1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzati testület megnevezése: Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

2. § Az Önkormányzat

3. § A képviselő-testület által létrehozott hivatal

4. § Az önkormányzat szervei:

5. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(3) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

6. § (1) Az önkormányzat kitüntetéseket adományoz.

(2) A kitüntetésekre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön önkormányzati rendelete szabályozza.

7. § Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

8. § (1) Az Önkormányzat pecsétjének körirata: Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat.

(2) A polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjének körirata:

9. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

10. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni

11. § Az 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bélyegző a polgármester, az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

12. § A jegyző bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

13. § A jegyző gondoskodik az 8. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

14. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetés a hirdetménynek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezése minősül.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.szabadbattyan.hu elérhetőségű honlapon történik.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.

15. § A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

16. § (1) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(3) Zárt ülés esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (3) bekezdése szerinti nyilvánosságot a jelen rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell biztosítani.

17. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését nem teheti lehetővé.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg. Az ülést megelőzően írásban benyújtott nyilatkozatot mellékletként az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni, az ülésen tett szóbeli nyilatkozatot az ülés jegyzőkönyvébe kell rögzíteni.

18. § A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

19. § (1) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(2) A képviselő-testület és a bizottságai ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg a következő társadalmi szervezeteket:

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

20. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

21. § A képviselő-testület az Mötv. 10. § (2) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

22. § (1)² Az Önkormányzat önként vállalt feladata a tanyagondnoki szolgáltatás biztosítása.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi, Gazdasági és Infrastrukturális Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

23. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati társulásokra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

24. § (1) A képviselő-testület 7 főből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

25. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

26. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés helye: Szabadbattyáni Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (8151 Szabadbattyán, Árpád u. 10.).

27. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

28. § Az alakuló ülésen a 27. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

29. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó -, a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

30. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hétfői napján.

31. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző november 30. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

32. § (1) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontját és napirendjeit, továbbá az előterjesztő megjelölését, és az előzetes véleményezésben részt vevő bizottságok megnevezését.

(2) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

33. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

34. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés. Az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

35. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

36. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

37. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

38. § (1) A polgármester a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt, közmeghallgatáson ad tájékoztatást az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről.

(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének a közmeghallgatás keretében tesz eleget.

(3) A közmeghallgatás helye: Szabadbattyáni Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (8151 Szabadbattyán, Árpád u. 10.).

39. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Infrastrukturális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, a Pénzügyi, Gazdasági és Infrastrukturális Bizottság elnöki tisztségének egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

40. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

41. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

42. § A képviselő-testület ülését az ülés helyét, időpontját, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt - a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának nevét, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

43. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

44. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket fő szabályként elektronikus kézbesítés útján kell a képviselők részére megküldeni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal. Amennyiben valamelyik képviselő ezt írásban kifejezetten kéri, akkor részére a meghívót és az előterjesztéseket postai úton kell kézbesíteni.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülése meghívottai részére az ülés meghívóját és az előterjesztéseket kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót meg kell küldeni

45. § A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

46. § A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

47. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

48. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésenként egy alkalommal illet meg.

49. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

50. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

51. § A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

52. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

53. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

54. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

55. § (1) A polgármester határozatképtelenség esetén

(2) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

56. § (1) A jegyzőkönyv-hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan képviselő, aki a jegyző által elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - áttekinti és aláírja.

57. § Kettő fő jegyzőkönyv-hitelesítő személy kijelölésére a polgármester vagy a 39. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott személy az ülés kezdetén, a határozatképesség megállapítását követően tesz javaslatot. A személyekről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

58. § (1) A polgármester vagy a 39. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott személy a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

59. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

(3) Kizárólag írásban nyújtható be

60. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén azokat szóban is kiegészítheti.

61. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

62. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

63. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor.

(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.

64. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(2) A döntési javaslat:

65. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

66. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

67. § (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

68. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

69. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

70. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:

(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomattal látja el.

71. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testületi ülésen megválasztott szavazatszámláló ad hoc bizottság vesz részt. A bizottság 3 képviselő tagból áll.

72. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) A szavazatszámláló bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszámláló bizottság tagjain, a jegyzőn, a jegyzőkönyvvezetőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

73. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(2) Érvényes a szavazat, ha:

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

74. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

75. § (1) Amennyiben a képviselő, vagy a nem képviselő bizottsági tag az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a polgármester első alkalommal figyelmezteti.

(2) Minden további esetben a képviselő, vagy a nem képviselő bizottsági tag megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

76. § A 75. § szerinti rendelkezés alkalmazása során a képviselő-testület és a bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos mulasztás külön-külön értékelendő és vizsgálandó.

77. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 5 napon belül a jelen rendelet 14. § (1) bekezdésében meghatározott módon hirdeti ki, és az Önkormányzat 14. § (2) bekezdésében nevesített honlapján is közzéteszi.

78. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

79. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 5 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

80. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

81. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

82. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.

83. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

84. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből 1 példányt a Szabadbattyáni Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár épületében kell elhelyezni.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

85. § A képviselőt – e megbízatásából eredően – az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

86. § A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

87. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

88. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

89. § (1)³ A képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági és Infrastrukturális Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő és 3 fő nem képviselő személy.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állandó bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(4) A bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

90. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 5 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz a 44. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.

(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő – együttes akadályoztatás esetén a korelnök – hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag vagy a korelnök feladata.

91. § Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

92. §⁴ A bizottság feladat- és hatásköreit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

93. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

94. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

(5) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a 3. melléklete tartalmazza.

95. § A polgármester hetente, pénteki napokon 8:00-11:30 óra között tart fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban.

96. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal értékeli, és ennek kapcsán tárgyalja jutalmazását is.

97. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén a polgármester fogadó órájának időszakában, pénteki munkanapon 08.00–11.30 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

98. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

99. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az aljegyzői feladatokat ellátó igazgatási irodavezető látja el.

100. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

101. § (1) A Polgármesteri Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.

(2) Az egységes hivatal az alábbi szervezeti tagoltságban működik:

(3) Az Igazgatási Iroda feladatai:

(4) A Gazdasági Iroda feladatai:

(5) A Titkárság feladatai:

(6) Az Igazgatási és Gazdasági Iroda élén osztályvezetői besorolású irodavezetők állnak, a Titkárság a jegyző közvetlen irányítása alá tartozik. Az Igazgatási Iroda vezetője látja el az aljegyzői feladatokat, a Gazdasági Iroda vezetője a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője.

102. § (1) A Polgármesteri Hivatal munka és ügyfélfogadási rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben, a Kiadmányozási Szabályzatban szabályozza.

103. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.