Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 12. 13- 2024. 12. 14Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében, az 5. § (3) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 19. §-ában, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (3) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében, a 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről – az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről szóló Fővárosi Önkormányzat 42/2016. (XII.29.) Főv. Kgy. rendeletének keretei között – a következőket rendeli el:
1. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazása során:
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem és a rendszeres pénzellátás,
b) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás,
c) háztartás tagjai: a bérlő, a bérlővel a lakásban együtt lakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője, továbbá az 57. § (1) bekezdése szerinti befogadott személyek, valamint aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatok alapján a lakásban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
d) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,
e) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
f) lakásfenntartási költség: bérlő által fizetendő közös költség, gázdíj, áramdíj, víz-és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj, fűtési díj, lakásbérleti díj, külön szolgáltatási díj,
g) díjhátralék: a bérlőnek, a volt bérlőnek vagy a használónak az Önkormányzattal szemben fennálló lejárt bérleti-, vagy használati díj tartozása, külön szolgáltatás díj tartozása.”
2. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati lakás az olyan önkormányzati tulajdonban álló lakás, amely
a) a Hivatalnál, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságnál köztisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló,
b) Budapest I. kerületében működő, állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervnél vagy egyházi fenntartású munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló,
c) Budapest I. kerület közigazgatási területén védőnői feladatokat ellátó, továbbá
d) Budapest I. kerület közigazgatási területén működő területi kormányzati igazgatási szervnél nem vezető beosztású kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavállalói jogviszonyban álló személy elhelyezésére szolgál.”
3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 21. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Önkormányzat a Képviselő-testület döntése alapján a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog (továbbiakban együttesen: bérlőkijelölési jog) biztosítására, ezen jog feltételeinek meghatározására megállapodást köthet.
(2) A bérlőkijelölési jog a megállapodástól függően legfeljebb 10 év határozott időre szólhat és feltétel bekövetkezéséhez is köthető, valamint egyszeri vagy többszörös lehet.
(3) A megállapodásban a bérlőkijelölési jog alapján biztosításra kerülő lakás beköltözhető forgalmi értékének legalább 50%-át kell pénzbeli ellenértékként kikötni, a beköltözhető forgalmi érték meghatározására ingatlanforgalmi szakértőt kell felkérni. A bérlőkijelölési jog biztosítása a Képviselő-testület döntése alapján ingyenesen történhet más önkormányzat, rendvédelmi szervek, egyházi jogi személyek, valamint Budapest I. kerület közigazgatási területén közszolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást nyújtó, a kerületben működő jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek részére.”
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bérlőkijelölésre jogosult köteles megtéríteni a havi bérleti és külön szolgáltatási díjat, valamint a bérbeadónak számlázott közüzemi költséget mindaddig, ameddig bérlőkijelölési jogát nem gyakorolja, vagy az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződést a kijelölt bérlővel nem lehet megkötni, vagy a kijelölt bérlő a szerződést nem köti meg.”
4. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Havi rendszerességgel nyújtott lakbértámogatásra jogosult az önkormányzati lakás bérlője, aki az e rendelet szerint szociális helyzet alapján megállapított lakbért fizet, valamint a bérlőnek és a háztartása tagjainak vagyona nincs, továbbá a fizetendő lakbér összege meghaladja a háztartás összes havi jövedelmének 20%-át, és
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.
(3) A jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő, aki
a) az e rendelet szerinti piaci elven, vagy költségelven megállapított lakbért fizet,
b) az általa bérelt lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára hasznosítja,
c) a lakást részben, vagy egészben másnak kiadja,
d) olyan másik lakás használója, amelyet más személynek fizetési kötelezettség ellenében átenged, a lakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut,
e) saját, vagy vele egy háztartásban élők tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében másik lakás van,
f) díjhátraléka, illetve a lakás fenntartási költségeivel bármely közüzemi szolgáltató felé tartozása van,
g) a lakókörnyezete rendezettségét nem biztosítja.
(5) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a bérlő az általa életvitelszerűen lakott lakást és környezetét tisztán, rendezett, higiénikus állapotban tartja, a lakás állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja.
(6) A lakbértámogatás megállapítására irányuló eljárás a kérelmező kérelmére indul. A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet a Hivatalban kell benyújtani.
(7) A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmezőnek és háztartása minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező és háztartása kérelem benyújtását megelőző havi lakásfenntartási költségeinek megfizetéséről szóló igazolásokat,
c) a háztartás minden tagjának külön-külön a vagyonnyilatkozatát,
d) az ingatlankezelő, lakbér beszedésére jogosult szervezet által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolást a lakbértámogatás nélküli, ténylegesen megállapított és fizetendő havi lakbér összegéről, valamint arról, hogy a kérelmezőnek nincs lakbérhátraléka,
e) a nem tanköteles korú gyermek köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszonyának igazolására az érvényes diákigazolvány másolatát, hallgatói jogviszony igazolására a felsőoktatási intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolást.”
5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 49. § (1)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lakbértámogatás mértéke az e rendelet szerint ténylegesen megállapított és a kérelmező által fizetendő lakbér és a lakbértámogatással érintett lakás után a bérbeadó által a lakbértámogatási kérelem benyújtását megelőző hónapra fizetendő közös költség összege közötti különbözet szerinti összeg, de legfeljebb havi 10 000 Ft.
(2) Nem jogosult lakbértámogatásra a kérelmező, ha az általa fizetendő lakbér összege nem haladja meg a lakbértámogatással érintett lakás után a bérbeadó által a lakbértámogatási kérelem benyújtását megelőző hónapra fizetendő közös költség összegét.
(3) A lakbértámogatást – a lakbértámogatásra való jogosultság fennállása esetén – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 év időtartamra kell megállapítani.
(4) A lakbértámogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60 napon belül is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
(5) Egy lakás vonatkozásában a lakbértámogatás egyidejűleg csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek, háztartások számától.
(6) A lakbértámogatás megállapításáról tájékoztatni kell az ingatlankezelőt, a lakbér beszedésére jogosult szervezetet, amely a lakbértámogatás mértékével csökkenti a fizetendő lakbér összegét.”
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 49. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A lakbértámogatásra való jogosultság időtartama alatt, amennyiben a lakbértámogatásban részesített bérlő, vagy háztartása tagjainak jövedelmi, vagyoni helyzetében, vagy a lakbértámogatás jogosultsági feltételeiben olyan változás következik be, amely alapján nem jogosult a lakbértámogatásra, e tényt a lakbértámogatásban részesített bérlő köteles a változás bekövetkezését követő 15 napon belül a Hivatalban írásban bejelenteni.
(8) A (7) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a lakbértámogatás jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást igazoló dokumentumokat, igazolásokat.
(9) Amennyiben a lakbértámogatásra való jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a lakbértámogatást a bejelentést követő hónap utolsó napjával meg kell szüntetni, és a továbbiakban a bérlő - attól függően, hogy a 9. §-ban, vagy a 11. §-ban foglalt feltételeknek felel meg – szociális helyzet alapján megállapított, vagy költségelven megállapított lakbért köteles fizetni.
(10) Ha a bérlő a (7)-(8) bekezdésben megjelölt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, akkor a támogatást jogosulatlanul veszi igénybe. A jogosulatlanul igénybevevő bérlőt kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett lakbértámogatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.”
6. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a helyiségbérleti szerződés meghosszabbítására kerül sor, a helyiség bérleti díját a szerződés meghosszabbításakor hatályos bérleti díj mértékének és a helyiség alapterületének alapul vételével úgy kell meghatározni, hogy a bérleti díj növekedése a bérleti jogviszony határozott időtartama alatt évente a tárgyév március 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékét legfeljebb 20%-kal haladja meg.”
7. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017 (II.23.) önkormányzati rendelet 2. melléklete.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.