1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) és az irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, beleértve Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalt (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, bevételi rovatok és jogcímek szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, kiadási rovatok és jogcímek szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A fennálló hitelek törlesztésének alakulását a futamidő végéig az 5. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a kezesség érvényesíthetőségének végéig a 6. melléklet szerint kerülnek jóváhagyásra.

(2) A tervezett fejlesztési feladatokból várhatóan adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 7. melléklet szerint tartalmazza.

(3) Az önkormányzat és intézményei engedélyezett létszámát a 8. melléklet tartalmazza.

(4) A rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait is.

3. § (1) Az Önkormányzat 2024. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 21.005.223.472 Ft-ban, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 24.620.020.257 Ft-ban ,ezen belül:

(2) A belső finanszírozás három részből áll:

(3) Az előző évi maradványból 2.234.218.903 Ft működési maradvány, 1.024.278.539 Ft felhalmozási maradvány. A működési kiadás működési bevételt meghaladó összege 1.736.709.294 Ft, míg a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összege 1.878.087.491 Ft.

(4) A 2024. évi hiteltörlesztés összege 180.857.599 Ft. A 2023. IV. negyedévi áthúzódó hiteltörlesztés összege 50.938.547 Ft. Egyéb finanszírozási kiadásként jelenik meg a Magyar Államkincstárnak a 2024. évi központi támogatás megelőlegezés visszafizetése 188.509.451 Ft összegben.

4. § (1) A 25.040.325.854 Ft bevételi főösszeg bevételi források (fejezetek) szerint az alábbi:

(2) Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől 355.379.141 Ft működési célú, 5.715.000 Ft felhalmozási célú támogatást vesz át.

(3) A 25.040.325.854 Ft kiadási főösszeg kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbi:

5. § (1) Az önkormányzati költségvetés 4. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 50.000.000 Ft.

(2) Az önkormányzati költségvetés 4. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 582.465.048 Ft, az V. fejezet 2-15-ös címszám szerinti részletezés alapján.

(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátást, vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, az értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el.

(4) Az éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda gondoskodik.

(5) A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2024. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

6. § (1) A tervezés során külön kell választani a költségvetési szervek és az önkormányzat működési bevételeit és kiadásait a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól. A bevételeket és kiadásokat - a feladat jellege alapján – államigazgatási, kötelező és önként vállalt bontásban is be kell mutatni.

(2) Az éves költségvetés végrehajtását

(3) Az önkormányzat és költségvetési szervei minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek és az önkormányzat minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési rendeletben jóváhagyott valamennyi előirányzatuk felhasználásáról saját hatáskörben döntenek.

(4) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételének és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.

7. § (1) A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e. Ha a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban, a bevételek teljesülése után vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák kiegyenlítését határidőben kell teljesíteni. A szigorú és takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell.

(2) Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat működési kiadások zárolása, tervezett előirányzatok csökkentése.

(3) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a működési kiadásoknál a tárgyévi működési kiadások eredeti előirányzatának legfeljebb 15%-áig vállalható a költségvetési szerv hatáskörében, kivéve a közüzemi díjakra és a rendszeres személyi juttatásokra - kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező módosítások erejéig - kötött szerződéseket, kinevezés módosításokat. A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásokat tartalmazó szerződéseket felül kell vizsgálni, és ha lehetséges, azok határozott időre, költségvetési éven belüli időtartamra történő módosítását kell kezdeményezni.

(4) Új kötelezettségvállalások esetén több éves kötelezettségvállalásra csak egyedileg indokolt esetben kerülhet sor.

(5) A vásárolt élelmezési kiadásokra év közben közbeszerzési eljárás indítható, mely eljárásban a nyertes ajánlattevővel a szolgáltatási szerződés többéves kötelezettségvállalással megköthető.

(6) Felhalmozási kiadások kötelezettségvállalására a tárgyévet követő évekre a Közgyűlés egyedi döntésével kerülhet sor. A támogatások terhére finanszírozott, több évet érintő kiadásokról – amennyiben önerő nélkül megvalósítható – a költségvetési szerv hatáskörében vállalható kötelezettség. Fentieken kívül a tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.

8. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Saját bevétel: a 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében rögzített bevételi jogcímek alapján kerül meghatározásra.

(2) Az Önkormányzat Közgyűlése - ha a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az Önkormányzat hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállománya eléri az éves eredeti dologi kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 150 millió forintot, és ezt a tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani.

(3) A tartozásállomány fennállásáig csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(4) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet 22. §-a alapján háromévenkénti leltározás elvégzése kötelező az Önkormányzatnál és intézményeinél. Az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben. A háromévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, jogutód nélküli végleges megszűnés esetén. A soron következő leltározást 2025. év végén kell elvégezni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről a vagyonkezelőnek 2025. december 31-i fordulónapra vonatkozóan leltározással elkészített, hitelesített leltárt kell összeállítani.

9. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését jelen rendelet módosításával testületi döntéssel megváltoztathatja. Év közben a Közgyűlés - a bevételek túlteljesítése nélkül - megemelheti a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét olyan feladatokhoz kapcsolódóan, melyek a költségvetés készítésekor még nem voltak ismertek.

(2) A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat.

(3) Ha év közben az Országgyűlés a Költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) A Közgyűlés – az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet, amennyiben a polgármesteri hatáskörben végzett előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként szükséges.

10. § (1) 2024. évben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011.(X.28.) önkormányzati rendelet 16. §. (2) bek. alapján a kitüntetési alapdíj összege bruttó 100.000 Ft.

(2) A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint az alábbiak lehetnek:

(3) A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor még nem volt figyelembe vehető.

(4) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor az Önkormányzatnál.

(5) Nem alapítványi forrás átvételére az Önkormányzatnál összeghatártól függetlenül a polgármester jogosult.

11. § (1) A költségvetési szervek saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a következő esetekben:

(2) Tartós forrásnak minősülő és a következő költségvetési évben eredeti előirányzatként tervezhető előirányzatok béremelésre is felhasználhatók.

(3) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a polgármester döntése alapján jogosult.

(4) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között a polgármester jóváhagyásával hajthat végre átcsoportosítást, szintén polgármesteri jóváhagyás szükséges államháztartáson belüli támogatás és átadott pénzeszköz előirányzat módosításához.

(5) A dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül a közüzemi díjak (K331), illetve az étkeztetéssel összefüggő vásárolt élelmezés (K332) és üzemeltetési anyagok (K312) rovatok előirányzatait az intézmény vezetője saját hatáskörben nem módosíthatja.

(6) A 2023. évi maradvány közgyűlési jóváhagyását követően a maradvány személyi juttatásra fordítható részének azt a személyi juttatás megtakarításából származó összeget kell tekinteni, melynek járulék maradványa is rendelkezésre áll.

(7) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában - nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdasági vezetők kivételével - csak az adott közalkalmazottra érvényesek. Az intézményvezetők, gazdasági vezetők, közalkalmazottak munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze az éves költségvetések tervezésekor felülvizsgálandó, az adott évre meghatározott összeg a tárgyévet követő év február 28-ig jár, melyet a munkáltatói intézkedéseknek tartalmaznia kell. Átszervezés, munkaviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más - a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át. Felülvizsgálandó továbbá a munka törvénykönyve hatálya alá tartozók munkabére.

(8) Az önkormányzat által fenntartott óvodákban a pedagógusok illetményét 2024. január 1-jétől a 2023. évi LII. törvény előírásait alapul véve az irányító szerv határozza meg.

12. § (1) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatási kereten belül kezelheti. Az illetmény-többlettel járó létszámcseréket előzetesen egyeztetni köteles a Polgármesterrel.

(2) A költségvetési szervnél a normatív jutalom (K1102) kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti költségvetésben szereplő rendszeres személyi juttatási előirányzat (K1101) 18%-át.

(3) Az intézmény vezetője a 2024. évi költségvetés intézményére vonatkozó általa aláírt munka-anyagában található személyi juttatásokon belüli cafeteria összegét csak ezen a jogcímen, az intézmény cafeteria szabályzata szerint használhatja fel.

(4) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással jár.

(5) A polgármester év közben köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek személyi juttatásokkal és a létszámmal való gazdálkodását, figyelemmel a jogszabályi előírásokra.

(6) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.

(7) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor a költségvetési szerveknél.

13. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre használható fel.

(2) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

(3) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat, kivéve az uniós pályázatokra vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál kötelezően vezetendő számlákat. Ez a számlavezető pénzintézet 2024. évben az MBH Bank Nyrt..

(4) A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlen- és közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.

(5) A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért.

(6) A 2024. évi takarékos gazdálkodásra tekintettel az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben igényelhetnek pótelőirányzatot önkormányzati céltartalék terhére. Az évközi további végzettség megszerzésével összefüggő személyi juttatásokra és a kettős bérkifizetésekre az V. fejezet 7. címszámáról polgármesteri hatáskörben történhet az intézmények részére a jóváhagyott összeg előirányzatosítása.

14. § (1) A polgármester előirányzat-átcsoportosítási jogkörében az alábbi döntéseket hozhatja a személyi juttatások növelése nélkül a jóváhagyott kiadási előirányzatokra vonatkozóan, figyelemmel a 16. §-ban foglaltakra:

(2) A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörben megemelheti

(3) Polgármesteri hatáskörben az egyösszegű támogatás kiadásának összeghatára esetenként 1.000.000,- Ft kivételt képeznek a (4) bekezdésben szabályozott esetek. Polgármesteri hatáskörben alapítvány nem támogatható.

(4) A Polgármester a Városi Urbanisztikai, Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság által - önkormányzati rendeletek alapján pályázati rendszerben - jóváhagyott alábbi támogatásokra összeghatár nélkül kötelezettséget vállalhat, figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre:

(5) A Polgármester a Városi Kulturális, Idegenforgalmi és Szociális Bizottság által jóváhagyott idegenforgalmi és kulturális célú támogatásokra összeghatár nélkül kötelezettséget vállalhat, figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre.

(6) A költségvetési kiadási előirányzatok felhasználását polgármester időlegesen korlátozhatja, felfüggesztheti (a továbbiakban együttesen zárolás), amennyiben a bevételi adatok függvényében a stabil költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt.

15. § (1) Az 5. §-ban jóváhagyott céltartalékok felhasználására az alábbi előírások irányadók:

(2) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2024. évi költségvetése II. fejezetének 149. címszámára, a választókörzeti feladatok kiadásai felhasználására vonatkozóan a következő szabályozás lép életbe:

16. § (1) Az Önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. A bevételek felhasználására az alábbi részletes szabályokat kell alkalmazni:

(2) A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek:

(3) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt az alábbi célokra lehet felhasználni:

(4) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.

(5) A kiadások készpénzben történő teljesítése a következő kifizetések esetében engedélyezhető:

17. § Ez a rendelet 2024. február 27-én lép hatályba.