1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somodor Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7454 Somodor, Kossuth Lajos utca 109.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) címe: www.somodor.hu

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Somodor község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat alaptevékenységének és az önként vállalt feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.

(7) Az önkormányzat a közfeladatait különösen költségvetési szerve, a polgármester, az ügyrendi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, valamint a társulások útján látja el.

2. § Az önkormányzat címere hasított, csücskös talpú pajzs, jobb, vörös mezejében ezüst obeliszk (síremlék), rajta zöld tölgyfalomboktól övezett lekerekített széles talpú zöld kereszt. A bal oldali zöld mezőt két ezüstpólya három részre osztja, melyek középsőjében liliomos ezüst királyi korona áll.

3. § Az önkormányzat jelképei használatának a rendjét, valamint az önkormányzat által alapított elismeréseket és adományozásuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletekben szabályozza.

4. § A képviselő-testület a helyi önkormányzati választásokon megválasztott 4 helyi önkormányzati képviselőből és a megválasztott polgármesterből áll.

5. § (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza. A polgármester az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntésekről a soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testületnek beszámol.

6. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére nem a képviselő-testület tagjai közül alpolgármester(eke)t választhat.

7. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: bizottság), létszáma: 3 fő.

(3) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5) A bizottság feladata a települési képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata, az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzése, titkos szavazás lebonyolításával járó feladatok elvégzése.

(6) ) A vagyonnyilatkozatok tekintetében

(7) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

(8) A bizottság működésnek ügyviteli feladatait a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kaposfő Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Jákó Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Kiskorpád Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal elnevezése: Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A hivatal székhelye: 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.

(4) A hivatal megalakításának ideje: 2020. január 1.

(5) A hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működését a hivatalt alapító együttműködési megállapodás rögzíti.

9. § (1) A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző az Mötv. 81 §. (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai: tájékoztatást nyújt a testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól; gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről; biztosítja az önkormányzati rendeletek, és határozatok érintettekkel való megismertetését, a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet; a bizottság döntéseiről nyilvántartást vezet; gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról; gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(4) Amennyiben a jegyző a képviselő-testületnek vagy a bizottságnak az ülésén szóban jelzi, hogy döntésükben, működésénél jogszabálysértést észlel, a testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni kell. A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

(6) A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodnak abban, hogy az ügyfélfogadás és a képviselő-testület munkájának segítése céljából a közös önkormányzati hivatal Somodor községben állandó jelleggel működő ügyfélfogadási helyet hoz létre.

(7) A közös hivatal és a kirendeltség között a kapcsolattartás elsősorban informatikai hálózat alkalmazásával történik.

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést és egy alkalommal közmeghallgatást tartani.

(3) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi. (3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell.

11. § (1) A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a rendes üléseinek a várható időpontjáról, az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok tárgyáról a következő évre vonatkozóan december 31-ig munkatervet fogad el.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, az ülésen tárgyalandó napirendeket, az előterjesztő megnevezését, a közreműködőket.

12. § (1) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, Somodor közigazgatási területén belül máshová is összehívható.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester a rendes testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet tagjait az ülés időpontjáról. A képviselő-testület rendes (munkaterv szerinti) ülését az írásbeli meghívónak a meghívottak részére elsősorban elektronikus úton történő megküldésével kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat, a napirend tárgyalásának módját (nyílt/zárt ülés) és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését. A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(5) A képviselő-testület üléséről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hivatala somodori ügyfélfogadási helyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület és a bizottságok ülésére meg kell hívni a napirend tárgya szerint érintett és a feladatköréhez kapcsolódó helyi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek vezetőit.

(3) A bizottságokat érintő napirend esetén a bizottság nem képviselő tagjait meg kell hívni.

(4) Az ülésen tanácskozási joggal rendelkezik az őt érintő napirendi pont tárgyalása során az, akit a polgármester tanácskozási joggal hívott meg.

14. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:

(2) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű, számozott határozat meghozatala nélkül dönt.

15. § A polgármester - akadályoztatása esetén az polgármester - feladatai és jogosítványai:

16. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés megnyitásakor meg kell állapítani, és azt az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Ha az ülés a meghirdetett időpontban és az azt követő 20 percen belül nem határozatképes, az ülés vezető az ülést nem nyitja meg és az ülést elnapolja.

(3) Ha a képviselő-testület ülése a megnyitását követően válik határozatképtelenné, meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Erre az időre a polgármester az ülést felfüggesztheti. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem járt sikerrel, újabb ülést kell összehívni 5 napon belüli időpontra az elmaradt napirendek tárgyalására.

(4) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összeívása esetén az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

(5) Az elnapolt ülés napirendjéhez módosító indítvány nem nyújtható be.

17. § (1) A képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat egyenként tárgyalja. A képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pontot az polgármester lezárta.

(2) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendje a következő:

(3) A képviselő-testület tagja a napirendi ponthoz hozzá szólhat.

(4) A jegyző a képviselő-testületi ülésen a helyi önkormányzatokról szóló törvény 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt jogkörében bármikor szót kérhet, a d) pontban foglalt tanácskozási jogát napirendenként egy felszólalásban gyakorolhatja.

(5) A tanácskozási joggal rendelkező meghívott a napirendi ponthoz hozzá szólhat.

(6) A képviselő-testület legfeljebb két perc időtartamra a hallgatóság soraiból engedélyezheti a napirendhez történő hozzászólást.

(7) A vita elhúzódása esetén bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több, mint felének az igen szavazatát, a javaslatot a képviselő-testület elutasította.

(5) Minősített többség szükséges: Az Mötv 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. Az SZMSZ-ben meghatározott ügyekben: gazdasági program elfogadása. ingatlanértékesítés, 1.000.000 forint feletti hitelfelvétel, kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

(6) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazáson belül lehet név szerinti nyílt szavazás, és nem név szerinti nyílt szavazás.

(7) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot 3 főre kiegészíti.

(8) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(9) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(10) A titkos szavazás során felhasznált szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(11) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

(12) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

(13) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(14) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak. Ilyen ügyek:

(15) A név szerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

(16) A képviselő-testület nem járul hozzá, hogy határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben döntéshozatal elmaradása esetén a polgármester döntést hozzon.

20. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze a meghívóban szereplő helyszínre.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a társulási tanács elnöke kezdeményezheti.

(3) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Mötv-ben és a SZMSZ-ben foglaltak az irányadók.

(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

(6) Együttes ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.

(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

21. § (1) A képviselő-testülethez e rendelet keretei között önálló indítványt tehet:

(2) A képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja az alábbi indítványokat:

22. § (1) Az előterjesztés tartalmazza:

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan képviselő-testületi vagy bizottsági ülésre előkészített előterjesztés, amely a képviselőknek – a rendkívüli ülést kivéve – az előterjesztés kiküldésére előírt általános szabályok szerint nem került kiküldésre, de annak tárgyalását tárgyára vagy a döntés határidejére, fontosságára, indokára tekintettel a polgármester, a képviselő-testület tagja vagy a jegyző kéri.

23. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvben rögzített döntéssel határoz a következő kérdésekben:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indítvány az ülésen szóban is előterjeszthető.

24. § (1) Az ügyrendi hozzászólás a képviselő-testület ülésének a vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdés.

(2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselő az ülés során bármikor szót kérhet. Az ügyrendi hozzászólást az polgármester legfeljebb két perc időtartamban engedélyezi.

25. § (1) Rendelettervezetet a polgármester, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

(2) A képviselő által benyújtott, rendeletalkotásra irányuló előterjesztés előkészítése iránti kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek. A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek, ezért szükség esetén az előterjesztő képviselővel egyeztet a módosításokról, érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására annak érdekében, hogy az előterjesztés a soron következő testületi ülés napirendjén szerepeljen.

(3) A polgármester által kezdeményezett, rendeletalkotásra irányuló előterjesztést a kezdeményezés alapján - a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő, gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek.

(4) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztésre vonatkozó § számát(helyét) beírni előterjesztés a 35. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározottakon túl tartalmazza a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményét, valamint az arra való utalást is, hogy a javasolt szabályozás összhangban van-e az európai uniós jogból fakadó kötelezettségekkel. A rendelet tervezethez egyidejűleg az indoklást is be kell nyújtani.

26. § (1) A lakosság széles körét érintő szabályozási tervezetet, koncepciót a képviselő-testület társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(2) A társadalmi egyeztetés a szabályozási koncepcióinak az önkormányzat honlapján történő közzétételével történik. A honlapon bárki számára biztosítani kell az észrevétel, illetve javaslat megtételének a lehetőségét.

(3) A szabályozási koncepciót úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésére legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

27. § (1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hivatala somodori kirendeltsége hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A kihirdetett rendelet elektronikus változatát az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(2) Az önkormányzati rendeletnek a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző oly módon tesz eleget, hogy a rendelet alkalmazásának a tényleges hatásairól legalább kétévente beszámol a képviselő-testület előtt.

28. § (1) A képviselő-testület normatív és nem normatív határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

29. § (1) A döntési javaslatot tartalmazó előterjesztéshez módosító indítványt az önálló indítvány benyújtására jogosultak nyújthatnak be.

(2) Az előterjesztő által befogadott módosító indítvány az előterjesztés részévé válik.

(3) A módosító indítványt indokolni kell. Ha a módosító indítvány a kiadási költségvetési előirányzat növelését vagy a bevételi költségvetési előirányzat csökkenését eredményezi, akkor a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a módosító indítványban meg kell jelölni a szükséges költségvetési forrás fedezetét.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a törvényben meghatározott, kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

(3) Bármely képviselő javasolhatja ügyrendi indítványban az ülés elején, vagy a napirendi pont tárgyalása elején, hogy a teljes ülésről, vagy a napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvezés történjen. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

31. § (1) A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A polgármester írásban tájékoztatja a bizottsági elnököt a bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek, beadványok, megkeresések érkezéséről, az adott ügyben tett intézkedésekről, a szükséges bizottsági döntések ütemezéséről.

32. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntéselőkészítő, véleményező, ellenőrző és átruházott hatáskörben döntéshozó szerve. A bizottság legfontosabb általános feladata különösen:

(2) A bizottság feladat és hatáskörei gyakorlásának elősegítése érdekében:

33. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a meghívó és az előterjesztések legkésőbb az ülést megelőző ötödik napig kézbesítésre kerüljenek.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnökének 8 napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármester, az alpolgármester, a képviselők vagy a bizottsági tagok egynegyedének az indítványára. Az indítványt a bizottság elnökéhez kell benyújtania, amelynek tartalmaznia kell a döntésre vonatkozó határozati javaslatot.

(3) Ha a bizottság elnöke az ülés összehívására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.

(4) A bizottsági ülés napirendjére felvett előterjesztéshez a bizottság tagjai az ülésén írásban és szóban módosító indítványt nyújthatnak be.

(5) Ha a bizottság önkormányzati hatósági ügyben jár el, eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.

(6) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök által kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Bizottság elnökének, tagjainak és a polgármesternek.

(7) A Bizottság elnökének, bármely tagjának kérése alapján szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(8) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(9) A bizottság döntését a képviselő-testület döntésével azonos módon kell közzétenni.

(10) A Bizottság SZMSZ-ben rögzített feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseinek a végrehajtásáról a hivatal gondoskodik.

(11) A polgármester köteles a bizottsági határozatok végrehajtásról vagy annak elmaradásáról - az indokok megjelölésével - a határidő leteltét követő soron következő rendes bizottsági ülésen az érintett bizottságnak beszámolni.

(12) A Bizottság döntését a bizottság elnöke vagy távollétében egyik tagja írja alá.

34. § (1) A képviselő a munkájához az önkormányzati képviselők, a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosult.

(2) A képviselő köteles a megbízással járó, törvényben és e rendeletben meghatározott kötelezettséget teljesíteni.

(3) Kötelességszegés esetén az önkormányzati képviselőnek az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló önkormányzati rendelet alapján megállapított tiszteletdíjat meg lehet vonni vagy csökkenteni lehet.

(4) A tiszteletdíj csökkentésének mértéke ahhoz az időtartamhoz igazodik, amelyen keresztül a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja a törvényben meghatározott kötelezettségét önhibájából nem teljesítette.

(5) A jogkövetkezmény megállapítása alapján a következő hónapban járó tiszteletdíjat elmulasztott, munkaterv szerinti ülésenként a havi tiszteletdíj legfeljebb 50%-ával csökkenteni lehet, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésen, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja annak a bizottságnak az ülésén, amelynek a tagja, nem vett részt, vagy az ülésről a berekesztése előtt eltávozott, és a távollétét vagy a távozását előzetesen nem jelentette be, vagy a távollét indoka nem megalapozott,

(6) Az adott hónapban járó tiszteletdíjat mindaddig a 90 %-ával csökkenteni kell, amíg a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vagy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezésére nem került sor.

(7) A tiszteletdíj csökkentésére nincs mód azon képviselő esetében, aki a távollétét legkésőbb az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban vagy elektronikusan, a távollét alapos indokának a megjelölésével bejelenti.

35. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez a feladatkörükbe tartozó közérdekű ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdést a képviselő-testület ülését megelőző második munkanap 12 óráig kell írásban, papír alapon vagy elektronikus úton a polgármesterhez benyújtani, aki azt haladéktalanul továbbítja a kérdezettnek.

(3) A képviselő-testület ülésén az ülésvezető a napirendi pontok megtárgyalása előtt bejelenti a benyújtott képviselői kérdéseket. Egy képviselő egy képviselő-testületi ülésre összesen két kérdést nyújthat be.

(4) A képviselő legfeljebb kétperces felszólalásában teheti fel a kérdést a kérdezettnek, amelyre a kérdezett legfeljebb kettő percben válaszol, vagy 15 napon belül írásban adja meg a választ. A képviselői kérdés és az írásbeli válasz képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.

(5) A kérdésre viszontválasznak nincs helye.

36. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől vagy a jegyzőtől írásban benyújtott interpelláció formájában felvilágosítást kérhet.

(2) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az interpelláció tárgyának kivizsgálására az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálását is elrendelheti, ezzel megbízhatja a polgármestert, alpolgármestert, valamint képviselőt is. Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.

(3) Az interpellációról vitát nyitni nem lehet. Az interpellálót viszontválasz illeti meg, amelyben nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a választ.

37. § (1) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, határidő tűzésével az ügyben illetékes szakbizottságot jelöl ki az interpellációban foglaltak kivizsgálására.

(3) A kijelölt bizottság elnöke köteles a vizsgálat eredményét a kitűzött határidőre a polgármester útján a képviselő-testület elé terjeszteni.

38. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző vagy a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatás napirendjéhez módosító indítvány, a közmeghallgatásra előterjesztés nem nyújtható be.

(5) A közmeghallgatás első napirendi pontja a polgármester beszámolója a megelőző közmeghallgatás óta a település lakosságát széles körben érintő döntésekről, eseményekről. A közmeghallgatás második napirendi pontja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak (a továbbiakban: felszólalók) számára biztosít kérdés feltevésére és javaslat tételére lehetőséget.

(6) A közmeghallgatáson a felszólalók számára a szót a polgármester a szólásra jelentkezés sorrendjében adja meg.

(7) A közmeghallgatáson minden felszólaló egy alkalommal kaphat szót legfeljebb három perces időkeretben.

(8) A felszólaló kérdésére vagy javaslatára a polgármester vagy az érintett képviselő az ülésen legfeljebb három percben válaszolhat, vagy a felszólaló kérdésére, javaslatára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott módon kell válaszolni.

(9) A közmeghallgatás helyszínét és időpontját legalább 15 nappal korábban az önkormányzat honlapján és a település hirdetőtábláin kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

39. § (1) A lakosság és a községben tevékenységet kifejtő civil szervezetek széleskörű és közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásuk érdekében, valamint véleményük, javaslataik megismerésére a polgármester vagy a képviselő lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti

(3) Lakossági fórumot kell összehívni azokban a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntést igénylő kérdésekben, amelyekben jogszabály a lakosság véleményének előzetes kikérését írja elő.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy a képviselő hívja össze, a lebonyolításához szükséges feltételeket az önkormányzat hivatala biztosítja.

(5) A lakossági fórum időpontjáról és helyszínéről, valamint témájáról legalább 15 nappal korábban az önkormányzat honlapján kell közleményt közzétenni és az érintett lakosságot írásbeli megkereséssel tájékoztatni.

(6) A lakossági fórumra meg kell hívni azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.