korrigált értéken tarja nyilván.

(2) Ha az Önkormányzat rendelete más szabályt nem tartalmaz az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

(3) Amennyiben rendelkezésre áll - a (2) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(4) Ha a forgalmi értéket illetően nyomatékos kétség (különösen: igazságügyi szakértői értékbecslés, összehasonlító árak) merül fel, ellenőrző értékbecslést vagy üzleti értékelést kell készíteni, amelyek elkészítésében a korábban eljárt szakértő nem vehet részt.

(5) A vagyonérték meghatározásánál az ÁFA nélküli összegét kell figyelembe venni.

(6) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

10. § (1) A tulajdonosi jogokat a Kt., illetve jogszabályban meghatározott hatáskörben a polgármester, a Kt. Bizottságai és a költségvetési szervek vezetői gyakorolják. A képviselőtestület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A képviselő testület az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.

(3) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A képviselő testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(4) A vagyonkezelési szerződés tartalmát a képviselő testület határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek legalább tartalmaznia kell a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat, az átadott önkormányzati közfeladat elvégzéséhez szükséges vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét, a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit.

(5) Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján kell meghatározni, a haszonélvezeti jog értékének meghatározására vonatkozó szabályok figyelembevételével. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(7) A képviselő-testület az (2) bekezdésben meghatározottakon túl törvény rendelkezése alapján ingyenes vagyonkezelői jogot létesít az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a törvényben meghatározott közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(8) A vagyonkezelő szerv - a szerződéssel összhangban - a tulajdonos nevében - eseti vagy általános meghatalmazás alapján - gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(9) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. Az Önkormányzat az ellenőrzés során – a tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül – a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

11. § A vagyon kezelőjének minősülnek:

12. § (1) Abban a vagyoni körben, amelyről a Kt. nem kötött megállapodást a vagyon kezeléséről, vagy amelyet társulási megállapodás nem érint, továbbá amely nincs az Önkormányzat költségvetési szervének használatába adva, a vagyonkezelő feladatait a Polgármesteri Hivatal végzi.

(2) A Kt. határozza meg az Önkormányzati költségvetési szervek és Polgármesteri Hivatal által használt vagyon körét és a vagyonkezelői jogaikat.

(3) Törvény biztosítja az Önkormányzati költségvetési szervek jogát a használatukban lévő vagyon hasznosítására. Az önkormányzati költségvetési szerveket jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes.

13. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot meghaladja.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint.

14. § (1) A helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogának fővárosi vagy másik kerületi önkormányzat részére való tulajdonba átadásáról a Kt. dönt.

(2) Forgalomképtelen törzsvagyonon szolgalmi jog alapításáról a polgármester dönt.

(3) Forgalomképtelen vagyon hasznosításáról [1. § (2) bekezdés b) pontja] a polgármester dönt, nem értve ide a közterületek használatának engedélyezését.

(4) A közutak koncesszió keretében való hasznosításáról, illetve kezelésbe adásáról a Kt. dönt.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyon tekintetében az egyéb tulajdonosi jogokat [1. § (2) bekezdés d) pontja] - rendeletben meghatározott kivételekkel - a polgármester gyakorolja.

15. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingatlanok elidegenítéséről, biztosítékul vagy fedezetül adásáról, hasznosításáról a Kt dönt.

(2) Ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a Kt. és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről - a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével - a polgármester dönt.

(3) A (2) bekezdésben nem említett korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingó vagyon hasznosításáról az önkormányzati költségvetési szerv vezetője dönt.

(4) A (2) bekezdésben nem említett korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a Kt. illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a polgármester dönt.

(5) Ha a jogszabály előírja, hogy a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való rendelkezéshez harmadik személy jognyilatkozatára is szükség van, az (1)–(4) bekezdésben megjelöltek a harmadik személy jognyilatkozata alapján dönthetnek.

(6) A közszolgáltatási feladatok Önkormányzat általi átvállalása, illetve a Fővárosi Önkormányzat részére való átadása esetén a vagyoni feltételek biztosításáról a Kt. dönt.

(7) A (6) bekezdés szerint használatra átvett, illetve a használatra átadott ingatlan eredeti rendeltetésének megváltoztatásával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a Kt. tehet.

(8) Az Önkormányzat költségvetési szerve részére a feladatai ellátásához szükséges vagyon használatba adásáról a költségvetési szerv használatra vonatkozó jogának megszüntetéséről, a Kt. dönt.

16. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek) hasznosításáról – az elidegenítést és a biztosítékul adást kivéve - a költségvetési szerv vezetője köthet megállapodást.

(2) Az (1) bekezdési megállapodáshoz szükség van a Kt - intézmény tevékenysége szerint – illetékes bizottságának jóváhagyására, ha a költségvetési szerv vezetője által kötött megállapodáson alapuló haszonbérlet vagy a más jogcímen biztosított használat az egy évet meghaladja.

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek) lízingszerződéssel való hasznosításról, koncesszióba adásról, valamint vagyonkezelésbe adásáról a Kt dönt.

17. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a 9. § szerint meghatározottak szerint megállapított forgalmi értéket figyelembe véve lehet elidegeníteni.

(2) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan elidegenítéséről és az elidegenítésről szóló megállapodás feltételeiről – ha Önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a Kt. dönt.

(3) A polgármester dönt az elidegenítésről és az elidegenítésről szóló megállapodás feltételeiről, ha az ingatlan:

(4) Ingatlan elidegenítéséről csak az építési és műemléki szabályok érvényesítése mellett lehet dönteni.

18. §¹ Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan használati jogáról való rendelkezésről a Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

19. § (1) A döntésre jogosultak elrendelhetik a vagyontárgy versenyeztetés útján való eladását, illetve hasznosítását a 13. § -ban meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgyak esetén is.

(2) A versenyeztetés részletes eljárási rendjét a rendelet a 1. számú mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

20. § Ha a lakás tulajdonosa lakása bővítésére, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget kíván megvásárolni, a Bizottság döntése alapján, kérelemre az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíthető a 13. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével:

21. § (1) Ha a forgalomképes ingó vagyon a Kt. és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről - a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével - a polgármester dönt.

(2) A (1) bekezdésben nem említett forgalomképes vagyonhoz tartozó ingó vagyon hasznosításáról az önkormányzati költségvetési szerv vezetője dönt.

(3) A (2) bekezdésben nem említett forgalomképes vagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a Kt. illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a polgármester dönt.

(4) Gazdasági társaságban lévő részesedésre vonatkozóan a külön szabályokat kell alkalmazni.

(5) Forgalomképes ingó vagyon tulajdonjogával felhagyni a selejtezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával lehet.

22. § Az Önkormányzat tulajdonszerzéséről akkor lehet dönteni, ha az Önkormányzat által teljesítendő ellenérték fedezete biztosított.

23. § (1) A vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire tekintettel a Kt. dönt:

(2)² A Kt. Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt:

(3) A Polgármester dönt:

24. § (1) A Kt. hatásköre közterületeken – és a közterületek alatt - végzendő építési munkák közül a közműcsatorna és közmű alagút létesítését szolgáló munkákhoz, a mélyparkolók létesítéshez, valamint a szobor és emlékműállításhoz való hozzájárulás.

(2)³ A Kt. jogosult dönteni a telekalakítási határozat végrehajtásáról, ha a telekalakítással érintett ingatlan elidegenítéséről határozott vagy határoz, illetve ha közterületet érint. Egyéb estekben a telekalakítási határozat végrehajtásához a Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság járul hozzá.

(3)⁴ z Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, illetőleg építményeken – nem az Önkormányzat megbízásából végzett építési munka esetén – az építési és fennmaradási engedélyekhez és egyéb építési szerelési munkálatokhoz előírt tulajdonosi hozzájárulás kiadására – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint – a Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és a polgármester jogosult.

(4)⁵ A Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt:

(5) A Polgármester dönt:

(6) Ha a tulajdonosi döntések a lakásra vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyt is érintik, a tulajdonosi döntés önkormányzati rendeletben meghatározott bérbeadói jogkör gyakorlójának egyetértésével hozható.

(7) A tulajdonosi jogkörben hozott döntések az egyébként szükséges hatósági engedélyeket nem pótolják.

25. § (1) A társasházakban az önkormányzati tulajdont illetően a tulajdonost a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli.(továbbiakban: meghatalmazott )

(2) A meghatalmazott a társasház üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult.

(3) A meghatalmazott többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget, a közös költség és a felújítási alap mértékére vonatkozó javaslat elfogadásán kívül nem vállalhat, ahhoz a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben a társasházban lévő önkormányzati tulajdoni hányad az 50 százalékot meghaladja a Bizottság - a költségvetés keretei között - jogosult hozzájárulást adni:

(5) A polgármester jogosult hozzájárulást adni a (4) bekezdésben meghatározottakhoz, ha a társasházban lévő önkormányzati tulajdoni hányad az 50 százalékot nem haladja meg.

(6) Ha a tulajdonosi döntések a lakásra vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyt is érintik, a tulajdonosi döntés önkormányzati rendeletben meghatározott bérbeadói jogkör gyakorlójának egyetértésével hozható.

26. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény 42. §-ában szabályozott per megindításáról az Önkormányzat képviseletében a Polgármester dönt.

(2) Az a vagyonkezelő, amelyik a társasház esetében az Önkormányzat nevében jár el a köteles a közgyűlési határozatokat beszerezni és nyilvántartani továbbá a határozat szövegét legalább öt évig megőrizni.

27. § (1) Az Önkormányzat a Kt. döntése, vagy jogszabály alapján alapít gazdasági társaságot, illetve szerez érdekeltséget gazdasági társaságban. A gazdasági társaságban való érdekeltség megszerzéséhez nem kell a Kt. döntése, ha az érdekeltség megszerzésére a Kt. által, az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével kötött szerződés alapján kerül sor a portfolióhoz tartozó értékpapír (részesedés) felhasználásával, kivéve, ha a portfolió kezelésére adott megbízásban a Kt. másként rendelkezik.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szerve a Kt. engedélyével alapíthat gazdasági társaságot és szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget. Az érdekeltséget kifejező üzletrész (részvény) az Önkormányzat tulajdona.

28. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos vagy 30 százaléknál nagyobb mértékű tulajdonosi részesedésével működő gazdasági és közhasznú társaság tekintetében, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Kt. gyakorolja a 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

(2) A Kt. gyakorolja a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat, ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság üzletrészének a 30 százalékát ugyan nem haladja meg, de az Önkormányzat üzletrészének az értéke a 100 millió forintot meghaladja. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Bizottság gyakorolja a 29. §-ban szabályozott kivételekkel.

(3)⁶ Ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság összes üzletrészének 30 százalékát és a 100 millió forintot nem haladja meg, a (2) bekezdésben említett képviselőtestületi jogköröket a Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság gyakorolja, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat pedig a Polgármester, a 29. §-ban szabályozott kivételekkel.

(4) Ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30 százalékát nem haladja meg és az ötvenmillió forintot nem éri el, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja a 29. §-ban szabályozott kivételekkel.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlását illetően a tulajdonos képviseletére állandó jellegű megbízás is adható.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a non-profit gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdoni részesedés esetén is.

(7) Ha gazdasági társaságban az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével szerez az Önkormányzat részesedést, a Polgármester felhatalmazhatja a portfolió kezelőjét a tulajdonosi jogok gyakorlására. A meghatalmazásban ennek kereteit is rögzíteni kell.

29. § (1) A gazdasági társaságok és a non-profit gazdasági társaságok vezető tisztségviselői esetében a jogviszony létesítéséről (választás) és megszüntetéséről (visszahívás), valamint a díjazás és a tisztségviselői megbízatás időtartamának megállapításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A gazdasági társaságok és a non-profit gazdasági társaságok vezető tisztségviselői esetében az (1) bekezdésben nem szabályozott egyéb munkáltatói és megbízási jogviszonnyal kapcsolatos jogokat az alapító képviseletében a Polgármester gyakorolja az alapító okiratban és a javadalmazási szabályzatban foglaltak szerint.

30. § (1) A kezesség vállaláshoz tíz millió forint erejéig a polgármester, ezen értékhatáron felül a képviselőtestület előzetes hozzájárulására van szükség.

(2) Az államilag garantált értékpapír vásárlása a Kt. által meghatározott keretek között történhet. Más értékpapír nem vásárolható.

(3) Az (1)–(2) bekezdést az Önkormányzat költségvetési szervének is alkalmaznia kell.

31. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára - fennálló 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában említett jogról a polgármester mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A más személy tulajdonában lévő ingó vagyont érintő - az Önkormányzat javára fennálló - 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában említett jogról, az e paragrafusban szabályozott megkülönböztetés szerint a Polgármester mondhat le és járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához.

32. § (1) Az Önkormányzat vagy a költségvetési szerve költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának közvetlen felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szerve javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

33. § (1) Az önkormányzati intézményt illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések érvényesítése iránt az Önkormányzat és a Hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében az intézmény vezetője köteles intézkedni.

(2) Az Önkormányzatot illető tőke vagy kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére

(3) A követelésről részben vagy egészben lemondani akkor lehet,

(4) Méltányolható körülmények különösen:

34. § A rendeletben szabályozott egyéb tulajdonosi jogkör [1. § (2) bek. d) pontja] és a társasházi tulajdonosi jogkör gyakorlása keretében a megkeresésétől - Polgármesteri Hivatalban történő iktatástól - számított 60 napon belül kell nyilatkozni.

35. § (1) A Polgármester meghatározhatja a vagyonnal kapcsolatos döntés előkészítésének és a döntésnek a határidejét. Ennek során a 34. §-ban említett határidőtől eltérhet.

(2) A vagyonnal kapcsolatos döntést a Polgármesteri Hivatal készíti elő és tesz javaslatot a döntésre.

(3) Ha a Polgármester kéri a Bizottságot, a vagyonnal kapcsolatos döntési javaslatot a soron következő ülésen köteles megtárgyalni és határozatot hozni.

36. § (1) A vagyont érintő ajánlatról (kérelemről) - tekintet nélkül arra, hogy az Önkormányzat mely szervének vagy tisztségviselőjének teszik - a Polgármestert haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) Az ajánlatot a Polgármester adja ki a Polgármesteri Hivatalnak a döntés előkészítése végett.

(3) Az ajánlattal kapcsolatos döntés tervezetét a Bizottság minden esetben véleményezi tekintet nélkül arra, hogy egyébként ki (mely szerv) jogosult a döntésre.

37. § A Kt. állásfoglalása alapján kell eljárni, ha az Önkormányzatot megillető várományi joggal kapcsolatban kell döntést hozni, vagy jogvitás ügyben kell az Önkormányzat nevében nyilatkozni, kivéve ha a jog értéke a 12 millió forint alatt van. Ez utóbbi esetben a Polgármester dönt.

38. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.