Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 02. 29- 2024. 03. 01Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet módosításáról
Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá a épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57§ (3) bekezdésében és 62 § (6) bekezdése 6.pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú - Bihar- Megyei Kormányhivatal;- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,- Hajdú-Bihar- Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya,- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint- a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) E rendelet területi hatálya a Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tevvel és leírással, helyi építési szabályzatttal és a hozzá tartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre szánt és nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, régészeti védelemmel érintett területeket 15. §. (2) szerint a szabályozási terven kell beazonosítani.
(4) Nyírábrány Nagyközség Képviselő- testülete e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatása, továbbá a településképi kötelezés kiadása és bírság kiszabása eseteiben a hatósági jogkör gyakorlását Nyírábrány Nagyközség Polgármesterére ruházza át.”
2. § (1) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 5. § 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában:)
(2) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 5. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
(3) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 5. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
(4) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 5. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
(5) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 5. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
3. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, és abba bárki betekinthet.
(2) A helyi védelem kategóriája lehet:
a) egyedi védelem, ezen belül a védelem tárgya: építmény (épület és műtárgy), építményrészlet, képzőművészeti alkotás, szobor, utcabútor, egyedi tájérték, növényzet, valamint ezek egész telke, vagy része,
b) területi védelem, ezen belül a védelem tárgya: településszerkezet, utcakép, növény-állomány védelem.
(3) Az egyedi helyi védelem tárgyán belüli irányultsága lehet:
a) épület teljes védelme, jele: ÉTV
b) részleges épület védelem, ezen belül a védelem irányultsága:
ba) homlokzat részleges védelme, jele: ÉHR
bb) utcai homlokzat védelme, jele: ÉHU
bc) az épület teljes -utcai és udvari- homlokzat védelme, jele: ÉHT
bd) épülettömeg, - tagoltság és nyílásarány védelme, jele: ÉT
be) épületszerkezetek védelme, jele: ÉSZ
c) műtárgy védelme, jele: E-M
d) képzőművészeti alkotás, szobor, utcabútor védelme, jele: E-K, E-SZ, E-U
e) egyedi tájérték, egyedi növényzet védelme. jele: E-T, E-N
(4) A területi védelem tárgyán belüli irányultsága lehet:
a) településszerkezeti védelem, jele: T-TSZ
b) utcakép védelem, jele: T-UK
c) növény-együttes védelem. jele: T-N
(5) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) védelmi nyilván tartási számát,
c) a védettségi kategóriát,
d) a helyi védelem tárgyát, irányultságát és jelét,
e) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
f) fotódokumentációt és
g) a helyrajzi számot.
(6) Egyedi védettség esetén az (5) bekezdésben felsoroltokon kívül tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot és
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(7) Területi védelem esetén az (5) bekezdésben foglaltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.”
4. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 13. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
5. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó és településkép szempontjából nem meghatározó, egyéb besorolású területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A településkép szempontjából meghatározó karakterű területek:
a) településközpont településrész,
b) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
c) műemlék területe, a műemléki környezet területe,
d) táj és természeti védelemmel érintett területek: NATURA 2000 terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
e) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(3) A településkép szempontjából meghatározó természeti és örökség védelemmel érintett, 15. § (2) b)-f) pontok szerinti területek:
a) a településkép védelméről szóló törvény értelmében egyúttal településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű területnek is minősülnek és
b) területi lehatárolásukat a 4. § (3) figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.”
6. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet „15. Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények”
7. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az utcaképek minőségi formálásának követelményei az utcai homlokzatra vonatkozóan:
a) a homlokzati tetőfelületen önálló, álló nyeregtetős és lapos tető jellegű tetőablak egyaránt építhető az utcaképi karakterhez illeszkedő formai és anyaghasználati kialakítással.
b) a homlokzat 1/2 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végig futó tetőpárkánnyal,
c) fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
d) a műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor stb.),
(2) Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy meglévő épület esetén, ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek és a túlzott kontrasztok alkalmazása.
(3) Utcai homlokzaton csak egy gépjármű bejárat alakítható ki, de építési tevékenység esetén az ettől eltérő állapot megtartható.
(4) Az épületek utca felőli homlokzatán épületgépészeti és egyéb berendezések, azok tartozékai a 22. § (2) c) előírásai betartásával, hirdetés és reklám a rendeltetésével összefüggően, a 31. § (1) és (5) bekezdés követelményeinek a betartásával helyezhetők el. A homlokzat elé helyezett funkcionális utcabútorokra is ez a követelmény vonatkozik.
(5) A 18. § és 19. § szerinti tájba illesztési szabályok egyben a tájkép meghatározásának területi építészeti követelményként is alkalmazandók.”
8. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
A teljes közigazgatási területen reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények”
9. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges, egyéb területen nem megengedett,
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett,
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben, míg a köztulajdonban álló ingatlan és magánterület alatt az 1. § 9. és13. pontjaiban foglaltakat kell érteni.
(4) A 15. § (2) b-f) pontok szerinti, településkép szempontjából kiemelten meghatározó, fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a vonatkozó jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(5) A 15. § (2) b) pont szerinti a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe közterületein és magánterületein a külön jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.”
10. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napellenzőket, hirdető vitrint, reklámzászlót, függesztett reklámhordozót és üzlet feliratokat és grafikai megjelenéseket továbbá a funkcionális utcabútor elhelyezését, különösen a nem vonal szerű, térbeli kialakításúakat, mint az automata csomagküldő berendezés, úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) A kioszkon és az utasváró tetején reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el. Ezt meghaladóan a kioszk és az utasváró teljes felülete felhasználható reklám közzétételére.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil megállító tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, továbbá egyedi gazdasági tájékoztató és útirány jelző tábla, útba igazító tábla, reklámzászló, transzparens vagy molinó, továbbá funkcionális utcabútor, különösen: automata csomagküldő berendezés, közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el. Közterületen a gyalogos forgalmat nem zavarónak minősül, ha legalább1,5 m szabad, közlekedésre alkalmas burkolt terület biztosított az információs vagy más célú berendezés, vagy a funkcionális utcabútor mellett.
(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon CityLight, CityBoard elhelyezésére nincs korlát.
(7) Tetőfelületre cégér, fényreklám, reklám felírat nem helyezhető el.
(8) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi mobil megállító tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat 31. § (5) szerinti nem akadályozó módon.”
11. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet „25. Településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó kiegészítő előírások” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. A teljes igazgatási területen reklámhordozók, megjelenésének különös formai követelményei”
12. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Funkcionális célt szolgáló utcabútorként elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén a közterületi arculathoz illeszkedő anyagú és színvilágú funkcionális célt szolgáló utcabútor helyezhető el.
(2) Az információs vagy más célú berendezés esetén elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén megjelenésében, anyagában közterületi arculathoz illeszkedő anyagú és színvilágú, elsősorban a fa, a fém vagy fémhatású műanyag és az üveg, opálüveg domináljon.
(3) Az egyes információs vagy más célú berendezés (2) bekezdésen kívüli egyedi formai követelményeit az adott fogalom meghatározás rögzíti, mely követelmények együtt alkalmazandók a 32-33. §-ok vonatkozó előírásaival.
(4) Helyi védett épület esetén csak térbeli betűkből, vagy grafikai megjelenéssel készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 45 cm - nél.”
13. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 33. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 34. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[b. )Önkormányzat által támogatott rendezvényekről eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.]
15. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A településképi követelményekről a főépítész - alkalmazásának hiányában a polgármester - az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez kérelemre, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít melyért díj nem számítható fel.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen:
aa) új, közterület felé eső legközelebbi, helyi építési szabályzat szerint megengedett rendeltetés céljára szolgáló új épület építése, bele értve az egyszerű bejelentéshez kötött lakó funkciójú épületeket is,
ab) ab meglévő, fő rendeltetésű épület átalakítása, bővítése, homlokzatszínezéssel járó utólagos hőszigetelése
ac) új cégér, reklámhordozó és tartó berendezés elhelyezése eseteiben.
b) A településkép szempontjából egyéb, nem meghatározó besorolású területeken
ba) közterület felé eső legközelebbi, helyi építési szabályzat szerint megengedett fő rendeltetés céljára szolgáló új épület építése, bele értve az egyszerű bejelentéshez kötött lakó funkciójú épületeket is,
bb) meglévő, közterület felé eső legközelebbi lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felől látható módon megváltozik.
(3) A szakmai konzultáció az kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemmel indul. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelemnek és annak mellékletének tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység rövid leírását.
(4) A kérelem mellé csatolni kell
a) új épület esetén az építési munka jellegétől függő tartalommal a tervezett építési munkát bemutató helyszínrajzot, műszaki leírást, építészeti-műszaki rajzi munkarészeket,
b) nem új épületen történő beavatkozás esetén helyszínrajzot műszaki leírást és az építési tevékenységgel érintett mértékig alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmazó műszaki terveket a megértéshez szükséges méretarányban.
(5) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira, melyről emlékeztető készül. Az abban foglaltak a településképi bejelentési, valamint a kötelezési eljárás során kötik az önkormányzatot.
(6) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációban foglaltak betartását a főépítész - alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.”
16. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 37–39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„37. § (1) A polgármester - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) alapján, a teljes eljárás szabályai szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez, építési engedélyhez, az Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez kötött, továbbá Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött, kutatási vizsgálati kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése kivételével:
a) a településkép védelme érdekében a Nagyközség közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez a reklám elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és e rendelet szerinti településképi követelmények érvényesítése érdekében. A reklám, reklámhordozó elhelyezéséhez szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 3. számú melléklete,
b) az építmény, építményen belüli rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása tekintetében. A rendeltetés megváltoztatásának igazolásához szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 4. számú melléklete.
(2) Az (1) a) és b) pontok szerinti kérelemben foglaltak megvalósításának megfelelőségét a főépítész ellenőrizheti.
38. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentési kérelemmel indul. A bejelentéshez 2 példány a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelem és annak melléklete, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő. Természetes személy papír alapú dokumentációval is kezdeményezheti a bejelentési eljárást.
(2) A településképi követelményeket igazoló dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) reklám, reklámhordozó esetén:
aa) műszaki leírást az elhelyezés helyétől, a telepítés és a műszaki kialakítás módjáról,
ab) építészeti-műszaki vagy egyéb terveket a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásáról.
b) rendeltetés változtatás esetén a HÉSZ rendeltetésekre vonatkozó követelmények teljesítését igazoló dokumentációt, ezen belül:
ba) parkoló mérleg számítást,
bb) helyszínrajzot a szomszédos ingatlanok ábrázolásával, a rendeltetés változtatással érintett ingatlan főbb adataival, funkciójával, a parkoló és rakodó helyek bemutatásával,
bc) felmérési alaprajzot a meglévő állapotról és az új rendeltetés szerinti alaprajzot.
(3) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati - alkalmazásának hiányában a polgármester - főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, vagy az okafogyottá válik, a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.
(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve elutasítja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(6) A reklám és hirdető berendezések elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell. A tervezett építési tevékenységet bejelentéstől számított 6 hónapon belül kell megkezdeni, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
39. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a bejelentési eljárás lefolytatásának az elmulasztását észleli akkor a kötelezési eljárást lefolytatja és szükség esetén kötelezést bocsát ki. Ugyanígy jár el, amennyiben a bejelentésre irányuló kérelmet elutasította, vagy tudomásul vette, de eltérő végrehajtást tapasztal.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt.
(4) Ha a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról.”
17. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet „31. Településképi kötelezési eljárás, településképi bírság kiszabásának esetei, és mértéke” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke”
18. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 41. és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„41. § (1) A polgármester településképi követelmények teljesítése érdekében – a IV. fejezet szerintiek kivételével - hivatalból vagy kérelemre - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(2) A polgármester rendeltetésváltoztatás, továbbá a helyi építési szabályzatban foglaltak, vagy a településrendezési illeszkedés követelményének megsértése esetén is az (1) bekezdés szerint jár el.
42. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket – a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, a polgármester figyelmeztető döntésben megfelelő határidő biztosításával felhívja az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - hatósági döntéssel - településképi követelmények érvényesítésére, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak betartására kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 200.000 - 250.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 150.000 - 200.000 forint,
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100. 000 - 150.000 forint,”
19. § A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság 42. § szerinti összegéről.
(2) A településkép védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.”
20. § (1) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
21. § Hatályát veszti a Nyírábrány Nagyközség településképének védelméről szóló 18/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 13. § 3. pontja.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 16. napon hatályát veszti.
1. melléklet a 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelethez