Kastélyosdombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 05. 02Kastélyosdombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kastélyosdombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítéséről és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelet VIII. fejezetének eljárási szabályai szerint a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet célja Kastélyosdombó község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép- érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) a településképi kötelezés és a településképi bírság alkalmazásával.
f) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
g) az elhelyezhető cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.
2. § A helyi védelem célja Kastélyosdombó településképe és története szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;
c) a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítse
d) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása
2. A rendelet alkalmazása
4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
2. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, kereszt, képzőművészeti alkotás;
3. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
4. Tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át adja;
5. Utcaszakasz: egy utcán belüli telkek közlekedési vagy/és közterülettel határolt szakasza
6. Áttört kerítés: az a kerítés, amikor a kerítés tömör felületeinek aránya a kerítés teljes felületének legfeljebb 40 %-a.
7. Technológiai jellegű építmény: mindazon - elsősorban gazdasági tevékenységi rendeltetésű -építmény (berendezés), amely az építményhez tartozóan, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez szükséges.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése a jövő nemzedékei számára, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi védelem feladata a védendő érték
a) meghatározása és dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
c) megőriztetése, fenntartása és jókarbantartásának biztosítása;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Helyi védelem alatt állnak e rendelet 1. mellékletében szereplő védetté nyilvánított értékek.
(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Kastélyosdombó község polgármesterének benyújtott levélben az alábbiak benyújtásával:
a) a védelemre vagy a védelem megszüntetésére javasolt érték helyének megjelölése (utca, házszám, helyrajzi szám);
b) a védelemre vagy a védelem megszüntetésére javasolt értékre vonatkozó szakszerű rövid indoklása
(5) A helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztéséhez készülő értékvizsgálati dokumentáció alapján a képviselő- testület e rendelet módosításával dönt.
(6) A helyi védelemben részesítésnek vagy megszüntetésnek tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni valamint írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát;
b) a védetté nyilvánításra vagy megszüntetésre javaslatot tevőt.
(7) A helyi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek
(8) A helyi védelem megszüntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen (az érték összértékének 20 %-át meghaladó mértékű) helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése és a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására, megsemmisítésére csak a védettség megszüntetése után kerülhet sor.
(9) Az önkormányzat a helyi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint, az önkormányzati főépítész és a jegyző közreműködésével nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a honlapon biztosítja, a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(10) A helyi védett értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelöli.
4. Az egyedi védelem meghatározása
6. § (1) Az egyedi védelem kiterjedhet
a) az épület egészére és részeire
b) egyéb objektumokra
c) táji elemekre, növényzetre
(2) A helyi védelem kiterjedhet a művi érték anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett helyi értéket a rendeltetésének megfelelő célra kell használni úgy, hogy a használat az érték fennmaradását ne veszélyeztesse.
(2) A helyi értéket a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(4) A helyi védelem nem zárja ki a védelem alatt álló művi érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de meg kell tartani
a) A védett értéket meg kell tartani vagy vissza kell állítani;
b) A jókarbantartás során nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és megváltoztatásával járó beavatkozás;
(5) Helyi védelem alatt álló épületen, építményen tervezett homlokzati színezés, felületképzés és tetőfedés esetén előzetes településkép védelmi szakmai konzultáció szükséges.
(6) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli.
(7) A helyi védelem alatt álló épület tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy - mentességben részesíthető, amennyiben a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet erre fedezet biztosít vagy az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.
6. Az egyedi helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó építészeti követelmények
8. § Helyi védelem alatt álló épület esetén
a) A bővítést az eredeti épület értékeinek tiszteletben tartásával kell megoldani úgy, hogy az eredeti építészeti érték bővítés után is érvényesüljön.
b) A felújítás során az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve vissza kell állítani.
c) Az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve jelent a cégér és cégfelirat, de ez sem takarhatja a védett értéket és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.
d) Az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
e) Helyi védelem alatt álló épület felújítása előtt kötelező a településkép védelmi szakmai konzultáció.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Falusias karakterű településrész
b) Közösségi használatú vegyes karakterű településrész
c) Közösségi zöldfelületek karaktere
d) Gazdasági karakterű településrész
e) Zártkerti karakterű külterületi településrész
f) Mezőgazdasági karakterű külterületi településrész
g) Erdőgazdasági karakterű külterületi településrész
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 2. melléklet tartalmazza.
8. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása
10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:
a) Helyi védelem alatt álló művi és táji értékek területe
b) Nyilvántartott régészeti lelőhely területe
c) Natura 2000 – SPA, Különleges madárvédelmi területek
d) Natura 2000 – SCI, Különleges természetmegőrzési területek
e) Ökológiai hálózat magterülete
f) Ökológia hálózat ökológiai folyosójának területe
g) Tájképvédelmi terület övezete
h) Duna- Dráva Nemzeti Park területe
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Az építmények anyaghasználatára és a növények telepítésére vonatkozó általános követelmények
11. § (1) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.
(2) Az épített és táji környezethez való illeszkedés általános szabályai:
a) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni az utcaszakaszban jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
b) A településképben (tényleges látványban) megjelenő, az utcaképet befolyásoló épületeknél az épületek tetőinek hajlásszöge igazodjon a szomszédos épületek tetőinek hajlásszögéhez. A hajlásszöghöz való igazodás azt jelenti, hogy a szomszédos épület tetőfelületi hajlásszögétől legfeljebb plusz-mínusz 10 fokkal lehet eltérni, azzal a kikötéssel, hogy a tetőfelület vetületének 70 %-ában legalább 35 fokos hajlásszögű legyen a tető és, hogy 40 - 45 fok közötti hajlásszöggel minden esetben építhető tető. Ezen épületeknél a tetőfelület vetületének 70 %-a az előbbiekben említett módon kell hogy készüljön. A többi tetőfelület –(az összfelület vetületének 30%-a) - a 40-45 foktól eltérő hajlásszögű is lehet.
c) Amennyiben az épület növényzettel takartan és legalább az utcafronti telekhatártól 15 méterrel beljebb helyezkedik el, úgy az épületre vonatkozóan csak a HÉSZ előírásait kell betartani.
d) Nem kell betartani a tetőhajlásszög igazodást (fenti bekezdést), ha a tervezett épület legalább kétszer olyan széles telekre épül, mint a környezetben található telkek utcafronti telekhatárainak átlagos/jellemző hossza, és ha a tervezett épület oldalkertjei legalább 5 méter szélesek, és ha a tervezett épület funkciója közösségi, vagy szolgáltató rendeltetésű.
(3) Kastélyosdombó közigazgatási területén nem alkalmazható
a) azbeszt tartalmú építőanyag;
b) kék színű és csillogó felületű tetőhéjazat;
(4) Előkertes kialakítás esetén csak áttört kerítés, utcafronti zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén tömör kerítés is építhető.
(5) A közterületről látható homlokzaton és tetőzeten vezetékrendszer és egyéb műszaki berendezés csak abban az esetben engedhető meg, ha az egyéb módon nem oldható meg. Az elhelyezéséhez településkép védelmi szakmai konzultáció szükséges.
(6) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi nem helyezhető el.
(7) Közterületek fásítása csak egységes koncepció alapján, őshonos fajták telepítésével történhet. A meglévő fasorok hiányzó egyedei a meglévőekhez igazodóan, azokkal azonos fajtával pótolhatóak.
12. § A település területén a 4. mellékletben szereplő adventív és inváziós fajok telepítése kerülendő.
10. Falusias karakterű településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.
(2) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő), vagy azokkal harmonizáló más modern anyagokat lehet használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
(3) Fő rendeltetési egységen az utcai telekhatártól számított 15 m-en belül tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani. Tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 20 %-áig készülhet, melynek hajlásszögére ettől eltérhet.
(4) A főépületeken tetőhéjazatként hullámlemez, trapézlemez és bitumenes zsindely nem alkalmazandó.
(5) Kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 10 m-rel hátrább lehet elhelyezni.
(6) Napelemes panel, napkollektor a főépületen, az utcai telekhatártól 15 m-en belül, csak tetőszerkezetre építve a tető síkjába illeszkedő módon helyezhető el.
11. Közösségi használatú, vegyes karakterű településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A közösségi használatú vegyes karakterű településrészen történő tervezés megkezdése előtt kötelező településkép védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni. Az adott helyszín és tervezési program szerinti egyedi településképi követelményeket a szakmai konzultációról készülő írásbeli emlékeztetőben kell megfogalmazni. A beruházást ezen szempontok szerint kell megtervezni.
(2) A tervezett épületeknek és a környezetrendezéseknek az épített és táji környezetben való illeszkedését látványtervvel kell bemutatni.
12. Közösségi zöldfelületek karakterére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A közösségi zöldfelületek karakterű településrészen történő tervezés megkezdése előtt kötelező településkép védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni.
(2) A sportpálya fejlesztése során figyelembe kell venni:
a) A terület kialakításakor törekedni kell egységes utcabútor alkalmazására.
b) Az utcai kerítés kivételével csak áttört kerítés építhető.
c) A sportpályával nem érintett telekterületen háromszintes növényültetést kell alkalmazni.
d) A kerítések mellett többszintes zöldsáv kialakítása szükséges.
(3) A temető fejlesztése során figyelembe kell venni:
a) A temető fejlesztéséhez a helyi hagyományokhoz illeszkedő építész vagy/és tájépítészeti terv készítése szükséges.
b) A temető területén a kerítés mellett többszintes zöldsáv kialakítása szükséges.
c) A temetőben a hulladéktárolót növényzettel takartan kell elhelyezni.
d) A temetőbe vezető út fásításáról önkormányzatnak gondoskodnia kell.
13. Gazdasági karakterű településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A gazdasági karakterű településrészen történő tervezés megkezdése előtt kötelező településkép védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni. Az adott helyszín és tervezési program szerinti egyedi településképi követelményeket a szakmai konzultációról készülő írásbeli emlékeztetőben kell megfogalmazni. A beruházást ezen szempontok szerint kell megtervezni.
(2) A tervezett épületeknek és a környezetrendezéseknek az épített és táji környezethez való illeszkedését látványtervvel kell bemutatni.
14. Zárkerti karakterű külterületi településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A területen az épületeket az illeszkedés szabályai szerint kell telepíteni.
(2) A területre jutó csapadékvíz hasznosításáról, területen tartásáról gondoskodni kell.
(3) A területen csak áttört kerítés, vadháló és sövénykerítés telepíthető.
15. Mezőgazdasági karakterű külterületi településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Építési tevékenység tervezésének megkezdéskor kötelező a településkép védelmi szakmai konzultáció. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben leírtak betartása kötelező.
(2) A területen csak lábazat nélküli áttört kerítés, vadháló, villanypásztor vagy sövénykerítés telepíthető.
(3) A mezőgazdasági földrészletek határainál a termőtalaj védelme érdekében törekedni kell mezővédő erdősávok kialakítására.
16. Erdőgazdasági karakterű külterületi településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Építési tevékenység tervezésének megkezdésekor kötelező a településkép védelmi szakmai konzultáció. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben leírtak betartása kötelező.
(2) A területen csak lábazat nélküli áttört kerítés, vadháló vagy villanypásztor telepíthető.
17. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezésénél törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt, a 3. mellékletben térképen ábrázolt területen
a) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani,
b) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.
(4) A sajátos, és a technológiai építmények létesítési szándéka esetén településkép védelmi szakmai konzultációt kell kérni, melyhez a tájbaillesztést igazoló dokumentációt is be kell nyújtani a környezetbe illesztés igazolására.
(5) Vezeték nélküli hírközlési hálózat új adó- és átjátszó- tornya valamint távközlési torony építése és meglévő bővítése esetén - e rendelet hatálybalépését követően - kötelező az előzetes településkép védelmi szakmai konzultáció.
(6) Vezetékes hírközlési hálózat a településképi szempontból meghatározó vagy helyi egyedi vagy területi védelemmel érintett területeken csak meglévő oszlopsoron, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezethető. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el ha növénytakarásuk biztosítható.
18. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: településképi törvény) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.
(2) Közművelődési és tájékoztató célú hirdetés a település meglevő információs táblarendszerével azonos stílusban készült táblán helyezhető el.
(3) Települési rendezvény közterületi hirdetésére egyedi térkompozíció, molinó, reklámhordozó a rendezvény kezdése előtt 2 hónappal elhelyezhető, és annak befejezése után 1 hónapon belül eltávolítandó.
(4) Saját cégfelirat és cégér épületenként csak egy-egy helyezhető el, minden esetben az épület architektúrájához igazodóan, a homlokzati felületen vagy arra merőlegesen. A falra merőleges cégér felülete nem haladhatja meg a 0.5 m2-t.
(5) A településkép védelme szempontjából kiemelt, a 3. mellékletben térképen ábrázol- területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
19. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Hírközlési és klímaberendezés kültéri egysége, közmű bekötés és mérőóra az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el, kivéve ha erre más műszaki megoldási lehetőség nem biztosítható. Ebben az esetben a tervezés megkezdése előtt kötelező a településkép védelmi szakmai konzultáció.
(2) Új épület építésekor valamint új bekötés esetén csak földkábeles bekötés készülhet.
TELEPÜLÉSKÉP- ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. Rendelkezés önkormányzati hatáskörről
23. § Kastélyosdombó Község Önkormányzata képviselő- testülete az alábbi hatásköröket:
a) településképi bejelentési eljárás
b) településképi kötelezési eljárás
c) településkép védelmi bírság kiszabása
átruházza a polgármesterre.
21. Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, építtető, beruházó vagy tervező (továbbiakban együtt kérelmező) 5. melléklet szerinti kérelmére az önkormányzati főépítész – ha nincs alkalmazásban, akkor Kastélyosdombó Község polgármestere – a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint a településképi követelményekről tájékoztatást ad, valamint a készülő építészeti- műszaki dokumentáció munkaközi egyeztetése céljából e rendelet szabályai szerinti településkép védelmi szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A kérelem a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján nyújtható be az önkormányzat részére.
(4) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településkép védelmi előírások pontosítására
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(5) Kötelező a szakmai konzultáció:
a) Helyi védelem alatt álló területen vagy helyi védelem alatt álló építményen, objektumon és telkein tervezett építési tevékenység esetén
b) Építési engedélyezési tervek készítése előtt
c) Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevekénység esetén.
d) A 14. §; 15. §; 16. §; 18. §; 19. § szerinti településrészeken a tervezés megkezdése előtt kötelező településkép védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni. Az adott helyszín és tervezési program szerinti egyedi településképi követelményeket a szakmai konzultációról készülő írásbeli emlékeztetőben kell megfogalmazni. A beruházást ezen szempontok szerint kell megtervezni.
(6) Kérhető szakmai konzultáció és tájékoztatás a településképi követelményekről minden olyan építési tevékenység esetén, mely építési engedéllyel vagy anélkül végezhető.
(7) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban több szakmai konzultáció is kérelmezhető.
(8) A településkép védelmi szakmai konzultációról emlékeztető készül melyet a települési főépítész vagy annak hiányában a település jegyzője nyilvántartásba vesz.
(9) A településkép védelmi szakmai konzultáció díjmentes.
22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre és szabályai
25. § (1) A településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) építési beruházás esetén helyi védelem alatt álló épületen és területen valamint közterületen az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
aa) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, homlokzata felületképzésének és színezésének megváltoztatása esetén,
ab) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, napelem, napkollektor, klímaberendezés, közműbekötés elhelyezése esetén;
ac) közterületi szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, szökőkút építése, felújítása esetén
b) meglévő épület rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező, építtető (a továbbiakban: bejelentő) kérelmére indul.
(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani az 6. melléklet szerinti formanyomtatványon elektronikus úton vagy papír alapon.
(4) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Kastélyosdombó Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
(6) A településképi bejelentési eljárás díjmentes.
23. A településképi kötelezés, településkép védelmi bírság
26. § (1) A településképi követelmények érvényesítése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette. Településképi kötelezettség megszegésének minősül:
a) a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,
b) a polgármester tiltása ellenére,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben foglaltaktól eltérően
végzett tevékenység.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.
(3) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le.
(4) A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezménye. A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezi a helyreállítási vagy bontási munkák nagyságrendjét figyelembe véve megfelelő –maximum 1 év- határidőt biztosításával.
(5) A (4) bekezdés szerinti településképi kötelezés hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt hatósági eljárás szabályai szerint - az ingatlantulajdonossal szemben az önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási bírságnak minősülő településkép védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(6) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni.
(7) A bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell
1. az okozott hátrányt, a jogsértéssel szerzett előny mértékét
2. az okozott hátrány visszafordíthatóságát
3. a jogsértőt elkövető magatartását.
(8) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése során az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható településkép védelmi bírság legkisebb összege 100.000 forint, felső határa természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint lehet.
(9) A településképi bírságot Kastélyosdombó Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.
(10) A bírság befizetésének határideje a kiszabástól számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén kérelemre a képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adhat.
(11) A településkép védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Kastélyosdombó Község Önkormányzata bevételét képezi.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
27. § (1) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése, felújítása, rekonstrukciója, a településkép megőrzése érdekében az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésben előre meghatározott mértékig támogatást biztosíthat a költségekhez.
(2) A vissza nem térítendő támogatás értéke a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák számlával igazolt költségének legfeljebb 50 %-áig terjedhet.
(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselő- testület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.
(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § Ez a rendelet 2024. május 1-jén lép hatályba.
29. §1
A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.