1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdúnánás Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám. Az önkormányzat működési területe: Hajdúnánás közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat kötelező feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltak szerint - az éves költségvetési rendeletben meghatározva -, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat jelképeit, a városi címert és zászlót, valamint azok használatának rendjét önkormányzati rendeletek szabályozzák.

2. § (1)¹

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását, azok jogszabályhelyi konkrét megjelölését és az egyes hatáskörök gyakorlójának megnevezését a 3. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület éves munkatervében fontossági sorrendben meghatározza a napirendi pontokat, valamint azok előadóit, főbb feladatait és az ülések tervezett időpontjait.

(2) A munkatervben meg kell határozni azt is, hogy mely napirendi pont előkészítésénél kell közmeghallgatást tartani, illetve mely témához kell bizottsági állásfoglalást beterjeszteni.

(3) A munkaterv-tervezetének összeállításához igényelni kell a bizottsági elnökök, az önkormányzati képviselők, a nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok, és az önkormányzati intézmények vezetőinek javaslatait. Javaslataik megtételére legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(4) A fenti személyektől kapott javaslatokról a polgármester a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv-tervezetébe nem veszi fel.

(5) A munkatervet elfogadás után meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek és a (3) bekezdésben megjelölt személyeknek, intézményeknek.

(6) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(7) A képviselő-testület a halottak napját megelőző rendes ülésén a napirendek tárgyalása előtt felállva, néma főhajtással emlékezik meg az előző évben elhunyt hajdúnánási lakosokról.

4. § Az alakuló ülésen az Mötv. rendelkezésein túl:

5. § (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de legalább évi 6 rendes ülést tart. Rendes ülés július 01-je és augusztus 31-e között nem tervezhető.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Jogi, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

(4) Azon gazdasági témájú előterjesztéseknél, melyeknél az illetékes területi gazdasági kamarákat véleményezési jog illeti meg, az előterjesztést tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni.

(5) A rendes ülésre szóló meghívót - a tárgysorozat megjelölésével -, a polgármesteri jelentést, a napirenden szereplő előterjesztések anyagát az ülés előtt legalább:

(6) A (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott szervezetek képviselőinek (a továbbiakban együtt: meghívottak) az ülés előtt legalább 4 munkanappal korábban kell elektronikus úton elérhetővé tenni a rendes ülésre szóló meghívót és a meghívottakat érintő előterjesztések anyagát.

(7) A meghívóban nem szereplő napirendi pontokra szóban csak kivételesen lehet előterjesztést tenni, az előterjesztő rövid tájékoztatója után a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt a napirend felvételéről. A határozati javaslatot ez esetben is írásban kell kiadni.

(8) A rendes ülések időpontját és napirendjét előzetesen nyilvánosságra kell hozni a helyben szokásos módon, továbbá tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Hajdúnánási Újság és a Helyi Televízió főszerkesztőjének.

(9) A rendes ülések időpontján és napirendjén túl, a polgármesteri jelentést, a napirenden szereplő előterjesztések anyagát az ülést megelőzően 4 munkanappal nyilvánosságra kell hozni a város honlapján, kivéve a zárt ülésen tárgyalandó anyagokat.

6. § (1) A polgármester abban az esetben, ha a döntés nem halasztható, rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 24 órával kell elektronikus úton elérhetővé tenni a képviselők és a meghívottak számára.

(3) Amennyiben a döntés tárgya 5.000.000,- Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket - a (2) bekezdéstől eltérően - az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell elektronikus úton elérhetővé tenni a képviselők és a meghívottak számára. Amennyiben a meghívó és az előterjesztések elektronikus úton történő elérhetővé tétele az ülés előtt 3 nappal korábban nem történt meg, a képviselő-testület a rendkívüli ülésen minősített többségű szavazással dönt az előterjesztés megtárgyalásáról.

(4) A képviselőket és a meghívottakat a rendkívüli testületi ülés időpontjáról a lehetőségekhez képest távbeszélőn, e-mailben vagy rövid szöveges üzenetben (sms-ben) is értesíteni kell.

(5) Rendkívüli ülésen képviselői kérdések nem szerepelhetnek a napirenden.

7. § (1)² A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Jogi, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester feladatai a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban:

8. § (1) A napirendi javaslatot a polgármester ismerteti és indokolja, ha az eltér az előzetesen kiküldött, meghívóban szereplő napirendtől. A meghívóban nem szereplő napirendi pontokra csak sürgős és halasztást nem tűrő ügyekben lehet javaslatot (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) tenni.

(2) Az önkormányzati képviselők megvitatják a napirendi javaslatot és az esetleges sürgősségi indítványokat. A képviselő-testület a napirend elfogadása előtt minősített többségű szavazással dönt a sürgősségi indítványok elfogadásáról, és hányadik napirendi pontként való felvételéről. Az önkormányzati képviselők ezt követően megvitatják a tárgyalandó napirendi javaslatok szükségességét, és arról egyszerű szótöbbséggel határoznak.

(3) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a napirendi pontok között - az indítványozó által megjelölt helyen, ennek hiányában a nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként - kell megtárgyalni. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor kell arról állást foglalni, mikor tűzik napirendre.

(4) A sürgősségi indítványt írásban – kivételes esetben, szóban – lehet előterjeszteni, határozati javaslatot viszont ez esetben is írásban kell kiadni. Az előterjesztő indítványát a sürgősség tényének rövid indokolásával és a határozati javaslattal együtt legkésőbb egy órával az ülést megelőzően át kell adja a jegyzőnek törvényességi ellenőrzés céljából. Sürgősségi indítványt az előterjesztésre jogosultak nyújthatnak be.

(5) A napirend elfogadását követően a képviselő-testület megválasztja az ülés jegyzőkönyvét aláíró hitelesítőt.

9. § (1) A polgármester minden előterjesztésről és határozati javaslatról vitát nyit.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó maximum 5 percben a vita előtt szóban kiegészítheti.

(3) A képviselő-testület tagjai a vitát megelőzően minden esetben a jelentkezés sorrendjében kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz. A kérdéseket a képviselők összefoglalva egy alkalommal tehetik meg napirendenként maximum 2 perc időtartamban.

(4) Az esetleges szóbeli kiegészítés után a polgármester az adott napirenddel kapcsolatosan ismerteti a bizottságok véleményeit, melyet a bizottságok elnökei maximum 3 perc időtartamban kiegészíthetnek. A bizottsági javaslatokat írásban a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A kérdésekre a napirend előadója válaszol.

(6) Ezt követően kerül sor a véleményekre és a hozzászólásokra, melyeket a képviselők minden esetben a jelentkezés sorrendjében két alkalommal tehetnek meg 3-3 perc időtartamban.

(7) Személyes érintettség okán két alkalommal további 2 perc, és 1 perc időtartamban ismételt vélemény, illetve hozzászólás lehetősége illeti meg a képviselőt.

(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(9) A vita lezárását követően meg kell adni a szót a napirend előterjesztőjének, aki jelzi, hogy a módosító vagy kiegészítő javaslatot befogadja-e vagy sem. Amennyiben az előterjesztő a javaslatot befogadja, azt nem kell külön szavazásra bocsátani. A javaslat be nem fogadása esetén a polgármester először a be nem fogadott módosító- és kiegészítő javaslatokat, majd az egész határozati javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslat befogadása esetén a polgármester az eredeti határozati javaslatot a befogadott módosító-és kiegészítő javaslatoknak megfelelő tartalommal bocsátja szavazásra.

(10) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek megadja a szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A törvényességi észrevételnek minden esetben tartalmazni kell a jogszabályi hely pontos megnevezését.

(11) Az ülést vezető elnök ismerteti a szavazás módját és a döntéshez szükséges szavazati arányt amennyiben az egyszerű többségtől eltérő módon történik a szavazás.

(12) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben a mulasztót figyelmezteti.

10. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján polgármesteri jelentés címmel tárgyalja és külön-külön dönt:

(2) Ha a képviselő-testület a polgármesteri jelentés valamely részét nem fogadja el, akkor arról a polgármester a kifogásoltak figyelembevételével a következő képviselő-testületi ülésre újabb jelentést készít.

(3) Képviselő-testületi határozatot igénylő döntést előkészítő határozati javaslat a polgármesteri jelentésben nem szerepelhet.

11. § (1) Bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, illetve a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést nem igénylő eljárási kérdésekre vonatkozhat. A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára lehet tenni. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot tehet a képviselő-testületi ülés későbbi időpontban történő folytatására (folytatólagos ülés) az ok megjelölésével. A folytatólagos ülésről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel azonnal, vita nélkül dönt. A polgármester a döntést követően gondoskodik a folytatólagos ülés összehívásáról.

12. § A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében:

13. § (1) A képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólási jogáról, annak korlátozásáról.

(2) Elmarasztaló felszólalás vagy sértő megjegyzés esetén – a határozathozatal előtt – az érintett polgárnak, a szervezet vagy jogi személy képviselőjének a szót – ha kéri – meg kell adni.

14. § (1) A testület ülésére előterjesztést tehetnek:

(2) Előterjesztést tenni főszabályként írásban kell, szóban csak kivételesen lehet, a határozati javaslatot viszont ez esetben is írásban kell kiadni. Ilyen kivételes eset, amikor az előterjesztés képviselő-testületi megtárgyalása soron kívül indokolt.

(3) Az előterjesztés tartalmazza:

(4) Az előterjesztést az (1) bekezdésben szereplő előterjesztésre jogosultak írhatják alá.

(5) Az előterjesztést törvényességi szempontból a jegyző köteles előzetesen felülvizsgálni és biztosítani az eljárási, alaki és adminisztrációs követelmények érvényesülését.

(6) Az előterjesztéseket írásban kell leadni és a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) belső informatikai hálózatán elérhetővé tenni – a sürgősségi indítvány kivételével – a testületi ülést megelőző 9. munkanapig a jegyző számára, aki intézkedik:

(7) A lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést – a végrehajtásért felelősök jelentései alapján – „Polgármesteri jelentés” címmel kell kiadni.

15. § (1) A képviselő önálló indítványát az ülés napját megelőző 3 nappal, írásban köteles a polgármester részére beterjeszteni.

(2) A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítvány tárgyát és indokolását, a határozati javaslatot és az önálló indítványt előterjesztő képviselő aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványnak a tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.

(4) A (3) bekezdés szerinti indítvány tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasságáról, valamint napirendre tűzéséről a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel határoz. A határozathozatal előtt az indítványt tevőnek a szót meg kell adni, aki maximum 2 perc időtartamban mondhatja el szóbeli kiegészítését.

16. § (1) A szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos szavazással történik.

(2) A nyílt szavazás a szavazógép használatával, vagy kézfelemeléssel történik.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, akik „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A titkos szavazás tartására a Mötv-ben foglalt szabályok az irányadóak.

(5) A titkos szavazás elrendeléséről, illetve a név szerinti szavazásról bármelyik képviselő javaslatára a testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A titkos szavazást az erre a célra alakított eseti bizottság képviselő tagjai bonyolítják le.

(7) A határozati javaslat részekre is bontható. Ez esetben részenként kell szavazásra bocsátani.

(8) A szavazás először a módosító javaslatokról, indítványokról történik, végül az egész határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.

(9) A módosító indítványokról a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik, akkor is, ha az egész határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges.

(10) Alternatív döntési javaslat esetén az előterjesztő által megadott sorrendben történik a szavazás. Amennyiben valamelyik döntési alternatíva megkapja az elfogadáshoz szükséges „igen” szavazatot, úgy az azt követő döntési alternatívákat nem kell szavazásra bocsátani.

17. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet alkotását az (1) bekezdés b)–e) pontjában felsorolt személyek a polgármesternél kezdeményezhetik.

(3) A képviselő-testület rendelet-előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy külön e célra bizottságot hozhat létre.

(4) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetet a képviselő-testület rendes ülését megelőzően 5 munkanappal közszemlére kell tenni a helyben szokásos módon. A rendelet-tervezetet egyidejűleg megtekinthetőség céljából meg kell küldeni a városi könyvtárnak is.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Hivatal erre kialakított hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a lakosság tájékoztatása céljából az önkormányzati rendelet hirdetménye a kihirdetést követő munkanapon a helyben szokásos módon közzétételre kerüljön.

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Az alábbi döntések tekintetében minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

(3) Ha a szavazás során a Mötv. szerint szükséges „igen” szavazatok száma nincs meg, a határozati javaslat „az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget nem kapta meg” jelöléssel kerül jegyzőkönyvezésre.

(4) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait elektronikus úton meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, a téma szerint érintett szerveknek és személyeknek.

(5) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A nyilvántartásban rögzíteni kell a rendelet, illetve határozat:

(6) A képviselő-testület normatív határozatának közzététele a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(7) A testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel hoz döntést:

19. § (1) A képviselő-testület ülésének utolsó napirendi pontja a képviselői kérdések:

(2) A kérdés esetén a kérdező elfogadási nyilatkozatra nem jogosult, a képviselő-testület a felvilágosításról nem szavaz.

20. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, annak egy példányát mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül elektronikusan megküldi a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak.

(2) A képviselő-testület üléseiről hang- és képanyag készül, melyet a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-éig a levéltárban kell elhelyezni.

(3) A jegyzőkönyvnek – az Mötv-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a képviselők közül választott hitelesítő írja alá. A jegyző köteles biztosítani, hogy a hitelesítő legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 12. napon áttanulmányozás céljából megtekinthesse, kérése esetén pedig átvételi elismervénnyel átvehesse a jegyzőkönyv polgármester és a jegyző által aláírt végleges példányának másolatát jegyzőkönyv hitelesítés céljából. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hanganyag meghallgatásához a jegyző köteles a Hivatalban helyiséget és a technikai feltételeket biztosítani.

(5) Amennyiben a hitelesítő a hanganyag és a jegyzőkönyv írott változata között eltérést észlel, megtagadhatja a jegyzőkönyv aláírását. Erre a tényre tekintettel a jegyzőkönyvhöz az eltérés rövid ismertetését tartalmazó feljegyzést készítenek, amelyet a jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell.

(6) Amennyiben a hitelesítő kérte a jegyzőkönyv átadását, köteles azt - átvételi elismervénnyel - legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 14. napon a jegyzőnek visszaszolgáltatni.

(7) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvének megtekintését – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Hivatalban és az önkormányzat hivatalos honlapján biztosítani kell.

(8) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, aki az adat megismerését – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint – biztosítja.

(9) A jegyző a jegyzőkönyv helyben maradó – irattári – példányát évente január 31-éig bekötteti.

21. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, vélemények kikérése, fontosabb döntések előkészítésében történő bevonása érdekében szükség szerint városrész tanácskozásokat kell tartani.

(2) A városrész tanácskozások szervezéséről a képviselő-testület dönt.

(3) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját annak megtartása előtt legalább 5 munkanappal korábban az SZMSZ 5. § (8) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.

(4) Évente legalább egyszer városrész tanácskozást kell tartani Tedejen.

(5) Kötelező közmeghallgatást tartani a költségvetés képviselő-testület általi tárgyalása előtt.

22. § (1) A képviselő-testület feladatának eredményesebb ellátása érdekében két bizottságot hoz létre:

(2) A bizottsági tagok névjegyzékét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(4) A bizottságok állásfoglalása nélkül nem nyújthatók be a képviselő-testületnek az:

23. § A Jogi, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság feladat-és hatáskörei:

24. § A Stratégiai és Intézménykoordinációs Bizottság feladat-és hatáskörei:

25. § (1) A bizottságok működésük részletes belső szabályait maguk állapítják meg. A bizottságok ügyrendjének írásba foglalásáért a bizottságok elnökei felelősek.

(2) A képviselő-testület munkatervében megjelöli azon előterjesztéseket, melyekhez bizottsági véleményt is be kell terjeszteni. A bizottsági vélemények előterjesztéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

(3)⁴ Ha bizottságokba nem önkormányzati képviselő tagként más személyt indokolt beválasztani, személyükre a polgármester tehet javaslatot.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal a tevékenységi körükben, a Hajdúnánáson működő önszerveződő közösségek képviselői is részt vehetnek. Meghívásukról a polgármester gondoskodik azáltal, hogy részükre elektronikus úton elérhetővé teszi a bizottsági ülésre szóló meghívót és az önszerveződő közösségeket tevékenységi körükben érintő előterjesztések anyagát.

26. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket.

(2) A képviselő-testület az esetenként létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, létszámát a megalakítással egyidejűleg határozza meg.

(3) Ha az ideiglenes bizottság működése a két hónapot meghaladja, akkor a bizottság tagjait ugyanolyan jogok illetik meg, mint az állandó bizottsági tagokat.

(4) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról (munkaterv, előterjesztések előkészítése, meghívók kiküldése, jegyzőkönyv elkészítése, bizottsági vélemények írásba foglalása, stb.) a jegyző által bizottságonként kijelölt köztisztviselő gondoskodik.

(5) A bizottsági ülések időpontjának koordinálását a jegyző által ezzel megbízott köztisztviselő látja el.

(6) A jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet köteles elkészíteni 12 napon belül, amelyet a jegyző törvényességi ellenőrzését követően az Mötv-ben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvvezető is aláír.

27. § (1) Az önkormányzati képviselők kötelesek a bizottsági üléseken – melyeknek tagjai – részt venni. Akadályoztatásukat előre, legkésőbb az ülés kezdetéig be kell jelenteniük a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének.

(2) Az önkormányzati képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg, illetve kötelességek terhelik.

(3) A képviselő főbb jogai:

(4) A képviselő főbb kötelességei:

28. § (1) Az önkormányzat képviselő és nem képviselő bizottsági tag köteles a képviselő-testületi, bizottsági ülésen való részvételre.

(2) Nem minősül kötelezettségszegésnek az egészségügyi okokból adódó hiányzás, melyet a képviselőnek a polgármester felé, illetve nem képviselő bizottsági tagnak a Bizottság elnöke részére igazolnia kell.

29. § (1) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Jogi, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megnyíltától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozat tételre kötelezetteknek a szükséges példányban átadja az erre szolgáló formanyomtatványt és a hatályos jogszabályok alapján készített útmutatót, majd azokat kitöltve a határidők betartása mellett a képviselőktől bekéri.

(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban a jegyző által kijelölt páncélszekrényben tárolja.

(4) A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt és a lezáráson általa aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtás bizottsági elnök által igazolt időpontját. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni.

(5) A bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról igazolást állít ki, amelynek adattartalma:

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgathatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más szervektől, személyektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt kell tárolni.

30. § (1)⁵ A képviselő-testület a városüzemeltetési és a közbiztonsági feladatkörök felügyeletére 1-1 fő tanácsnokot választ.

(2)⁶ A tanácsnokok megválasztásával egyidejűleg a képviselő-testület által meghatározásra kerülnek a tanácsnokok által ellátandó feladatok.

(3)⁷ A tanácsnokok évente beszámolnak a képviselő-testületnek az általuk végzett tevékenységről.

31. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(3) A polgármester Hivatal működésével összefüggő feladataira a Mötv-ben foglalt szabályok az irányadóak.

(4) A polgármester külön felhatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok felett.

(5) A polgármester az intézményvezetők feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlását nem ruházhatja át a hivatal dolgozóira.

(6) A polgármester ellátja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben a polgármesterek számára meghatározott katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(7)⁸ A polgármester az önkormányzat nevében megtehet minden olyan jognyilatkozatot, amelynek a költségvetési vonzata az 500.000,- Ft-ot nem haladja meg, és nem kizárólagos képviselő-testületi hatáskör.

32. § A képviselő-testület – saját tagjai közül – 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

33. § (1) A jegyző ellátja a Hivatal vezetésével összefüggő feladatokat a Mötv-ben foglalt szabályok szerint.

(2) A jegyző végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá kezdeményezheti rendelet alkotását.

(3) A jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról és ügyintézéséről.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítési feladatokkal a polgármesterek a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban kinevezett - jegyző kinevezésére vonatkozó követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező - közszolgálati tisztviselőt bízzák meg legfeljebb hat hónap időtartamra.

34. § (1) A közös önkormányzati hivatal hivatalos neve: Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) Végrehajtja a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati döntéseket és végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket.

(3) Ellátja továbbá a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat. Ebben a körben a képviselő-testület nem irányítja a hivatal tevékenységét, konkrét ügyben utasítást nem adhat a hivatalt – a jegyző útján – irányító polgármesternek.

(4) A képviselő-testület ugyanakkor figyelemmel kíséri a hivatal ügyintézői tevékenységét, az állampolgárok ügyeinek kulturált intézését.

(5) A Hivatal – a jegyzőn keresztül – segítséget nyújt az önkormányzati képviselő képviselői munkája ellátásához, illetve biztosítja az ügyviteli közreműködést.

(6)⁹

35. § (1) Az éves költségvetés tárgyalása egyfordulós tárgyalási rendben történik, a Jogi, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján készített előterjesztés szerint.

(2) A költségvetés tárgyalásához számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét és meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, be kell mutatni a felmerült igényeket, ezek kielégítésének alternatíváit.

(3) A költségvetés első félévi végrehajtásáról a polgármester minden év szeptember 30-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A költségvetési évet követően - az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a polgármester zárszámadást köteles a testület elé terjeszteni.

(5) Az önkormányzat gazdálkodását az 5. mellékletben meghatározott kormányzati funkciókon végzi.

36. § Az önkormányzati fenntartású intézmények pénzügyi ellenőrzésére - a képviselő-testület által elfogadott ütemezés szerint - két évente kerül sor. Az ellenőrzés eredményének ismertetése a képviselő-testület előtt évente egyszer történik, a következő évi ellenőrzési ütemterv jóváhagyásakor.

37. § A képviselő-testület gazdasági programot fogad el, mely elősegíti döntéseinek megalapozottságát és meghatározza az önkormányzati ciklusban elérni kívánt célokat, és a ciklus végén áttekinti annak megvalósítását.

38. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a képviselő-testület az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló rendeletben rendelkezik.

(2) Az önkormányzati tulajdoni részesedésű gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok vonatkozásában a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

38/A. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás, valamint a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) Hajdúnánás Városi Önkormányzatának részvételével működő társulások megnevezését a 4. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Hajdúnánás Városi Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A polgármester vagy az alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a nemzetiségi önkormányzat elnökével, mely megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatják egymást roma kisebbséghez tartozó embereket érintő helyi problémákról.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat elnöke az erre irányuló kezdeményezését írásban juttatja el a polgármesterhez, aki köteles a képviselő-testület soron következő rendes ülésén napirendre tűzni. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat kérelme soron kívüli intézkedést igényel, a sürgősség indokairól a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kezdeményezésével egyidejűleg köteles a polgármestert írásban tájékoztatni.

(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen kizárólagos helyiséghasználatot biztosít a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban megjelölt ingatlanon épületrész használatba adásával. Ezen helyiséghasználaton kívül a roma nemzetiségi önkormányzat közcélú rendezvényeinek megtartásához igény szerint, a polgármesterrel előzetesen egyeztetett időpontra az önkormányzat ingyenesen helyiséget biztosít, amennyiben az nem veszélyezteti más önkormányzati rendezvény helyiségigényét.

(5) A nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó vagyontárgyak jegyzékét az önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza. A használatba adott vagyontárgyakról a Hivatal leltárt vezet.

(6) A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével, végrehajtásával, gazdálkodásával, és a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a roma nemzetiségi önkormányzat döntéseit követően, vagy döntéseinek előkészítéseként a Hivatal látja el, az önkormányzattal kötött megállapodásban foglalt rend szerint.

(7) Amennyiben az önkormányzat támogatásban részesíti a roma nemzetiségi önkormányzatot, a tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításról a jegyző az önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

(8) A rendes ülésre szóló meghívót - a tárgysorozat megjelölésével -, a polgármesteri jelentést, a napirenden szereplő előterjesztések anyagát, az előző ülés határozatait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot, az előző ülésen megalkotott rendeleteket az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban kell elektronikus úton elérhetővé tenni a nemzetiségi önkormányzat számára.

40. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

41. § E rendelet alkalmazásában helyben szokásos módon történő közzététel: a Hivatalban erre kialakított hirdetőtáblán, a Városi Piacon és Tedejen elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a város honlapján történő egyidejű közzététel.

43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.