1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámosmikola Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2635 Vámosmikola, Kossuth u 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Vámosmikola község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat bélyegzőjének felirata: Vámosmikola Község Önkormányzata, középen Magyarország címere.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.vamosmikola.hu

2. § Az önkormányzat jelképeit – címer és zászló - és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapította meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.

4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A települési képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § Vámosmikola község önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat és saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

6. § Az Önkormányzat önként vállalt feladata: önkormányzati fenntartású konyha működtetése.

7. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait a Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

8. § A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

9. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

10. § (1) Havonta legalább 1 rendes ülést kell tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több is tervezhető.

(3) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot is figyelembe véve – állít össze.

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül:

13. § . A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó szerdáján tartja,14.00 órától.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerint illetékes ügyintézőit, illetve külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni és a község honlapjára feltenni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt, aljegyzőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

18. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira, közintézményekben és a község honlapján.

19. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell ismételten mellékelni.

21. § A Mötv. 52. §. (2) bekezdése szerint a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző állandó megbízása alapján az ülésen jelenlévő aljegyző írja alá és két jelenlévő képviselő aláírásával hitelesít. A hitelesítők személyére az ülés kezdetekor a polgármester tesz javaslatot.

22. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pont(ok) felcserélésére, új napirendi pont(ok) felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pont(ok) törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) Minden ülésen tájékoztatást kell adni a két ülés közt történt intézkedésekről és a lejárt határidejű határozatokról.

23. § (1) A képviselő-testület ülése - az ülésen tárgyalt napirendek alapján - nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

24. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

25. § Az előterjesztések tartalmi elemei

26. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség, ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(3) A határozati javaslat részei

(4) A rendelet tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

28. § A szavazás előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

29. § A képviselő-testület az ülésen döntéseit a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő) egybehangzó szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Képviselő-testület nem él a Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többségű döntést igénylő ügyeket határozzon meg.

31. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

32. § (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él a Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző, aljegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

33. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat kezelő Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat száma). A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

34. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: …./20.. (….hó…nap) sz. testületi határozat

36. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését.

37. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének: ...../20.... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

38. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást korlátozni lehet.

(5) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

39. § A testületi ülésen tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, valamint a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

40. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő képviselőknek, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

41. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni.

(2) A zárt ülés határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A zárt ülések határozatainak jelölése a következő formában történik: ......./20.... (.......hó....nap) sz. zárt testületi határozat.

42. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért az aljegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.

43. § (1) A jegyzőkönyvben tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni a Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél a Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére az aljegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben a Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként képezi.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. A testületi ülés jegyzőkönyvét az aljegyző megküldi a törvény szerinti határidő betartásával a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére az NJT TFÍK rendszerben és a maradó példányt kezeli.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

44. § (1) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról az aljegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet, annak anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyve 15 napon belül a honlapon közzétételre kerül.

45. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A képviselő-testület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson szóban vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban válasz kell adni.

(3) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselő-testület tagjai, az aljegyző, valamint az aljegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A közmeghallgatást össze kell hívni népi kezdeményezésre és a képviselők felének indítványára.

46. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni. Mindkét fórum meghívóját közzé kell tenni a honlapon.

47. § (1) A képviselők eskü letételének megszervezése az aljegyző feladata.

(2) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. §. (2) bekezdés a)- k) pontjában foglaltakon túl - köteles

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

48. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei, megbízatásának megszűnése a Mötv. 28-36. §-ban foglaltak szerint keletkezik és szűnik meg.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének eseteit, az összeférhetetlenségi eljárás szabályait, illetve a méltatlanság eseteit az Mötv. 36–39. §-a tartalmazza.

(3) Az önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság nyílt vagy zárt ülésén.

49. § A képviselő-testület szervei:

50. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §. (3) bekezdése, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, tisztsége megszűnésének eseteit az Mötv. 69. §-a, tiszteletdíját a 71. § (5) bekezdése, költségtérítését 71. § (6) bekezdése határozza meg.

51. § (1) A polgármester lemondására az Mötv. 69. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve, ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van, akkor a korelnöknek.

52. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározottakon túli további feladatai

(2) A polgármester a Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(3) A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

53. § A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

54. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Feladata a polgármester tartós akadályoztatása esetén annak helyettesítése. Konkrét feladatait eseti jelleggel a polgármester határozza meg.

55. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

56. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(2) A bizottságok működése:

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(4) A bizottságok ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a bizottság által végzett munkáról.

(5) A bizottságok tagjainak felsorolását, feladatait és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza.

57. § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot:

(2) A bizottság a meghatározott idő elteltével vagy a meghatározott feladat elvégzésével és az arról történő beszámolással automatikusan megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

58. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(2) A bizottságokra vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-59. § tartalmazza, működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői látják el.

59. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

(4) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

(5) A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

60. § (1) Az 59. § (4) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

(2) Az 59. § (4) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formája a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

(3) Az 59. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formája: a rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben történő nyilvántartása, a rendelet tárgyának megjelölésével.

61. § A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Kemencei Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti, Kemence település polgármestere gyakorolja.

62. § (1) Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kemencei Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - a Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembevételével – a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

63. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

64. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók szerinti besorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

65. § (1) Vámosmikola Község Önkormányzata 2016. január 1-től Házi Segítségnyújtó Szolgálatot működtet 107052 kormányzati funkció kódón „Házi segítségnyújtás” kormányzati funkció elnevezésen.

(2) A házi segítségnyújtás a szociális alapellátások közé tartozó szolgáltatás, amely biztosítja az illetékességi területen élő, családi gondozást nélkülöző idősek, fogyatékos személyek, illetve egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorulók házi gondozását és ápolását, az ellátást igénylő szükséglete szerint.

(3) Fenntartó neve: Vámosmikola Község Önkormányzata

(4) Házi segítségnyújtás célja és alapelvei: A házi segítségnyújtás olyan szolgáltatás, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás hozzájárul ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

(5) A házi segítségnyújtás feladata, biztosításának feltétele: A szolgáltatást igénybevevő személy részére saját lakókörnyezetében, az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátások biztosítása. Ennek keretében biztosítani kell: az alapvető gondozási és ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, illetve az ellátott és közvetlen lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, valamint veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a Szt. 63. § (4) bekezdése szerint vizsgálni kell a gondozási szükségletet

66. § (1) Vámosmikola Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározottak szerint a szociális alapszolgáltatás keretén belül étkeztetést biztosít 107051 kormányzati funkció kódon „Szociális étkeztetés” kormányzati funkció elnevezésen.

(2) Az önkormányzat az alapellátás keretében biztosítja a szociális étkeztetés lehetőségét, melynek célja, hogy a településen élő, szociálisan rászoruló igénylőknek segítséget nyújtson. Az ellátás elsődleges feladata, hogy a rászorultság mértékétől függően saját otthonukban kapjanak segítséget a rászorulók. Az önkormányzat e feladata során napi egyszeri meleg ételt biztosít a vámosmikolai állandó lakcímmel rendelkező szociális rászorulóknak, kiemelten gondoskodva az időskorúakról.

(3) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(4) Az ellátás Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő- testületének az étkezési térítési díjakról szóló rendeletében meghatározott térítési díj ellenében történik. Az önkormányzat a szociális étkeztetés keretében gondoskodik a napi egyszeri étel elkészíttetéséről, szükség esetén annak házhoz szállításáról.

(5) Az alapszolgáltatás célja a helyi lakosság egészségügyi, mentális, fizikai vagy egyéb szociális rászorultságából adódó hátrányainak csökkentése. Az önkormányzat az ellátást igénybe vevők részére a napi egyszeri meleg étkezés biztosításával az életminőség javítását, a rászoruló lakosság egészségügyi és fizikai állapotának szinten tartását, illetve romlásának megelőzését szeretné elérni. További cél az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve a település lakosságmegtartó erejének növelése a szociális szolgáltatások körének bővítése.

(6) Az önkormányzat az étkeztetést a saját önkormányzati konyhájáról biztosítja, heti öt alkalommal, munkanapokon.

68. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.