Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 01. 15- 2025. 01. 15Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontban meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével; Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településterv, a településtervi arculati kézikönyv és a településképi rendelet helyi partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 27/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el:
1. § A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 107. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az épület felső- és tetőszintjének kialakítása során – a beépítési magasság betartása mellett –:)
2. § (1) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 109. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A Vt-V/Z-26 építési övezetben a 105. §-ban meghatározottak közül lakásrendeltetés nem létesíthető.”
(2) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 109. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
„(19a) A Vt-V/Z-27 jelű övezet a 105. §-ban meghatározottak elhelyezésére szolgál, ahol
1. a maximálisan létesíthető önálló rendeltetési egységek száma nem haladhatja meg a 85-öt;
2. a szomszédos 13694/6 és a 13692 hrsz-ú ingatlanokon álló már kialakult és huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat és a vele szemben átfedésben lévő és huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat között a telepítési távolság nem lehet kisebb;
a) sem 16 méternél;
b) sem az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnál;
3. a 21 métert el nem érő telepítési távolságba erkély nem lóghat bele;
4. az általános épület-elhelyezésre vonatkozó 30. § (5) a) aa) alponttól megengedett az eltérés az építési hely és a 2. pont szerinti telepítési távolság együttes betartásával;
5. a Szabályozási Terven az építési hely „§”-al jelölt része a Jurányi utca felől a 13696 hrsz-ú telek homlokvonalán van kijelölve a 18 méter hosszú építési vonal mentén, és ennek déli sarokpontján 3 méterre hátrahúzva;
6. a 3. mellékletben az utcai párkánymagasság vonalának „§” jelöléssel rögzített Pmu értéke [7. melléklet 9.a. ábra]
a) 133,8 mBf a Jurányi utca mentén a 13696 hrsz-ú telek északi sarokpontjától a telek homlokvonala mentén számított 22 méter hosszon, és
b) 132,25 mBf egyéb helyen;
7. az egyedi magassági szabályok a következők:
a) az 6. pont szerinti magassággal meghatározott Pmu vonalak függetlenek a járdavonaltól,
b) a Jurányi utcában az 6. pont szerinti értékekkel meghatározott mindkét magassági idomon túlnyúlhat épületrész függetlenül a magassági idom közterület felőli szélességétől, de ezeknek a túlnyúlásoknak az összesített szélessége nem haladhatja meg a Jurányi utca felőli teljes homlokzat szélességének 1/3-át a 64. § (1) bekezdésben előírtaknak megfelelően és a 10. pontban foglaltak együttes betartásával;
c) az udvari párkánymagasság a Szabályozási Terven az építési hely „§”-al jelölt részén nem lehet magasabb 141,0 mBf értéknél,
d) amennyiben a Szabályozási Terven az építési hely „§”-al jelölt részén az udvari párkánymagasság meghaladja a 137,3 mBf értéket az épület udvari homlokzatainak összesített F/L értéke nem haladhatja meg a 24,5 métert,
e) lapostetős épület párkányvonal magasságába a legalább 50%-ban áttört vagy átlátszó szerelt korlátot nem kell beszámítani;
8. a tetőre telepített gépészethez szükséges és az épület rendeltetésszerű használatát biztosító zajvédőfalat tetőfelépítménynek kell értelmezni;
9. a Szabályozási Terven az építési hely „§”-al jelölt részén belül
a) a vízszintes magassági sík fölött épületrészként kizárólag tetőfelépítmény létesíthető, mely nem nyúlhat a ferde magassági sík fölötti térrészbe,
b) a zajvédőfalat, ha létesül más tetőfelépítmény is, akkor azzal egybeépítve kell kialakítani,
c) a tetőfelépítmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 143,80 mBf értéket;
10. az 9. ponton kívül az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 139,25 mBf értéket, mely fölé a tetőfelépítmény sem emelkedhet, és amelyet be kell tartani a 64. § (1) bekezdés szerinti magassági idom síkjai fölé nyúló épületrészek esetében is, kivéve a 64. § (1) cc) alpontot;
11. az eredeti terepfelszín és a végleges rendezett terep szintkülönbsége a 6. § (2) a) pontban és ba) alpontban meghatározottól eltérően nem haladhatja meg az 1,2 métert;
12. a Jurányi utca felőli homlokzat kialakítása során be kell tartani a telek közterületi határára, mely egyben az építési hely határára is, állított függőleges síkon meghatározott magassági idomra vonatkozó előírásokat is;
13. a Szabályozási Terven a közterületi telekhatárok mentén meghatározott építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén
a) erkély legfeljebb 1,5 méter benyúlással és kizárólag a 3. építményszinten és afölött alakítható ki,
b) a Jurányi utca felőli homlokzaton az erkélyek összesített szélessége építményszintenként nem haladhatja meg a közterületi telekhatártól hátrahúzott homlokzatszakasz szélességének harmadát;
14. a Szabályozási Terven meghatározott „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület” lehatároláson belül a zöldfelület kialakítás szabályai a következők:
a) a lehatárolás területének legalább a felét teljesértékű zöldfelületként vagy intenzív zöldtetőként kell kialakítani legalább 1,5 méter vastag termőréteggel, és
b) a termőréteg felső síkja a csatlakozó rendezett terep szintjét legfeljebb 0,8 méterrel haladhatja meg, és
c) az 14. pont a) alpont szerinti zöldfelületen háromszintes növényállományt kell telepíteni, legalább 5 db közepes lombkoronát növesztő oszlopos lombhullató fa ültetésével, a Jurányi utca mentén fasor jellegű kialakítással,
d) a faültetés helyet, úgy kell meghatározni, hogy annak függőleges tengelyét a terepszint felett épületrész – az erkélyt is beleértve –, 2,0 méternél jobban ne közelítse meg egyik építményszinten sem,
e) a belső udvar aláépítésre nem kerülő (telek)részének legalább 90%-át teljesértékű zöldfelületként kell kialakítani, amennyiben az alá nem épített terület eléri a 30 m2-t akkor azon legalább 1 nagylombkoronát növesztő fát kell telepíteni;
15. a 4.c. melléklet szerinti – lakásonként 2 db – kerékpártároló férőhely a lakáshoz tartozó önálló tárolóban is biztosítható, amennyiben a tároló alapterülete legalább 3,5 m2;
16. a tömbbelső felőli telekhatár mentén az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén a telekhatár menti 2 méteres sávban földmunkával járó építési tevékenységet végezni csak a szomszédos ingatlan telekhatár menti 5 méteres sávjában álló meglévő fákra vonatkozó, az építési tevékenységgel összefüggésben szükséges favédelmi feladatokat vagy az elkerülhetetlen fakivágás esetén a fapótlás módját meghatározó és favizsgáló szakember által készített favédelmi terv ismeretében és az abban foglaltak betartásával megengedett;
17. új épületet, támfalat, terepszint alatti építményt létesíteni, építmények terhelési viszonyait megváltoztatni, az eredeti terepszint 3,0 méternél mélyebb megbontásával járó építési tevékenységet folytatni, vagy 1,0 méteres szintkülönbségnél nagyobb mértékű tereprendezési tevékenységet folytatni kizárólag
a) a tervezett építmény és környezete – beleértve a szomszédos és szemközti ingatlanokat és az azokon lévő építményeket – talajmechanikai viszonyai, valamint azok kölcsönhatására vonatkozó geotechnikai adatok és a hidrogeológiai viszonyok figyelembevételével, továbbá
b) a szomszédos és szemközti ingatlanokon lévő építmények állagára vonatkozó állapotfelvétel ismeretében megengedett.”
3. § (1) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. mellékletének 27. sorszámú szelvénye helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
(3) A Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról szóló 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet 7. melléklete a jelen rendelet 3. melléklete szerinti 9.c. ábrával egészül ki.
4. § Ez a rendelet 2025. január 15-én lép hatályba, és 2025. január 16-án hatályát veszti.
|
Örsi Gergely |
dr. Szalai Tibor |