Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 05. 29Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete
a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 35. § (1) és (2) bekezdésében, az 53. § (1) bekezdésében, és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata;
b) székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7.;
c) bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése”, középen Magyarország címere;
d) jelképe: a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint;
e) testületének elnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése;
f) működési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe.
(2) Az önkormányzat hivatalának
a) neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala;
b) bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen Magyarország címere.
(3) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Díszpolgára” címet, „Békéscsabáért” kitüntető díjat és egyéb elismeréseket adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.
(4) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:
a) Nagybecskerek – Zrenjanin (Szerbia),
b) Mikkeli (Finnország),
c) Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc (Románia),
d) Trencsén – Trencín (Szlovákia),
e) Túrócszentmárton – Martin (Szlovákia),
f) Korompa – Krompachy (Szlovákia),
g) Tarnowskie Gory (Lengyelország),
h) Wittenberg (Németország),
i) Ungvár – Uzsgorod (Ukrajna),
j) Belényes – Beius (Románia),
k) Shenyang (Kínai Népköztársaság)
városok önkormányzataival.
A közgyűlés működése
1. Általános szabályok
2. § (1) A közgyűlést a polgármester és a megválasztott képviselők [a továbbiakban együtt: a közgyűlés tagja(i)] alkotják.
(2) A közgyűlés feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.
(2a) A közgyűlés szervére átruházott hatáskör esetén, amennyiben
a) a szerv két egymást követő alkalommal nem hoz döntést az ügyben,
b) halaszthatatlan döntéshozatal szükséges és a szerv nem hoz döntést vagy
c) a szerv az ügy jelentősége vagy egyéb ok miatt az ügyben a közgyűlési tárgyalást és döntéshozatalt lényegesnek tartja, és így dönt,
a közgyűlés az adott ügyben döntést hozhat.
(3) A közgyűlés képviseletében a képviselő csak a polgármester vagy a közgyűlés konkrét ügyre szóló írásban adott megbízása alapján jogosult eljárni, nyilatkozni.
2. A közgyűlés munkaterve
3. § (1) A közgyűlés munkatervet készít.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a félévet megelőző utolsó közgyűlésen.
(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a közgyűlés hét munkaterv szerinti ülést tart, továbbá, hogy a jegyző rendszeresen, félévente tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:
a) a közgyűlési bizottságoktól,
b) a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
c) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől,
d) a város egyéni országgyűlési képviselőjétől.
(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
b) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet bizottságnak véleményeznie kell,
c) a napirend előkészítőinek felsorolása.
(6) A munkaterv elfogadását követően szükségessé váló módosítások meghívóban történő feltüntetésére a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert.
3. A közgyűlés üléseinek összehívása
4. § (1) A polgármester a közgyűlést – a soron kívüli közgyűlés esetét kivéve – írásban hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség(ek) egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke, e tisztség betöltetlensége, illetve a bizottsági elnök tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) az ülés kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendet,
d) a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.
(4) A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – az ülés előtt legalább 7 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak.
(5) Amennyiben valamely előterjesztés nem a közgyűlési meghívóval együtt kerül elektronikusan hozzáférhetővé tételre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak, valamint a bizottsági tagoknak.
(6) Amennyiben a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt előterjesztés a véleményező bizottság soron következő üléséig nem készül el, az előterjesztés közgyűlési tárgyalásának nem feltétele az ügyben feladatkör szerint érintett bizottság véleményének előzetes beszerzése.
5. § (1) A közgyűlés ülése soron kívül is összehívható, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben feladatkör szerint érintett bizottság véleményének előzetes beszerzése.
(2) A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli közgyűlésen írásban ki kell osztani.
6. § (1) A közgyűlés ülésére az előterjesztések elektronikus úton történő hozzáférésének biztosításával meg kell hívni:
a) a közgyűlés tagjait,
b) a jegyzőt, az aljegyzőt,
c) a város egyéni országgyűlési képviselőjét,
d) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit (a továbbiakban: osztályvezetők) és osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységeinek vezetőit.
(2) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:
a) a városi rendőrkapitány,
b) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,
c) a területileg illetékes járási hivatal vezetője,
d) a Békés Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése elnöke,
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
f) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
g) a megyei jogú városok polgármesterei,
h) a Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke, amennyiben a napirendek valamelyike turizmust érint,
i) a helyi sajtó képviselői,
j) a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője,
k) a Békéscsabai Diákönkormányzat a diákönkormányzatot érintő ügyekben
l) a megválasztott diákpolgármester.
4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
7. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.bekescsaba.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
(2) A közmeghallgatással kapcsolatos lakosságot érintő információkat legalább 15 nappal az ülés előtt a Csabai Mérleg kiadója által üzemeltetett honlapon, valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.
8. § (1) A közgyűlés az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve a közgyűlés bármely tagja javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést.
(2) A képviselő, a bizottság, részönkormányzat tagja a zárt ülésen elhangzottakkal kapcsolatban nem adhat tájékoztatást, erre irányuló igény esetén a polgármester ad tájékoztatást a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
5. Előterjesztések
9. § (1) A közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) Első rész:
aa) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek;
ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;
ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;
ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;
af) a határozati javaslat indokolása.
b) Második rész (határozati javaslat):
ba) egyértelműen legyen megfogalmazva;
bb) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
bc) legyen szakszerű és végrehajtható;
bd) ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;
be) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt naptári nap megjelölésével, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
bf) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.
(2) Az előterjesztések formai követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A közgyűlés elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottság a bizottsági elnök útján,
e) településrészi önkormányzat a településrészi önkormányzat vezetője útján a településrészt érintő ügyekben,
f) képviselőcsoport a képviselőcsoport vezetője útján,
g) jegyző, aljegyző, osztályvezető,
h) városi főépítész,
i) az önkormányzat gazdasági társaságai az őket érintő ügyekben,
j) mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.
(4) A közgyűlés határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottsági elnök,
e) jegyző, aljegyző,
f) az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,
g) településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
h) mindaz, akit a közgyűlés határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.
(5) A képviselő a közgyűlésen a Bejelentések napirend keretében a polgármesternél írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
10. § A soron következő ülésre tervezett előterjesztések címét, továbbá az indokolás és a határozati javaslat lényegi tartalmát - a Polgármesteri Hivatal vagy önkormányzati gazdasági társaság által előkészítésre kerülő előterjesztések kivételével - legkésőbb 15 nappal a közgyűlés ülése előtt meg kell küldeni a polgármesternek. A megküldött anyag alapján megvizsgálásra kerül, hogy az előterjesztő rendelkezésére állnak-e a témakörrel kapcsolatban a tervezett előterjesztést megalapozó lényegi információk, és a kezdeményezés összhangban van-e a hatásköri szabályokkal, a területet érintő egyéb jogszabályokkal, illetve korábbi önkormányzati döntésekkel. Szükség esetén a polgármester egyeztetést kezdeményez.
11. § (1) A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.
(2) Az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 9 nappal a közgyűlés ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.
(3) A „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést – a törvényesség előzetes vizsgálata érdekében – elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a jegyzőnek.
(4) Pénzügyi fedezetet igénylő közgyűlési előterjesztések csak forrás megjelölésével, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a közgyűlés elé.
(5) A bizottság(ok) megválasztását követően - a 4. § (6) bekezdésben, az 5. § (1) bekezdésben, és a 12. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel - közgyűlési előterjesztéseknél akkor kell kikérni a feladatkör szerint érintett bizottság véleményét, ha e rendelet vagy más jogszabály ezt előírja. Előírás hiányában is véleményeztethető a feladatkör szerint érintett bizottsággal a közgyűlési előterjesztés, amennyiben az előterjesztő ezt valamely okból szükségesnek tartja.
(6) A közgyűlési előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia. A költségvetési tárgyú rendelettel kapcsolatos előterjesztést a polgármester és a jegyző együttesen írja alá.
(7) Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtásáért - a 9. § (4) bekezdésében megjelöltek közül - ki a felelős, továbbá, hogy a végrehajtásban való közreműködés a polgármesteri hivatal mely szervezeti egysége vagy mely önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaság feladatkörébe tartozik.
(8) Az előterjesztés jobb felső sarkában „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni. A zárt ülés Mötv.-ben meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik.
(9) Az előterjesztés jobb felső sarkában meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.
(10) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekhez csatolni kell valamennyi javaslatot.
(11) Ha a közgyűlés kinevezési, választási, megbízási jogkörét gyakorolja, személyi javaslat – az alakuló ülés kivételével - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 16 óráig, amennyiben az előterjesztést bizottság is tárgyalja, a bizottság ülését megelőző munkanap 16 óráig nyújtható be. Az előterjesztő a napirend tárgyalásáig, illetve tárgyalása során is benyújthat személyi javaslatot. A javaslathoz – alakuló ülés esetén is - csatolni kell a javasolt személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e az adott napirend zárt ülésen történő tárgyalását. Az írásbeli nyilatkozattól el lehet tekinteni, ha a javasolt személy jelen van, és a napirend tárgyalása előtt szóban nyilatkozik. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.
12. § (1) A közgyűlési meghívóban nem szereplő előterjesztést „sürgősségi indítvány” megjelöléssel akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala az adott ülésen jogszabály rendelkezése alapján, vagy az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel, vagy önkormányzati érdeksérelem megelőzése érdekében indokolt.
(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, valamint az aljegyző javasolhatja sürgősségi indítvánnyal valamely téma napirendre tűzését.
(4) A sürgősségi indítványként benyújtásra kerülő előterjesztést elkészültét, és a szükséges ellenjegyzések beszerzését követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak.
(5) Amennyiben írásbeli benyújtásra nincs mód, sürgősségi indítvánnyal előterjesztés szóban is tehető, azonban a határozati javaslatot a döntéshozatal előtt írásban ki kell osztani.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.
(7) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
6. Az ülés vezetése, a vita
13. § (1) Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) az országgyűlési képviselő kérésére napirend előtti vagy utáni felszólalást engedélyezhet,
e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
g) az előterjesztésben lévő határozati javaslatot, valamint a bizottságok részéről és a vita során felmerült – az előterjesztő által be nem fogadott - módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról időrendi sorrendben, majd az előterjesztésben szereplő, az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben lévő határozati javaslatról döntsön a közgyűlés,
h) bármikor szünetet rendelhet el.
(2) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,
c) rendreutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén - a közgyűlés tagja kivételével - figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
e) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.
(3) Amennyiben az elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti.
14. § (1) A Közgyűlés bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki a Közgyűlés ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít.
(2) A rendbírság összege alkalmanként 10.000,- Ft.
(3) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor esedékes.
15. § (1) Napirend felvételéről, levételéről – kivéve az előterjesztés előterjesztő általi visszavonását -, a napirendek sorrendjéről a közgyűlés vita nélkül dönt.
(2) A napirend tárgyalása során az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.
16. § (1) Az előterjesztőhöz a közgyűlés tagjai kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez egyszer legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a döntéshozatal előtt kell választ adni. Második hozzászólásra legfeljebb 2 percben, harmadik hozzászólásra személyes megszólítás esetén legfeljebb 1 percben van lehetőség. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.
(2) Az éves költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tárgyalása során az (1) bekezdésben meghatározott időkeretek kétszerese érvényes, azzal, hogy a költségvetési feladatokat ellátó bizottság elnökét először 15 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.
(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)–(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat a nem önkormányzati képviselő meghívottaknak.
(4) A véleményező bizottság döntését az ülést levezető elnök, vagy felkérésére a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a közgyűlés ülésén.
(5) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök egyszeri hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás időtartama ez esetben sem haladhatja meg a 2 percet.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a közgyűlés bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz. A már hozzászólásra jelentkezett személyeknek szót kell adni, újabb hozzászólásra jelentkezést az elnök nem fogadhat el.
(7) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője, előkészítője reagálhat a hozzászólásokra.
(8) Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig módosíthatja, illetve visszavonhatja, amelyet a közgyűlés szavazás nélkül vesz tudomásul.
(9) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(10) Egy napirendi pont tárgyalása során tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök az általa meghatározott időtartamban, ha egy képviselőcsoport azt kezdeményezi.
17. § (1) A módosító határozati javaslatokat szó szerint, döntéshozatalra alkalmas módon kell megfogalmazni.
(2) Több módosító javaslat esetén, ha a módosító javaslatok egymást kizárják, vagy egymással ellentétesek, addig kell időrendben szavazni, amíg valamelyik a szükséges többséget megkapja, a továbbiakban a már elfogadottól ellentétes vagy ezt kizáró módosító javaslatról nem lehet szavazást tartani.
(3) A módosító indítványokról a közgyűlés szavaz. A módosító indítvány elfogadásához – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az eredeti határozati javaslatra előírt szavazati többség szükséges.
(4) Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a közgyűlés dönthet határozatszövegező munkacsoport létrehozásáról, amelynek tagjai:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) a napirendi pont előterjesztője,
c) az érintett bizottság elnöke,
d) a jegyző, aljegyző,
e) a tárgy szerint illetékes más szakértő,
f) az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.
(5) A határozat megszövegezésének időtartamára az elnök szünetet rendel el.
(6)1 Módosító javaslatot a közgyűlésen a közgyűlés tagja, bizottsági ülésen a közgyűlés tagja és az adott bizottság nem képviselő tagja tehet.
7. Határozathozatal
18. § (1) A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik, a közgyűlés tagja „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhat, vagy a szavazástól tartózkodhat. A tartózkodási szándék kinyilvánítása gépi szavazórendszer esetén a „tartózkodom” gomb megnyomásával, kézfelemeléssel történő szavazás esetén pedig a tartózkodás szóbeli kifejezésével történik.
(2) A szavazat utólagos módosítására nincs lehetőség.
19. § (1) Ha a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A közgyűlés a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.
(2) A szavazás sorrendje a következő: először a közgyűlési bizottság vagy munkacsoport által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági, munkacsoporti javaslat sorrendjében szavaz a közgyűlés. Ha a bizottság, munkacsoport által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a közgyűlés a többi jelöltről, változatról betűrend szerint szavaz.
(3) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.
(4) Megfelelő többség hiányában az újabb, harmadik fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.
20. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt napirendre vételt és ismételt szavazást a közgyűlés egy alkalommal - bármely tagja javaslatára - ügyrendi döntéssel rendelhet el.
(2) A közgyűlés ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére, hanem az ülés lefolytatásával kapcsolatos eljárási kérdésre irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni – a jegyző által tett törvényességi észrevétel kivételével - nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.
21. § Az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:
a) az önkormányzati rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal,
b) az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése,
c) döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
d) közgyűlési hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
e) önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása, visszavonása
f) közbeszerzési eljárással, beszerzési eljárással kapcsolatos döntések,
g) azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések, amelyekben az önkormányzat legalább 50 %-os tulajdonrésszel rendelkezik,
h) költségvetést érintő ügyek.
22. § Amennyiben a közgyűlés tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, a közgyűlés bármely tagjának javaslatára, minősített többséggel hozott határozata alapján a Közgyűlés a képviselő tiszteletdíját 10 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti.
8. Titkos és név szerinti szavazás
23. § (1) Titkos szavazást tarthat a közgyűlés a polgármester vagy legalább 5 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. A szavazás módjáról a polgármester dönt.
(4) Szavazólapon történő titkos szavazás esetén a szavazással kapcsolatos teendőket a közgyűlés tagjai közül egyszerű többséggel választott 3 fős eseti szavazatszámláló bizottság végzi, a személyükre az ülést levezető elnök tesz javaslatot. A szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság lebélyegzi és névsor szerint adja át a képviselőknek, majd a szavazás eredményét megállapítja és tájékoztatja arról a közgyűlés tagjait.
24. § (1) A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelező esetén túlmenően a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt egy képviselőcsoport indítványozza.
(2) A név szerinti szavazás szóban úgy történik, hogy az ülést levezető elnök felolvassa a közgyűlés tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor szóban igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. A közgyűlés tagjai által leadott szavazatok személyenként rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.
(3) Gépi szavazórendszer használata esetén az ülést levezető elnök jelzi, hogy név szerinti szavazás következik, és a szavazást követően a közgyűlés tagjai által leadott szavazatok a gépi szavazórendszer adatai alapján személyenként rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.
9. Napirend utáni felszólalás
25. § A nyilvános ülés végén, a Bejelentések napirend keretében - napirendekhez nem kapcsolódó tárgyban - a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat a települési lakosságot érintő helyi ügyekben. A napirend utáni hozzászólási igényt a tárgy megjelölésével legkésőbb az ülés előtti nap 16 óráig írásban vagy elektronikus úton be kell jelenteni a polgármesternek. A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vita nem nyitható, személyes megszólítás esetén a közgyűlés tagjának hozzászólásra legfeljebb 2 percben van lehetősége. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.
10. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve
26. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.
(2) A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a közgyűlés tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 2, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 3 példányban készül.
(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatalban – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Megyei Könyvtár részére.
(6) A közgyűlés egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei és a nyilvános ülés határozatai a városi honlapon elérhetők.
(7) A jegyzőkönyveket és a hangfelvételeket tartalmazó adathordozókat az erre a célra rendszeresített zárható helyiségben, időbeli sorrendben kell tárolni.
11. Lakossági fórumok, közmeghallgatás
27. § A lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében lakossági fórum tartható előre meghirdetett módon és helyszínen.
28. § (1) A közmeghallgatást elsődlegesen honlapon való közzététel útján kell megtartani. A közmeghallgatás időpontjának és megtartása módjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A honlapon való közzététel útján megtartásra kerülő közmeghallgatás esetén a közmeghallgatás időpontját megelőzően az érintettek írásban és elektronikus úton is megtehetik észrevételeiket és kérdéseiket a meghirdetésben kijelölt időtartam alatt, a megadott címre, e-mail címre eljuttatva. A honlapon való közzététel útján megtartásra kerülő közmeghallgatás esetén a kérdéseket, észrevételeket, valamint a javaslatokra, kérdésekre adott válaszokat a Közgyűlés tagjaival ismertetni kell, valamint a honlapon közzé kell tenni.
12. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) A rendelettervezet előkészítése:
a) A közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a feladatkör szerint érintett közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a közgyűlés által jóváhagyott külső szakértő is.
c) A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.
(2) A tervezet véleményezése:
a) A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.
b) Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet előkészítésében az állampolgárok közreműködhessenek.
c) A lakosság tájékoztatásának formái:
ca) a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) és a városi honlapon,
cb) indokolt esetben lakossági fórum tartása.
(3) A rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása:
a) A rendelettervezetek előterjesztője - a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével - a jegyző.
b) A jegyző az előkészítést, a hatásvizsgálatot és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti.
c) A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után haladéktalanul, képviselők esetén legkésőbb a közgyűlés előtti 3. nap 16 óráig, szövegszerűen, írásban kell benyújtani a jegyzőnek. Amennyiben a rendelettervezet úgy kerül kiküldésre, hogy a képviselőknek a véleményezési határidőből kevesebb mint 24 óra van hátra, akkor a módosító javaslat a képviselők részéről a kiküldést követő 24 órán belül benyújtható.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,
b) az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.
A települési képviselő
30. § (1) Az önkormányzati képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. Képviselőcsoportot legalább négy képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.
(2) A képviselőcsoport megalakítását a képviselők aláírásukkal erősítik meg és írásban bejelentik a polgármesternek. A képviselőcsoportot az írásbeli bejelentésben a képviselőcsoport tagjai által vezetőként - távollétében a helyetteseként - megnevezett személy képviseli az üléseken.
(3) A képviselőcsoporttal kapcsolatos változásokat írásban kell bejelenteni a polgármesternek.
(4) A képviselőcsoport
a) önálló előterjesztői joggal rendelkezik,
b) a döntéshozatal után a szavazását legfeljebb 2 percben megindokolhatja,
c) a napirenden szereplő kérdés tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben tárgyalási szünetet kérhet,
d) indítványozhatja a zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás elrendelését.
31. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek legkésőbb a közgyűlés ülésének megkezdését megelőzően 1 órával írásban vagy elektronikus úton, ha a közgyűlés ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő köteles jelezni írásban, elektronikusan vagy szóban a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.
(2) Igazoltan van távol az ülésről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt az (1) bekezdésben foglaltak szerint bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Ha a képviselő a naptári év egésze alatt tartott közgyűlések vagy bizottsági ülések több mint ¼-éről igazolatlanul hiányzott, a Közgyűlés – az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság javaslatára – a következő év január 1-jétől a képviselő tiszteletdíját 25%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, illetve természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja.
(3) A képviselő a közgyűlés felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.
32. § (1) A képviselői munkához szükséges, a Polgármesteri Hivatal által ellátott feladatokhoz kapcsolódó tájékoztatásigénylést vagy egyéb, a képviselői munkához kapcsolódó kérést a jegyzőhöz kell írásban vagy elektronikusan (az e célból létrehozott e-mail címre) benyújtani, melyre felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést vagy intézkedést igénylő ügyekben legkésőbb 30 napon belül tájékoztatást kell adni.
(2) A képviselő az igényelt anyagokat elektronikusan kaphatja meg a jegyzőtől, vagy annak utasítására a polgármesteri hivatal feladatkör szerint érintett szervezeti egységének vezetőjétől.
A közgyűlés bizottságai
13. Bizottságok létrehozása
33. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő bizottságokat hozza létre:
1. Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő),
2. Kulturális, Köznevelési, Ifjúsági és Sportbizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő),
3. Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő).
4. Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő),
5. Nemzetiségi, Érdekegyeztetési, Közbiztonsági és Idegenforgalmi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő),
(2) A közgyűlés határozott időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés közgyűlés által történő elfogadásáig tart.
14. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok
34. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze elsődlegesen a közgyűlés üléseihez igazodó, azt közvetlenül megelőző időpontokban, továbbá szükség esetén soron kívül.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – az ülés előtt legalább 3 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a bizottság tagjainak, valamint a közgyűlés tagjainak.
(3) A bizottság ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli ülésen írásban ki kell osztani.
(4) A bizottsági előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 6 nappal a bizottság ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek.
(5) A bizottsági ülések meghívóit a városi honlapon közzé kell tenni.
(6) A bizottság határozatait folyamatos sorszámmal, a bizottság nevének rövidítése feltüntetésével kell ellátni.
(7) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.
35. § (1) A bizottság képviseletében a bizottság elnöke jár el. A bizottság tagja kizárólag a bizottság döntése alapján, a döntésben meghatározott terjedelemben járhat el a bizottság képviseletében.
(2) Az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a közgyűlés a bizottság képviselő tagjai közül elnökhelyettest választ.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottság elnöke a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadás elfogadásáig beszámol a közgyűlésnek.
36. § (1) A jelen rendelet zárt ülésre vonatkozó 8. §-át, az előterjesztésekre vonatkozó 9–12. §-át, az ülést levezető elnök feladataira vonatkozó 13. § (1) bekezdés a), c)–h) pontját, (2) bekezdés a)–d) pontját, azzal, hogy a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a szót megvonhatja, a napirenddel kapcsolatos döntésekre vonatkozó 15. § (1) bekezdését, az előterjesztő általi módosításra, visszavonásra vonatkozó 16. § (8) bekezdését, a módosító javaslatokra vonatkozó 17. § (1)–(3) bekezdését, a határozathozatalra vonatkozó a 18. §-át, az ügyrendi kérdésekkel kapcsolatos a 20. §-át, a minősített többségre vonatkozó 21. §-át megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés bizottságaira is.
(2) Amennyiben a bizottság közgyűlési előterjesztést véleményez, a határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges.
(3) A nyilvános ülés végén a napirendek tárgyalását követően - napirendhez nem kapcsolódó tárgyban - a bizottság tagja legfeljebb 2 percben felszólalhat a települési lakosságot érintő helyi ügyekben. A napirend utáni hozzászólási igényt a tárgy megjelölésével legkésőbb az ülés megnyitása előtt írásban, elektronikus úton vagy szóban be kell jelenteni az elnöknek. A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vita nem nyitható, személyes megszólítás esetén a bizottság tagjának hozzászólásra legfeljebb 2 percben van lehetősége. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.
(4) Ha a bizottság a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása körébe tartozó előterjesztés véleményezése során több jelöltre tesz javaslatot, és a bizottság által javasolt személyek száma meghaladja a közgyűlés által kinevezhető, megbízható, választható, kitüntethető személyek számát, akkor a bizottságnak meg kell határoznia, hogy a javasolt személyek milyen sorrendben szerepeljenek a bizottsági javaslatban. Sorrend meghatározása hiányában a betűrendi sorrendet kell alapul venni.
15. A bizottságok általános feladatköre
37. § A bizottság:
a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,
b) felkérés vagy jogszabályi előírás esetén véleményt nyilvánít a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet a feladatkörébe tartozó ügyekben,
d) kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szervezetekkel, természetes személyekkel,
e) felkérés esetén közreműködik a feladatkörébe tartozó területen döntések előkészítésében, azt megalapozó dokumentációk kidolgozásában,
f) felkérés esetén szervezi és ellenőrzi a közgyűlés döntésének végrehajtását.
16. A bizottságok részletes feladatai
38. § (1) Az Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottság feladatkörébe tartozik az egészségügyi terület, a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti terület, az idősügyi terület, a közfoglalkoztatási terület, valamint a lakásügyi terület.
(2) Az Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottság koordinálja a Járási Egészségfejlesztési Terv elkészítését, végrehajtását, felülvizsgálatát.
(3) Az Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottság javaslatot tehet a fogyatékossággal élő személyeket érintő ügyekben akadálymentességet elősegítő intézkedésekhez.
(4) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a következő közgyűlési előterjesztések esetében ki kell kérni az Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottság véleményét:
a) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
b) Véleményezi a feladatkörébe tartozó koncepciók tervezetét.
c) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény intézményvezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeit. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat.
d) Véleményezi az önkormányzat esélyegyenlőségi programját.
e) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapító okiratával kapcsolatos előterjesztéseket, valamint a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéstervezeteket.
39. § (1) A Kulturális, Köznevelési, Ifjúsági és Sportbizottság feladatkörébe tartozik a kulturális terület, a köznevelési terület, a sporttal kapcsolatos ügyek, a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek, valamint az ifjúsági terület.
(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a következő közgyűlési előterjesztések esetében ki kell kérni a Kulturális, Köznevelési, Ifjúsági és Sportbizottság véleményét:
a) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
b) Véleményezi a feladatkörébe tartozó koncepciók tervezetét.
c) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény intézményvezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeit. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat.
d) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapító okiratával kapcsolatos előterjesztéseket, valamint a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéstervezeteket.
e) Véleményezi a Sportkoncepciót és a sporttámogatási rendszert.
40. § (1) A Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik a pénzügyi és költségvetési terület, a gazdasági terület, az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi ügyek, valamint az ügyrendi terület.
(2) Az összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátásával a közgyűlés Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottságot bízza meg.
(3)2 A vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására a közgyűlés a Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottságot jelöli ki. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó megbízatások: közgyűlés tagja, közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja, településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagja, önkormányzati költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője, az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vonatkozásában az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott személyi kör.
(4) A Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság ellátja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, valamint a polgármester köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésével kapcsolatos teendőket.
(5) A Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenését.
(6) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a következő közgyűlési előterjesztések esetében ki kell kérni a Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság véleményét:
a) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
b) Véleményezi a feladatkörébe tartozó koncepciók tervezetét.
c) Véleményezi a részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéstervezeteket.
d) Véleményezi a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. és a Törzsház gazdálkodásával kapcsolatos beszámolókat és üzleti terveket.
e) Véleményezi az önkormányzati intézmények alapítására, megszüntetésére vonatkozó döntéstervezeteket.
41. § (1) A Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottság feladatkörébe tartozik a városfejlesztési terület, a közlekedésbiztonsági- és fejlesztési terület, a beszerzési, közbeszerzési ügyek, valamint a környezetvédelmi terület.
(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a következő közgyűlési előterjesztések esetében ki kell kérni a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottság véleményét:
a) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
b) Véleményezi a feladatkörébe tartozó koncepciók tervezetét.
42. § (1) A Nemzetiségi, Érdekegyeztetési, Közbiztonsági és Idegenforgalmi Bizottság feladatkörébe tartozik az egyházügyi terület, a nemzetiségekkel kapcsolatos ügyek, az érdekegyeztetési terület, a turisztika, idegenforgalom.
(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a következő közgyűlési előterjesztések esetében ki kell kérni a Nemzetiségi, Érdekegyeztetési, Közbiztonsági és Idegenforgalmi Bizottság véleményét:
a) Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
b) Véleményezi a feladatkörébe tartozó koncepciók tervezetét.
c) Véleményezi a nemzetiségekkel, valamint az idegenforgalommal kapcsolatos előterjesztéseket.
17. A bizottságok döntési joga
43. § (1) Az SZMSZ-ben biztosított bizottsági döntési hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.
Településrészi önkormányzat
44. § (1) A közgyűlés
a) „József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a 2., 3. és 4. egyéni választókerület területén,
b) „Jaminai Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a 10., 11. és 12. egyéni választókerület területén,
c) „Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel az 1. és 9. egyéni választókerület területén,
d) „Belvárosi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel az 5., 6., 7. és 8. egyéni választókerület területén
településrészi önkormányzatot hoz létre.
(2) A Belvárosi Településrészi Önkormányzat testülete 9 főből áll (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő), a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat, a Jaminai Településrészi Önkormányzat és az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat testülete 7 főből áll (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő).
(3) A településrészi önkormányzatok működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak értelemszerűen, azzal, hogy az ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet.
45. § A településrészi önkormányzat képviselő és nem képviselő tagjainak megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik.
46. § (1) A településrészi önkormányzat általános feladata a közösségi színterek, együttműködések fejlesztése, támogatása, a közterületi infrastruktúra karbantartása, javítása, fejlesztése a részönkormányzat rendelkezésére álló költségvetési kereteken belül.
(2) Pénzügyi fedezetet igénylő döntés csak előzetes írásbeli előterjesztés alapján, a forrás megjelölésével, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy, valamint a jegyző ellenjegyzésével terjeszthetők be a településrészi önkormányzat testülete elé.
(3) A településrészi önkormányzat véleményezi a területét érintően
a) a közterületek elnevezésével kapcsolatos,
b) az emlékmű állítására vonatkozó
előterjesztéseket.
(4) A településrészi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti.
A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző
18. A polgármester
47. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A helyi önkormányzati képviselők, tanácsnokok, bizottsági tagok és a részönkormányzat tagjai tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának módosítására a polgármester tehet javaslatot.
(3) Az SZMSZ-ben a polgármester részére biztosított döntési hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
19. Az alpolgármester
48. § (1) A közgyűlés három alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselők közül. Feladatkörüket a polgármester határozza meg.
(2) Mindhárom alpolgármester főállásban látja el feladatát. Tanácsnok alpolgármesterré választása esetén a tanácsnoki megbízatást meg kell szüntetni.
20. A tanácsnok
49. § (1) A közgyűlés három tanácsnokot választ a civil ügyek, a környezetvédelmi és turisztikai feladatkörök, továbbá az infrastrukturális fejlesztési feladatkörök ellátásának felügyeletére.
(2) A tanácsnok a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadás elfogadásáig beszámol a közgyűlésnek az éves tevékenységéről.
21. A jegyző, az aljegyző
50. § A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként
a) gondoskodik a közgyűlési és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
b) ellátja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) törvényességi észrevételt tehet.
51. § Az SZMSZ-ben a jegyző részére biztosított döntési hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
52. § Az aljegyző
a) helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a testületi üléseken, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,
b) részt vesz a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában.
53. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály vezetője látja el.
Társulások
54. § Az önkormányzat a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás keretein belül biztosítja a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatási feladatok ellátásával kapcsolatos, a Társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket, továbbá a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja az intézményfenntartással kapcsolatos, a Társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket.
A polgármesteri hivatal
55. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ügyrend) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.
(3) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(4) A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét az 5. melléklet, szervezeti felépítését a 6. melléklet tartalmazza. Veszélyhelyzetben, vagy más indokolt esetben az 5. mellékletben meghatározott munkarendtől és ügyfélfogadási rendtől történő eltérést a jegyző meghatározza és az érintetteket, ügyfeleket tájékoztatja.
(5) A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.
Önként vállalt feladatokkal, kormányzati funkció szerinti besorolással kapcsolatos rendelkezések
56. § Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 7. melléklet, az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását a 8. melléklet tartalmazza.
Helyi népszavazással kapcsolatos rendelkezések
57. § A helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-a kezdeményezheti.
Kapcsolat a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
58. § (1) A közgyűlés a megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a nemzetiségek jogairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltak szerinti tartalommal kötött közigazgatási szerződés szerint biztosítja.
(2) Az önkormányzat saját költségvetéséből a központi költségvetési támogatáson felül további támogatást nyújthat.
(3) Az önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(4) A nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a nemzetiségi ügyekért felelős bizottság végzi.
59. § A közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:
a) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein az általa képviselt nemzetiséget érintő napirendeknél,
b) a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez,
c) a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében a polgármesternél önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat,
d) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben biztosított jogkörében eljárva a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol,
e) a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához.
60. § A közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.
Záró rendelkezések
61. § Ez a rendelet 2024. október 14-én 15 órakor lép hatályba.
62. §3
63. §4
64. §5
2. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottság
1.1. Szervezeti és működési szabályzatban az Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottságra átruházott hatáskörök
1.1.1. Jóváhagyja a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény és a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsaba Életfa Idősek Otthona Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai programját, ellenőrzi hatályosulását.
1.1.2. Dönt a segítő tevékenységet végző szervezeteknek kiírt pályázati dokumentáció tartalmáról, a pályázati eljárásról, a pályázatok elbírálásáról az e célra az éves költségvetési rendeletben biztosított előirányzat felhasználásáról, valamint a pályázatok elszámolásának elfogadásáról.
1.1.3. Javaslatot tesz a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmények érdekképviseleti fórumaiba a fenntartó szervezetet képviselők személyére.
1.1.4. Évenként értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmények szakmai munkáját.
1.1.5. Elfogadja a személyes szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek és a MIVA Bölcsőde szakmai és pénzügyi beszámolóját.
1.1.5a.6 Elfogadja a személyes szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel kötött ellátási szerződésekben foglaltak szerinti tájékoztatót.
1.1.6. Dönt a város költségvetésében az egészségmegőrzési programhoz kapcsolódó célokra meghatározott pénzeszközök felosztásáról, a városi szintű pályázat kiírásáról, pályázatok elbírálásáról, a pályázatok elszámolásának elfogadásáról.
1.1.7. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
1.1.8. Jóváhagyja az iskolai-egészségügyi ellátás létszámadatainak változását.
1.1.9. Dönt a védőoltás-támogatások tekintetében a védőoltások típusairól.
1.1.10. Meghozza a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szolgáltatók feladat-ellátási szerződéseivel kapcsolatos döntéseket.
1.1.11. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszonyt létrehozó beutaló határozat meghozataláról.
1.1.12. Jóváhagyja a bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét.
1.1.13. Gondoskodik a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális ellátásokat biztosító intézmények tekintetében az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításáról, működési szabályainak kialakításáról. Az érdekképviseleti fórumba kijelöli az intézmény fenntartójának a képviselőit.
1.1.14. Évenként értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai munkáját.
1.1.15. Döntést hoz egyedi ügyekben az önkormányzati lakóingatlanok felújítási munkáiról, továbbá a karbantartással kapcsolatos költségekről.
1.1.16. Meghozza az egészségügyi alapellátási tevékenységet területi ellátási kötelezettséggel végző háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok vagy az egészségügyi alapellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók közgyűlési döntésben meghatározott támogatásaival kapcsolatban a támogatással kapcsolatos pályázatok kiírására, a pályázatok elbírálására, a támogatás igénybevételéről szóló beszámolók elfogadására, a támogatási program módosítására vonatkozó, valamint a támogatásokkal kapcsolatos egyéb szükséges döntéseket.
1.1.17. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén a Bejelentések napirend keretében a határozat tárgyának megjelölésével tájékoztatja.
1.1.18. Amennyiben az Önkormányzat csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázati rendszerhez, dönt a benyújtott pályázatokról.
1.1.19. Dönt az Egészséges Városok Mozgalom Kárpát-medencei Egyesülete békéscsabai koordinátora személyéről.
1.1.20. Dönt a nyugdíjas civil szervezeteknek kiírt pályázati dokumentáció tartalmáról, a pályázati eljárásról, a pályázatok elbírálásáról az e célra az éves költségvetési rendeletben biztosított előirányzat felhasználásáról, valamint a pályázatok elszámolásának elfogadásáról.
1.1.21. Meghozza az önkormányzati tulajdonú defibrillátorokkal kapcsolatos döntéseket.
1.2. Más önkormányzati rendeletben az Idősügyi, Szociális és Esélyteremtési Bizottságra átruházott hatáskörök:
1.2.1. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.2. Gyakorolja a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.3. Gyakorolja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.4. Gyakorolja a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.5. Gyakorolja a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2. Kulturális, Köznevelési, Ifjúsági és Sportbizottság
2.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottságra átruházott hatáskörök
2.1.1. Köznevelési döntési hatáskörök:
2.1.1.1. Értékeli az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
2.1.1.2. Meghatározza az önkormányzati fenntartású óvodák működési (felvételi) körzetét, gondoskodik közzétételéről.
2.1.1.3. Elfogadja az önkormányzati fenntartású óvodák vonatkozásában a városi beóvodázási eljárás rendet.
2.1.1.4. Dönt az önkormányzati fenntartású óvodai felvétel időszakáról és az óvodákba történő jelentkezés módjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
2.1.1.5. Bizottságot szervez, ha az önkormányzati fenntartású óvodákba jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát.
2.1.1.6. Engedélyezi a maximális csoportlétszám túllépését az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben.
2.1.1.7. Kezdeményezheti intézményi tanács létrehozását.
Képviselőt delegál a köznevelési intézmény iskolaszékébe, intézményi tanácsába.
2.1.1.8. Elfogadja az önkormányzati fenntartásúköznevelési intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, meghatározza a szükséges fenntartói döntéseket, gondoskodik a honlapon történő nyilvánosságra hozataláról.
2.1.1.9. Meghozza a köznevelési intézmények intézményi dokumentumaival kapcsolatos, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott ellenőrzési, jóváhagyási, egyetértési, véleményezési és egyéb fenntartói döntéseket.
2.1.1.10. Előkészíti az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények szakmai munkája eredményessége ellenőrzésének elveit, szempontjait, rendszerét.
2.1.1.11. Meghatározza az egyházi és magánintézmény (óvoda) fenntartójával közösen azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda nem tagadhatja meg.
2.1.1.12. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében az oktatásügyi közvetítő intézményvezető által történő felkérése vonatkozásában.
2.1.1.13. Dönt az önkormányzati köznevelési intézmények munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.
2.1.1.14.7 Dönt a nem önkormányzati fenntartású óvodák zárvatartási ideje alatt óvodai ellátást igénylő gyermekek önkormányzati óvodákban való (ügyeleti jellegű) ellátásával kapcsolatos ügyekben.
2.1.2. Sporttal és ifjúsággal kapcsolatos döntési hatáskörök:
2.1.2.1. Dönt az Ifjúsági feladatok előirányzat, az Ifjúsági korosztályt érintő pályázatok támogatása előirányzat, a Sporttámogatás előirányzat, a Nemzetközi kupaszereplés és világversenyeken való kimagasló eredmények céltámogatása előirányzat, valamint a Diáksport előirányzat és a Sportinfrastruktúra előirányzat felhasználásáról.
2.1.2.2. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
2.1.2.3. Az önkormányzat képviseletében kitüntetési javaslatot terjeszthet fel az ágazati miniszteri kitüntetésekre.
2.1.2.4. Évente értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójában megfogalmazott célok ütemezett megvalósulását.
2.1.2.5. Dönt a Sportkoncepcióban és Sporttámogatási Rendszerben meghatározott témakörökben. A dokumentum kiemelt sportszervezetek pontértéktáblázat szerinti támogatása kapcsán egyedi döntést hozhat, amennyiben valamely kiemelt sportszervezet központi támogatásban részesül.
2.1.2.6. Megválasztja a Sportszakmai Tanácsadó Testület tagjait.
2.1.2.7. Dönt a Garabonciás előirányzat felhasználásáról.
2.1.3. Egyéb döntési hatáskörök:
2.1.3.1. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
2.1.3.2. Dönt a Kulturális előirányzat, a Közművelődési és művészeti tevékenység céltámogatása előirányzat, az Oktatásfejlesztési előirányzat, az Óvodai kötelező eszközellátás előirányzat, a Médiakapcsolatok előirányzat felhasználásáról.
2.1.3.3. Az önkormányzat képviseletében kitüntetési javaslatot terjeszthet fel az ágazati miniszteri kitüntetésekre.
2.1.3.4. Engedélyezi az önkormányzat által fenntartott közösségi színtér vagy közművelődési intézmény más célra történő igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb két hónap időtartamú szüneteltetését.
2.1.3.5. Meghozza a kulturális ágazat önkormányzati fenntartású intézményeinek szervezeti és működési szabályzatával, valamint évad és munkatervével, a közművelődési intézmények esetében a szolgáltatási tervvel kapcsolatos szükséges döntéseket és jóváhagyja az egyéb szakmai dokumentumokat.
2.1.3.6. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítéséről.
2.1.3.7. Dönt a civil feladatok támogatásával kapcsolatosan jóváhagyott éves költségkeretek felhasználásáról.
2.1.3.8. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén a Bejelentések napirend keretében a határozat tárgyának megjelölésével tájékoztatja.
2.1.3.9.8 Dönt a kulturális intézmények vonatkozásában a intézményvezető helyettesének megbízásához és felmentéséhez jogszabály által előírt fenntartói vagy tulajdonosi joggyakorlói egyetértéssel kapcsolatos ügyekben.
2.2. Más önkormányzati rendeletben Kulturális, Köznevelési, Ifjúsági és Sportbizottságra átruházott hatáskörök: Gyakorolja a sportról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
3. Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság
3.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök
3.1.1. Pénzügyi, költségvetési ügyeket érintő döntési hatáskörök:
3.1.1.1.9 Dönt az önkormányzat költségvetésében biztosított intézményi céltartalék előirányzat, valamint a dologi kiadások céltartaléka előirányzat felhasználásáról.
3.1.1.2. Megállapítja az élelmezési nyersanyagnormát.
3.1.1.3. Jóváhagyja a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ szervezeti és működési szabályzatát.
3.1.1.4. Jóváhagyja a gazdasági feladatellátásra kijelölt költségvetési szerv, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv közötti, a feladatellátásra vonatkozó munkamegosztási megállapodást.
3.1.1.5. Meghozza az önkormányzati vagyon selejtezésével kapcsolatban szükséges döntéseket.
3.1.2. Gazdasági, vagyoni ügyeket érintő döntési hatáskörök:
3.1.2.1. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
3.1.2.2. Jóváhagyja a fizetőparkoló-helyek bruttó elszámolási módjából adódó kifizetéseket a költségvetési rendeletben meghatározott keretösszegig.
3.1.2.3. Jóváhagyja a piaci helypénzeket, pótdíjakat.
3.1.2.4. Dönt a taxiállomás helyének kijelöléséről.
3.1.2.5. Dönt a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat felosztásáról, a támogatás odaítéléséről.
3.1.3. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén a Bejelentések napirend keretében a határozat tárgyának megjelölésével tájékoztatja.
3.2. Más önkormányzati rendeletben a Pénzügyi, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:
3.2.1. Gyakorolja az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
3.2.2. Gyakorolja a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
3.2.3. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
3.2.4. Gyakorolja a behajthatatlan követelésekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4. Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottság
4.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottságra átruházott hatáskörök
4.1.1. Amennyiben a Közgyűlés hatáskörébe tartozó, nettó 200 millió forint feletti becsült értékű közbeszerzési ügyekben a Közgyűlés két soron következő ülése között halaszthatatlan döntéshozatal szükséges, döntést hozhat, amelyről a Közgyűlést utólagosan tájékoztatja a soron következő ülésen.
4.1.2. Dönt a nettó 200 millió forintot meg nem haladó becsült értékű közbeszerzési eljárásokban.
4.1.3. Dönt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti „in-house” szerződések megkötéséről értékhatár nélkül.
4.1.4. Dönt a nettó 8 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó olyan szerződések megkötéséről, amelyeknél nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, és a szerződéskötést nem utalja önkormányzati rendelet vagy közgyűlési döntés más szerv hatáskörébe.
4.1.5. Dönt az önkormányzat költségvetésében biztosított kommunális céltartalék előirányzat felhasználásáról.
4.1.6.10 Dönt az önkormányzat költségvetésében szereplő választókerületenkénti infrastrukturális fejlesztések előirányzat felhasználásáról.
4.1.7. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
4.1.8. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén a Bejelentések napirend keretében a határozat tárgyának megjelölésével tájékoztatja.
4.1.9. A Kbt. 69. § (1)-(4) bekezdés szerinti ún. közbenső döntés meghozatala (többek között ajánlat érvényességének, érvénytelenségének, kizárásának megállapítása) - a közbeszerzési eljárás becsült értékére tekintet nélkül - a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottság hatáskörébe tartozik.
4.2. Más önkormányzati rendeletben a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Zöld Bizottságra átruházott hatáskörök:
4.2.1. Gyakorolja a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.2. Gyakorolja a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.3. Gyakorolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.4. Gyakorolja a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.5. Gyakorolja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5. Nemzetiségi, Érdekegyeztetési, Közbiztonsági és Idegenforgalmi Bizottság
5.1.11 Dönt az éves költségvetésben biztosított egyházi és nemzetiségi keret felhasználásáról.
5.2. Dönt az egyházi temetőkkel kapcsolatos kiadásokra elkülönített költségvetési források felosztásáról.
5.3. Dönt a polgárőr szervezetek támogatására vonatkozó előirányzat felosztásáról.
5.4. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén a Bejelentések napirend keretében a határozat tárgyának megjelölésével tájékoztatja.
3. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Szervezeti és működési szabályzatban átruházott hatáskörök:
1.1. Dönt a Békéscsaba város és az itt működő vállalkozások országos és nemzetközi kiállításokon, rendezvényeken való együttes részvételének elősegítése előirányzat felhasználásáról.
1.2. A testvérvárosokból, partnervárosokból érkező meghívásoknál, dönt a delegációban részt vevő személyekről, a delegáció összeállításáról.
1.3. A polgármester saját hatáskörben dönt olyan pályázatok benyújtásáról, amelyek hazai források igénybevételére irányulnak, az önkormányzattól önerő biztosítását nem várják el, a pályázat kiírója nem követeli meg a pályázat benyújtásához a testületi döntést, és az önkormányzat számára fenntartási kötelezettséggel és ezzel összefüggő kiadással nyertes pályázat esetén nem járnak.
1.4. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
1.5. Az önkormányzati beruházások során keletkező, önkormányzati tulajdonban maradó bontott anyagok más önkormányzati beruházásokhoz való felhasználásának engedélyezéséről a polgármester dönt.
1.6. Amennyiben az Önkormányzat szolgalmi jog jogosultja, akkor a szolgalmi jog jogosultjától kért nyilatkozatot, hozzájárulást a polgármester adja ki.
1.7. Az Önkormányzat javára fennálló tartozás esetében legfeljebb 24 hónap időtartamú részletfizetést engedélyezhet.
1.8.12 Dönt a kiemelt rendezvényekkel kapcsolatos kiadások előirányzat felhasználásáról.
2. Más önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörök:
2.1. Gyakorolja az ebtartásról és a haszonállatnak nem minősülő állatok tartásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.2. Gyakorolja a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.3. Gyakorolja a közterület használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.4. Gyakorolja a parkoló építési kötelezettségnek nem a beruházás keretein belül történő teljesítése esetén fizetendő megváltásról, a parkoló alap képzéséről és felhasználásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.5. Gyakorolja az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.6. Gyakorolja a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.7. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.8. Gyakorolja a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.9. Gyakorolja a Szent István téri behajtási övezet forgalmi rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.10. Gyakorolja a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.11. Gyakorolja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.12. Gyakorolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.13.13
2.14. Gyakorolja a Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.15. Gyakorolja a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.16. Gyakorolja a „Békéscsaba hazavár” felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.17. Gyakorolja a Csaba kártyáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.18. Gyakorolja a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.19. Gyakorolja a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.20. Gyakorolja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.21. Gyakorolja a behajthatatlan követelésekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.22. Gyakorolja a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.23. Gyakorolja az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.2.24. Gyakorolja a városi jelképek és a városnév használatáról, valamint a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Szervezeti és működési szabályzatban átruházott hatáskörök: Meghozza az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt eljárás alá vont elkövetők ingóságainak ideiglenes tárolásba vétele érdekében szükséges döntéseket, szervezési és egyéb intézkedéseket.
2. Más önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörök:
2.1. Gyakorolja a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.2. Gyakorolja a csapadékvíz elvezetési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.3. Gyakorolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.4. Gyakorolja a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.5. Gyakorolja a hivatali munkaidőn kívül és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó többletszolgáltatások ellentételezéseként fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A hivatal dolgozói rugalmas munkarendben dolgoznak, a kötött munkarendhez kapcsolódó munkaköröket – eltérő szabályozás hiányában – a jegyző határozza meg.
2. ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ:
2.1. Hétfő 8.30 – 12.00 12.30 – 17.00
2.2. Kedd --- ---
2.3. Szerda 8.30 – 12.00 12.30 – 16.00
2.4. Csütörtök 8.30 – 12.00 ---
2.5. Péntek --- ---
2.6. Halálozási ügyekben az ügyfélfogadást teljes hivatali munkaidőben biztosítani kell. Házasságkötéssel, egyéb családi szolgáltatással előzetes egyeztetés alapján munkanapokon munkaidőn kívül és szombaton is rendelkezésre kell állni.
3. Fogadónap: A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző előre meghirdetett módon, hetenkénti váltással, pénteki napokon 8.00 – 12.00 óráig fogadónapot tart. Június 15-től szeptember 15-ig fogadónapok nem kerülnek előre meghirdetésre.
6. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály
2. Közigazgatási Osztály
3. Pénzügyi és Gazdasági Osztály
4. Stratégiai–Fejlesztési Osztály
5. Városüzemeltetési Osztály
6. Oktatási, Közművelődési és Sportosztály
7. Szociálpolitikai Osztály
8. Osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységek:
8.1. Kabinet: közvetlenül a polgármester irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egység.
8.2. Ellenőrzési Csoport: közvetlenül a jegyző irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egység.8.3. Városépítészeti Csoport: a Stratégiai–Fejlesztési Osztály szervezetébe tartozó, de közvetlenül a polgármester irányítása alatt álló szervezeti egység.
7. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Szociális és egészségügyi ellátás
1.1. önkormányzati lakáscélú támogatások nyújtása;
1.2. védőoltás-támogatások;
1.3. tanévkezdési támogatás;
1.4. Bursa Hungarica ösztöndíjprogram;
1.5. telefonos lelkisegély-szolgálatok működtetése;
1.6. természetbeni támogatások, tartós élelmiszercsomagok biztosítása
1.7. szociális célú tüzelő biztosítása a rászoruló családoknak;
1.8. a szociális célú segítő tevékenységet végző szervezetek támogatása;
1.9. a Csaba Baba életkezdési támogatás nyújtása;
1.10. lakhatási támogatás;
1.11. gyógyszertámogatás;
1.12. gyógyászati segédeszköz-támogatás;
1.13. adósságcsökkentési támogatás;
1.14. vérvételi helyek működtetése;
1.15. szociális nyári gyermekétkeztetés (a kötelező étkeztetésen felül);
1.16. Játszóház működtetése;
1.17. defibrillátor készülékek biztosítása;
1.18. nyugdíjas civil szervezetek támogatása;
1.19. 70. év felettiek szén-monoxid jelzőkészülék beszerzésének a támogatása.
2. Köznevelés
2.1. Nyári napközbeni ellátás megszervezése;
2.2. a mozgásukban akadályozott óvodáskorú gyermekek integrált nevelése;
2.3. közreműködés az általános és középiskolai ifjúsági, szabadidős és tehetséggondozó rendezvények szervezésében;
2.4. üdültetési tevékenység;
2.5. pedagógusok számára eseti rendezvények, képzések szervezése,
2.6. oviúszás, néptánc, labdajáték program megszervezése az önkormányzati óvodákban;
2.7. óvodás korosztály részére városi szintű tematikus napok szervezése;
2.8. Közoktatási Kerekasztal fenntartása;
2.9. pedagógusok, vezetők elismeréséhez kapcsolódó rendezvények szervezése;
2.10. nyomdaipari oktatók javadalmazása;
2.11. a köznevelés terén az önkormányzat által vállalt eseti feladatok.
3. Közművelődési, közgyűjteményi feladatok
3.1. Közművelődési megállapodások megkötése egyes kulturális intézményekkel, szervezetekkel;
3.2. a Jankay, Kolozsváry, Tevan gyűjtemény, valamint a Balassi Bálint Táncművészetek Háza – Balassi Táncegyüttes közalapítványon keresztüli - működtetése;
3.3. néptáncműhelyek, kórusok támogatása;
3.4. különböző fesztiválok, kulturális találkozók, kulturális közösségek, alkotók, alkotóműhelyek támogatása;
3.5. könyvkiadások eseti támogatása;
3.6. közterületi művészeti alkotások, emléktáblák, névtörténeti táblák elhelyezése;
3.7. fiókkönyvtárak és településrészi közösségi házak működtetése;
3.8. Fekete Pál gyűjtemény fenntartása,
3.9. történelmi és kulturális kiemelt évfordulók alkalmából rendezvények szervezése;
3.10. városhoz, országhoz, kiemelkedő személyekhez kötődő emlékévek meghirdetése és kivitelezése;
3.11. a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság működtetése;
3.12. előadó – művészeti szervezet fenntartása;
3.13. közművelődési célú tevékenységet folytatók támogatása;
3.14. ágazati kitüntetések gondozása;
3.15. Kulturális Tanács működtetése;
3.16. iskolai közművelődési felelősökkel való kapcsolattartás;
3.17. a közművelődés terén az önkormányzat által vállalt eseti feladatok.
4. Sport, ifjúsági terület
4.1. Sportszövetségek alapvető működési feltételeinek segítése;
4.2. a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben való közreműködés;
4.3. a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakításának segítése, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítása;
4.4. a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvétel;
4.5. a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában való közreműködés;
4.6. az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátása;
4.7. a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében való közreműködés;
4.8. sportszervezetek részére önkormányzati támogatás nyújtása (közvetlen anyagi támogatás, lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása, sportlétesítmények biztosítása, közterületek ingyenes vagy kedvezményes biztosítása sportrendezvényekhez);
4.9. sportolók közvetlen anyagi támogatása, díjazása, jutalmazása;
4.10. sportrendezvények (sporttal kapcsolatos rendezvények) szervezése, lebonyolítása, más partnerek által szervezett sporteseményekben való szerepvállalás;
4.11. sportszakmai tanácsadó testület működtetése;
4.12. sporttörténeti gyűjtemény fenntartása;
4.13. ifjúsági szervezetek, tevékenységek, programok pénzügyi támogatása;
4.14. ifjúsági koncepció alkotása és végrehajtása;
4.15. Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum támogatása;
4.16. Csabai Garabonciás Napokkal kapcsolatos kiadások;
4.17. diákönkormányzatok támogatása;
4.18. ifjúsági közösségi tér működtetése, támogatása;
4.19. az ifjúsági területen az önkormányzat által vállalt eseti feladatok;
4.20. városi tanulmányi ösztöndíj.
5. Településfejlesztési, településrendezési, környezetvédelmi, városüzemeltetési feladatok
5.1. „Csabagyöngye” szőlőültetvény telepítése, fenntartása, fejlesztése;
5.2. Békéscsaba Megyei Jogú Város lakóinak életminőségét javító, kötelező feladatnak nem minősülő beruházások megvalósítása, támogatása;
5.3. építészeti értékek helyi védelme;
5.4. helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, fenntartása;
5.5. a Körösök Völgye Natúrpark Egyesületben vállalt tagsági feladatok ellátása;
5.6. közterület-felügyelet és mezei őrszolgálat működtetése;
5.7. egyházi temetők fenntartásának támogatása;
5.8. az Élővíz-csatorna minőségjavító feladataihoz üzemeltetési támogatás nyújtása;
5.9. támogatás nyújtása társasházak részére hulladékgyűjtő edények zárt térben történő elhelyezéséhez;
5.10. karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetése, felújítása, fejlesztése;
5.11. Önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács működtetése;
5.12. településképi véleményezési eljárás lefolytatása;
5.13. településképi bejelentési eljárás lefolytatása;
5.14. támogatás nyújtása a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez;
5.15. a város területén található pozitív artézi kutak üzemeltetése;
5.16. helyi személyszállítási közszolgáltatás megszervezése;
5.17. térfigyelő rendszer kialakítása, működtetése;
5.18. vízgazdálkodási társulat érdekeltségi hozzájárulás nyújtása;
5.19. Smart elemek kiépítése, üzemeltetése, karbantartása.
6. Egyéb feladatok
6.1. Az önkormányzat által vagy közreműködésével létrehozott közalapítványok működésének segítése;
6.2. a helyi média támogatása;
6.3. helyi lap kiadásának támogatása;
6.4. vállalkozások támogatása;
6.5. a Közgyűlés által biztosított költségvetési keretek és feltételek mellett vállalkozások támogatása a működési nehézségek leküzdése érdekében;
6.6. gazdasági szereplők részére segítség nyújtása (pl.: pályázati információk nyújtása, fórumok szervezése stb.);
6.7. gyógy- és strandfürdő üzemeltetése;
6.8. a Békéscsabai Turisztikai Egyesület, valamint a Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetség támogatása;
6.9. egyéni és társas vállalkozások turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása;
6.10. településmarketing-feladatok ellátása;
6.11. Csabakártya program;
6.12. városi ünnepségek, állami, önkormányzati rendezvények szervezése;
6.13. ünnepekhez kötődő vásárok szervezése;
6.14. környezetvédelmi szempontok érvényesítése az önkormányzati beruházások során;
6.15. költségvetésben tervezetten anyagi támogatás nyújtása a városban működő civil szervezeteknek, nemzetiségi önkormányzatoknak és egyházaknak;
6.16. városi kitüntetések és elismerések alapítása, adományozása;
6.17. külföldi helyi önkormányzatokkal – együttműködési megállapodáson alapuló – kapcsolat fenntartása.
6.18. Békéscsaba Hazavár ösztöndíj program.
6.19. a békéscsabai felsőoktatás támogatása;
6.20. a CsabaPark működtetése és fejlesztése;
6.21. városi polgárőr egyesületek támogatása;
6.22. Csabai Kolbászfesztivál támogatása;
6.23. Reprezentáció, ajándékozás;
6.24. más országban kialakult fegyveres konfliktusra, humanitárius katasztrófára vagy egyéb tragikus esemény kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a rászorultak támogatása.
8. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Kormányzati funkció Megnevezés
1.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
1.2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
1.3. 013320 Köztemető-fenntartás és-működtetés
1.4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
1.5. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
1.6. 021020 Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés
1.7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
1.8. 031030 Közterület rendjének fenntartása
1.9. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
1.10. 041140 Területfejlesztés igazgatása
1.11. 041160 Földmérés, térképészet
1.12. 041210 Munkaügy igazgatása
1.13. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
1.14. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
1.15. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
1.16. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
1.17. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
1.18.14 042180 Állat-egészségügy (kivéve: kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok)
1.18a.15 042181 Kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok
1.19. 042210 Erdőgazdálkodás igazgatása és támogatása
1.20. 044310 Építésügy igazgatása
1.21. 045120 Út, autópálya építése
1.22. 045130 Híd, alagút építése
1.23. 045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás
1.24. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
1.25. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
1.26. 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása
1.27. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
1.28. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
1.29. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
1.30. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
1.31. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása üzemeltetése
1.32. 053020 Szennyeződésmentesítési tevékenységek
1.33. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
1.34. 061020 Lakóépület építése
1.35. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
1.36. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
1.37. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
1.38. 064010 Közvilágítás
1.39. 066010 Zöldterület-kezelés
1.40. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
1.41. 072111 Háziorvosi alapellátás
1.42. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
1.43. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
1.44. 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
1.45. 081010 Sportügyek igazgatása
1.46. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
1.47. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
1.48. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
1.49. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
1.50. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
1.51. 082010 Kultúra igazgatása
1.52. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
1.53. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
1.54. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
1.55. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
1.56. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
1.57. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
1.58. 083040 Rádióműsor szolgáltatása és támogatása
1.59. 083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása
1.60. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
1.61. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
1.62. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
1.63. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
1.64. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
1.65. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
1.66. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
1.67. 098010 Oktatás igazgatása
1.68. 098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai
1.69. 101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása
1.70. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
1.71. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
1.72. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
1.73. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
1.74. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
1.75. 109010 Szociális szolgáltatások igazgatása
1.76. 047310 Turizmus igazgatása és támogatása
1.77. 076061 Környezet-egészségügyi feladatok
1.78. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
1.79. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
1.80. 107016 Utcai szociális munka1.81. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
9. melléklet a 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez16
A 17. § (6) bekezdését a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 40. § (3) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 64. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet 1.1.5a. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 2.1.1.14. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 2.1.3.9. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 3.1.1.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 4.1.6. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 5.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1.8. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet 2.13. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 14. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. melléklet 1.18. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet 1.18a. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.