Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2024. 02. 23- 2024. 02. 23Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Gyömrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és h) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére.
2. Az adókötelezettség
2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység /a továbbiakban: iparűzési tevékenység/.
(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy a telephelyén /részlegében/ vagy azon kívül végzi.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
3. Az adó alanya
3. § (1) Az adó alanya a vállalkozó.
(2) E rendelet alkalmazásában vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.
4. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
4. § Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
5. Az adó alapja
5. § (1) Iparűzési tevékenység esetén - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 39. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a Htv. 39. § (4)-(10) bekezdésében meghatározottak szerint számított - összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, kivéve, ha a vállalkozó az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
6. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésétől eltérően az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a bevétele nem haladja meg
a) a 25 millió forintot,
b) a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül, (a továbbiakban az a) és b) alpont szerinti vállalkozó e § alkalmazásában együtt: kisvállalkozó) az adóévi adó alapját a (2) bekezdésben foglaltak szerint is megállapíthatja.
(2) A kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként
a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot nem haladja meg,
b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot - az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg, azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.
(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.
(4) Ha a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.
(5) Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és - ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb - az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri. Ha a kisvállalkozó az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni.
(6) A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - a Htv. 41. § (4) és (7) bekezdéseire figyelemmel - az adóévre adóelőleg fizetésére köteles, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos. A kisvállalkozót az adóelőleg-fizetésről bevallási kötelezettség nem terheli, ha a megelőző adóévről a (5) bekezdésre figyelemmel adóbevallás benyújtására nem köteles.
(7) Ha a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.
7. § (1) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 5. § (1) bekezdésében, vagy a 6. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
(3) Ha a vállalkozó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a Htv. 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.
7. Az adó mértéke
8. § Az adó évi mértéke az adóalap 2,0%-a.
8. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
9. § (1) E rendelet értelmezésében a 6. § (1) és a 8. § (1) alapján adózó vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg és adó megfizetésének esedékességét a Htv. 41. §‐a állapítja meg.
(2) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a) az előtársaságnak,
b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak, az első adóelőleg-fizetési időszakra,
c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
(3) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az Önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
9. Záró rendelkezések
10. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az e rendelet szerinti bevallási és bejelentési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésére, illetve egyéb eljárási cselekmények elektronikus úton történő elvégezhetőségére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény rendelkezései irányadóak.
11. § Hatályát veszti Gyömrő Város Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 25/2002 (XII.19.) önkormányzati rendelet.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
13. § E rendelet rendelkezéseit az új és folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.