1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, akik Csorna Város közigazgatási területén kedvtelésből tartott állatot tart, felügyel, gondoz, állattartó tevékenységet folytat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik, beleértve az állattartó épület létesítését is, illetve az épület megóvására a vadon élő állatoktól.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Ávtv.) 2. §-ának hatálya alá tartozó, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésében meghatározott magatartásokra.

(4) A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók és az állattartással érintett személyek érdekeinek érvényesülését, biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, továbbá mások biztonságát, testi épségét, valamint jogainak gyakorlását ne veszélyeztesse.

(5) A rendelet célja továbbá, hogy a kedvtelésből tartott állatok jóllétét, megfelelő tartási körülményeinek biztosítását, valamint a jó gazda gondosságával történő állattartást elősegítse, az azokat veszélyeztető magatartásokat megelőzze, kezelje és szankcionálja.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Csorna Város közigazgatási területén kedvtelésből állatot tartani kizárólag a vonatkozó állatvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet és a mindenkor hatályos Csorna Város Építési Szabályzata és Szabályozási Tervében foglaltak betartásával és e rendeletben meghatározott módon lehet.

(2) Ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló épületet vagy építményt elhelyezni kizárólag Csorna Város Építési Szabályzata és Szabályozási Terv előírásai, továbbá az egyéb építésügyi, állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint közegészségügyi jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott védőtávolságok betartásával lehet.

(3) Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatát az állatvédelmi, állatjóléti, állategészségügyi és közegészségügyi előírások, továbbá a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályainak betartásával tartani.

(4) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állata a közterületet, a többlakásos lakóépületek közös használatú helyiségeit (így különösen: lift, udvar), továbbá a közforgalmú közlekedési eszközöket ne szennyezze. Az okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani és a közterületet, a közös helyiséget, vagy a közlekedési eszközt eredeti állapotába visszaállítani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy kedvtelésből tartott állata közterületen, vagy lakóház közös használatú helyiségeiben, területén mások nyugalmát ne zavarja meg, ijedelmet, megbotránkozást ne váltson ki.

(6) Kedvtelésből tartott állatt -amennyiben fajtája jellege lehetővé teszi- közterületen póráz nélkül nem vezethető.

(7) Közforgalmú közlekedési eszközön a kedvtelésből tartott állatokat kifejezetten azok biztonságos szállítására készített, a kézipoggyász méretét meg nem haladó méretű dobozban, ketrecben szabad szállítani.

(8) Gazdasági haszon céljából tartott állatok közül haszonállatként és nagyhaszonállatként felsorolt állat kedvtelésből tartott állatként akkor tartható, ha e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott, az állat elhelyezésére szolgáló épület az ingatlanon elhelyezhető.

4. § (1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles Csorna Város jegyzőjének (továbbiakban: jegyző) 30 napon belül írásban bejelenteni:

(2) Az eb elhullását, elidegenítését, végleges elszállítását az eb nyilvántartásból történő törlése végett 30 napon belül, írásban be kell jelenteni a jegyzőnek.

(3) Az eb eltűnését 3 napon belül, írásban be kell jelenteni a jegyzőnek.

5. § (1) A bejelentett és nyilvántartásba vett ebet évente egyszer, vagy a külön hirdetményben közölt napon és helyen, vagy az eb tartási helyén a hatósági állatorvosnak be kell mutatni.

(2) A vizsgálatért és a kötelező védőoltásért az ebtulajdonos külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni.

6. § (1) Közterületen, többlakásos lakóház közös használatú részein és udvarán az ebet csak pórázon lehet vezetni. A társasági ebek kivételével minden ebet zárt szájkosárral kell ellátni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen ebet kizárólag olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(3) Minden esetben biztosítani kell, hogy a többlakásos lakóépület közös használatú helyiségeiben az eb sem állatot, sem embert ne veszélyeztethessen.

(4) Vándormutatványos -még átmeneti tartózkodás esetén is- csak a veszettség elleni védőoltásra vonatkozó érvényes igazolvánnyal tarthatja az ebet a városban.

7. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(2) Ebet szabadon futtatni kizárólag az e célra (táblával megjelölt) kijelölt területen szabad. A terület(ek) megjelölését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az eb futtatására kijelölt területet táblával kell megjelölni.

(4) Az eb futtatására kijelölt terület házirendjét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A házirendet az üzemeltető köteles az eb futtatására kijelölt területen, jól látható helyen kifüggeszteni.

(6) Az eb jellemzően agresszív magatartásának ismeretében a kutya szájkosarát még a kijelölt kutyafuttató területeken sem szabad eltávolítani.

8. § (1) Nagytestű eb tartása esetén a kerítést oly módon kell kialakítani, hogy az megakadályozza a kutya kiszabadulását és mások testi épségének veszélyeztetését.

(2) Harapós vagy támadó természetű ebet a nap minden szakaszában csak a kiszabadulását, vagy elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ebek tartása esetén a lakás, ház, udvar, telep bejáratán jól látható módon a harapós kutyára, egyéb kutya tartása esetén a kutyatartásra utaló figyelmeztető táblát jól láthatóan és könnyen észrevehető helyen, módon kell elhelyezni.

9. § Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy gondoskodni köteles arról, hogy az eb a gyalogjárdát, sétányt, a nyilvános parkot, a lakóház közös helyiségeit és közös használatú egyéb területét ne szennyezze. Az eb által a területen okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az ebtulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.

10. § (1) A vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi, őr- és jelzőkutyák kivételével tilos kutyát beengedni, bevinni vagy ott tartani, megtűrni:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak alóli kivételek esetén is alkalmazni kell e rendelet ebtartásra vonatkozó szabályait, különös tekintettel a jelen rendelet 3. § (3) bekezdésében és 9. §-ában foglaltakra.

(3) Tilos az ebet olyan vendéglátó egységbe bevinni, ahol az üzemeltető táblával, piktogrammal vagy más egyértelműen azonosítható módon tiltja azt.

(4) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

11. § (1) Ebet tömegközlekedési járművön az érvényben levő rendelkezések betartása mellett szabad szállítani.

(2) Ebet közforgalmú közlekedési eszközön pórázon tartva és szájkosárral ellátva, kisebb testű ebeket pedig kifejezetten azok biztonságos szállítására készített, kézipoggyász méretét meg nem haladó méretű dobozban, ketrecben szabad szállítani.

12. § (1) Csorna Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik a gazdátlan és kóbor ebek befogásáról és elszállításáról.

(2) A felügyelet nélküli, közterületen vagy üzlet előtt felügyelet nélkül kikötött, valamint a közterületen szabadon engedett ebeket saját szakemberei vagy a gyepmesteri szolgálat segítségével befogja és ideiglenesen, legfeljebb 3 nap türelmi időre, az önkormányzat által fenntartott őrző-kennelben elhelyezi, a türelmi idő lejárta után vagy ha az önkormányzati őrző-kennelek tele vannak, az ebet haladéktalanul a gyepmesteri telepre szállítja.

(3) A befogott eb begyűjtési, tartási és szállítási költségei az eb tulajdonosát terhelik.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint befogott eb tulajdonosa az eb szállítási és tartási költségeinek megfizetése mellett,

(5) Az önkormányzati őrző kennelből történő kiváltás díját az Önkormányzat részére kell megfizetni, annak költségvetési számlájára történő közvetlen banki, postai feladóvevényes vagy ügyfélfogadási időben, meghatározott pénztári napokon az Önkormányzat pénztárba történő befizetéssel.

(6) Az önkormányzati őrző-kennelből történő kiváltás díja a begyűjtési és tartási költségből áll.

(7) A határidőre ki nem váltott ebet az Önkormányzat a gyepmesteri telepre szállíttatja.

13. § (1) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa vagy kezelője gondoskodik.

(2) A macskák közterületi etetése tilos.

14. § (1) A nem tartásban élő (ún. vad-, vagy parlagi) galambok tömeges fészkelésének megakadályozása az épület tulajdonosának kötelessége.

(2) Tömeges galambfészkelésnek tekintendő az 5 fészekszám feletti megjelenés.

(3) Az épület, telek, ingatlan tulajdonosa köteles az épületen, illetve az ingatlanon, telken illetve a kerítés nélküli utcafronttal rendelkező épület esetén a közterületre, járdára hullott galambürülék eltávolításáról gondoskodni.

(4) A város közterületein a galambok nyílttéri etetése tilos.

15. § (1) Az elhullott, kedvtelésből tartott állat teteme az állattartó ingatlanán elföldelhető, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírások betartása mellett.

(2) Amennyiben nincs az elföldelésre alkalmas ingatlan, vagy az elföldelést jogszabály kizárja, az állattartó köteles az állati tetem megsemmisítéséről szóló hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni.

(3) Amennyiben az állattartó ingatlanán nincs lehetőség az állat elföldelésére, úgy az állat tetemét -kérésére, térítési díj megfizetése mellett-, az állati tetemek és hullák megsemmisítőhelyre történő eljuttatásáról gondoskodó Vilmos Park Kft. elszállítja, ez alól kivétel az 50 kg feletti állatok teteme. Ezek tetemének elszállításáról az állat tulajdonosa akkor is köteles gondoskodni állati hulla megsemmisítő cég bevonása mellett, ha nincs ingatlana ahol az állatot elföldelhetné.

(4) Az elszállításért fizetendő díj összege alkalmanként:

(5) Az ismeretlen állattartó állatának teteme, valamint a közúton, baleset következtében elhullott állat esetén az állat elszállításáról az Önkormányzat gondoskodik.

16. § (1) Az állattartó épület zárt, hézagmentes, résmentes, szilárd burkolatú és padozatú, megfelelően szellőztethető, megfelelő lejtésű lehet, a telekhatár felőli oldalon nyílászáró nem építhető be.

(2) A trágya tárolására zárt szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőt kell létesíteni. Az állattartó épületet és a trágyalé tárolót zárt csatornával kell összekötni, a trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető. A szilárd trágyát alomanyaggal keverve kell tárolni.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használat gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(4) A trágyalé-tárolót és gyűjtőt az állattartó szükség szerint üríteni köteles.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó vizek ne keletkezzenek.

17. § (1) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni és ennek érdekében az állat számára új állattartó felkutatásában lehetőségeihez mérten közreműködni, továbbá mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön.

(2) Az eb és a macska tulajdonosa -amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségei teljesítése során eredménnyel nem jár-, köteles felajánlani az állatot az arra jogosult egyesületnek, állatvédő alapítványnak, vagy az állategészségügyi szolgálat részére.

18. § Csorna Város Önkormányzata a közterületen vagy az önkormányzat tulajdonában és kezelésében, üzemeltetésében levő ingatlanokon elhullott vagy fellelt állati tetemek ártalmatlanításáról és a gyepmesteri feladatok ellátásáról külső szervezetek szerződéses bevonásával gondoskodik.

19. § (1) Az e rendeletbe foglalt szabályok megszegése esetén közérdekből az állattartás korlátozható, az állattartó részére kötelező kezelés írható elő és az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) számú Kormányrendeletben szabályozott állatvédelmi bírság szabható ki.

(2) Az e rendeletben meghatározott ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

21. § Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.