Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
helyi jelentőségű természeti területek védett természeti területté nyilvánításról
Hatályos: 2025. 11. 01Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
helyi jelentőségű természeti területek védett természeti területté nyilvánításról
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a természet védelméről szóló1996. évi. LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában és 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §1 (1) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Bács-Kiskun Megye Tanácsának 3/1990. (V.23.) tr. rendeletével természetvédelmi értékként védetté nyilvánított Kiskunfélegyháza, Kossuth utcai platán fasor védettségét természeti emlékként fenntartja.
(2) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete helyi jelentőségű védett természetvédelmi területté nyilvánítja az önkormányzat tulajdonát képező alábbi területeket
1. Szérűskert
2. Békási erdő
3. Lóúsztató
4. Felső nyomási lapos
5. Bikahegyi lapos
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti területek elhelyezkedését az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti területek ingatlan-nyilvántartási adatait a 2. melléklet tartalmazza.
(5)2 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete helyi jelentőségű természeti emlékké nyilvánítja a 9. melléklet szerinti egyes fákat.
2. § (1)3 A Kossuth utcai platán fasor legfontosabb természeti értékeit a vasútállomás felőli végén található több, mint 110 éves egyidős, megjelenésükben is egységes platánfák képezik, amelyeket az utca középső és városközponti szakaszain vegyes korösszetételű fiatalabb platánok és ezüsthársak egészítenek ki.
(2) A védettség indoka és célja a településképi és kultúrtörténeti jelentőségű, a városi mikroklímát befolyásoló fasorok fennmaradásának biztosítása, a fák jó egészségi állapotban történő megőrzése, a fasorok, mint városi zöldfelületi hálózati elemek és értékes közterületi zöldinfrastruktúraként a települési szövet részét képezzék.
(3) A terület természetvédelmi kezelési, valamint a fenntartási tervét a 3. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A Szérűskert legfontosabb természeti értékét az a megőrződött területhasználat adja, amelyre a neve is utal, azaz legeltetett, majd kaszálással művelésbe vont városkörüli terület. Mélyebb fekvése miatt a korábban nedves talajú legelőből idővel egy fás legelő, kaszáló vált. A terület azon természetes folyamatok megismerését biztosítja, ahogyan a természet változása átformálja a tájat.
(2) A védelem indoka és célja, hogy a város körüli természetes élőhelyek – még ha zárványterületként is, de – mind gazdagabb flórával és faunával fennmaradjanak, lehetőséget biztosítva ezáltal a város körüli természetes folyamatok megismerésére, a sokarcú településkép megmutatására.
(3) A terület természetvédelmi kezelési, valamint a fenntartási tervét a 4. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A Békási erdő legfontosabb természeti értékét sokszínűsége és változatos élőhelyei – víz, vízpart, erdő, erdős puszta – adják. Mindezek együttesen őrzik az emlékét a térséget egykor jellemző változatos tájnak.
(2) A védelem indoka és célja, hogy a területében jelentős és a víz közelsége miatt faállományában is folyamatosan gyarapodó terület, hogy az üzemtervezett erdő és a körülötte természetes módon erdősülő területek egy egységes – örökerdő üzemmód irányába mozduló – erdőgazdálkodással a város körül természetközeli tájjá formálódjanak.
(3) A terület természetvédelmi kezelési, valamint a fenntartási tervét az 5. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A Lóúsztató legfontosabb természeti értékét az egykori – a XIX. század fejlődő városának építkezéseihez bányászott – agyaggödrök helyén létrejött kis tavacskák és a körülöttük kialakult növényzet adja.
(2) A védelem indoka és célja, hogy a természetes módon ma már vízben szegény városban megmaradjon a mikroklímát jelentős mértékben javító, szegélyhatásaiban a városi zöldfelületeket gazdagító és a településképet formáló nyílt vízfelület.
(3) A terület természetvédelmi kezelési, valamint fenntartási tervét a 6. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A Felső nyomási lapos legfontosabb természeti értéke, hogy jelenleg is vízhatással érintett mélyfekvésű, a szárazosodás ellenére is nagyrészt nádassal benőtt terület. Ez az alacsonyabb térszínű buckaközi mélyedés máig megmaradt beépítetlenül, a mélyebb részeken nád és gyep váltakozik, míg a terület szélein fekvő magasabb részek folyamatosan befásodnak.
(2) A védelem indoka és célja, hogy a minimálissá csökkentett emberi behatás eredményeképpen egy olyan tájformálódás mehessen végbe, amely során a természetes folyamatok szabályozzák a változásokat, így egyfajta visszavadítás révén a település természetközeli zöldfelületévé váljon.
(3) A terület természetvédelmi kezelési, valamint fenntartási tervét a 7. melléklet tartalmazza.
7. § (1)4 A Bikahegyi lapos legfontosabb természeti értéke, hogy egy, a településfejlődés során – az 5-ös főút, a vasút, valamint az Alsó temető közé ékelődve – lefolyástalan zárvánnyá vált területen a természet gyógyító munkája során megindult szukcesszió egymást követő folyamatai mennek végbe. A terület átkötő elem a temető zöldfelülete és a vasúton túli mintegy 15 hektár nagyságú városi parkerdő növényállománya között, ezáltal meghatározó eleme a városkörüli természetközeli zöld infrastruktúra hálózatnak.
(2) A védelem indoka és célja, hogy természetközeli állapotúvá váljon a terület, amely segít megismerni és megérteni a korábban emberi tevékenység által érintett területeken zajló természetes szukcessziós folyamatokat, továbbá segíthet a klímaváltozás okán szükségessé váló klímaalkalmazkodási zöld stratégiák kidolgozásában.
(3) A terület természetvédelmi kezelési, valamint fenntartási tervét a 8. melléklet tartalmazza.
8. §5
8/A. §6 (1) Az idős kort megérő városi fák nemcsak számottevő dendrológiai értéket képviselő hangsúlyos zöldfelületi elemek, hanem a természet rendjét, annak még ma is nagymértékben ismeretlen működési mechanizmusait őrző és bemutató, a Föld leghosszabb életű élőlényei. Városi körülmények között ugyan ez az életkor lényegesen rövidebb, mint természetes élőhelyükön lenne, de még így is kiemelkedő környezetvédelmi, közjóléti és településképi hatással bírnak.
(2) A védelem indoka és célja az egyes fák adott helyen, a leghosszabb ideig minél jobb egészségi állapotban történő megtartása és bemutatása.
(3) A fák megtartását célzó természetvédelmi kezelési, valamint fenntartási tervet a 9. melléklet tartalmazza.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez7
1. A helyi jelentőségű védett természeti területek elhelyezkedése a szabályozási terv térképén
2. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Terület |
|
|
2 |
Kossuth utcai platán fasor8 |
4/1 |
kivett helyi közút |
2,85 ha9 |
|
3 |
4/2 |
kivett helyi közút |
0,27 ha10 |
|
|
4 |
Szérűskert |
1717/27 |
kivett út, nádas, legelő, |
7,77 ha |
|
5 |
Békási erdő |
2173/16 |
kivett vásártér, erdő, kivett csatorna, legelő |
11,1 ha |
|
6 |
2199/4 |
kivett víztározó |
2,04 ha |
|
|
7 |
2209/2 |
legelő, erdő |
2,81 ha |
|
|
8 |
2209/5 |
kivett közterület |
1,06 ha |
|
|
9 |
2209/6 |
beépítetlen terület |
3,22 ha |
|
|
10 |
2210 |
kivett sporttelep |
0,8 ha |
|
|
11 |
Lóúsztató |
0333 |
kivett bányató, legelő |
4,14 ha |
|
12 |
Felső nyomási lapos |
3428 |
kivett mocsár |
5,21 ha |
|
13 |
Bikahegyi lapos |
1028 |
nádas |
1,74 ha |
|
14 |
1030/4 |
kivett temető |
1,5 ha |
3. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) a fasorok fennmaradásának biztosítása
b) a botanikai értéket képviselő idős fák egészségmegőrzése, fennmaradásának biztosítása
c) a fákhoz kötődő állatvilág megőrzése
d) a fasorok területén élő, mind természetesebb élővilágú talaj kialakulásának biztosítása
e) természetvédelmi és ökológiai szemlélet formálása
2. Természetvédelmi stratégiák
a) a fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása
b) hosszú távon a településképi szempontból nem megfelelő burkolatok, berendezések, objektumok felszámolása
c) megfelelő tartalmú tájékoztatási módok kidolgozása és alkalmazása
3. Települési és biológiai értékek
a) a fasorok településképi karakterét meg kell őrizni
b) a platán és az ezüsthárs, mint délies növénykarakter a fasorok kiemelkedően meghatározó dendrológiai bélyege, amit meg kell tartani
4. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) a fiatal, elkorcsosult, alászorult, a fasorban nem megfelelő helyen lévő fákat el kell távolítani
b) a fasorból csak abban az esetben távolítható el fa, ha az a közterület használatában veszélyt jelent
c) a kivágott fát pótolni kell eredeti helyén, vagy annak közvetlen közelében úgy, hogy a fasor egyedeinek ritmikája megmaradjon
d) a pótlást az útburkolat melletti fasorokban platánnal, az egyéb helyeken - pl. ahol a platán számára kevés a fény – ott ezüsthárssal kell elvégezni
e) a faápolás során megengedett a koronaalakítás, így a sérült, beteg koronarészek eltávolítása, idős, kevéssé vitális fák esetében a koronakönnyítő metszés; tartóágak, ill. jellemzően 5 cm-nél vastagabb ágak csonkolása csak különösen indokolt esetekben, az önkormányzat természetvédelemért felelős szervezetével történő szakmai egyeztetést követően történhet
f) a fák csúcsszáradt részeit faápolási munkák keretében el kell távolítani
g) az idős, ill. sérült fatörzsek védelméről gondoskodni kell
h) a talaj bolygatásával járó tevékenységek megkezdése előtt az önkormányzat természetvédelemért felelős szervezete szakmai véleményét ki kell kérni
i) a fák körülburkolása csak indokoltan, megfelelő nagyságú és minőségű élettér biztosításával történhet, a gyökérzet fokozott védelmével
j) a fák egészségi állapotának, további kezelésének megállapításához nem elég a műszeres vizsgálat, azt a külső jegyek szakszerű szemrevételezésével, vizsgálatával és kiértékelésével is ki kell egészíteni
k) a területen növényvédő szert és irtószereket csak a fák egyedi védelme érdekében szabad használni
5. Fenntartási feladatok
a) a fenntartási munkák során elsődleges a kezelési módok, tilalmak és korlátozások betartása és érvényesítése
b) a fák egészségi állapotának folyamatos figyelése
c) a kialakult odúk kézi kitisztogatása, vízkifolyásának és víztelenítésének takarással történő biztosítása
d) a fasorok által érintett terület folyamatos növényzettel vagy szerves mulccsal történő borítása
e) idegenhonos, invazív fafajok csemetéinek eltávolítása, irtása
f) rendszeres és folyamatos faápolási munkák végzése az idős faegyedeken, kiemelten kezelve a sejtburjánzással folyamatosan növekvő „gümőket” és a törzs gyökérnyaki szilárdságát
g) szomszédos fakoronák alakító metszése a vegyes korú állományban, ahol egyik korona túlzott mértékben elnyomja a másikat
h) a fiatal, egészséges fák kezelést nem igényelnek
4. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) a Szérűskert területén kialakult természetes – gyep és ligetes fás – növényállományok, élőhelyek és ökoszisztémák fennmaradásának biztosítása
b) a területen található növényállomány felvételezése, majd az ökológiai adottságok megismerése, ökológiai leltár készítése
c) a természeti állapot változásának nyomon követése – 5 évenként átfogó, 10 évente részletes felülvizsgálat végzése
d) településkörnyéki természetközeli zöldfelületi hálózat kialakítása
e) a természetvédelmi és ökológiai szemlélet formálása
f) a szántó területek visszavadítása (csak az ingatlannyilvántartásban van, ténylegesen már begyepesedett)
2. Természetvédelmi stratégiák
a) a kialakult gyepek és faállományok aránya a gyepek javára nem nőhet
b) a faállományok fafajait a honos fafajok irányába kell elmozdítani
c) a faállományokat fásított területként a városi erdőgazdálkodásba vontan kell kezelni
3. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) a gépjármű közlekedés – a természetvédelmi kezelési, hatósági és mezőgazdasági ellátó gépjárművek kivételével – csak a kijelölt utakon megengedett
b) a gyepek évente 2x kaszálhatók
c) gyepfelújítás nem végezhető
d) a területről csapadékvíz nem vezethető el
e) a területen földmunka nem végezhető, talajmozgatás csak a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történhet
f) műtrágya, szerves trágya, gyomirtó, rovarirtó és növényvédőszer nem használható
4. Fenntartási feladatok
a) a fásított területen az idegenhonos, invazív fafajok csemetéinek eltávolítása, irtása.
b) a területen honos, erdőalkotó fafajok telepítése
5. Térkép

5. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) a vizes és száraz élőhelyekkel tagolt terület sokszínűségének megőrzése, az erdős puszta tájkarakter bemutatása
b) az erdőterületek folyamatos erdőborítottságának, természetességének segítése
c) a nyílt és horgászott vízfelület megtartása, tisztán tartása
d) a vízpart védelme
e) a területen található növényállomány felvételezése, majd az ökológiai adottságok megismerése, ökológiai leltár készítése
f) a természeti állapot változásának nyomon követése – 5 évenként átfogó, 10 évente részletes felülvizsgálat végzése
g) a településkörnyéki természetközeli zöldfelületi hálózat kialakítása
h) a természetvédelmi és ökológiai szemlélet formálása
2. Természetvédelemi stratégiák
a) a természetes ökoszisztémák fejlődése
b) a szukcessziós folyamatok segítése
c) a vízfelület eutrofizálódásának megakadályozása, a nádas területek korlátozása
3. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) a területről csapadékvíz nem vezethető el
b) a területen földmunka nem végezhető, talajmozgatás csak a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történhet
c) műtrágya, szerves trágya, gyomirtó, rovarirtó és növényvédőszer nem használható
d) az erdőterületek körüli faállományokat fásított területként a városi erdőgazdálkodásba vontan kell kezelni.
e) a gépjármű közlekedés – a természetvédelmi kezelési, hatósági és mezőgazdasági ellátó gépjárművek kivételével – csak a kijelölt utakon megengedett
4. Fenntartási feladatok
a) az idegenhonos, invazív növényzet eltávolítása, irtása
b) a náddal benőtt területek kezelést nem igényelnek
c) az erdőterületeken az érvényes erdő üzemtervben foglaltak szerint kell gazdálkodni
5. Térkép

6. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) a Lóúsztató területén kialakult természetes – gyep és ligetes fás – növényállományok, élőhelyek és ökoszisztémák fennmaradásának biztosítása.
b) a nyílt és horgászott vízfelület megtartása, tisztán tartása
c) a vízpart védelme
d) a területen található növényállomány felvételezése, majd az ökológiai adottságok megismerése, ökológiai leltár készítése
e) a természeti állapot változásának nyomon követése – 5 évenként átfogó, 10 évente részletes felülvizsgálat végzése
f) Településkörnyéki természetközeli zöldfelületi hálózat kialakítása
g) Természetvédelmi és ökológiai szemlélet formálása
2. Természetvédelmi stratégiák
a) az eutrofizálódás megakadályozása, a nádas területek korlátozása
b) a faállományok fafajait a honos fafajok irányába kell elmozdítani.
c) a faállományokat fásított területként a városi erdőgazdálkodásba vontan kell kezelni.
3. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) a gépjármű közlekedés – a természetvédelmi kezelési, hatósági gépjárművek kivételével – csak a kijelölt utakon megengedett
b) a gyepek évente 2x kaszálhatók
c) a területről csapadékvíz nem vezethető el
d) a területen földmunka nem végezhető, talajmozgatás csak a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történhet
e) műtrágya, szerves trágya, gyomírtó, rovarirtó és növényvédőszer nem használható
f) a területen tűz nem rakható
4. Fenntartási feladatok
a) az idegenhonos, invazív fafajok csemetéinek eltávolítása, irtása
b) a honos növényfajok telepítése
c) a hulladék zsákos gyűjtése, legalább kéthetente történő elszállítása
d) a nádirtás
e) a fából készült rekreációs berendezések – pad, asztal, tájékoztató tábla – kihelyezése és karbantartása
5. Térkép

7. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) a nádas, vízállásos terület fennmaradásának biztosítása
b) a területen található növényállomány felvételezése, majd az ökológiai adottságok megismerése, ökológiai leltár készítése
c) a természeti állapot változásának nyomon követése – 5 évenként átfogó, 10 évente részletes felülvizsgálat végzése
d) a településkörnyéki természetközeli zöldfelületi hálózat kialakítása
e) a természetvédelmi és ökológiai szemlélet formálása
2. Természetvédelemi stratégiák
a) természetes ökoszisztémák fejlődése
b) szukcessziós folyamatok segítése
c) a területszéleken a megindult természetes beerdősülés folyamatának támogatása
3. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) a területről csapadékvíz nem vezethető el
b) a területen földmunka nem végezhető, talajmozgatás csak a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történhet
c) műtrágya, szerves trágya, gyomirtó, rovarirtó és növényvédőszer nem használható
d) a területen tűz nem rakható
e) a gépjármű közlekedés – a természetvédelmi kezelési, hatósági és mezőgazdasági ellátó gépjárművek kivételével – csak a kijelölt határoló utakon megengedett
4. Fenntartási feladatok
a) az idegenhonos, invazív növényzet eltávolítása, irtása
b) a náddal benőtt területek kezelést nem igényelnek
c) a terület befásodó szélein honos fafajok ültetése
5. Térkép

8. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) a nádas, vízállásos terület fennmaradásának biztosítása
b) a területen található növényállomány felvételezése, majd az ökológiai adottságok megismerése, ökológiai leltár készítése
c) a természeti állapot változásának nyomon követése – 5 évenként átfogó, 10 évente részletes felülvizsgálat végzése
d) a településkörnyéki természetközeli zöldfelületi hálózat kialakítása
e) a természetvédelmi és ökológiai szemlélet formálása
2. Természetvédelemi stratégiák
a) a természetes ökoszisztémák fejlődésének figyelése, támogatása
b) a szukcessziós folyamatok segítése
c) a területszéleken megindult természetes beerdősülés folyamatának támogatása
3. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) a területről csapadékvíz nem vezethető el
b) a területen földmunka nem végezhető, talajmozgatás csak a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történhet
c) műtrágya, szerves trágya, gyomírtó, rovarirtó és növényvédőszer nem használható
d) a területen tűz nem rakható
e) a gépjármű közlekedés – a természetvédelmi kezelési, hatósági és mezőgazdasági ellátó gépjárművek kivételével – csak a kijelölt határoló utakon megengedett
4. Fenntartási feladatok
a) az idegenhonos, invazív növényzet eltávolítása, irtása
b) a náddal benőtt területek kezelést nem igényelnek
c) a terület befásodó szélein honos fafajok ültetése
5. Térkép

9. melléklet a 29/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez12
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
a) az egyes fák fennmaradásának biztosítása
b) a dendrológiai és településtörténeti értéket képviselő faegyedek bemutatása
c) kutatás, megfigyelés, szemléletformálás
2. Természetvédelemi stratégiák
a) az egyes fák folyamatos ápolásának biztosítása
b) a megfelelő környezet biztosítása
c) lakossági tájékoztatás
3. Települési és biológiai értékek
a) az egyes, szoliter fák településkép formáló zöldfelületi elemekként is őrzendők
b) az egyes fafajok a tájra jellemző növényföldrajzi elemek, megfigyelésük a klímaalkalmazkodás fontos része lehet
4. Kezelési módok, tilalmak, korlátozások
a) természeti emlékként védett egyes fák beruházási munkák érdekében nem vághatók ki
b) kivágásuk csak pusztulás vagy műszakilag nem kezelhető veszélyhelyzet miatt lehetséges
c) faápolási munkák során csak a menthetetlenül sérült, beteg koronarészek eltávolítása megengedett
d) a fák környezetében, a koronacsurgó vonalán belül a talaj bolygatása tilos
e) a fa alatt tilos a lomb összegyűjtése
5. Fenntartási feladatok
a) a fenntartási munkák során elsődleges a kezelési módok, tilalmak és korlátozások betartása és érvényesítése
b) a fák egészségi állapotának folyamatos figyelése
c) az esetlegesen kialakult odúk kézi tisztogatása, vízkifolyásának és víztelenítésének takarással történő biztosítása
d) a fák törzse körül a talajt minél nagyobb területen lombmulcsozással folyamatosan takarni kell
e) a faápolási munkákat minden esetben a Polgármesteri hivatal szakmai felügyeletével kell végezni
6. Favédelmi adatlapok
6.1. 
6.2. 
6.3. 
6.4. 
6.5. 
6.6. 
6.7. 
6.8. 
6.9. 
6.10. 
6.11. 
6.12. 
6.13. 
6.14. 
6.15. 
6.16. 
6.17. 
6.18. 
6.19. 
6.20. 
6.21. 
6.22. 
6.23. 
6.24. 
6.25. 
6.26. 
6.27. 
6.28. 
7. Ingatlannyilvántartási adatok
|
A |
B Helyrajzi szám |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
5- ös számú főút, a Dr. Holló Lajos út 39. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban keskenylevelű kőris |
3364/6 |
közút |
1,0023 ha |
|
2 |
5-ös számú főút, a Dr. Holló Lajos út 37. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban kocsányos tölgy |
3364/6 |
közút |
0,0705 ha |
|
3 |
Zeneiskola előtti park, Szeleste ezüsthárs |
3364/2 |
közpark |
0,0705 ha |
|
4 |
5-ös számú főút, a Móra tér 1-3. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban 3 db közönséges platán |
1751/1 |
helyi közút |
0,1710 ha |
|
5 |
Petőfi utca 2. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban ezüsthárs |
3149 |
közterület |
1,09081 ha |
|
6 |
Halasi út 6. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban törökmogyoró |
552/2 |
helyi közút |
1,8164 ha |
|
7 |
Halasi út 6. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban mezei szil |
552/2 |
helyi közút |
1,81464ha |
|
8 |
Szegfű utcai lakótelep, korai juhar |
1373/10 |
közterület |
0,9149 ha |
|
9 |
Majsai úti lakótelep, közönséges platán |
12/11 |
lakóház, közterület |
1,0751 ha |
|
10 |
Majsai úti lakótelep. magas kőris |
12/11 |
lakóház, közterület |
1,0751 ha |
|
11 |
Deák Ferenc utca 34. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban kocsányos tölgy |
392 |
közterület |
1,6331 ha |
|
12 |
Nepomuki Szent János tér, 4 db japánakác |
3165/1 |
helyi közút |
0,6351 ha |
|
13 |
Dózsa György utcai lakótelep, ezüsthárs |
176/33 |
közpark |
0,4338 ha |
|
14 |
Dózsa György utcai lakótelep, kocsányos tölgy |
176/33 |
közpark |
0,4338 ha |
|
15 |
Molnár Béla utcai lakótelep, kislevelű hárs |
1769/5 |
közterület |
0,6162 ha |
|
16 |
Platán utca 15. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban júdásfa |
1481 |
közterület |
1,1906 ha |
|
17 |
Zrínyi utcai játszótér, törökmogyoró |
5482/1 |
közterület |
0,8754 ha |
|
18 |
Zrínyi u. és Daru u. teresedése, közönséges platán és japánakác |
5288 |
közterület |
1,0378 ha |
|
19 |
Zrínyi u. 11. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban keskenylevelű kőris |
5288 |
közterület |
1, 0378 ha |
|
20 |
Zrínyi u. 17. szám előtt az útburkolat melletti zöldsávban oszlopos gyertyán |
5288 |
közterület |
1, 0378 ha |
|
21 |
Kossuth utcán a Vasútállomás előtt lepényfa |
4/2 |
helyi közút |
0,4227 ha |
|
22 |
Meizl Ferenc park, közönséges platán |
1486 |
általános iskola |
0,8157 ha |
|
23 |
Platán utcai óvoda, ezüsthárs |
1487/2 |
óvoda |
0,5257 ha |
|
24 |
Petőfi ház udvara, páfrányfenyő |
3093 |
lakóház, udvar, gazdasági épület |
0,1724 ha |
|
25 |
Szent János téren kormányhivatal, kocsányos tölgy |
475 |
innovációs központ |
0,2149 ha |
|
26 |
Szent Benedek iskola udvara, közönséges platán |
78 |
középiskola |
0,9925 ha |
|
27 |
volt Bank falui iskola (jelenleg hajléktalan szálló), Alpári út 53. szám alatt atlasz cédrus, andalúz jegenyefenyő, |
2384 |
szociális intézmény |
0,8363 ha |
|
28 |
volt Bank falui iskola (jelenleg hajléktalan szálló), Alpári út 53. szám alatt kocsánytalan tölgy, magyar tölgy, kislevelű hárs |
2384 |
szociális intézmény |
0,8363 |
Az 1. § a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdését a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdése a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 8/A. §-t a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletben foglalt táblázat A:2-A:3 mezője a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. mellékletben foglalt táblázat D:2 mezőjét a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. mellékletben foglalt táblázat D:3 mezőjét a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet címe a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. mellékletet a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.