1. § A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlannyilvántartásban „lakás” megjelölésű ingatlanokra terjed ki.

2. § Nem idegeníthető el:

3. § (1) A lakások elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, a Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság és a polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület dönt a bruttó 100 millió forint összeget elérő vagy meghaladó forgalmi értékű lakás elidegenítéséről.

(3) A Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság dönt a bruttó 100 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó értékű lakások elidegenítéséről.

4. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat

5. § Elővásárlási joggal érintett lakás kizárólag a bérlő részére idegeníthető el. Harmadik személy részére a lakás kizárólag a Ltv. 49. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint idegeníthető el.

6. § A lakás elidegenítése történhet

7. § (1) A 6. § a) pontja szerinti esetben a 3. § szerint hatáskörrel rendelkező szerv a lakás értékét meghatározó szakértői értékbecslés birtokában hozott döntése alapján a polgármester az eladási ajánlat megküldésével írásban tájékoztatja a bérlőt a tárgyi lakás megvásárolhatóságáról. A bérlő az eladási ajánlat átvételét követő 30 napon belül írásban nyilatkozhat, hogy kíván-e elővásárlási jogával élni.

(2) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Ha a bérlő az eladási ajánlat elfogadásáról nyilatkozik, vele az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 60 napon belül külön döntés nélkül meg kell kötni.

(4) A polgármester a bérlő kérelmére indokolt esetben – különösen a bérlő életkörülményeiben neki fel nem róhatóan beállott hátrányos változásra – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja azzal, hogy az eladási ajánlat alapját képező értékbecslés keltétől a szerződéskötésig terjedő időtartam a 365 napot nem haladhatja meg.

8. § (1) A 6. § b) pontja szerinti esetben, amennyiben a bérlő bejelenti az általa bérelt lakás megvásárlása iránti szándékát, a polgármester elkészítteti az ingatlan forgalmi értékbecslését. A forgalmi értékbecslés elkészítésének díja ebben az esetben a bérlőt terheli, melyről a bérlőt az értékbecslés megrendelését megelőzően – a megbízási díj pontos összegének megjelölésével – értesíteni kell. A bérlő a forgalmi értékbecslés elkészítése díjának megfelelő összeget, mint adminisztrációs díjat előre köteles az önkormányzat részére megfizetni és azt igazolni.

(2) A megvásárolni kívánt ingatlan forgalmi értékéről az elkészített értékbecslés alapján a polgármester a bérlőt tájékoztatja és felhívja, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozzon vételi szándékának fenntartásáról. A bérlő részére az adminisztrációs díj abban az esetben sem jár vissza, ha a bérlő nyilatkozata alapján az ingatlan adásvétel nem jön létre.

(3) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben meghatározottak szerint vételi szándékát a vételár ismeretében is fenntartja, a 3. § szerinti hatáskörrel rendelkező szerv a soron következő – amennyiben a soron következő ülés a vevő nyilatkozatának beérkezését követő 10 napon belüli időpontra már összehívásra került – a soron következőt követő ülésén dönt a lakás értékesítéséről.

9. § (1) Lakás a 4. § c) és d) pontjai szerint akkor idegeníthető el, ha a lakás üres vagy elővásárlási joggal nem érintett. A tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező szerv külön előterjesztés keretében dönt arról, hogy az üresen álló lakások közül melyiket kívánja a tárgyévben értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – nyilvános versenyeztetés útján értékesíthető.

(3) Lakás pályázaton kívül abban az esetben idegeníthető el, ha a forgalmi értéke értékbecslési szakvéleményben foglaltakkal alátámasztottan nem haladja meg a bruttó 25 millió forint összeget.

(4) Nem kell nyilvános pályázatot lefolytatni akkor sem, ha a leendő vevő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján elővásárlási joggal rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra a 6-8. §-ban foglaltak az irányadók.

(5) A (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott esetben a lakás pályázaton kívül történő értékesítéséről a vevő által benyújtott vételi szándéknyilatkozat alapján a Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság határozattal dönt. A Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság abban az esetben is dönthet nyilvános versenyeztetési eljárás megindításáról, ha a pályázaton kívüli értékesítés jogszabályi feltételei fennállnak.

10. § (1) Amennyiben a lakás nyilvános pályázat útján kerül értékesítésre, a nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati felhívásának jóváhagyásáról a polgármester dönt. A polgármester a döntése meghozatala során a Versenyeztetési Szabályzatban foglaltak szerint jár el az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati felhívásának tartalmaznia kell:

(3) A pályázat során a megajánlható minimális vételár a lakás 12. § szerinti forgalmi értékbecslés alapján megállapított forgalmi értéke, legalább egy, ajánlat hiányában eredménytelenül zárult nyilvános versenyeztetési eljárás lefolytatását követően a második meghirdetés esetén az értékbecsléssel alátámasztott likviditási értéke. Lakásingatlan likviditási értéket el nem érő vételáron nem idegeníthető el.

(4) A pályázati eljárás eredményét

11. § Az adásvételi szerződést az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

12. § (1) Az elővásárlási jog alapján a bérlő részére elidegenítésre kerülő lakás vételárát, illetőleg nyilvános versenyeztetés esetén az induló árat forgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(2) Nyilvános versenyeztetés esetén a lakás vételára a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatban szereplő összeg, melynek elfogadásáról a 10. § (4) bekezdés szerinti, az értékesítésre vonatkozó döntés meghozatalára jogosult szerv dönt. Az eladási ár az értékbecslés alapján meghatározott likviditási értéknél alacsonyabb összeg nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés, illetve a Ltv. 52. §-a alapján megállapított vételár mentes az általános forgalmi adó alól.

13. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult bérlő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, akkor őt a lakás értékbecslés alapján meghatározott vételárából 15 % vételárengedmény illeti meg.

(2) Amennyiben a szerződés megkötésekor a bérlő a részletfizetésre engedélyezhető 15 éves törlesztési időnél rövidebb határidőt vállal, akkor részére a lakás vételárából a következő, további engedményt kell adni:

(3) Ha a vevő a (2) bekezdésben foglaltak alapján 15 éves törlesztési időt vállalt, ezért vételárkedvezményben nem részesült, de a teljes vételárhátralékot a szerződésben vállalt törlesztési futamidő lejárta előtt kiegyenlíti, akkor részére a még fennálló tőketartozásból a futamidő első 5 naptári évében 10%, a futamidő 6-10. naptári évében 5% kedvezményt kell adni. A futamidő 10. naptári évét követően a vevő részére kedvezmény nem jár.

(4) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá, ha a bérlő a szerződéskötéskor vállalja, hogy a vételárat hitelintézeti és/vagy munkáltatói kölcsön igénylésével fizeti meg. Ennek meghiúsulása esetén – az első hiteligénylés elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az adásvételi szerződés egyidejű módosításával saját erőből tehet eleget fizetési kötelezettségének vagy élhet a részletfizetés lehetőségével, illetve legfeljebb egy alkalommal másik hitelintézettől vagy munkáltatótól igényelhet kölcsönt.

14. § (1) A lakás vételárát az önkormányzat bankszámlájára történő banki befizetéssel vagy átutalással kell megfizetni.

(2) Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, kérelmére legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani az adásvételi szerződésben a vételár teljes összegének megfizetésére. Ebben az esetben legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg a 13. §-ban meghatározott kedvezményekkel csökkentett vételár 20%-át egy összegben kell megfizetni, a fennmaradó vételárhátralékot az adásvételi szerződésben rögzített időtartam alatt havi egyenlő részletekben köteles a vevő törleszteni. A vételárhátralék megfizetésének biztosítására az értékesítés tárgyát képező lakásra a vételárhátralék összegével és járulékaival megegyező összegű jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, melyhez a vevőnek az adásvételi szerződésben kell hozzájárulnia.

(3) Az a vevő, aki üres szükséglakást, vagy megüresedett egyszobás legfeljebb 30 m² alapterületű lakást kíván megvásárolni, részletfizetési kedvezményben részesíthető akkor, ha a megállapított vételár 50 %-át legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg egy összegben megfizeti. A fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 2 év alatt kell megfizetnie havi egyenlő részletekben. A részletfizetési kedvezmény biztosításáról, illetve a vételárhátralék törlesztésének időtartamáról a vevő vételi szándéka benyújtásakor megfogalmazott kérelmére az elidegenítésről szóló döntés meghozatalára jogosult, a 10. § (4) bekezdése alapján meghatározott szerv dönt. A vételárhátralék megfizetésének biztosítására az értékesítés tárgyát képező lakásra a vételárhátralék összegével és járulékaival megegyező összegű jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, melyhez a vevőnek az adásvételi szerződésben kell hozzájárulnia.

(4) Hitelintézeti vagy munkáltatói kölcsönből történő megfizetés esetén a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 90 napon belül köteles megfizetni, mely fizetési határidőt a polgármester egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés hatályba lépését követő 8 munkanapon belül köteles megfizetni az Önkormányzat részére. Az adásvételi szerződés hatályba lépése az elővásárlásra jogosultak elővásárlási jogról történő lemondó nyilatkozatának Vevő általi kézhezvételét követő nap. Az Önkormányzat tulajdonjogát a vételár teljes összegének kifizetéséig fenntartja.

15. § (1) A 14. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott részletfizetés igénybevétele esetén a lakásra fennálló vételárhátralék után a vevő a Ptk. 6:47. §-ában meghatározott ügyleti kamatot köteles megfizetni az Önkormányzatnak

(2) Ha a vevő bármely esedékes törlesztőrészlet megfizetésével késedelembe esik, a hátralék után a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles az ügyleti kamaton felül.

16. § (1) Jelen rendelet vonatkozásában a lakás vételára megfizetésének az a nap minősül, amikor a vételár összegét az önkormányzat bankszámláján jóváírják.

(2) Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, és a vevő az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségeivel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződés teljesítése egyéb okból meghiúsul, akkor a Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság jogosult az ingatlan adásvételi szerződés felbontásáról és egyidejűleg a bérleti jogviszony tekintetében az eredeti állapot helyreállításáról dönteni.

(3) A vételár teljes megfizetését követően a polgármester intézkedik az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó jognyilatkozat kiadása iránt, illetve az ügyfél kérelmére – az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével – a ranghelycseréhez történő hozzájárulás megadása érdekében. A jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a ranghelycsere ingatlannyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére és viselésére a vevő köteles.

17. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből származó bevétel teljes összegét az Ltv. 62. § (5) bekezdésében szereplő költségek levonása nélkül elkülönített számlán tartja nyilván, az értékesítésből származó teljes bevétel összegét az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célokra kell fordítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítéséből származó bevételt kizárólag lakáscélokra és az ehhez kapcsolódó, az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott infrastrukturális célokra lehet felhasználni. A bevételeket a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében a nevesített céltartalékok között tervezi. A bevételek felhasználásáról a képviselő-testület célonként határozattal dönt.

18. § R rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. § E rendelet alkalamzásában:

22. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.