„(4) A rendelet melléklete:

„3. § A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

„(6) Lakó övezetben nyúlványos telek kialakítása csak az SZT-2 jelű szabályozási tervlap szerinti tömbfeltárás területén és az SZT-1 jelű szabályozási terven rajzosan jelölt helyen és módon engedélyezhető. Nyúlványos telek csak a 20,0 méternél szélesebb telkek esetében alakítható, és a nyél legfeljebb 50,0 méter hosszú lehet, és minimum 4,0 méter szélesnek kell lennie.”

„(3) Az SZT-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt telektömb újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt telektömb területe csak a szabályozási és övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítás után építhető be, kivéve a már beépített telek azon részét, mely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad. Ezeken a telekrészeken a meglévő épület felújítható, bővíthető.

(4) A közterületi kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, tömör kerítés nem létesíthető. Ha a kerítés alapja támfalként (földtömeget megtámasztó fal) is működik és a két szomszédos telek terepszintje eltér egymástól, akkor a kerítés magasságát a magasabb terepszinttől kell számítani. Saroktelek esetében homlokvonali kerítés legalább 50%-ban áttört módon készülhet.”

„(10) Az építési övezetek telkein a háromnál több gépjárműtárolót, vagy önálló parkolóterület és az ezek megközelítésére szolgáló burkolatot szilárd burkolattal kell ellátni.”

„(11) A Virágvölgyi városrész lakó és üdülő területein az építési övezetre előírt megengedett legkisebb beépíthető telekterületet el nem érő telkek is beépíthetőek abban az esetben, ha a telekterület a megengedett legkisebb érték alá csökkenését út céljára történő lejegyzés okozza és az út vagy útbővítés céljára lejegyzett telekrész területe nem több mint a teljes telekterület 10%-a.”

„(7) A húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó önálló parkolóterületet kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, a területen keletkező csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése érdekében. A húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolók területén összegyűlő csapadékvíz csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.”

„(2) Egy telken a kettőnél több lakó rendeltetés feletti lakó rendeltetési egységek után a lakó rendeltetésszám 50%-ának megfelelő számú – felfele történő kerekítésével – gépjárműveket gépjárműtárolóban, a fennmaradó gépjárműveket telken belül, felszínen, gépjármű várakozóhelyen kell elhelyezni, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) A felszíni gépjármű-várakozóhelyek megközelítését szolgáló közlekedési út, valamint parkolóterület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjárművek épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága gépjárműveként 25,0 m², amibe a közlekedési út és a gyalogos közlekedésre alkalmas terület nem számítható be.

(4) A (3) bekezdésben a felszíni gépjármű-várakozóhelyek megközelítését szolgáló közlekedési út minimális szélessége 2,50 m, a gyalogos közlekedésre alkalmas terület minimális szélessége 90 cm, egy telken kettőnél több lakó rendeltetési egység fölött 1,50 m.”

„(1) A Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési, valamint az országos ökológiai hálózatba tartozó területek jelölését az SZT-1 jelű terv tartalmazza.”

„(3) A Bábakalács utca folytatásában tervezett, a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció szerinti „C” jelű változat nyomvonalán a tervezett út abban az esetben valósítható meg, ha az biztosítja az élőhely fragmentáció mérséklését, és egyben a védett fajok elütésének kizárását. A „C” jelű útszakasz felső részén a felszínen kell vezetni, olyan terelőrendszerrel, amely megakadályozza a kétéltűek, hüllők és kisemlősök útpályára jutását. Az útszakasz alsó (84 sz. főúthoz közeli) szakaszán lábakon, ill. a 84 sz. főút ingatlanán akár töltésen is vezethető, töltés esetén olyan terelőrendszer kialakításával, ami megakadályozza védett fajok (elsősorban hüllők) útpályára jutását. A lábakon történő vezetés a domboldal egy részén lehetővé teszi az ökológiai átjárást. A Bábakalács utca folytatásában tervezett, Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció szerinti „C” jelű változat nyomvonalát, műszaki paramétereinek kialakítása során a szabályozási vonalon belül a minimális területi igénybevételével kell megvalósítani. A megvalósítás során szállításra kizárólag a meglévő úthálózat vehető igénybe, erdőket, természetszerű gyepeket nem érinthet. A károsítások kizárása érdekében a létesítményekkel érintett terület határát a tervezési területeken jól látható, tartós módon ki kell tűzni. Az építőanyagok depóniáit, gépek parkolóit védett és Natura 2000 területen kívül kell elhelyezni. A Natura 2000 területre vezető erdei útcsatlakozásokat és nyiladékokat – a jogosult gazdálkodói és hatósági igénybevételen kívül – le kell zárni a nem kívánt gépjárműforgalom elől. A Natura 2000 területen (főként a Bécsi-dombon) meglévő illegális utakat le kell zárni, használatukat meg kell szüntetni.”

„(4) A kertvárosias lakóterületen lakó rendeltetési egységet magában foglaló épülethez kapcsolódóan, ahhoz illeszkedve, vagy önállóan, oldalról nyitott, fedett, 1 db maximum 40,0 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel kialakított gépjárműtároló helyezhető el.”

„(6) Kertvárosias lakóövezetekben, ahol a beépítési mód szabadon álló, de ha a kialakult beépítés oldalhatáron álló, ott a meglévő épülethez való hozzáépítés, ráépítés, átalakítás és felújítás a megengedett beépítettség mértékéig oldalhatárosan is megengedhető a tűzvédelmi előírások, valamint a telepítési távolságok betartása mellett.”

„(1) Általános mezőgazdasági terület, szőlő – Má-V/szőlő: Má-V/szőlő jelű mezőgazdasági övezet építési paraméterei:

„34/A. § (1) A felszíni csapadékvíz elvezetés nyomvonalának övezeti kiszabályozása és biztosítása kiemelt közérdek. A vízgazdálkodási terület övezetébe a csapadékvíz elvezető árkok területei tartoznak.

(2) A beépítésre szánt övezeteken átvezető vízgazdálkodási területek, a telek be nem építhető területrészét képezik. Azon telkek beépítése esetén, melyeken átvezet a vízgazdálkodási terület, a vízgazdálkodási övezetek számára nem kell önálló telket alakítani, azokat a telek alrészleteként kell figyelembe venni. Telek beépítése esetén az elő-, oldal-, hátsó kerti méretek meghatározásánál az árkok területét és az annak a karbantartáshoz, megközelítéséhez szükséges sávot figyelembe kell venni. Vízgazdálkodási területen építményt, épületet nem lehet elhelyezni, kizárólag a vízelvezetéshez szükséges műtárgyak alakíthatók ki.”