A rendelet célja, hogy a Ltv. rendelkezéseinek figyelembe vételével megteremtse a bérlakás rendszer helyi kereteit, folyamatosan külön válassza a lakáshoz jutás ( lakhatás) egyes formáit és megfelelő lehetőséget adjon az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátásához, a hatásköri, eljárási szabályok rendjének kialakításához.

(1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a nagykorú magyar és Európai Uniós állampolgárra.

(2) A rendelet tárgyi hatálya a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(1) Önkormányzati lakás az önkormányzattal, illetve annak intézményével foglalkoztatási jogviszonyban álló személy részére szolgálati jelleggel, továbbá szociális rászorultság esetén szociális jelleggel biztosítható.

(2) Állami támogatású Bérlakás Program révén létrejött bérlakás költségalapon biztosítható. A lakások, helyiségek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(1) Önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázatot az önkormányzat hirdetőtábláján kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(5) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával. A pályázat beadását követően a pályázónak hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal van lehetősége. 2. melléklet, 4. melléklet és 5. melléklet.

(6) A pályázati ajánlatokat a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(7) A pályázatban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a rendelet 3. melléklet szerinti szempontrendszer alkalmazásával az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatát figyelembe véve a Képviselő-testület jelöli ki a bérlőt.

(8) Önkormányzati bérlakásra – a hasznosítás módjától függetlenül határozott, de legfeljebb 5 évi időtartamra köthető szerződés. A bérleti szerződés határozott idejének lejártával a szerződés meghosszabbítható, amennyiben a hatályos rendelet feltételei együttesen fennállnak. A bérleti szerződéseket a bérbeadó minden évben felülvizsgálja, s amennyiben a feltételek nem állnak fent a bérleti szerződést felmondhatja.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól a Képviselő-testület abban az esetben eltekinthet, ha a lakásban munkakörénél fogva köznevelési ellátásban, egészségügyi alapellátásban vagy a település közbiztonságának biztosításában közreműködő személy lakik.

(10) Amennyiben a pályázatot a kiíró eredménytelennek nyilvánítja, 3 hónapon belül új pályázatot kell kiírni. Az új pályázati eljárás lezárásáig, de legfeljebb 3 hónapig a korábbi bérleti szerződés – a bérlő igénye esetén – meghosszabbítható

(11) A lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg a pályázatot elnyert személlyel.

(12) Cserelakás ( Ltv. 26. § és 28. § ) esetén a Képviselő-testület eltekinthet a pályázat kiírásától.

(1) Szociális alapú önkormányzati bérlakás bérlőjéül az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

(2) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjévé bérlőjéül az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

(3) A szolgálati lakás az önkormányzat tulajdonában álló, feladatainak ellátásához biztosított lakás.

(1) A szociális elhelyezést biztosító bérlakás tekintetében a havi lakbér mértéke:

(2) A költségelvű lakbér mértéke összkomfortos lakás esetén 700 Ft/m²/hó

(3) A szolgálati bérlakás tekintetében a havi lakbér mértéke:

(1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérlő minden hónap 15. napjáig igazolni köteles a Polgármesteri Hivatal felé az előző hónapban esedékes közüzemi szolgáltatások - áram, gáz, ivóvíz, szennyvíz, hulladékszállítás - díjának befizetését.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.

(4) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben két alkalommal ellenőrzi.

(5) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő két hónapot meghaladó távolléte esetére írásbeli bejelentési kötelezettsége van, illetve, hogy 8 napon belül igazolási kérelemmel élhet.

(1) Bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére köthető. A szerződést a kérelmező felek, és az Önkormányzat köti.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – feleljen meg az 5. § (1) bekezdésében vagy az 5. § (2) bekezdésében, foglalt feltételeknek.

(3) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4) Az önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele az, hogy a lakásra vonatkozó bérleti díjat egyetemlegesen fizessék a bérlőtársak. Társbérletnél a lakásban maradó társbérlő részére való bérbeadás feltétele az, hogy viselnie kell az egész bérlemény bérleti díját.

(1) Az Önkormányzat szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2) Az Önkormányzat köteles gondoskodni

(3) Az egyedi, valamint központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezések és a hozzá tartozó szerelvények éves karbantartása az Önkormányzat kötelezettsége, melynek elvégzését a bérlő tűrni köteles.

(4) Az épülettel, vagy a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - a (2) és (3) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek a bérlőt - illetve a bérlőket a lakás hasznos alapterületének arányában - terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni, vagy elvégeztetni.

(5) A költségalapú lakásbérleti jogviszony keretében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek vonatkozásában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik.

(6) Amennyiben a bérlő az Önkormányzattól a lakásbérleti szerződésben átvállalja az Önkormányzatot terhelő kötelezettség teljesítését a vállalt kötelezettség teljesítésének megfelelő összegben, lakbérmérséklésre tarthat igényt.

(7) Az Önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségére átalakítja, korszerűsíti. Amennyiben átalakítás, korszerűsítés elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket az Önkormányzat számla ellenében megtéríti a bérlő részére.

(8) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő megállapodnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles az Önkormányzatnak megtéríteni.

(9) Amennyiben munkák elvégzése miatt a lakásra vonatkozó bérleti jogot szüneteltetni szükséges, a szüneteltetés idejére a bérbeadó köteles másik lakást felajánlani.

(10) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, az önkormányzat részére lakáshasználati díjat ( a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(11) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 150 %-a, négy hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 200 %-a. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(12) A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetén a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján kell meghatározni. ( Jelenleg minden bérlakás fogyasztásmérővel rendelkezik.)

(1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – az Önkormányzat és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) Az Önkormányzat hozzájárulását akkor tagadja meg, ha a befogadni kívánt személlyel az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést felmondta, mert

(4) Az Önkormányzat hozzájárulásának megadásáról a polgármester dönt.

(1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő kisebb alapterületű lakást vesz helyette bérbe, és megfelel– a bérleti jogviszony jellegétől függően – a 4. § (1) bekezdésében, vagy az 5. § (1) bekezdésében foglalt, feltételeknek.

(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.

(4) A Képviselő-testület abban az esetben, - ha a bérleti jogviszonyban álló méltányossági kérelmet terjeszt elő csere lakás biztosítására - , engedélyezheti a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azzal, hogy a cserelakásra - pályáztatáson kívüli eljárásban- új bérleti szerződést kell kötni és a bérlő vállalja a rendeletben meghatározott feltételeket, valamint megfelel a 4. § (1) bekezdésben vagy az 5. § (1) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A Képviselő-testület a 11. §. (4) bekezdésben foglaltak esetén eltérhet a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kisebb alapterületre vonatkozó feltételektől.

(1) Az Önkormányzat a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést ( mely e rendelet hatályba lépése előtt kötött )úgy is felmondhatja, hogy cserelakást ajánl fel.

(2) Az Önkormányzat a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha a bérlő lakhatása biztosított és nincs olyan önkormányzati bérlakás, mely cserelakásként megfelelő.

(3) A pénzbeli térítés mértéke háromhavi bérleti díjnak megfelelő összeg

A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha az Önkormányzat a beköltözéskor, vagy a szerződés megszűnését megelőző három hónapnál régebben írásban megkötött megállapodásban erre kötelezettséget vállalt, és fenn állnak személyére a szociális alapon történő lakás bérbeadás 5. § (1) bekezdése szerinti feltételei.

(1) Az Önkormányzat a bérelt lakás egy részének albérletbe adásához akkor járul hozzá, ha az albérlőként szerződni kívánó féllel szemben nem állnak fenn a befogadást kizáró, e rendelet 10. § (3) bekezdésében fennálló körülmények.

(2) A bérelt lakás albérletbe adása esetén az albérleti szerződésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásával érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nyújt. A lakbértámogatás azt a kérelmezőt illeti meg, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át.

(2) A támogatás mértéke 2.500 Ft/hó. Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő említett önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó – a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével – a fizetendő havi lakbér összegét az önkormányzati rendelet szerinti magasabb lakbérmértéknek megfelelően módosíthatja.

(3) A lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, évente legfeljebb két alkalommal. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, az együtt költöző családtagok személyi adataira, családi állapotra vonatkozó adatokat. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(4) A költségekről szóló nyilatkozathoz csatolni kell a hulladékszállítás, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit igazoló, 30 napnál nem régebbi számlákat.

(5) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani, a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását, az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(6) A lakbértámogatásra való jogosultság feltétele továbbá, hogy a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya legalább a jövedelem 50 %-a,

(7) 15 §. vonatkozásában a lakásfenntartás havi költségének minősülnek a lakbér, a közös költség, a hulladékszállítás költségei, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a lakás célú hiteltörlesztés, valamint a tüzelőanyag költségei.

(8) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(9) A lakbér-támogatási igényeket az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el, s határozatban közli a biztosított kedvezmény mértékét. A lakbértámogatás összege havonta, utólag a bérleti díjról szóló számlázás alkalmával lesz jóváírva.

(1) Az önkormányzatnak a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások esetén olyan lakbért kell megállapítani, mely fedezi a bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit.

(2) A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a költségalapon megállapított lakbér értékállóságát minden évben biztosítja.

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérbe adhatók határozott időre, vagy feltételhez kötötten.

(2) A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződéssel jön létre.

(3) A helyiséget bérlő a helyiségbe csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be harmadik személyt. A hozzájárulás megadásának feltétele a bérleti díj hátralék mentesség és a helyiség rendeltetésszerű használata.

(4) Amennyiben a bérlő végzi el a bérbeadót terhelő beruházásokat, úgy szerződésben kell szabályozni az elvégzendő munka paramétereit és a beruházás ellenértékének érvényesítési módját. A szerződésben ki kell térni a beruházás értékére, időtartamára, amely alatt az a bérleti díjba beszámításra kerül.

(5) A bérlő az általa bérelt helyiség cseréje során köteles a bérbeadó hozzájárulást megkérni és a csere folytán megszerzett helyiségre az új bérleti szerződést megkötni.

(6) A bérlő a bérelt helyiséget a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, albérlet útján hasznosíthatja. A bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb két éves időtartamra szólhat. A helyiség rendeltetésszerű használatáért a bérlő tartozik felelősséggel.

(7) A bérlő lemondhat bérleti jogáról. Más személy javára történő lemondáshoz szükséges a bérbeadó előzetes hozzájárulása. A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatóság állásfoglalásába és nem ellentétet a helyiség hasznosítási céljával.

(8) A bérbeadó a helyszínen ellenőrizheti a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a helyiség használóinak jogcímét és a bérlő önként vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését.

(9) A lakástörvény alapján, elővásárlási joggal érintett ingatlan az önkormányzat tulajdonában nincs.

(10) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételei

(11) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai

(1) Szociális intézménybe beutaláskor, a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében lemondhat a lakásügyi hatóság javára.

(2) A lakás bérleti jogáról pénzbeli térítéssel lemondott személy számára, az ismételt bérbeadás feltétele az, hogy a pénzbeli térítést az önkormányzatnak visszafizesse.

Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.