Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 07. 01- 2024. 07. 02Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 70. § a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró: Állami főépítészi hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal; Honvédelmi és katonai rendeltetésű terület érintettsége esetén a honvédelemért felelős miniszter, Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi partnerségi egyeztetés részletes szabályairól szóló 7/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 2. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) E rendelet hatálya Cegléd város közigazgatási területére terjed ki, a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(3) A településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Tktv.) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott hirdetési célú berendezésekre.”
2. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10 %-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjára merőlegesen kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított termékkel kapcsolatos
3. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségcsoport) nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;
4. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait (elérhetőség, nyilvántartási adatok) feltüntető tábla, névtábla;
5. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, vagy megközelítéséről ad információt;
6. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
7. Eredeti állapot: az épület, építmény, épületrész, műtárgy eredeti építési tevékenységgel létrehozott jellegzetességei.
8. Kialakult állapot (beépítés, környezet, városszerkezet stb.): azon építészeti jellegzetességek, táji jellemzők összessége, amelyek a tervezett épület építésekor a környezetében fennállnak.
9. Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, és a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, és természeti jellemzőit.
10. Gerendaház: 50 cm2 keresztmetszet feletti építési fából, hagyományos fa kötésekkel készített fa tartó vagy vázszerkezettel rendelkező épület, mely homlokzati falszerkezete teljes mértékben látszó fagerenda, vagy rönk szerkezet.
11. Információs célú berendezés: (közigazgatási szerv) önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó CityLight formátumú berendezés vagy Cityboard formátumú eszköz
12. Kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
13. Közérdekű információ: hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.
14. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy. pl. pad, virágláda, közlekedési jelzőtábla, tájékoztató, útbaigazító tábla, tartó oszlop, kerékpártartó, elektromos mérőszekrény, postaláda stb.
15. Látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott tájkép és utcakép szemléltetésére.
16. Más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, közterületi illemhely, hulladékgyűjtő edényzet, telefonfülke.
17. Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (pl. tároló, éléskamra, mosókonyha, nyári konyha stb.) magában foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
18. Mobilház: előre gyártott, késztermékként az építési helyszínre szállított, jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló építmény.
19. Totemoszlop: olyan hirdető, tájékoztató oszlopos építmény, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére vagy gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgál és magasság/szélesség aránya legalább 3.
20. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 20 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
21. Transzparens (molinó): kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó;
22. Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés
23. Üzleti tevékenységgel kapcsolatos kirakodás: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely árusító hely az üzlet homlokzati síkjától mért 1 m széles területnagyságot nem haladhatja meg.
24. Védett érték:
a) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazásában védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll
b) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, és különleges tartószerkezete
c) Védett műtárgy: az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a 24.1. és 24.2. alpontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés
d) Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese
25. Védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
26. Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
27. Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
28. Vendéglátóipari előkert: olyan vendéglátó előkert, terasz, amelyen a vendéglátóhelyhez közvetlenül kapcsolódó közterületen a bérlő által a vendéglátó-ipari üzlet profiljának megfelelő tevékenység folytatható”
3. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 9. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A nyilvántartás a következőket tartalmazza:
a) védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolását
e) védett érték helymeghatározásához: helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó megjelölését, helyszínrajzot
f) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
g) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
h) a védett érték fotódokumentációját,i) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart
(4) A jegyző a helyi védelemről szóló nyilvántartást vezető szervezeti egység útján kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a jogszabályban előírt feljegyzést a védelem jogi jellegéről.”
4. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Melléképület, főépületként elhelyezett gazdasági épület, csarnok kivételével nagytáblás fém-, trapézlemez, vagy hullámpalafedés nem használható.”
5. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Területi védelem alatt álló település részen a védett településképben napkollektor, napelem mező és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése csak végső esetben lehetséges, amennyiben – az épület tájolásából adódóan – a közterület és utca felől nem látható homlokzaton és tetőzeten elhelyezve a gépészeti berendezés a rendeltetési céljának megfelelően nem működtethető.”
6. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 40. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A helyi védelem alatt álló egyedi értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:)
7. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 54. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető új épület elhelyezése, vagy meglévő épület közterületről látható bővítése vagy homlokzatának átalakítása esetén kötelező a szakmai konzultáció lefolytatása a következő esetekben:)
8. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakmai konzultáció kérelemre indul. A kérelmet a 6. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani az önkormányzathoz.”
9. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rendelkezései szerint folytatja le.”
10. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell tartalmaznia.”
11. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 61. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció)
12. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 62. § a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:)
(megkezdése előtt.)
13. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 62. § b) és c) pontjában foglalt tevékenységek területi elhelyezkedéstől függetlenül településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek.”
14. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, területi elhelyezkedéstől függően az alábbi esetekben:
1. építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az az utcaképben változást eredményez
2. Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.
3. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
4. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
5. kizárólag az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése elhelyezése.
6. Épület homlokzatára, kapujára, az építési telkének kerítésére, kerítéskapujára rögzített üzlet- és cégjelzés, egyedi tájékoztató tábla, kirakat, vitrin elhelyezése esetén, ha annak felülete a 1,0 m2-t meghaladja
7. nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
8. 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,
9. önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése
10. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
11. emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
12. közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
13. vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületi előkert létesítése esetén,
14. üzleti tevékenységgel kapcsolatos kirakodás
15. napenergia-kollektor, napelem mező, szellőző- vagy klíma-berendezés, áru- vagy pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,
16. építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,utasváró fülke telepítése”
15. § (1) A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 65. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentés kötelező tartalma a 8. melléklet szerinti kérelem és a (2) bekezdés szerinti településképi bejelentési dokumentáció. Természetes személy a kérelmet és a bejelentési dokumentációt papír alapon, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton nyújthatja be.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) a 64. § (1) bekezdése szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) a megértéshez szükséges számú metszetet, ha szükséges,
ae) az építési tevékenységgel érintett homlokzatot, valamint
af) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,
b) a 62. § b) pontja szerinti rendeltetésváltozások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -
ba) műszaki leírást, amely ismerteti a meglévő és a tervezett rendeltetést, a tervezett rendeltetésnek megfelelő (terület) használat és technológia jellemzőit, a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a tervezett rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatását, továbbá a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását,
bb) helyszínrajzot, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését
bc) az eredeti, valamint a tervezett rendeltetés szerinti alaprajzot
bd) a megértéshez szükséges számú metszetet, ha szükséges.
c) a reklám-elhelyezések esetében
ca) műszaki leírást,
cb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,
cc) a reklámberendezés elhelyezésének, rögzítésének műszaki megoldását,
cd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
ce) átványtervet vagy fotómontázst.”
(2) A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 65. § (4) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya)
(3) A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 65. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya)
16. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § A tervezett építési tevékenységet a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.”
17. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A polgármester a településképi követelmények megszegése vagy a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít annak megszüntetésére.
(2) Településképi követelmények megszegésének esetei:
a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ab) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,
ac) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ad) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,
b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében a tevékenységet:
ba) a bejelentési kötelezettség teljesítése hiányában megvalósították,
bb) a bejelentés megtételét követő 15 napon belül a polgármester által kiadott tiltó, figyelmeztető, eljárást megszüntető döntés ellenére megvalósították,
bc) nem a településképi bejelentési eljárás során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg,
c) e rendeletben foglalt egyéb településképi követelmények megsértése esetén.(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában, – önkormányzati hatósági határozattal – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.”
18. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 28. alcíme a következő 68. §-sal egészül ki:
„68. § A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén az önkormányzat a döntés végrehajtást foganatosítja.”
19. § A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén az önkormányzat a döntés végrehajtást foganatosítja.”
20. § (1) A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
21. § Hatályát veszti a Cegléd Város Településkép Védelméről szóló 37/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet
a) 12. §-a,
b) 24. § (2) bekezdése,
c) 56. § (5) bekezdése,
22. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 16/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 16/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelethez