Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

Hatályos: 2024. 11. 30

Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

2024.11.30.

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében, valamint az 58. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségek bérletére és elidegenítésére az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati üzleti, vállalkozói vagyon körébe tartozó Abony Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nem lakás célú helyiségekre, ideértve az üzlethelyiségeket, irodákat (a továbbiakban együtt: üzlethelyiségek), egyéb helyiségeket (a továbbiakban mind együtt: helyiségek).

(2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályaitó az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő helyiségekre.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadók.

2. Tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak

2. § (1) Abony Önkormányzatának Képviselő-testületét megilleti és terheli a bérbeadói jogok és kötelezettségek összessége, melyet saját maga, vagy - átruházott hatáskörben - a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a polgármester e rendeletben szabályozott módon gyakorolja.

(2) A bérbeadói jogokat (a továbbiakban: vagyongazdálkodási jogkör) a helyiség éves bérleti díjának, ennek hiányában forgalmi értéke 15 %-ának figyelembevételével:

a) bruttó 10.000.000 forintig a polgármester

b) burttó 10.000.001-15.000.000 forintig a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

c) bruttó 15.000.001 forint felett a Képviselő-testület gyakorolja.

II. Fejezet

Üzlethelyiségek bérbeadás és elidegenítése

3. A helyiségbérleti jogviszony létrejötte

3. § (1) Az üzlethelyiségek bérbeadása történhet határozott időre legfeljebb 10 évre, határozatlan időre, vagy feltétel bekövetkeztéig. A bérbeadás időtartamára a polgármester tesz javaslatot.

(2) Bérbeadásról a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlója dönt és meghatározza az üzlethelyiség versenytárgyalás során alkalmazandó minimális bérleti díját.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti megállapodás során a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlója dönt.

(4) Határozott időre szóló bérleti szerződés, ha a bérlő folytatni kívánja a bérleti jogviszonyt a bérleti díj újratárgyalása mellett azonos feltételekkel meghosszabbítható.

(5) Üzlethelyiség jelképes ellenérték fejében történő bérbeadására, ingyenes vagy jelképes ellenérték fejében történő használatba adására, bérleti díj mérséklésére, elengedésére az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet üzleti vagyonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6) A (3)-(4) bekezdésbe nem tartozó, nem lakás célú helyiséget érintő egyéb tulajdonosi nyilatkozatot értékhatártól függetlenül a polgármester teszi meg.

4. § (1) A bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni. Az önkormányzat nevében a hatáskör gyakorlójának döntése alapján a szerződést a polgármester köti meg.

(2) A felek - a bérbeadó és a bérlő - a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg.

(3) Az üzlethelyiségbe más személy nem fogadható be, közösen nem üzemeltethető.

(4) A bérlő által végzendő tevékenységekhez szükséges hatósági és egyéb engedélyek beszerzése a bérlő feladata, az ezek hiányából eredő kárért a bérbeadó nem vállal felelősséget.

(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás időtartamát,

b) a bérleti díj összegét,

c) az üzlethelyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos megállapodást,

d) a szerződés megszűnésére vonatkozó megállapodást, ide értve az üzlethelyiség visszaadásával kapcsolatos rendelkezéseket,

e) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,

f) a bérlő elővásárlási jogának biztosítását,

g) annak kikötését, hogy a helyiségbe más személy nem fogadható be, közösen nem üzemeltethető,

h) a bérbe adott üzlethelyiség használatának célját,

i) jogcím nélküli használat esetére a használati díj összegére vonatkozó rendelkezéseket.

5. § (1) A bérlő az üzlethelyiséget kizárólag a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja.

(2) A bérlő az üzlethelyiség használatának célját kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával változtathatja meg.

(3) A használati cél megváltoztatására irányuló kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(4) Az üzlethelyiség rendeltetésével ellentétes használat a bérleti szerződés azonnali hatállyal történő felmondását vonja maga után.

(5) Az üzlethelyiség rendeltetésével ellentétes használatnak minősül különösen:

a) az üzlethelyiség nem a bérleti szerződésben meghatározott célra történő felhasználása,

b) az önkormányzat beleegyezése nélkül történt, az üzlethelyiséget érintő minden olyan átalakítás, ami meghaladja a szokásos karbantartás és a bérleti szerződésben a bérlő által vállalt állagmegóvás kereteit,

c) minden olyan, az üzlethelyiséggel kapcsolatos átalakítás és beruházás, amelyhez a bélrlő jogszabályi kötelezettség ellenére sem kérte meg a szükséges hatósági engedélyeket,

d) az üzlethelyiség egészének vagy egy részének más részére történő átengedése, ha ahhoz a bérbeadó nem járult hozzá.

4. Bérleti jog átruházása, cseréje

6. § (1) A bérlő bérleti jogát a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy az üzlethelyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(2) A hozzájárulást, ha a bérleti jogot alapító szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, abban az esetben lehet megadni, ha

a) a bérleti jog átadójának és az átvevőjének bérleti díj, adó- és köztartozása, illetve közüzemi tartozása nincs,

b) az új bérlő elfogadja a bérbeadó új szerződéses feltételeit,

c) a régi, vagy az új bérlő tevékenysége folytatása ellen hatósági eljárás nincs folyamatban,

d) az üzlethelyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalás nem zárja ki,

e) az új bérlő hasznosítási elképzelése megegyezik az üzlethelyiség eredeti, szerződés szerinti hasznosítás céljával,

f) a bérlő a bérleti jog eladására kötött szerződésben meghatározott eladási ár - csere esetén értékkülönbözet - 75 %-ának a bérbeadó részére történő megfizetését vállalja.

5. A bérleti jog megszűnése

7. § (1) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel vagy felmondással történő megszűnése esetén a bérlő sem cserehelyiségre, sem pénzbeni térítésre nem tarthat igényt.

(2) A bérlő az üzlethelyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átvételi állapotnak és felszereltségnek megfelelően, leltár szerint köteles a bérbeadó részére átadni.

8. § (1) Az üzlethelyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől az üzlethelyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáig használati díjat köteles fizetni, melynek összege a jogcím nélküli használat kezdetét közvetlenül megelőző bérleti díj. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a fizetendő használati díj összege a jogcím nélküi használat kezdetét közvetlenül megelőző használati díj ötszöröse.

(2) A jogcím nélküli használó által használat üzlethelyiséget az (1) bekezdés szerinti visszaadását követően e rendeletben foglaltak alkalmazásával kell ismételten hasznosítani.

6. Üzlethelyiség elidegenítése

9. § (1) Az üzlethelyiséget kizárólag forgalmi értékbecsléssel megalapozottan lehet értékesíteni. A hatáskör gyakorlóját az értékbecslésen megállapított bruttó forgalmi érték figyelembevételével kell meghatározni a mindenkor hatályos vagyonrendelet szerint.

(2) Üres üzlethelyiség értékesítése történhet versenytárgyalás útján, vagy külső ajánlattal.

(3) Üres üzlethelyiség esetén a limitár nem lehet kevesebb a helyiségre készített forgalmi értékbecslésben megállapított bruttó forgalmi értéknél.

(4) Ha az üzlethelyiséget a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján az elővásárlásra jogosult bérlő veszi meg, a vételár mértéke a helyi forgalmi érték, melyre a hatáskör gyakorlója a bérlő kérelmére részletfizetést adhat. A vételárat átutalással kell teljesíteni.

(5) Az üzlethelyiség vételárának megfizetése versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén egy összegben történhet.

(6) Külső ajánlatra történő értékesítés esetén a vételár megfizetése történhet pénzben vagy csereingaltannal, illetve pénzben és csereingatlannal egyaránt.

III. Fejezet

Egyéb helyiségek bérbeadása és elidegenítése

7. Egyéb helyiségek bérbeadása

10. § (1) Egyéb helyiségek bérbeadására e rendelet szabályait kell alkalmazni e fejezetben meghatározott eltérésekkel.

(2) Egyéb helyiséget határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni.

(3) Egyég helyiség bérbeadása történhet:

a) külső ajánlat alapján,

b) önkormányzat részéről pályázati vagy liciteljárás útján.

(4) Egyéb helyiségre szóló bérleti jog másik önkormányzati tulajdonú egyéb helyiség bérleti jogára cserélhető a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha

a) a bérlőnek bérleti díj, adó- és köztartozása, illetve közüzemi tartozása nincs,

b) az új bérlő elfogadja a bérbeadó új szerződéses feltételeit.

8. Egyéb helyiségek elidegenítése

11. § Egyéb helyiség elidegenítése történhet:

a) egyéb helyiség bérlője részére, ha az egyéb helyiséget a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján az elővásárlásra jogosult bérlő veszi meg, a vételár mértéke a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.

b) egyéb üres helyiség elidegenítésére e rendelet üzlethelyiségek értékesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. §1

1

A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.