Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 10. 01- 2024. 10. 01Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 5. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés c) pontban meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településterv, a településtervi arculati kézikönyv és a településképi rendelet helyi partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 27/2022.(IX.30.) önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el:
1. § A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:
(E Rendelet alkalmazásában:)
klíma kültéri egységek elhelyezésére szolgáló, legalább 4 oldalról lehatárolt és akusztikailag szigetelt tér;”
2. § A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 20-nál több lakást tartalmazó új épület, valamint a legalább 2.000 m2 szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új főépület gépi klimatizálása kizárólag központi klímaberendezéssel alakítható ki, vagy az új épület teljes klimatizálásához méretezett klímagépészeti udvart kell kialakítani. Amennyiben egy telken több épülettömeg kerül kialakításra terepszint felett, akkor a klímagépészeti udvar épülettömegenként is létesíthető. A helyi egyedi klímaberendezések utólagos elhelyezése ilyen épületek homlokzatán a TKR betartásával sem valósítható meg.”
3. § A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 57. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A számítás során)
4. § A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 70. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az épület felső- és tetőszintjének kialakítása során – a beépítési magasság betartása mellett –:)
5. § A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 74. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Ln-2/Z-15 építési övezet a 68. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol
a) épületköz létesíthető;
b) az általános épület-elhelyezés és épületcsatlakozás általánostól eltérő szabályai a következők:
ba) földszintes épületrész a szomszéd telekhatárhoz tűzfalasan csatlakozhat az építési helynek a Szabályozási Terven jelölt, terepszint felett kizárólag földszinten beépíthető részén,
bb) ahol a telekmélység nem éri el a 22 métert a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróit tartalmazó udvari homlokzat homlokzati síkjának távolsága a telek beépítetlen határától legfeljebb a telekre előírt legnagyobb beépítési magasság értékének harmadára csökkenthető a telepítési távolság betartása mellett,
bc) a 70. § a) pontja szerinti udvari párkánymagasság betartása során a Bécsi út és a Lajos utca felőli Pmu értéket az átmenő- vagy saroktelek felezővonaláig kell betartani;
c) az építési hely Szabályozási Terven jelölt terepszint felett kizárólag földszinten beépíthető részén az épület(rész) legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 107,50 mBf értéket;
d) a 3. mellékletben az utcai párkánymagasság vonalának „§” jelöléssel rögzített Pmu értéke [7. melléklet 9.a. és 9.b. ábra]
da) 118 mBf a Bécsi út mentén és befordulva a Cserfa utca mentén a telek homlokvonalának felezőpontjáig, és
db) 125 mBf a Lajos utca mentén és befordulva a Cserfa utca mentén a telek homlokvonalának felezőpontjáig,
e) az egyedi magassági szabályok a következők:
ea) a d) pont szerinti magassággal meghatározott Pmu vonalak függetlenek a járdavonaltól,
eb) a Cserfa utca mentén kizárólag a 118 mBf Pmu értékű magassági idom síkjai fölé megengedett a túlnyúlás, melynek hossza nem haladhatja meg a Cserfa utcai teljes homlokzathossz 1/3-át, és magassága nem haladhatja meg a 122 mBf értéket,
ec) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 128 mBf értéket;
ed) ha az új épület párkánymagassága és a szomszéd épület csatlakozó párkánymagassága közötti átmenet a homlokzat legfeljebb 5 méteres sávjában kialakításra kerülő építészeti hangsúlyképzéssel történik, nem kell figyelembe venni a 65. § (3) a) pontot;
f) a parkolási kötelezettség és a kerékpár elhelyezési kötelezettség értékének meghatározása során, ha az helyiségkiosztás nélküli terv alapján történik és ezért a 4.b. és 4.c. mellékletek szerint a számítás alapjául szolgáló helyiség(típus) alapterülete nem határozható meg, akkor a számítás alapjául az adott funkció összesített alapterületének az alábbiakban meghatározott hányadát kell figyelembe venni:
fa) a közterület felőli közvetlen bejárattal rendelkező kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkció esetén 55%,
fb) iroda funkció esetén 70%;
g) a 14805/3 hrsz-ú telken új iroda vagy kereskedelmi épület esetén, amennyiben annak a terepszint alatti beépítettsége meghaladja a 80%-ot, a 23. § (4) a) és b) pontokban foglaltaktól eltérően legalább 300 m2 felületen kell zöldhomlokzatot kialakítani;
h) a Szabályozási Terven meghatározott „§4” jelű „szöveges szabályozási elem”-mel párhuzamos Lajos utcai közterületi telekhatár mentén, a közterületi járdán, annak rendezett terepszintjén legalább 120 m2 teljesértékű, alá nem épített zöldfelületet kell kialakítani, a fasor számára biztosított zöldfelületen kívül.”
6. § (1) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 82. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az Lk-1/Z-2, építési övezetben a (3) bekezdésben foglaltakon túl megengedett az oldalszárnyas épület-elhelyezés, amennyiben a telekmélység meghaladja a 30 métert, továbbá]
(2) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 82. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Lk-1/Z-4, építési övezet a 78. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol megengedett az oldalszárnyas épület-elhelyezés, amennyiben a telekmélység meghaladja a 30 métert, továbbá)
(3) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Lk-1/Z-5 építési övezet a 78. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol épülethézag létesíthető.”
(4) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 82. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az Lk-1/Z-7 építési övezet a 78. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol
a) épülethézag és épületköz létesíthető,
b) a 2. mellékletben rögzített „§” jelű értékeket kell alkalmazni a 400 m2-t meg nem haladó telkek estében.”
(5) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 82. §-a a következő (8a)–(8c) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az Lk-1/Z-11 építési övezet építési övezet a 78. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol
a) lakó rendeltetés a közterület felé eső földszinti traktusban is létesíthető az Ürömi utca és a Felhévízi utca felől;
b) egy telken legfeljebb 4 épülettömeg létesíthető a terepszint felett, ha a telekterület nagyobb, mint 1.500 m2 és az épülettömegek terepszint alatt összekötésre kerülhetnek;
c) az általános épület-elhelyezésre vonatkozó 30. § (2) c) pontban foglaltaktól eltérően a telek oldalhatára mentén a telek közterületi határvonalától (homlokvonalától) és a Szabályozási Terven jelölt, a 14826 hrsz-ú ingatlant érintő „közforgalmú magánút kialakítható” lehatárolás szélétől számított 20 méteren túl tűzfal akkor állhat, ha a szomszéd telek oldalhatárán meglévő tűzfal áll, és amennyiben a meglévő tűzfal hossza a szomszéd telekhatáron mérve
ca) legfeljebb a szomszéd telekhatár hosszának 2/3-a, akkor az új tűzfal legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg a szomszéd tűzfal hosszát,
cb) meghaladja a szomszéd telekhatár hosszának 2/3-át, akkor az új tűzfal a szomszéd telekhatár mentén végig kialakítható;
d) az általános épület-elhelyezéstől eltérően az azonosan Lk-1/Z-11 építési övezetbe sorolt szomszéd telkek közötti oldalhatár mentén a Szabályozási Terven a „§3” jelű „szöveges szabályozási elem”-mel megkülönböztetett „jellemzően teljesértékű zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” lehatárolás mindkét oldalán legfeljebb 2-2 különálló tűzfal létesíthető;
e) amennyiben a d) pontban meghatározott helyen 2 különálló tűzfal létesül
ea) egyiknek a hossza sem haladhatja meg a 20 métert, és
eb) „§3” jelű „szöveges szabályozási elem”-hez közelebb létesülő tűzfal és épület(rész) a telek oldalhatárától számított 5 méteren belül legfeljebb F+1 szinttel alakítandó ki, kivéve, ha a szomszédos telkekre a beépítés egységes koncepció alapján kerül kialakításra;
f) több oldalról közterülettel határolt és 75 db gépjárműnél nagyobb befogadó képességű mélygarázs esetén az elsődleges ki- és behajtást a főútvonalakról kell biztosítani;
g) ha az Ürömi utca közútjának kezelője eltérő előírást nem ad, akkor a több oldalról közterülettel határolt és az f) pont szerinti elsődleges kiszolgálású mélygarázs esetén a (hrsz.:14825/3) közterületi ingatlan irányából kizárólag behajtás biztosítható, kihajtás nem;
h) a Felhévízi utca irányából telkenként legfeljebb 20 db gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs kiszolgálása (ki- és behajtás) biztosítható;
i) az építési hely Szabályozási Terven jelölt terepszint felett kizárólag földszinten beépíthető részén az épület(rész) legmagasabb pontja nem haladhatja meg a szomszéd földszintes épület legmagasabb pontját;
j) a 3. mellékletben az utcai párkánymagasság vonalának „§” jelöléssel rögzített Pmu értéke 116,3 mBf [7. melléklet 9.a. és 9.b. ábra];
k) az egyedi magassági szabályok a következők:
ka) a j) pont szerinti magassággal meghatározott Pmu vonal független a járdavonaltól,
kb) a Szabályozási Terven meghatározott „§1” és „§2” jelű „szöveges szabályozási elem” vonala mentén épület a 63-65. §-okban rögzített Pmu szabályok betartásával létesíthető, a „§1” jelű „szöveges szabályozási elem” vonala mentén 9,5 méteres, a „§2” jelű „szöveges szabályozási elem” vonala mentén 7,5 méteres a Pmu vonal értéke,
kc) az utcai párkánymagasságra vonatkozó, a 63-65. §-okban rögzített előírásokat a telek homlokvonalától, illetve a Szabályozási Terven meghatározott „§1” és „§2” jelű „szöveges szabályozási elem” vonalától számított 20 méteren belül kell betartani a 7. melléklet 9.a. ábrán rögzítettek szerint,
kd) a telek kc) alpontban meghatározott területén kívüli részén az épületmagasság 10,5 méter, melyeket a felmenő épületrészekre külön kell betartani;
l) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg
la) a Bécsi út felőli épületszárny esetén a 123,3 mBf értéket,
lb) az Ürömi utca és a „§1” jelű szöveges szabályozási elem felőli épületszárny esetén a 127,5 mBf értéket,
lc) a „§2” jelű szöveges szabályozási elem felőli épületszárny esetén a 125,5 mBf értéket,
ld) a Felhévízi utca felőli épületszárny esetében a 126,90 mBf értéket;
m) közterülettel nem határos belső épületszárny esetén az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg
ma) két közterülettel határos átmenő telken az utcai épületszárnyakra vonatkozóan az l) pontban rögzített és a telek homlokvonalára állított függőlegesre felmért Élp értékek által meghatározott magassági vonalat,
mb) egy közterülettel határos telken a telekre előírt épületmagasság értékének 7 méterrel növelt magasságát,
mc) a legalább egy közterülettel és a „§1” vagy „§2” jelű szöveges szabályozási elemmel érintett telken a telek homlokvonalára állított függőlegesre felmért, az l) pontban rögzített, Élp érték, valamint a „§1” vagy „§2” jelű szöveges szabályozási elem vonalára állított függőlegesre felmért 127,5 mBf érték által meghatározott magassági vonalat;
n) zöldfelületek egyedi szabályai a következők:
na) az előírt legkisebb zöldfelület legalább 40%-át teljes értékű zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani,
nb) a Szabályozási Terven jelölt, 16 méter széles „jellemzően teljesértékű zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” legfeljebb 7,0 m szélességben megszakítható a 14826, 14827/1, 14828 hrsz-ú telkek, vagy az azokból telekalakítással létrejött tel(k)ek egyidejű beépítése esetén a terepszint alatti épületrészek összekötése érdekében,
nc) a Szabályozási Terven jelölt, 16 méter széles „jellemzően teljesértékű zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” Szabályozási Tervi méretezését úgy kell betartani, hogy a Bécsi út felőli mérettől ±4 méteres eltérés megengedett,
nd) az nc) alpont szerinti esetben a szomszédos telkek közötti oldalhatáron a „jellemzően teljesértékű zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” csatlakozó szélessége legalább 10 méter kell, hogy legyen.
(8b) Az Lk-1/Z-11 építési övezetben a (8a) bekezdésben foglaltakon túl megengedett az oldalszárnyas épület-elhelyezés, amennyiben a telekmélység meghaladja a 30 métert, továbbá
a) épület közterületre merőleges hossza nem haladhatja meg a 40 métert,
b) ha a telek szélessége nem éri el a 18 métert, akkor
ba) az oldalszárny az északi telekhatáron létesítendő,
bb) az oldalszárny és a szemközti telekhatár közötti távolság – a telek homlokvonalától a telekbelső felé számított 12 méteren túl – legalább az oldalszárny udvari homlokzatmagasságával megegyező kell, hogy legyen, de nem lehet kisebb 6,0 méternél;
c) ha a telek szélessége eléri a 18 métert, akkor
ca) egy oldalszárny létesítése esetén a b) pont előírásait kell betartani,
cb) két oldalszárny is létesíthető az északi és a déli telekhatáron,
cc) az egymással szemközt létesülő oldalszárnyak között a távolság legalább a magasabb oldalszárny udvari homlokzatmagasságával megegyező kell, hogy legyen, de nem lehet kisebb 6 méternél,
cd) zártudvaros épület-elhelyezés akkor megengedett, ha a hátsó épületszárny és a hátsó telekhatár közötti távolság legalább a hátsó telekhatár felé néző homlokzat homlokzatmagasságának értéke, de legalább 6 méter.
(8c) Az Lk-1/Z-12 építési övezet a 78. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol
a) épületköz létesíthető;
b) a 2. mellékletben „§” jellel meghatározott általános szintterületi mutató kizárólag az 59. § (7) bekezdés szerint a parkoláshoz szükséges szintterület, továbbá gépészeti, közlekedési szintterület kialakítására vehető igénybe terepszint alatt;
c) legfeljebb 18 db önálló rendeltetési egység alakítható ki;
d) a 78. § (3) b) pont előírásának megfelel az a saroktelek, melynek legalább az egyik határoló közterülete KÖu jelű övezetbe sorolt;
e) az általános épület-elhelyezés és épületcsatlakozás általánostól eltérő szabályai a következők:
ea) az Ürömi utca felőli épületcsatlakozásnál a 30. § (2) b) ponttól eltérően a szomszéd épület udvari homlokzatának síkjától legfeljebb 3,0 méterrel megengedett eltérni a telek oldalhatára mentén mérve,
eb) a telek oldalhatára mentén – a 30. § (2) c) ponttól eltérően – tűzfal ott állhat, ahol a szomszéd telek oldalhatárán is tűzfal áll, és a hossza a szomszéd tűzfal hosszánál legfeljebb 1,5 méterrel lehet hosszabb,
ec) az általános épület-elhelyezéstől eltérően a telek egyéb telekhatára mentén tűzfal ott, ahol a szomszéd telek határán is tűzfal áll, annak mentén, és azt legfeljebb 1,5 méterrel meghaladva alakítható ki,
ed) az általános épület-elhelyezéstől eltérően a telek egyéb telekhatára mentén tűzfal ott, ahol a szomszéd telek határán nem áll tűzfal, legfeljebb 14 méter hosszúságban alakítható ki, ha magassága nem haladja meg a 10 métert és a szomszéd telek terepszint feletti beépítése legalább 20 méterre van;
f) a 3. mellékletben az utcai párkánymagasság vonalának „§” jelöléssel rögzített Pmu értéke [7. melléklet 9.a. és 9.b. ábra]
fa) 115,70 mBf a Bécsi út mentén a Szabályozási Terven meghatározott 22 méteres hosszon, és
fb) 118 mBf a Bécsi út további szakaszán, továbbá a Cserfa utca és az Ürömi utca mentén;
g) az egyedi magassági szabályok a következők:
ga) az f) pont szerinti magassággal meghatározott Pmu vonalak függetlenek a járdavonaltól,
gb) a Bécsi út felőli 115,70 mBf értékű Pmu vonalat a Szabályozási Terven jelölt 22 méteres hosszon úgy kell betartani, hogy az építészeti kialakítás során a 22 métertől ±1,5 méteres eltérés megengedett,
gc) a Bécsi út felől a Szabályozási Terven jelölt helyen a csatlakozó párkánymagasság értéke nem haladhatja meg a 115,90 mBf értéket és nem lehet kevesebb 115,10 mBf értéknél,
gd) az Ürömi utca felől a Szabályozási Terven jelölt helyen a csatlakozó párkánymagasság értéke nem haladhatja meg a 119,16 mBf értéket és nem lehet kevesebb 118 mBf értéknél,
ge) épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 122 mBf értéket;
h) a parkolási kötelezettség és a kerékpár elhelyezési kötelezettség értékének meghatározása során, ha az helyiségkiosztás nélküli terv alapján történik és ezért a 4.b. és 4.c. mellékletek szerint a számítás alapjául szolgáló helyiség(típus) alapterülete nem határozható meg, akkor a számítás alapjául az adott funkció összesített alapterületének az alábbiakban meghatározott hányadát kell figyelembe venni:
ha) a közterület felőli közvetlen bejárattal rendelkező kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkció esetén 55%,
hb) iroda funkció esetén 70%.”
7. § (1) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. mellékletének 24. sorszámú szelvénye helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 2. mellékletének 2b. táblázata helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
(3) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 2. mellékletének 4. táblázata helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.
(4) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.
(5) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 7. melléklete kiegészül jelen rendelet 5. melléklete szerinti 9.a. és 9.b. ábrákkal.
8. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba, és 2024. október 2-án hatályát veszti.
|
Örsi Gergely |
dr. Szalai Tibor |