Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
Erzsébetváros Tervtanácsáról
Hatályos: 2025. 01. 02Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
Erzsébetváros Tervtanácsáról
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt jogkörében, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtet Erzsébetváros Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) néven.
(2) A rendelet célja Erzsébetváros épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése.
(3) Az Önkormányzat a jogszabály előírásai szerint építéshatósági engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében Tervtanácsot működtet.
2. § (1) A rendelet hatálya Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területét érintő, jelen rendelet 2. melléklete alapján előzetes Tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti tervekre, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.
(2) Jelen rendelet határozza meg továbbá a Tervtanács működésének és eljárási rendjének egyes szabályait is.
(3) Jelen rendelettel nem szabályozott kérdésekben az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló rendelet szabályozásai, illetve a Tervtanács ügyrendjének szabályozásai a mérvadóak.
2. A Tervtanácsi véleményezésben részt vevő személyek
3. § A Tervtanácsi eljárásban részt vevő személyek
a) a Tervtanács elnöke,
b) a szavazati joggal bíró tagok,
c) a tanácskozási joggal meghívottak és
d) a Tervtanács titkársági feladatait ellátó személyek.
4. § A Tervtanács elnöke
a) összehívja a Tervtanács ülését,
b) a Tervtanács tagjainak egyetértése mellett meghatározza a Tervtanácsi ülés napirendjét,
c) vezeti a Tervtanács ülését,
d) kiadmányozza a Tervtanácsi véleményt,
e) gondoskodik a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok ellátásáról,
f) kiadmányozza a Tervtanács ügyrendjét, valamint
g) akadályoztatása esetén gondoskodik a helyettesítéséről.
5. § (1) A Tervtanács tagjait a polgármester kéri fel, és vonja vissza felkérésüket.
(2) A Tervtanács tagja részt vesz a Tervtanács ülésén, véleményt alakít ki a napirendi pontokról és szavaz azokról.
(3) A Tervtanácsban résztvevő személy több, a Tervtanácstól független tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag a külön rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelés mellett.
(4) A Tervtanácsi tag Tervtanácsi tagsága megszűnik a felkérés időtartamának lejártával, a tag halálával, lemondásával vagy a felkérés visszavonásával.
3. A Tervtanács összetétele
6. § (1) A Tervtanács ülésén tagként részt vesz
a) az elnök által felkért személy,
b) az illetékes területi építész kamara képviselője.
(2) A Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a dokumentáció tervezőjét.
4. A bíráló
7. § (1) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.
(2) A bírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó szakmai feltételek az irányadók.
(3) A bíráló feladata a Tervtanácshoz benyújtott dokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.
(4) A Tervtanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt a nem tagként részt vevő bíráló.
5. Összeférhetetlenség
8. § (1) A Tervtanács tagjaként nem vehet részt
a) a Tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó dokumentáció, településterv tervezője,
b) az a) pont szerinti személy Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
c) aki a dokumentáció, településterv benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,
d) az a) pont szerinti személy foglalkoztatottja, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban álló személy, valamint
e) az a) pont szerinti személy tulajdonában lévő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.
(2) A Tervtanácsi véleményezésben nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
9. § Nem vehet részt a Tervtanácsi eljárásban a Tervtanács tagjaként, valamint bírálóként az a személy, aki
a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el, annak jogerős megállapításától számított egy évig, valamint
b) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti etikai-fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
10. § A Tervtanács ülésére meghívott személy a Tervtanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legkésőbb a Tervtanácsi eljárás megindításától számított hat hónapon belül a Tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a Tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.
6. A Tervtanácsi eljárás
11. § (1) A Tervtanácsi eljárás a dokumentáció benyújtójának kérelmére indul. A kérelem melléklete a kitöltött, 1. melléklet szerinti adatlap, a 16. §-ban és 17. §-ban előírt dokumentáció.
(2) A dokumentációt a Tervtanács honlapján előre meghirdetett ülésnapok előtt legalább 9 nappal, elektronikus formában az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben (a továbbiakban: ÉTDR) kell benyújtani.
(3) Az ügyintézési határidő a dokumentáció ÉTDR-be való benyújtását követő munkanapon indul. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4) Ha a benyújtott dokumentáció véleményezése nem tartozik a Tervtanács feladatkörébe, a Tervtanács az eljárást a dokumentáció benyújtását követő munkanaptól számított 5 napon belül megszünteti, erről tájékoztatja a benyújtót. Ha a dokumentáció véleményezése más tervtanács feladatkörébe tartozik, a tájékoztatás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tervtanácsot is megjelöli.
(5) Ha a benyújtott dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács egy alkalommal, a benyújtást követő munkanaptól számított 8 napon belül legfeljebb 10 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a benyújtót. Ha a benyújtó a hiányzó dokumentációt határidőben nem pótolja, a Tervtanács az eljárást megszünteti.
(6) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó dokumentáció ismételten nem bírálható el.
(7) A Tervtanács véleménye elleni kifogást a fővárosi kormányhivatalban működő állami főépítészhez kell benyújtani.
12. § (1) A benyújtott dokumentációt a tagok és a meghívottak számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.
(2) A Tervtanács a véleményét a dokumentáció hiánytalanná válását követő munkanaptól számított – a Méptv. 98. §-a szerinti eljárás elbírálása kivételével – 15 napon belül alakítja ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a Tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni.
13. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. A Tervtanácsi tag a jogait és kötelezettségeit személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével – így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással – is gyakorolhatja.
(2) Az elnök a Tervtanács tagjain és a Méptv., valamint az e rendelet szerint meghívottakon kívül más, a dokumentáció tárgykörében érintett személyeket is meghívhat a Tervtanács ülésére, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.
(3) A Tervtanács elnöke – a 4. § b) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Tervtanács napirend összeállítása során megjelöli, hogy a dokumentációt a teljes meghívotti kör vagy csak a Tervtanács delegált tagjainak részvételével történő zárt ülés tárgyalja.
14. § (1) A dokumentáció Tervtanácsi tárgyalásáról hangfelvétel készül, ha ahhoz a Tervtanács tagjai és az adott napirendi ponthoz meghívottak egyhangúlag hozzájárulnak.
(2) A Tervtanácsi tárgyaláson jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a tárgyalás helyét és idejét, a résztvevők nevét és a részvétel jogcímét, az adott napirendi pontnál elhangzott lényeges megállapításokat, továbbá a napirendi pontról való szavazás eredményét összesítve.
(3) A jegyzőkönyvet annak készítője és a Tervtanács elnöke vagy elnökhelyettese minden oldalán aláírják.
15. § A Tervtanács véleményének kialakítása során a 14. §-t, a 16.§-t, a 17. §-t, a 18.§-t, a 19. §-t és a 20. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
7. A benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményei
16. § (1) A dokumentációt olyan munkafázisban kell benyújtani, hogy arról a Tervtanács megalapozott véleményt alkothasson.
(2) A Tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció tartalmi elemei a következők:
a) a benyújtáskor hatályos településképi és településrendezési követelményeknek való megfelelést bemutató munkarészek:
aa) a településképi előírások és az adott ingatlanra vonatkozó helyi építési szabályzat, a fővárosi rendezési szabályzat, az érintett kerületi építési szabályzat kivonata és az azoknak való megfelelés bemutatása,
ab) részletes utcaképi és légi fotódokumentáció a tervezési területről és környezetéről,
ac) a beépítést bemutató léptékhelyes tömegvázlat,
ad) a befoglaló tájat és a terepviszonyokat is ábrázoló látványterv helyszíni és légi fotókba illesztve és
ae) a meglévő és tervezett állapot bemutatása azonos nézőpontokból,
b) az építmény építészeti minőségének és szakmai igényessége követelményének megítéléséhez szükséges tervlapok:
ba) építészeti műszaki leírás keretében a tervezési program és az építészeti koncepció bemutatása az építészeti, tájépítészeti, környezetrendezési munkarészekkel, azzal, hogy egyéb szakági tartalom legfeljebb kivonatos formában jelenhet meg,
bb) az építményt és a szomszédos ingatlanokat, valamint a jellemző terepviszonyokat bemutató helyszínrajz,
bc) alaprajzok, metszetek, homlokzatok,
bd) átalakítás esetén a meglévő és tervezett állapotot, engedélyezett vagy tudomásul vett építési tevékenység módosítása esetén összehasonlító tervlapok, amelyeken a változtatás egyértelműen ábrázolt,
be) Tervtanácsi vélemény alapján módosított dokumentáció esetén képekkel illusztrált tervezői válasz, amely tartalmazza, hogy a módosítás során milyen módon vették figyelembe a Tervtanács észrevételeit,
bf) műemléki környezet esetén a műemlékkel való megjelenés bemutatása.
17. § Ha az építménnyel kapcsolatos további eljárásban kétség merül fel a 16.§ (2) bekezdése szerinti dokumentáció és a későbbi eljárásban vizsgált dokumentáció építészeti és településképi egyezőségével kapcsolatban, a tárgyalandó dokumentáció tervezője nyilatkozatot ad ki arról, hogy a Tervtanács által véleményezett – vagy a vélemény alapján átdolgozott – dokumentáció és a hatósági eljárásban vizsgált dokumentáció megegyezik. A nyilatkozat kiállítása előtt a felelős tervező újabb Tervtanácsi eljárást egy alkalommal kezdeményezhet.
8. A dokumentáció minősítésének szempontjai
18. § A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel-e
a) a Méptv.-ben megfogalmazott alapelveknek,
b) a Méptv. 1. melléklete szerinti szempontoknak,
c) a településképi követelményeknek és az ezt megalapozó, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak,
d) műemléki környezet érintettsége esetén az örökségvédelmi szempontoknak, a műemléki érték fizikai valójában történő megőrzése követelményének,
9. A Tervtanácsi vélemény
19. § (1) A Tervtanács szakmai véleményét a 18. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.
(2) A Tervtanács véleményében a dokumentációt engedélyezésre, illetve a dokumentáció alapján az építési tevékenységet
a) megvalósításra – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – ajánlja, vagy
b) megvalósításra nem ajánlja.
(3) Ha a dokumentáció a (2) bekezdés a) pontja szerint feltételekkel került elfogadásra, a dokumentáció benyújtója a dokumentációt visszamutatja a Tervtanácsnak.
(4) A Tervtanács véleményét indokolja, az indokolásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta, valamint bemutatja a 18. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét. Ha a Tervtanács véleményében a dokumentációt feltételekkel ajánlja, vagy engedélyezésre nem ajánlja, a Tervtanácsi vélemény indokolásában kitér azokra a javasolt módosítási elemekre, amelyeket a dokumentáció átdolgozása során ajánl figyelembe venni.
(5) Műemléki környezetet és a műemléki területet érintő Tervtanácsi eljárásban a Tervtanács véleményében a beruházás kivitelezési részletterveinek – a kivitelezés megkezdését megelőzően – véleményezésre történő megküldését írhatja elő.
(6) Ha a benyújtott dokumentáció alapján egyedi eltérés jóváhagyása szükséges, a Tervtanácsi vélemény tartalmazza a Tervtanács nyilatkozatát arról, hogy az egyedi eltérést támogatja vagy nem támogatja.
20. § (1) A Tervtanács külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a Tervtanácsi vélemény számát.
(2) A Tervtanácsi vélemény az ÉTDR-en keresztül kerül megküldésre a benyújtónak.
10. Finanszírozás
21. § (1) A Tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A Tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg
a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,
b) a Tervtanács tagját – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett, ideértve a konzultációt is.
(3) A tiszteletdíjat az Önkormányzat a költségvetéséből biztosítja.
(4) Nem jár tiszteletdíj a Tervtanács részéről a főépítésznek.
11. Záró rendelkezések
22. §1
23. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
24. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.