1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunapataj Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye és címe: 6328 Dunapataj, Petőfi Sándor utca 20.

(3) Hivatali kapu rövid név (hivatali tárhely): DPONK. KRID azonosító szám: 156163593

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és az általa alapított kitüntetéseket külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

(2) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a körívben Dunapataj Nagyközség Önkormányzata felirat szerepel, középen Magyarország címere.

3. § Az önkormányzat illetékessége Dunapataj közigazgatási területére terjed ki.

4. § Az önkormányzat önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, amelynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

5. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

6. § Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen polgármesteri programot terjeszt a képviselő-testület elé. A polgármesteri program alapján a beterjesztést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot fogad el, amely tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, kiemelt feladatait.

(2) A képviselő-testülettől a bizottságokra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskört a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv. tartalmazza).

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója a döntést követő képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén beszámol.

(4) Az önkormányzati hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatairól a hatáskör gyakorlója beszámolhat.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő munkaterv szerinti ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

8. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét a jogszabályi határidők és a beérkezett javaslatok alapján minden évben a decemberi ülésre a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti elfogadásra.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehetnek:

(3) A munkaterv elfogadásáról szóló határozatban szerepeltetni kell a fel nem vett javaslatokat.

9. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülés tart, ünnepi ülést tarthat. Az üléseket az önkormányzat székhelyén tartja a 11.§ (2) bekezdésében foglalt kivétellel.

(2) Az ülések nyilvánosak. Zárt ülést az Mötv. által szabályozott esetben kell vagy lehet tartani. A zárt ülésen résztvevők személyét is az Mötv. szabályozza.

11. § (1) A képviselő-testület évente 6 munkaterv szerinti ülés tart. Az ülést a hónap utolsó csütörtöki munkanapjára 14⁰⁰ órai kezdettel kell összehívni az önkormányzat székhelyére. Ez alól kivétel lehet az éves költségvetést tárgyaló februári és a tárgyév végi decemberi ülés időpontja.

(2) A polgármester indoklásával az (1) bekezdésben foglalt időponttól eltérő időpontra és kihelyezett ülésre is összehívhatja az ülést.

(3) A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület és bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára, továbbá sürgős, azonnali döntést igénylő esetben rendkívüli ülést is tarthat a képviselő-testület. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belül hívja össze a 12.§ (2) bekezdése szerint. Amennyiben a polgármester kezdeményezi a rendkívüli ülést, indítványt nem kell készíteni.

12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A polgármesteri tisztség betöltetlensége vagy a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetén a pénzügyi feladatokat ellátó képviselő-testületi bizottság elnöke, amennyiben nem választották meg a bizottság elnökét, akkor az ülést a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését, és ellátja a polgármesteri feladatokat.

(2) Az ülés írásbeli meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A képviselő-testület ülésén előterjesztés kiosztására csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor.

(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülés folytatása lehetetlenné válik és félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

13. § (1) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(2) A polgármester a 11.§ (2) bekezdése szerint eljárva indokolt esetben a képviselő-testület ülését rövid úton - telefonon is - összehívhatja a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítése nélkül, illetve az értesítés napjára is.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán a meghívó kihelyezésével, a meghívók kézbesítésével egyidejűleg.

14. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak:

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívható a vármegyei vagy járási kormányhivatal vezetője és az országgyűlési képviselő is.

15. § (1) A határozatképesség szabályait az Mötv. tartalmazza.

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elutasításának jogkövetkezményeként a képviselő-testület a (3) bekezdésben említett szabályokat alkalmazza vagy az adott napirendi pontot az érintett képviselő jelenléte nélkül újra tárgyalja.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülés felfüggeszthető, de ha nem állítható helyre a határozatképesség, akkor ugyanazon napirendi pont tárgyalására a képviselő-testület ülését 7 napon belüli időpontra a 13.§ (1) bekezdése szerint ismételten össze kell hívni.

16. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai:

(2) A polgármester figyelmeztetheti vagy rendreutasíthatja azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. A második figyelmeztetéssel egyidőben a szót megvonhatja. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az (1) bekezdésben foglalt feladatokat, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ügyrendi feladatokat ellátó képviselő-testületi bizottság elnöke.

17. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirend sorrendje

(3) Amennyiben a sürgősségi indítványt nem veszi napirendre a képviselő-testület, meg kell határoznia a napirendre tűzésének időpontját.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirendi pont előterjesztője lehet polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a képviselő-testület által meghatározott személy.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés vagy határozati javaslat írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester szóban is előterjesztheti vagy engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek vagy határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Minősített többséget igénylő döntéshez szóbeli előterjesztést nem lehet tenni.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

20. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős.

(2) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3) Helyi népszavazás kiírása napirend tárgyalásához valamennyi bizottság a feladatai tekintetében előterjesztést készít vagy határozatban dönt, amelyet előterjeszt a képviselő-testület ülésére a döntés eredményeinek várható hatásáról, a mellette és ellene szóló érvekről, a lebonyolítás formájáról és a lakossági tájékoztatás módjáról.

21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés sürgősségi napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni a 17. § (3) bekezdése szerint.

(3) A sürgősségi indítványt, ha azt nem a polgármester teszi írásban, a polgármesterhez kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

23. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről, vagy ismerteti a bizottság határozatát.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő vagy az ezzel megbízott válaszolhat.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

24. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismertetheti álláspontját.

(2) A vita közben vagy lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás elrendelése előtt az ülés vezetője a módosító javaslat írásba foglalását kérheti.

26. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés vezetője az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.

(4) A minősített többséggel eldöntendő ügyeket az Mötv. állapítja meg, egyebekben az egyhangú többség elegendő a döntéshez.

27. § (1) A képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz a titkos szavazás kivételével.

(2) Szavazategyenlőség a javaslat elutasítását eredményezi.

28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, és a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat

(3) A titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad annak menetéről, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezendő szavazólapon, az elrendeléskor meghatározott arra kijelölt hivatali helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) Kétség esetén bármely képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

29. § (1) A képviselők egynegyedének indítványára határozathozatal nélkül névszerinti szavazást tart, ugyanabban az ügyben legfeljebb egy névszerinti szavazást lehet tartani.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi elemeit az Mötv. határozza meg. Ezen kívül rögzíteni szükséges a távolmaradt képviselők nevét, a távolmaradás igazolását vagy igazolatlanságát, a polgármester és jegyző aláírását, a jegyzőkönyv keltét és az önkormányzat pecsétjét.

(2) Szó szerinti jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv szó szerinti része csak erre vonatkozó döntés esetén készíthető.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásbeli előterjesztéseket, a rendelet vagy határozat-tervezeteket, az írásbeli képviselői hozzászólást, amennyiben azt a jegyzőkönyvhöz csatolni kérték, és a jelenléti ívet.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. Amennyiben titkos szavazásra is sor kerül, a szavazás eredményét is a zárt ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt - ideértve a meghívót és a jelenléti ívet is - a jegyző felügyelete mellett a munkaköri leírásában feltüntetettek szerint az ügyviteli feladatokat ellátó alkalmazott kezeli. Egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a Pataji Múzeumban kell elhelyezni. A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet Dunapataj Nagyközség Önkormányzata honlapján és a Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyeleti Írásbeli Kapcsolattartási Modulon közzé kell tenni.

31. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a határozat számán és dátumán kívül

(3) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző felügyelete mellett a munkaköri leírásában feltüntetettek szerint az ügyviteli feladatokat ellátó alkalmazott nyilvántartást vezet.

(4) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek. A jegyzőkönyv aláírása előtt, elhalasztást nem tűrő esetben a végrehajtásban érintettet előzetesen tájékoztatni kell az elfogadott határozat tartalmáról.

(5) A polgármester, amennyiben a képviselő-testület vagy bizottság döntését önkormányzat érdekeit sértőnek tartja az Mötv.-ben foglalt esetek kivételével kezdeményezheti az ügy ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésben érintett ügy a végrehajtása és a kifogásolt döntés elbírálása esetére az Mötv további feltételekről rendelkezik. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(6) A zárt ülésen hozott határozat tartalmát a következő munkaterv szerinti nyílt ülésen ismertetni kell. Egyebekben a zárt ülésről tájékoztatást a polgármester nyújt.

(7) A képviselő-testület számozott határozathozatal nélkül dönthet a 17.§ (1) és (3) bekezdésében, a 18.§ (1) bekezdésében, a 24.§ (1) bekezdésében és a 29.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül képviselői kérdésekre, interpellációra adott válaszokról és más ügyrendi kérdésben.

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját, előzetes és utólagos hatásvizsgálatát a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

33. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, amennyiben véleményük rendelkezésre áll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

(3) A képviselő-testület dönt, ha az eldöntendő kérdésben közmeghallgatást, vagy közvélemény kutatást tart szükségesnek.

(4) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább a képviselő-testület erre vonatkozó döntése esetén legalább 5 napra el kell helyezni a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a napirendet tárgyaló képviselő-testület ülését megelőző napig.

34. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző ismerteti a képviselő-testület ülésén.

(2) Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 30. § (3) és 31. § (3) bekezdésében megjelölt személy naprakész állapotban vezeti. Az önkormányzati rendeletek jegyzékét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban vagy a Hivatal éves beszámolója keretében tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

35. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, évét a kihirdetés dátumát, a határozat tartalmazza a számát, évét és zárójelben a határozathozatal hónapját római számmal és napját arab számmal. Az önkormányzati rendelet és határozat további megjelölését törvény és miniszteri rendelet tartalmazza.

(2) A rendelet és a normatív határozat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetését a rendelet papír alapú példányán fel kell tüntetni. A rendelet a jegyzőnél az ügyfélfogadás rendjében, a Pataji Múzeumban, a Nemzeti Jogszabálytárban és az önkormányzat www.dunapataj.hu honlapján is megtekinthető.

36. § (1) Közmeghallgatást évente kötelező tartani képviselő-testületi ülés keretében, falugyűlés tartható a munkatervben meghatározott időpontban és tartalommal a lakóterület és az üdülőterület tekintetében azonos időpontban, valamint a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt. A közmeghallgatáson elhangzottak lényegét az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Falugyűlést a várhatóan megjelenő nagyobb lakosságszám miatt elsődlegesen külső helyszínen kell megtartani. Falugyűlést képviselő-testületi ülés keretében is lehet tartani. A polgármester Falugyűlésen számol be az önkormányzat képviselő-testülete előző évi munkájáról és a tárgyévi terveiről a jegyző hivatal előző éves munkájáról.

(3) A közmeghallgatás, falugyűlés időpontját a Hivatal hirdetőtábláján - legalább 8 nappal előtte - közzé kell tenni, annak érdekében, hogy az érdeklődők előzetesen kérdést vagy javaslatot tehessenek, amelyre válaszadási kötelezettség áll fenn.

(4) A közmeghallgatás a lakosság és egyéb helyi érdeklődők személyes megjelenése nélkül online keretek között is megtartható, amennyiben ennek technikai feltételeit a képviselő-testület a munkaterv szerinti időpontban biztosítani tudja. Az ilyen típusú közmeghallgatáson a helyi képviselők személyes megjelenése kötelező.

37. § A képviselő testület szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző és a társulás. A társulásokról a IV. Fejezet 49. §-a rendelkezik.

38. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a megállapított tiszteletdíj törvényben foglalt időtartamú csökkentéséről vagy megvonásáról. A képviselő-testület a képviselő bizottsági tagságát is megszüntetheti. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett – fogadóórát tarthat.

(7) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(8) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. (Ákr.) törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(9) Amennyiben a képviselő a (3) bekezdés c) pontjában foglalt személyes érintettséget nem jelenti be, a kizárásról annak felvetése után a képviselő testület dönt. Személyes érintettség esetén a Ptk. közeli hozzátartozó meghatározását kell érteni.

39. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat. A bizottság albizottságot nem hozhat létre. A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára, döntései végrehajtására, a személyes érintettség bejelentésére vagy a szavazásból történő kizárásra a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(3) A bizottságok képviselő-testületi tagjainak száma: 3 fő, külsős bizottsági tagok száma 2 fő, a bizottság tagjainak száma összesen 5 fő.

(4) A képviselő legfeljebb 2 állandó bizottság tagja lehet.

(5) A bizottságok feladatait és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testület bizottságai tagjainak felsorolását a 113/2024.(X.14.) és az Szmsz elfogadását követő új bizottsági elnevezésekkel egységes szerkezetű 120/2024.(X.31.) képviselő-testületi határozat tartalmazza. A tagok későbbi megváltozását vagy a bizottság elnevezésének módosítását is a változással egyidőben egységes szerkezetű határozatba kell foglalni.

(7) A képviselő testületi tag bizottsági tagokat a képviselő-testület alakuló ülésén kell megválasztani. A bizottság külsős tagjait legkésőbb az alakuló ülést követő munkaterv szerinti ülésen kell megválasztani.

(8) A vagyonnyilatkozat tételi és összeférhetetlenségi okokat vizsgáló bizottság az Egészségügyi, Szociális, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

41. § A bizottság e rendelet 4. sz. mellékletében foglalt feladatkörébe tartozó ügyekben

42. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azt az előterjesztést, amelyet bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti a bizottság munkaterve alapján. A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, de e § rendelkezéseit ebben az esetben bizottságonként is alkalmazni kell. Munkaterv szerinti bizottsági ülés a képviselő-testületi ülés napján is tartható. A bizottság ülése nyilvános, de a képviselő-testületre vonatkozó zárt ülés tartásának szabályait is alkalmazni kell.

(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak. A sürgősségi vagy szóbeli előterjesztésekre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt - a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság ülésére a pénzügyi vezetőt -valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét vagy a nemzetiségi önkormányzat elnökét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozót.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt a bizottság a rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 11 óráig köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően a bizottság hatáskörébe tartozó sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást a napirend tárgyalásakor a képviselő-testületnek.

(8) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(9) A bizottság tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(10) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

43. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban - főállásban - látja el.

(2) A polgármester feletti egyéb munkáltatói jogokat a képviselő-testület által jóváhagyott szabadság ütemezés szerint az alpolgármester gyakorolja.

44. § (1) A polgármester Mötv-ben foglalt feladatain kívül különösen a képviselő-testület működésével kapcsolatban

(2) A polgármester a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére évente legalább két alkalommal munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt ügyek felsorolása:

45. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ titkos szavazással, a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát, hivatali munkaideje kötetlen.

46. § (1) A jegyző Mötv-ben foglalt feladatain kívül különösen a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett.

(3) Aljegyző az Mötv. alapján a Kttv-ben foglalt rendelkezések figyelembevételével nevezhető ki.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az államigazgatási és képviselő-testületi ügyekben: az igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező igazgatási (anyakönyvvezető) ügyintéző látja el. Gazdasági, pénzügyi ügyekben: felsőfokú végzettséggel rendelkező - gazdasági szerv - vezetője (pénzügyi vezető) látja el.

(5) Amennyiben az akadályoztatás a hat hónapot meghaladja, a képviselő-testület újabb döntést is hozhat a hat hónap elteltével a betöltött jegyzői állás helyettesítési ügyében.

47. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Dunapataji Polgármesteri Hivatal (a rendeletben hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye, címe: 6328 Dunapataj, Petőfi Sándor utca 20.

(3) Hivatali kapu rövid név (hivatali tárhely): POLGHIVDP. KRID azonosító szám: 408173161

(4) Az önálló hivatal működésének szabályait és belső szervezeti tagozódását külön szabályzat tartalmazza.

(5) Az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott kötelezettségeit a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

48. § Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete nem hozott létre településrészi önkormányzatot.

49. § Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete tagja önkormányzati társulásnak. Abban a társulásban, ahol az önkormányzat a székhely, ott a hivatal ellátja a munkaszervezeti feladatokat. A társulások megnevezését a 3. melléklet B) pontja tartalmazza.

50. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint látja el a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatát.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés alapján a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt kötelezettségek teljesítésére közigazgatási szerződést köt a nemzetiségi önkormányzattal, amelyben a rendeltetésszerű helyiség használatot és további feltételek biztosítását kell szabályozni.

(3) A területi és országos nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testülettel megállapodást köthet.

(4) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

(5) A nemzetiségi egyesülettel történő együttműködést a képviselő-testület határozata vagy együttműködési megállapodása alapján gyakorolja.

51. § A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata, amely feladatokat az önkormányzat által alapított Szivárvány Óvoda, Bölcsőde és Könyvtár költségvetési szerv útján látja el.

52. § (1) A közérdekű muzeális gyűjteményi feladatok ellátása a települési önkormányzat kötelező feladata.

(2) A képviselő-testület az önkormányzaton, mint gazdálkodó szervezeten belül elkülönült szakmai egységet hoz létre a közérdekű muzeális gyűjteményi feladatok ellátására Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény néven. A települési köznyelvben való elnevezése: Pataji Múzeum. Rövidített neve: PM.

(3) A Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény jogi személyiséggel nem rendelkezik. Az önkormányzat által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A helytörténeti gyűjtemény fenntartási és működési költségeihez szükséges előirányzatokat az önkormányzat által évente megállapított költségvetésben elkülönítetten biztosítja.

(4) Jogállása: nem jogi személy, de szakmai szempontból önálló helytörténeti gyűjtemény. A feladat ellátására a polgármester közalkalmazottat nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(5) A Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény szervezeti és működési szabályzata, ügyrendje és működési engedélye nem része a Szervezeti és Működési Szabályzatnak.

53. § Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2019.(X.22.) önkormányzati rendelet.

54. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.