„(2) Az eljárás megindulásáról, illetve annak megszüntetéséről az érintetteket írásban, papír alapon vagy elektronikus úton értesíti Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).”

„(8a) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza az e rendeletben meghatározott tartalmi elemeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelenül eltelik, a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

„(7) Az Acélgyári úti lakónegyedben az átépítésnél, újraépítésnél vissza kell építeni az utcai épülettömegeket és tetőformát, a fő építészeti tagozatokat és díszítéseket, valamint a nyílászárókat az eredeti fő osztásrendszer szerint.”

„4/A. § Közterületen, vagy közforgalom számára megnyitott magánterületen létesített vendéglátó teraszok esetében

„(5) A védett épület tetőfelületén tetősík ablak vagy a meglévő tetőkiugró ablak stílusában és a tetősíkon való kiosztási rendszerében új tetőkiugró létesíthető. Napelemet, napkollektort épületen kizárólag a tetőfelületen lehet elhelyezni.”

„(9a) Az épületen elhelyezett cégtábla, reklámhordozó elektromos vezetékelése csak takartan, falszerkezeten belül vezethető.”

„(7) A vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat

„(8) A település területén az építési tevékenység idején építési reklámháló állványzatra való felhelyezése megengedett, amennyiben az építési napló bejegyzése igazolja a tevékenység megkezdését.”

7/A. § (1) Épületek közterület felőli vakolt vagy festett homlokzatait színezéssel részlegesen ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(2) Az épületeken részleges homlokzati hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.”

„(1) Településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együtt: konzultáció) az építtető, illetve az általa megbízott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérhet.”

„(1a) A kérelmező köteles szakmai konzultációt kérni új épület építése és épületnek közterületről látható bővítése esetén, ha a tervezett építési tevékenység az Étv. 33/A. §-a szerint egyszerű bejelentéshez kötött.

(1b) A konzultációt az önkormányzati főépítész folytatja le.

(1c) A kérelmező egyeztetési igényét papír alapon vagy elektronikus úton nyújtja be. A szakmai konzultáció iránti kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező elektronikus formában az ÉTDR-ben biztosított elektronikus tárhelyre tölti fel, és nyújtja be az önkormányzat részére.”

„(2a) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki dokumentációt véleményez. A kérelmezőnek egy alkalommal hiánypótlásra van lehetősége a felszólítástól számított 15 napon belül.”

„(5) A településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon – hiánypótlás felhívás esetében 30 napon – belül meg kell küldeni a kérelmezőnek.”

„(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban benyújtott kérelemre indul. A kérelem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is benyújtható. A nyomtatványt a polgármester az önkormányzat honlapján közzéteszi.”

„(2a) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni, melynek – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

„(5) A településképi hatósági határozat érvényességi ideje:

„14. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

„16. § A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege százezer forint, legnagyobb összege természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint.”