Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 12Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1-73. § és a 75-78. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 74. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és a hivatal elnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Halásztelek Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Halásztelek Város közigazgatási területe.
2. § A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Halásztelki Polgármesteri Hivatal.
3. § Az önkormányzat hivatalos jelképeit (címer és a zászló) és azok pontos leírását, valamint azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
4. § Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben állapítja meg.
2. Az önkormányzat hivatalos honlapja és az önkormányzat lapja
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Halásztelki Hírmondó.
(2) Az önkormányzati lapban ismertetni kell az önkormányzat Képviselő-testületének rendeleteit.
(3) Az önkormányzati lapban ismertetni kell az önkormányzat Képviselő-testületének és szervei által meghozott normatív döntéseit.
6. § Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.halasztelek.hu
3. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
7. § (1) A Képviselő-testület dönt testvérvárosi megállapodások megkötéséről, megszüntetéséről és módosításáról.
(2) Az önkormányzat testvérvárosai:
a) Leisnig (Németország)
b) Oggiono (Olaszország)
c) Sepsiszentkirály (Románia)
d) Illyefalva (Románia)
e) Rousinov (Csehország)
f) Nikopol (Bulgária)
g) Polikraiste (Bulgária).
4. A Képviselő-testület szervei és feladatai
8. § (1) A Képviselő-testület és szervei látják el az önkormányzat önként vállalt és kötelező feladatait.
(2) A Képviselő-testület szervei:
a) Polgármester
b) Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
c) Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Bizottság
d) Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság
e) Polgármesteri Hivatal
f) Jegyző
g) Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás
h) Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
i) Tököl és Térsége Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulás.
9. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben meghatározottak szerint a bizottságra, a polgármesterre, illetve a jegyzőre ruházza át.
(2) Az 1. melléklet tartalmazza a más képviselő-testületi rendeletben bizottságra, a polgármesterre, illetve a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét is.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlása – kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában – magában foglalja a döntés meghozatalát, módosítását és visszavonását, valamint a döntésen alapuló jogviszony tartalmának megváltoztatásáról és a jogviszony megszüntetéséről való döntést is.
10. § (1) Az Önkormányzat a 2. mellékletben meghatározott feladatokat közvetlenül látja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szüksége létszámot a Képviselő-testület fogadja el. A munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
11. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
1. Házi felnőtt és gyermekorvosok támogatása
2. Térfigyelő kamerarendszer működtetése
3. Országos hosszú távú közfoglalkoztatási programban való részvétel
4. Egyházi és civil és sport szervezetek támogatása
5. Települési rendezvények közösségi programok támogatása
6. Önkormányzati lapkiadás
7. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat biztosítása
8. Gyermekek és Időskorúak támogatása
9. Utcai szociális munka
10. Gyermekek átmeneti otthona
11. Rendőrség támogatása
12. Kitüntetések és elismerő címek adományozása
13. Karácsonyi díszkivilágítás
14. Részvétel Önkormányzati társulásokban
15. Testvérvárosi kapcsolatok fenntartása
A Képviselő-testület
5. A Képviselő-testület munkaterve
12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé minden év utolsó ülésén. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a következő évi munkaterv elfogadásáról.
(2) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti az adott időszakra szóló feladatait és célkitűzéseit.
13. § A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a rendes ülések várható időpontját;
b) azon előterjesztések címét, amelynek megtárgyalását jogszabály előírja, vagy a Képviselő-testület feladatellátásához szükségesek;
c) az előterjesztő megjelölését;
d) a véleményező bizottságok nevét;
e) a közmeghallgatás időpontját.
14. § (1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet
a) az alpolgármester;
b) a képviselő;
c) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai;
d) a nemzetiségi önkormányzatok;
e) a polgármesteri hivatal irodavezetői;
f) valamint a polgármester által meghatározott személyek.
(2) A munkatervhez elkészítéséhez javaslatokat a jegyző írásban kéri meg a tárgyévet megelőzően október 31-ig a javaslattételre jogosultaktól.
(3) A javaslatokat november 15-ig kell eljuttatni írásban a jegyzőnek.
6. A Képviselő-testület ülései
15. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és ünnepi ülést tart, és rendkívüli ülést tarthat.
(2) A Képviselő-testület az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja a Képviselő-testület ülése a (2) bekezdésben meghatározott helyen kívül máshová is összehívható.
16. § A Képviselő-testület alakuló ülését, a választás eredményének jogerőre emelkedését követően 15 napon belülre a polgármester hívja össze.
17. § A Képviselő-testület ünnepi ülését minden év augusztus 20-án tartja.
18. § (1) A Képviselő-testület július és augusztus kivételével havonta rendes ülést tart.
(2) Rendes ülés december 20. és január 10-e közötti időpontra nem hívható össze.
(3) A Képviselő-testület rendes üléseit kedden tartja.
19. § (1) A Polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-a szerint rendkívüli ülést hív össze az összehívás indítványozására jogosultak szabályszerű indítványa alapján, vagy ha azt saját maga szükségesnek tartja.
(2) Az indítványhoz mellékelni kell a megtárgyalni indítványozott össze előterjesztést.
(3) Ha a Képviselő-testület az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány szabályszerű előterjesztését követő tizenöt napon belül egyébként is ülést tart, a polgármester az előterjesztést a napirendre felveszi, vagy ha az indítványban szereplő előterjesztés ezen ülés napirendi javaslatában már szerepel, a polgármester a rendkívüli ülés összehívása helyett erről a körülményről értesíti az indítványozót.
7. Képviselő-testület összehívása
20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó elektronikus megküldésével hívja össze.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést az Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A meghívóban meg kell jelölni az ülés helyszínét, időpontját, javasolt napirendjét, valamint rendkívüli ülés esetén annak indokát is.
(4) A levelezési rendszer meghibásodása esetén az ülés telefonon is összehívható, azzal, hogy ebben az esetben a meghívót és mellékleteit – a levelezési rendszer újbóli működését követően – haladéktalanul meg kell küldeni.
21. § (1) A rendes, az alakuló és az ünnepi ülés meghívóját legkésőbb 4 nappal az ülést megelőzően kézbesíteni kell.
(2) A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb 2 nappal az ülést megelőzően kézbesíteni kell.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel, ill. az önkormányzat honlapján kell a lakosságot értesíteni a kézbesítés napján.
22. § (1) A meghívóval egyidejűleg meg kell küldeni az előterjesztéseket is.
(2) A nyílt ülés napirendjeihez tartozó előterjesztéseket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A nem zárt ülésen tárgyalandó, de a közérdekből nyilvános személyes adat körén kívül eső személyes adatot, üzleti titkot, védett ismeretet vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adatot (a továbbiakban együtt: védendő adat) tartalmazó előterjesztéseket az ilyen adat felismerhetetlenné tételével kell az önkormányzat honlapján közzé tenni.
(4) Az ünnepi ülésen előterjesztés nem tárgyalható.
23. § (1) A Képviselő-testület ülésére - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt;
b) az aljegyzőt
c) a polgármesteri hivatal irodavezetőit;
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
e) a napirendben érintett szervezet előadóját;
f) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjait;
(2) Az (1) bekezdés c) - f) pontjában felsoroltak részére a meghívót, és csak az őket érintő előterjesztéseket kell kézbesíteni.
(3) A zárt ülés előterjesztéseit a képviselőkön kívül a feladatkör szerint meghatározottak részére kell megküldeni.
8. Az ülések nyilvánossága
24. § (1) A Képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak.
(2) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.
25. § (1) A zárt ülés Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elrendelését az előterjesztő, bármely képviselő vagy a jegyző indítványozhatja a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdéséig.
(2) Ha a zárt ülésre okot adó körülmény a napirendi pont érdemi tárgyalása közben merül fel, az ülés vezetője vagy a jegyző indítványozhatja a zárt ülés elrendelését.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, és meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
9. A Képviselő-testület napirendje
26. § (1) A Képviselő-testület ülésére:
a) valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről szóló beszámoló;
b) rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló döntést igénylő javaslat;
c) és döntést nem igénylő tájékoztató (továbbiakban együtt: előterjesztés)
vehető fel.
(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) képviselő;
d) feladatkörében a bizottság;
e) a jegyző;
f) az intézményvezető;
g) nemzetiségi önkormányzat elnöke az őt közvetlenül érintő ügyben.
(3) Az előterjesztések tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát;
b) határozati javaslat(ok)at;
c) a végrehajtás határidejét év, hónap, nap, vagy pontos időszak megjelöléssel és felelősét;
d) a jegyző törvényességi vizsgálatát igazoló kézjegyét;
e) a határozati javaslat elfogadásához szükséges többség jelzését;
f) azt, hogy az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen tárgyalható, vagy kell tárgyalni;
g) mindazokat a tényeket információkat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek.
(4) A (3) bekezdésnek megfelelő írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző tizenötödik napon kell a jegyzőhöz benyújtani
(5) A Képviselő-testület napirendjére olyan előterjesztés vehető fel, amelynek tartalmát a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta. A jegyző törvényességi észrevételének hiányát az előterjesztés vagy tájékoztató láttamozásával tanúsítja, vagy törvényességi észrevételeiről a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
27. § A Képviselő-testület ülésének napirendjére és sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
28. § (1) A napirendi vitában a polgármester, az alpolgármester és a jegyző korlátlan időkeretben, képviselő legfeljebb 2 percben javasolhatja a napirendi pontok eltérő sorrendjében való tárgyalását és napirendi pontok elhagyását, felcserélését, kiegészítését.
(2) Napirend kiegészítéseként dönt a Képviselő-testület az olyan előterjesztések napirendre vételéről, amelynek felvételét a polgármester, alpolgármester, jegyző, képviselő legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig kezdeményezte.
(3) A napirend kiegészítéseként a Képviselő-testület napirendjére veszi a kormányhivatal azon indítványát, amelynek megtárgyalását a kormányhivatal vezetője legkésőbb az ülés előtti napon kezdeményezte
(4) A (2) bekezdésben foglalt előterjesztésnek is meg kell felelnie a 26. § (3) bekezdésében foglalt formai és tartalmi követelményeknek és azokat a képviselőknek haladéktalanul meg kell küldeni.
29. § A Képviselő-testület a polgármester által feltett sorrendben pontonként szavaz a napirendi kiegészítésekről, módosításokról majd az így véglegesített napirendről.
10. A Képviselő-testület határozatképessége
30. § (1) A Képviselő-testület létszáma 11 fő
(2) Az ülés kezdetén az ülés vezetője megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes-e.
(3) A Képviselő-testület határozatképességének fennállását az ülés vezetője a döntéshozatal során a szavazást megelőzően ellenőrzi, egyébként az ülés ideje alatt ügyrendi javaslatra vagy saját hatáskörben bármikor ellenőrizheti.
31. § Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes,
a) felhívhatja a helyszínen tartózkodó képviselőket a határozatképesség biztosítására,
b) szünetet rendelhet el,
c) az ülést elnapolhatja, vagy
d) az ülést berekesztheti.
32. § A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni,
a) aki nyílt szavazás esetén a számára kijelölt helyen tartózkodik, vagy
b) aki nem titkos szavazás esetén a szavazólapot átvette.
11. A Képviselő-testület tanácskozása
33. § A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal részt vehet
a) a 23. § (1) bekezdés szerinti személyek
b) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, továbbá
c) akinek jelenlétét a polgármester, az ülés vezetője az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.
34. § (1) A Képviselő-testület az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg.
(2) Az ülés vezetőjének javaslatára – különösen fontos okból – a Képviselő-testület ülés közben is határozhat egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.
35. § Az ülés vezetője szükség szerint vagy a jegyző vagy bármely képviselő javaslatára szünetet rendelhet el.
36. § (1) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá jelen lévő minden más személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülés vezetője gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(3) Az ülés rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, a második figyelmeztetés eredménytelenségét követően megvonhatja tőle a szót,
b) a tanácskozás folytatását súlyosan megnehezítő vagy azt lehetetlenné tevő rendzavarót – a képviselő kivételével – felszólíthatja az ülésterem elhagyására, ennek önkéntes teljesítése hiányában kivezettetheti,
c) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki az ülés tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít,
d) szünetet rendelhet el.
37. § A Képviselő-testület tanácskozás rendjével összefüggő eljárási kérdésben a képviselő, az alpolgármester és a jegyző bármikor soron kívül szót kérhet, és – legfeljebb két perc időtartamban – ügyrendi javaslatot fogalmazhat meg.
38. § Az ügyrendi javaslat elfogadásáról az ülés vezetőjének hatáskörébe tartozó kérdésben az ülés vezetője, egyéb kérdésben a Képviselő-testület– az ülés vezetője vagy a jegyző esetleges hozzászólását követően – vita nélkül határoz.
12. Napirend előtti felszólalás
39. § (1) A napirend elfogadását követően, de még a napirendi pontok megtárgyalását megelőzően bármely képviselő – legfeljebb három perc időtartamban – felszólalhat bármely, a Képviselő-testület feladatkörét érintő, de a napirenden nem szereplő kérdésben.
(2) A napirend előtti felszólalásra – legfeljebb öt perc időtartamban – a polgármester, alpolgármester vagy a jegyző válaszolhat.
13. Az előterjesztések tárgyalása, módosító javaslatok
40. § (1) Az előterjesztésre jogosultak írásban módosító javaslatot tehetnek az ülést megelőző nap 12 óráig.
(2) A módosító javaslatban és az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, illetve a szöveg melyik részében milyen szöveg beillesztésére irányul. A módosító javaslat az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl.
(3) A határidőben érkezett szabályszerű módosító indítványokat a polgármester az adott előterjesztés tárgyalásánál ismerteti.
(4) A Képviselő-testület ülésén a polgármester az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig szövegszerű módosító javaslatot terjeszthet elő.
(5) A módosító javaslatot az előterjesztője az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az eredeti előterjesztés előterjesztője a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.
(6) Nem minősülnek módosításnak a helyesírási, számszaki pontosítási javítások és a jegyző kodifikációs javításai. Ezek a döntéshozatal megkezdéséig megtehetők.
41. § Az éves költségvetési rendelet megalkotásáról szóló előterjesztéshez, az elfogadott költségvetéshez, a költségvetési rendelet módosítására irányuló előterjesztéshez, forrásigényt támasztó módosító javaslat csak az alábbiak szerint nyújtható be:
a) az adott tétellel kapcsolatos többletkiadási összegnek megfelelő csökkentési javaslatot kell tenni a tervezetben szereplő vagy egyéb érvényes kiadási tétel rovására, továbbá az egyensúlyi követelmény betartásával ismertetni kell a módosítással beemelni kívánt új vagy megemelni kívánt költségvetési tételnek az érvényben lévő finanszírozási prognózisban szereplő későbbi évek költségvetési keretfeltételeire gyakorolt hatását,
b) működési kiadási tételre vonatkozó többletigény csak a tervezetben szereplő más működési kiadási tétel terhére jelölhető meg,
c) az általános tartalékot csökkentő módosító javaslat nem nyújtható be.
42. § (1) Az előterjesztés vitájában a hozzászólásnak az alábbi sorrendben és időkeretben van helye:
a) az előterjesztő felszólalása legfeljebb 5 percben,
b) az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke legfeljebb 2 percben,
c) bármely képviselő hozzászólása legfeljebb két ízben, egyenként legfeljebb 3 perc időtartamban.
(2) A polgármester, a jegyző az előterjesztés vitájához a vita bármely pontján időkeret nélkül hozzászólhat.
(3) Az ülés vezetője a vitához való hozzászólást – időkeret meghatározásával – másnak is engedélyezheti.
(4) Az előterjesztő a vitában elhangzottakra legfeljebb öt perc időtartamban válaszolhat, továbbá nyilatkozik arról, mely módosító javaslatokat támogatja. Az előterjesztő által támogatott módosító javaslat az előterjesztés részévé válik.
(5) Az (1)-(4) bekezdést követően az ülés vezetője a vitát lezárja.
14. A döntéshozatal
43. § (1) Az ülés vezetője a vita lezárását követően – amennyiben szükséges - döntéshozatalt rendel el.
(2) A döntéshozatal során a Képviselő-testület elsőként az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról határoz. A módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg.
(3) A Képviselő-testület az előterjesztésnek az előterjesztő által támogatott módosító javaslattal, valamint a Képviselő-testület által elfogadott módosító javaslattal módosított egységes szövegéről zárószavazás keretében egyben dönt.
44. § (1) A szavazás során „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.
(2) Szavazni személyesen lehet
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője szóban hirdeti ki.
(5) A szavazás eredményével szemben felmerült kétség esetén a szavazás Mötv. 48. § (5) bekezdése szerinti megismétlésére irányuló ügyrendi javaslatról az ülés vezetője dönt.
45. § (1) Ha a képviselők egynegyede – az Mötv.-ben ki nem zárt kérdésben – a napirendi pont vitájának lezárásáig név szerinti szavazást indítványoz, vagy jogszabály a név szerinti szavazást egyébként előírja, vagy a (3) bekezdésben foglaltak esetén, a nyílt szavazást akként kell lebonyolítani, hogy az ülés vezetője a képviselők nevét névsor szerinti rendben felolvassa, az érintett képviselő pedig jól hallhatóan, szóban adja le a szavazatát
(2) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról
(3) Név szerinti szavazással dönt a Képviselő-testület:
a) önkormányzati tulajdon értékesítéséről;
b) 5 millió Ft feletti hitel felvételénél;
46. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a zárt ülésen tárgyalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapokon, urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a Képviselő-testület saját tagjai közül választott 3 fős bizottság jár el. Személyükre az ülés vezetője tesz javaslatot
(5) A Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét;
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét;
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket;
d) a szavazatszámlálás során hozott határozatokat;
e) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(8) A szavazás eredményéről a Bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.
47. § (1) A képviselő legkésőbb a döntéshozatal megkezdése előtt ügyrendi javaslatként jelenti be az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét, illetve kezdeményezheti saját maga vagy más képviselő döntéshozatalból való kizárását az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettség miatt.
(2) Ha a képviselő döntéshozatalból való kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek legfeljebb két perc időtartamban válaszadásra van joga.
(3) A döntéshozatalból való kizárásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Ha a döntéshozatalt követően derül fény arra, hogy a képviselő a személyes érintettségét nem jelentette be, de a döntéshozatalban részt vett, a Képviselő-testület bármely képviselőnek a mulasztástól számított hat hónapon belül benyújtott javaslatára a mulasztó képviselő következő havi tiszteletdíját megvonhatja. A javaslatra az érintett a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat, de arról egyebekben a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A tiszteletdíja megvonásáról szóló döntést a képviselő közigazgatási perben megtámadhatja.
48. § Minősített szavazattöbbség szükséges – a jogszabályban meghatározottakon túl – az alábbi esetekben:
a) a Képviselő-testület által átruházott hatáskör eseti magához vonása,
b) a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindítása, és velük szemben fegyelmi büntetés kiszabása, kártérítési felelősségük megállapítása,
c) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás,
d) a törzsvagyoni körbe tartozó vagyonelemek üzleti vagyonná minősítése,
e) a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása,
f) az önkormányzati ingatlan vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása,
g) az önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba adása,
h) az önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes vagy kedvezményes vagyonkezelésbe adása,
i) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, alapító okirat elfogadása, illetve módosítása.
15. Határozat és rendelet
49. § (1) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A rendeletek a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet előírása szerint kell megjelölni.
(3) A határozatok jelölése: Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének .....(a határozat sorszáma arab számmal jelölve)/....év (...hó.... nap) számú önkormányzati határozata.
(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról;
b) az ügyrendi kérdésekről;
c) a titkos szavazás elrendeléséről
d) a név szerinti szavazás elrendeléséről
e) az interpellációra adott válasz elfogadásáról
f) a lejárt határidejű határozatok elfogadásáról
g) a jegyzőkönyvhitelesítők személyéről
50. § (1) A rendeletet és a normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(2) A rendeletet és a normatív határozatot meg kell jelentetni:
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel teljes terjedelemben;
b) az önkormányzati honlapon teljes terjedelemben.
c) az önkormányzat lapjában a lényeges tartalmi elemeinek ismertetésével
16. Interpelláció
51. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után a képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellálhat. Az interpellációra az ülésen legfeljebb 5 percben - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.
(2) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.
(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább két nappal a polgármesternél írásban kell benyújtani.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, valamint annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja e adni.
(5) Az írásban benyújtott interpellációt a polgármester az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.
(6) A polgármester minden ülés elején bejelenti a Képviselő-testületnek az írásban beterjesztett interpellációkat.
(7) Ha az előterjesztő képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.
(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.
(9) A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(10) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadta el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására megbízza az illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, vagy az interpelláltat illeti meg.
(11) Az interpellációt a Képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján, a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
17. A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
52. § (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről – a hangfelvétel alapján – a jegyző gondoskodik
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza
a) a távol maradt képviselő nevét a távolmaradás okát és hogy távolmaradását a képviselő szabályszerűen előre jelezte-e;
b) interpellációkat és az azokra adott választ;
c) jegyzőkönyvhitelesítők nevét;
d) képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését.;
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó;
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok;
c) a jelenléti ív;
d) zárt ülésen tárgyalt javaslatról szóló döntés;
e) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya;
f) a képviselő, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke által írásban benyújtott hozzászólása, valamint kérése alapján rögzített véleménye;
g) a jegyző törvényességi észrevétele;
h) a név szerinti szavazásról készült névsor.
53. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő indítványára jegyzőkönyv hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv hitelesítő kijelölése nem kötelező.
(2) A hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. Legfeljebb két fő hitelesítőt lehet választani.
(3) A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.
54. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen (érintett vagy szakértő).
(2) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kell elhelyezni. A hangfelvétel anyagát, valamint a jegyzőkönyv másik eredeti példányát a (az előterjesztések és a jegyzőkönyv mellékleteinek lekötése után) a titkárságon meg kell őrizni. A hangfelvétel anyagát egy évig kell megőrizni.
(3) A jegyzőkönyvből készült hiteles kivonatot a jegyző vagy az általa megbízott személy írja alá.
(4) A jegyző a jegyzőkönyvet, mellékleteivel együtt minden évben bekötteti.
18. Rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése
55. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében a rendelet-tervezetet– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Önkormányzat honlapján elektronikusan a képviselő-testületi ülést megelőző 11. napon, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán papír alapú dokumentumban a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon 12.00 óráig közzé kell tenni.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló;
b) az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól, valamint a helyi adókról és egyéb fizetési kötelezettségekről szóló;
c) az Önkormányzat költségvetéséről szóló;
d) a zárszámadásról szóló;
e) a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló;
f) a rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő;
g) a sürgősségi indítványként benyújtott
rendelet tervezetét.
(3) Az állampolgárok a rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményüket, észrevételüket a képviselő-testületi ülést megelőző 5. nap 24.00 óráig névvel és címmel ellátva küldhetik meg elektronikus formában a jegyzo@halasztelek.hu e-mail címre.
(4) Papír alapú dokumentumban a rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményt, észrevételt a képviselő-testületi ülést megelőző 7. nap 16.00 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán.
(5) A jegyző a beérkezett véleményeket szöveghűen – a sértő, névtelen és a tárgykörhöz nem tartozó vélemények kizárásával – a képviselő-testületi ülést megelőző 4. napon megküldi a képviselők részére.
Bizottságok
19. A bizottságok összetétele
56. § (1) A bizottságok az alábbi létszámmal működnek
a) Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 8 fő
b) Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Bizottság 7 fő
c) Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság 7 fő
(2) A Képviselő-testület egy bizottsági tagot a bizottság alelnökeként választ meg.
57. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
a) meghatározott időre vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére
hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről;
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról;
c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez;
d) meghatározza a bizottság feladat- és hatáskörét.
(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20. A Bizottságok feladata
58. § (1) A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely képviselő-testületi, illetve más bizottságnak benyújtott előterjesztést, tájékoztatót megtárgyalhat és véleményezhet.
(2) A Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság feladatai különösen, de nem kizárólagosan:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és annak módosításait, valamint az féléves, éves beszámoló tervezeteit,
b) véleményezi a zárszámadási javaslatot,
c) véleményezi a helyi adókra vonatkozó rendeleteket,
d) javaslatot tesz a város és települsrendezési, fejlesztési és építési ügyeiben,
e) részt vesz a közbiztonság és bűnmegelőzés területén jelentkező helyi önkormányzati feladatok stratégiájának, kezelésének kidolgozásában és hatékony működtetésében.
(3) Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Bizottság feladatai különösen, de nem kizárólagosan:
a) figyelemmel kíséri a szociális segélykeretek év közbeni felhasználását, javaslatot tesz év közbeni anyagi erők mozgósítására, átcsoportosítására,
b) figyelemmel kíséri a család- és ifjúságvédelem, valamint az időskorúak problémáit,
c) részt vesz az egészségüggyel kapcsolatos pályázatok elbírálásában,
d) részt vesz a környezetvédelmi koncepció kidolgozásában.
(4) Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság feladatai különösen, de nem kizárólagosan:
a) gondoskodik a város kulturális (éves és hosszú távú) koncepciójának megalkotásáról
b) figyelemmel kíséri az önkormányzat közművelődési, köznevelési intézményeinek személyi és tárgyi helyzetét, felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésekre, javításokra,
c) figyelemmel kíséri a város kulturális és sport életét,
d) javaslatot tesz a civil szervezetek támogatására.
(5) A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely, képviselő-testületi hatáskörébe tartozó kérdést megvitathat, illetve javaslatot tehet döntéshozatalra a Képviselő-testületnek, más bizottságnak, a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
(6) A bizottság ellátja a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat.
(7) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
59. § Az összeférhetetlenséggel, továbbá a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságként a Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság jár el az Mötv.-ben meghatározottak szerint.
21. A Bizottságok működése
60. § A Bizottság összehívására, határozatképeségére, határozathozatalára, nyílt vagy zárt ülésére, jegyzőkönyvére, bizottsági tag kizárására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
61. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik
(2) A bizottság ülését – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a bizottság elnöke hívja össze.
(3) Ha a bizottság elnöki tisztsége betöltetlen, vagy a bizottság elnöke a tisztségből eredő feladatai ellátásában tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van, a bizottság ülését a bizottság alelnöke is összehívhatja.
(4) A bizottság ülését a polgármester hívja össze, ha
a) a bizottság elnöki és alelnöki tisztsége egyidejűleg betöltetlen,
b) a tisztségből eredő feladatai ellátásában a bizottság elnöke és alelnöke is tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van,
c) a bizottság ülését a polgármester kezdeményezése ellenére a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül nem hívták össze, vagy
d) a bizottság ülését a polgármester kezdeményezése ellenére a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belülre nem hívták össze.
(5) A Bizottsági ülés meghívóját legkésőbb az ülést megelőző 2. napon meg kell küldeni a bizottság tagjainak
(6) Azokhoz az előterjesztésekhez, amelyekben a bizottság saját hatáskörben dönt, az ülés kezdetéig nyújtható be módosító indítvány.
(7) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.
Képviselő, nem képviselő bizottsági tag
22. A Képviselő díjazása
62. § (1) A képviselő képviselő-testületi, valamint bizottsági munkájáért összesen 120.000,- Ft tiszteletdíjra jogosult havonta, megválasztása időpontjától a megbízatása megszűnéséig.
(2) A nem képviselő bizottsági tagok a bizottsági munkáért 50.000,- Ft tiszteletdíjra jogosultak havonta.
(3) Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összeg harmincadára jogosult.
(4) A képviselők a Képviselő-testület képviseletében vagy a Képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
63. § (1) A Képviselő-testület, illetve bizottság tagját, bizottság elnökét a tiszteletdíj nem illeti meg, ha feladatai ellátásában egy hónapon túl akadályoztatva van.
(2) Egy havi tiszteletdíj megvonható attól
a) a képviselőtől aki két egymást követő bizottsági - melynek tagja - vagy képviselő-testületi ülésen
b) a nem képviselő bizottsági tagtól, aki két egymást követő bizottsági ülésen előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetében az ülés típusától függetlenül az időrendben egymást követő bármely (képviselő-testületi, bizottsági) ülés kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdésben foglalt megvonásról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.
(5) A tiszteletdíjat a döntést követő hónapban kell megvonni.
23. A méltatlansági és az összeférhetetlenségi eljárással összefüggő egyes kérdések
64. § (1) A jegyző a tárgyhónap 15. napjáig, az állami adóhatóság írásbeli értesítése esetén pedig soron kívül ellenőrzi, hogy a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis).
(2) Ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag határidőben nem igazolta az adatbázisba való felvételének megtörténtét, vagy az adatbázisban már nem szerepel, a jegyző javaslatára a polgármester az érintett képviselőt vagy nem képviselő bizottsági tagot hatvannapos határidő tűzésével felhívja arra, hogy az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítse, vagy igazolja a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését.
(3) Ha a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a polgármester indítványozza az érintett méltatlanságának okán a képviselő megbízatásának megszüntetését.
(4) Ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését, vagy a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését, illetve az Mötv. 38. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti kötelezettség teljesítését, a Képviselő-testület mellőzi a méltatlanság alapjául szolgáló ezen körülmények fennállásának megállapítását, valamint a méltatlanság kimondását és a képviselői megbízatás megszüntetését.
65. § A Képviselő-testület az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának megállapítását, valamint az összeférhetetlenség kimondását mellőzi, ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja
a) az összeférhetetlenség megszűnését, vagy
b) ha az összeférhetetlenség megszüntetéséhez más személy vagy szerv eljárása is szükséges, minden, a képviselő által megtehető jognyilatkozat megtételét és az annak hatályosulásához szükséges minden további, a képviselő által elvégezhető cselekmény elvégzését.
Polgármester, alpolgármester
24. A polgármester
66. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
67. § A polgármester szabadságának nyilvántartását a jegyző kezeli. A polgármester szabadságolására vonatkozó ütemtervet – ide értve a tárgyévben igénybe nem vett szabadság átütemezését is – Képviselő-testület hagyja jóvá minden év február 28-ig
68. § Az Mötv. 68. § (3) bekezdésére figyelemmel a polgármester a Képviselő-testület két ülése között felmerülő halaszthatatlan esetben – az Mötv 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó bármely önkormányzati ügyben dönthet ha
a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti kötelezettségvállalással nem jár, vagy
b) az azzal járó, az Áht. szerinti kötelezettségvállaláshoz szükséges fedezet
ba) Halásztelek Város Önkormányzata éves költségvetésében biztosított vagy a döntéssel egyidejűleg a polgármester hatáskörébe tartozó átcsoportosítással biztosítható,
bb) az Áht. 40. § (5) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásával biztosítható.
25. Az alpolgármester
69. § Az alpolgármester megbízatását főállásban látja el.
70. § Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
Jegyző, Polgármesteri Hivatal
26. Jegyző
71. § A jegyző az Mötv.-ben, más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottakon túl
a) jelzi a Képviselő-testületnek, a testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,
b) gondoskodik a képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról,
c) a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket készít elő,
d) ellátja a Képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
e) gondoskodik az önkormányzati hatósági ügyekben a döntés előkészítéséről.
72. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
27. Polgármesteri Hivatal
73. § (1) A hivatal működési helye: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.
(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a jegyző javaslatára a polgármester az irányítási jogkörében kiadott normatív utasításban állapítja meg.
(3) A polgármester külön utasításban határozza meg az Mötv. 81. § (4) bekezdése szerinti egyetértési jogának terjedelmét.
(4) A Polgármesteri Hivatal - Képviselő-testület által jóváhagyott - munkarendjét, létszámát, szervezetét és ügyfélfogadási idejét a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Lakossági részvétel
28. Helyi népszavazás
74. § A Képviselő-testület helyi népszavazást rendel el, ha azt a kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezte.
29. Közmeghallgatás
75. § A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal - a munkatervben előre meghatározott időpontban - közmeghallgatást tart.
76. § (1) A közmeghallgatásra – a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosokat legalább 30 nappal előbb értesíteni kell.
(3) Az értesítésről az alábbi módokon kell gondoskodni:
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni;
b) az önkormányzati honlapon meg kell jelentetni.
(4) Az állampolgárok közérdekű bejelentéseiket, javaslataikat a közmeghallgatáson szóban terjeszthetik elő. A bejelentések írásban is benyújthatók a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a közmeghallgatás időpontja előtti negyedik napig.
(5) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármester vagy az általa kijelölt személy 15 napon belül írásban megválaszolja.
77. § Amennyiben a Közmeghallgatást határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani, a meghirdetett ülés helyett a 31. alcímben leírt lakossági fórumot kell tartani és 30 napon belülre új közmeghallgatást kell összehívni.
30. Lakossági fórum
78. § (1) A Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, jelentősebb döntések előkészítése érdekében, valamint az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot tart, illetve tarthat. A polgármester köteles a lakossági fórumot összehívni, ha azt a képviselők legalább 1/3-a írásban - a téma megjelölésével - kezdeményezi, és arról a Képviselő-testület dönt. A kezdeményezők a lakossági fórumon kötelesek részt venni.
(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a 76. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.
(3) A lakossági fórumról az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A lakossági fórumon elhangzott javaslatokat, észrevételeket a Képviselő-testület a döntésénél köteles figyelembe venni.
Záró rendelkezések
79. §1
80. §2
81. §3
82. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 79. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 80. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 81. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.