„(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás látják el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságára, a társulására, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A társulásra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete, a jegyzőre átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete, a bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.”

„(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a vármegyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a vármegyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.”

„(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság (VÖB) elnöke hívja össze és vezeti.”

„(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 2 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.”

„(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester és amennyiben ő is akadályoztatva van, a VÖB elnöke vezeti.”

„12. § A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.”

„(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról minden esetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról.”

„(1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozat tervezet.”

„(5) A képviselő-testület nem határozza meg azon előterjesztések körét, amelyeket kizárólag a VÖB nyújthat be.

(6) A VÖB állásfoglalásával kell benyújtani azon előterjesztéseket, amelyek bizottsági véleményezését jogszabály kifejezetten előírja (pl.: költségvetési rendelet).”

„(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A bizottság elnöke és a hozzászólók legfeljebb:

„(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.”

„(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 2 napon belül ismételten össze kell hívni.”

„(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

„(1a) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.”

„(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.”

„(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

„(2) A képviselő főbb jogai:

„(3) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen, akkor az alábbiak szerint meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:

(4) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi vagy bizottsági ülések több, mint a feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal kell csökkenteni.”

„26/B. § Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökének történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.”

„27. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából 1 elnökből és 2 tagból álló önkormányzati bizottságot választ, amelynek feladata a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisba való bejelentkezések nyilvántartása, valamint a Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása. A bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és az alpolgármester. A bizottság elnevezése: Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság (VÖB).

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg a községben székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit. Az önszerveződő közösségek képviselői a bizottsági ülések időpontjáról – a bizottsági tagok részére kiküldött meghívó kiküldésével egyidejűleg - írásbeli értesítést kapnak.”

„27/A. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 10 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 10. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

27/B. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést.

(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.”

„(3) A polgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó javaslatot az alpolgármester terjeszti a képviselő-testület elé.”

„(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 5 nappal.”