1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételük módját, a kifizetések, folyósítások, valamint ellenőrzések szabályait.

2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseit, és a végrehajtásukra vonatkozó kormány- és miniszteri rendeleteket kell alkalmazni.

3. § A rendelet hatálya az Albertirsa város közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az Sztv., és a Gyvt. által meghatározott személyekre terjed ki.

4. § (1) Önkormányzati Hivatal: Albertirsai Közös Önkormányzati Hivatal (2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2.)

(2) Szociális Segítőház: Albertirsai Kistérségi Szociális Segítőház (2730 Albertirsa, Dózsa György u. 23.)

(3) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, szociális szolgáltató, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló, fenntartó, fogyasztási egység tekintetében az Sztv. 4- §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni.

(4) lakás: lakhatás céljára szolgáló ingatlan függetlenül annak ingatlan-nyilvántartási elnevezésétől

(5) eltemetésre kötelezett: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében megjelölt személy

(6) Méltánylást érdemlő eset:

(7) A méltánylást érdemlő körülmény igazolása:

(8) A gyógyszertámogatás megállapítása szempontjából rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő, ha a kérelmező:

(9) Tartósan beteg az a személy, aki három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel vagy igényelt.

5. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a szakosított ellátások megállapítására irányuló kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységében.

(2) A formanyomtatvány beszerezhető az önkormányzati hivatalban, vagy letölthető az önkormányzat honlapjáról.

(3) A szociális alapszolgáltatások megállapítására irányuló kérelmeket a Szociális Segítőháznál, a gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmeket a Lurkó Bölcsödénél kell benyújtani.

(4) A szociális ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális és jövedelmi helyzetének feltárásában, köteles a maga és családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, és azokat hitelesen igazolni

(5) A szociális ellátás iránti kérelmet a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében rögzített önkormányzati szerv bírálja el, átruházott hatáskörben.

6. § (1) A nyilatkozathoz csatolni kell a közölt jövedelmi adatok valódiságát bizonyító okiratokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alábbiak szerint:

(2) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címen levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(3) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásban részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előreláthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben szükséges továbbá az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását csatolni arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(6) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(7) A (6) bekezdés szerinti igazolás mellőzhető, ha a kérelem beadásakor a kérelmező egészségi állapota – háziorvosi illetve szakorvosi igazolás alapján - nem teszi lehetővé annak beszerzését.

7. § A személyi feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni:

8. § (1) A kérelemben és a jövedelem-, illetve vagyonnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során, szükség esetén, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen elvégzett környezettanulmánnyal ellenőrizhető.

(2) Ha a kérelmező lakásán korábban, legfeljebb 12 hónappal korábban már készült környezettanulmány, akkor annak újabb felvétele mellőzhető.

9. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró szerv határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket az Önkormányzati Hivatalhoz kell szóban vagy írásban benyújtani. A szóban előterjesztett fellebbezést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben a kérelmet elbíráló szerv a fellebbezés alapján határozatát nem vonja vissza, vagy nem módosítja, a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

(2) A megállapított egyszeri vagy rendszeres támogatás folyósítása banki átutalással, vagy postai kifizetéssel történik.

(3) A rendszeres támogatások utólag minden hó 5. napjáig, az eseti támogatások a megállapítást követő 15 napon belül kerülnek kifizetésre.

(4) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a gyógyszertámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell folyósítani.

(5) A rendszeres lakásfenntartási támogatás folyósítása a közüzemi szolgáltató részére történik.

(6) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(7) Nem részesíthető támogatásban az, aki a hatóság részére a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltat, vagy tényt elhallgat.

(8) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(9) A lakhatási- és gyógyszertámogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző két hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

10. § A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. §-ának rendelkezései az irányadók.

11. § (1) A települési támogatás

(2) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki, illetve akinek a családjában élő személy álláskeresőként, munkahely keresés céljából nem működik együtt az illetékes állami munkaügyi szervvel.

(3) A települési támogatás természetbeni és pénzbeli formában is megállapítható. A települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában (élelmiszerutalvány, gyógyszertámogatás, közüzemi díjak és a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével, valamint tűzifa formájában stb.) kell megállapítani.

(4) Különös indokolt esetben, hatósági tudomás alapján hivatalból is települési támogatásban részesíthető az, aki az e rendeletben meghatározott körülményekkel rendelkezik, de települési támogatás iránti kérelmet nem nyújtott be.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 370%-át, egyedül élő esetén 400%-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul, mert

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – az (1) bekezdés a) és b) pontjának kivételével a települési támogatás legfeljebb a szociális vetítési alap összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a támogatás legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 700 %-a lehet.

(4) A települési támogatás pénzbeli, természetbeni formában történő nyújtását a határozatban indokolni kell.

(5) A települési támogatást az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben pénzbeli ellátásként kell nyújtani oly módon, hogy a támogatásban részesülőt a határozatban kötelezni kell, hogy az utazás költségeit a támogatás kézhezvételét követő 5 napon belül az utazáshoz felhasznált jegyek bemutatásával igazolja. A tárgyévben ezen a jogcímen támogatás nem állapítható meg annak a részére, aki a támogatás felhasználásával nem számolt el.

(6) A települési támogatást az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben természetbeni támogatás formájában kell nyújtani, oly módon, hogy a receptet az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárban lehet kiváltani, a gyógyszer költségét az önkormányzat közvetlenül a gyógyszertárnak utalja.

(7) A települési támogatás élelmiszer csomag formában is megállapítható.

13. § (1) A rendkívüli települési támogatás méltányosságból abban az esetben is megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában vagy az egyedül élő kérelmező esetén a 11. § (1) a), b) pontja kivételével, előírt jövedelmi feltételektől legfeljebb 20 %-kal tér el.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a rendkívüli települési támogatás méltányosságból abban az esetben is megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában vagy az egyedül élő kérelmező esetén a 11 § (1) bekezdésében előírt jövedelmi feltételektől legfeljebb 70 %-kal tér el.

14. § (1) Temetési támogatás nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 500 %-át nem haladja meg.

(2) Nem jogosult temetési támogatásra az, aki az eltemettetésre – ellenszolgáltatás fejében – szerződésben vállalt kötelezettséget.

(3) A támogatás összege a szociális vetítési alap 140 %-a.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt temetési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő jogvesztő. A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számlák eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A számlákra rá kell vezetni a segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát, s azt kérelmező részére vissza kell adni.

(5) A temetési támogatás méltányosságból abban az esetben is megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában vagy az egyedül élő kérelmező esetén az (1) bekezdésében előírt jövedelmi feltételektől legfeljebb 30 %-kal tér el.

15. § (1) Közköltségen történő eltemettetésről hamvasztással gondoskodik az önkormányzat.

(2) Amennyiben az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban utolsó lakóhely) nem Albertirsán volt, a Polgármester a köztemetéstől számított egy hónapon belül bejelenti a köztemetés költségei megtérítése iránti igényt az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzatnál.

(3) Amennyiben az elhunyt személy utolsó ismert lakóhelye Albertirsán volt, a Polgármester

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(5) Nem mentesíthető az eltemettetésre köteles személy a (3) bekezdés b) pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól,

16. § (1) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy,

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz-, és a gázfogyasztás, csatornahasználat díjához és a lakbérhez, illetve a közös költséghez vagy a lakás fenntartási költségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatást a lakásfenntartási kiadással érintett szolgáltató részére és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását legnagyobb mértékben veszélyezteti. Amennyiben kérelmező nem áll szerződéses kapcsolatban a (2) bekezdésében felsorolt közműszolgáltatók egyikével sem, a támogatást részére készpénzben kell folyósítani.

(4) A lakhatási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

(5) A lakhatási támogatás egy havi összege 8.000 Ft.

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

17. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a támogatás feltételeként köteles az általa lakott ingatlanra igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(2) A lakhatási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek a szilárd hulladék elszállítására megkötött közszolgáltatási szerződést, valamint az utolsó szolgáltatási díj befizetését igazoló csekket a be kell mutatnia.

18. § (1) Gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő esetében 370 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátások után fizetendő térítés a szociális vetítési alap összegének 10 %-át eléri.

(2) Gyógyszertámogatás nyújtható

(3) Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben –a szociális vetítési alap 50%-át meg nem haladó mértékben –az eljáró szerv eltérhet.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását közvetlenül három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről a háziorvos számítógépes igazolását, valamint az árajánlatot. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot és az árajánlatot vagy számlát.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a normatív vagy alanyi közgyógyellátásra jogosult. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy alanyi normatív jogcímen közgyógyellátásra nem jogosult, vagy ilyen irányú kérelmét a gyógyszertámogatás iránti kérelmének benyújtását megelőző 12 hónapon belül elutasították.

19. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott támogatás mértéke az igazolt költség 70 %-a, de nem lehet több 10.000 Ft-nál.

(2) Gyógyászati segédeszköz térítési díjához nyújtott gyógyszertámogatás esetében – amennyiben a kérelem benyújtásakor csak árajánlat lett csatolva – a támogatott köteles gyógyszertámogatás összegének kézhezvételét követő 15 napon belül a gyógyászati segédeszköz megvásárlásáról szóló eredeti számlát bemutatni. A számla bemutatására nyitva álló határidő leteltét követő 12 hónapon keresztül ezen a jogcímen támogatás nem állapítható meg annak a részére, aki a támogatás felhasználásával nem számolt el.

(3) Az egyszeri alkalommal nyújtott támogatás mértéke - látásjavító szemüveg térítési díjához nyújtott támogatás esetében – évente, családonként az igazolt költség 70%-a, de nem lehet több 20.000 forintnál.

20. § (1) Anyatej helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszer beszerzéséhez támogatás állapítható meg azon 0-6 hónapos korú gyermeket nevelő családok részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 370 %-át.

(2) A támogatás összege havi 4.000 Ft.

(3) A támogatás időtartama 6 hónap.

(4) Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól, rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben – a szociális vetítési alap 20 %-át meg nem haladó mértékben – a polgármester eltérhet.

(5) A kérelemhez csatolni kell a gyermekorvos által, tápszer felírására vonatkozó receptet, vagy igazolást.

21. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások iránti pályázatot a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig lehet kiírni.

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon lehet benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat célját,

22. § (1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetés térítési díját mérsékelheti, vagy elengedheti a szociálisan rászorult gyermek/tanuló törvényes képviselőjének kérelme, illetve az iskola-, bölcsőde-, óvoda vezetőjének javaslata alapján, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 350 %-át nem haladja meg, vagy a kötelezett szociális, vagyoni, illetve lakhatási körülményeire tekintettel a díjat megfizetni nem képes.

(2) Szociálisan rászorulónak minősül a gyermek vagy tanuló különösen akkor, ha

(3) A támogatás megállapításának kezdő napja a támogatás iránti kérelem benyújtását követő hónap első napja.

(4) A támogatást nevelési évre kell megállapítani.

23. § (1) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére (3. számú melléklet) a déli meleg főétkezést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, de nem hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére ingyenesen biztosítja:

(2) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az étel elvitelének lehetőségével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyári tanítási szünet időtartama alatt szervezi meg.

(4) Ha a gyermek olyan programban vesz részt, ahol számára a déli meleg étkezés biztosított, vagy ügyeletes óvodai nevelésben részesül, a szünidei étkeztetés nem vehető igénybe. Erre vonatkozóan a szülő, törvényes képviselő az igénylésnél nyilatkozni köteles.

(5) Az Önkormányzati Hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a jogosultság megállapításakor tájékoztatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, de nem hátrányosan illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, valamint a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról, helyszínéről, egyidejűleg igényfelmérést végez, az igényléshez szükséges nyilatkozatok megfelelő számú megküldésével.

(6) A szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt vizsgálni kell, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll-e. Ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a szünidei gyermekétkeztetés megkezdését megelőző harmincadik napon fennállt, azt a gyermekétkeztetés megkezdésekor is fennállónak kell tekinteni.

(7) Amennyiben a gyermek nem jogosult a szünidei gyermekétkeztetésre, erről írásban haladéktalanul értesíteni kell a szünidei gyermekétkeztetést igénylő szülőt, más törvényes képviselőt

24. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének alapvető szabályait az Sztv. 56-58/B. §, az alapszolgáltatások szabályait az 59-65/F. §, a szakosított ellátási formák ellátási szabályait a 66-85/C. §, azok igénybevételéről a 9/1999. (XI. 24) SzCsM rendelet, a térítési díjakról a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, az ellátást végző intézmény szakmai feladatairól és működési feltételeiről az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, továbbá e rendelet tartalmazza.

(2) Albertirsa Város Önkormányzata a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben foglalt feltételek szerint a szociális rászorultságtól függően, a személyes gondoskodás körében alapellátást nyújt és biztosítja a szakosított ellátás igénybevételének lehetőségét.

(3) Szociális alapszolgáltatások

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. §-a alapján a tanyagondnoki szolgáltatás, idősek nappali ellátása, étkeztetés, házi segítségnyújtás és családsegítő alapszolgáltatási feladatokat az önkormányzat társulás útján látja el.

25. § (1) Szolgáltatást végző a tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítő alapszolgáltatási feladatokat a Humánszolgáltatási Társulás fenntartásában működő Albertirsai Kistérségi Szociális Segítőház útján látja el.

(2) Szolgáltatást végző a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján látja el.

(3) Szolgáltatást végző a támogató szolgáltatást és a fogyatékosok nappali ellátását az IRMÁK Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

26. § (1) Szakosított ellátási formák:

(2) Szolgáltatást végző a szakosított ellátásokat a Szent Ilona Idősek Házában (Ceglédbercel, Pesti út 50.), valamint a GERONTO-MED Idősek Otthonában (Cegléd, Törteli út 14.) biztosítja.

27. § (1) Az Sztv. 58/B. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint Albertirsa Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal a szakmai érdekegyeztetés helyi fóruma. Feladata:

(4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: Albertirsa Város Önkormányzatának működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók, azaz

(5) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai továbbá,

(6) A helyi szociálpolitikai kerekasztal üléseire meghívót kap és azokon tanácskozási joggal jelen lehet:

28. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel benntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó részletes szabályokat az Sztv. 65. §-a állapítja meg.

29. § Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Az egyes szakosított ellátási formákat az Sztv. 67-85/A. §-ai tartalmazzák.

30. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – az Sztv-ben foglalt kivételekkel – térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjra vonatkozó szabályokat az Sztv. 114-119/B. §-ai állapítják meg.

(3) Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete étkeztetés esetében a személyi térítési díjat az 1. mellékletben foglaltak szerint elengedi, vagy csökkenti.

31. § (1) A Gyvt. 38–39. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat az Mötv. 87. §-a alapján az önkormányzat társulás útján, a Humánszolgáltató Társulás fenntartásában működő Albertirsai Kistérségi Szociális Segítőház útján látja el.

(2) A Gyvt. 40/A. §-ában meghatározott feladatokat a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

32. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások

(2) A bölcsődei ellátást, valamint a napközbeni gyermekfelügyeletet az Önkormányzat a Lurkó Bölcsőde útján biztosítja.

(3) Amennyiben az alapfeladatokat nem veszélyezteti, a bölcsőde a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott és az alapító okiratában feltüntetett külön szolgáltatásokat nyújthat. A külön szolgáltatások igénybevételének módját a szakmai programjában határozza meg.

33. § Albertirsa Város Önkormányzata a napközbeni gyermekfelügyeletet a Gyvt.) 44/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítja.

34. § (1) A Gyvt. 44/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján igénybevett szolgáltatást a kora reggeli órákban maximum 1,5 órában, illetve a késő esti órákban maximum 1,5 órában igényelhető.

(2) A Gyvt. 44/C. § (1) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti szolgáltatások tekintetében maximum napi 4 órában igényelhető a szolgáltatás.

(3) A Gyvt. 44/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a szülő 2 év időtartamra, maximum napi 6 órára igényelheti az ellátást.

35. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó, gyermekek napközbeni ellátást biztosító szolgáltatások igénybevétele a Gyvt. 30. § -ában meghatározottak szerint történik.

(2) Az e rendelet 31. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet szerinti, az ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat.

(3) A bölcsődei felvételi kérelemhez csatolni kell

(4) A bölcsődei felvételi kérelem benyújtásakor be kell mutatni a

(5) Az ellátások igénybevételére irányuló kérelmekről a Lurkó Bölcsőde vezetője dönt, a Gyvt. 40. §-ában, illetve 43. § (3) bekezdésében, valamint a (4a) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

(6) A férőhely 10%-a mértékéig olyan gyermek is felvehető a bölcsődébe, akinek a szülője vagy gyámja Albertirsán rendelkezik munkahellyel, de Albertirsa nem állandó lakhelye vagy tartózkodási helye.

(7) Amennyiben az ellátást igénylő az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az ellátás igénybevételének kérdéséről a Képviselő – testület dönt.

(8) A gyermekek napközbeni ellátása igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel a Gyvt. 32. § (5) bekezdés a) pontja alapján, a Gyvt. 32. § (7) bekezdése szerinti tartalommal, a Lurkó Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező, írásbeli megállapodást köt.

(9) Amennyiben a felvételi kérelem férőhelyhiány miatt nem teljesíthető, az intézményvezető írásban értesíti a kérelmezőt, egyben tájékoztatja, hogy a gyermek várólistára kerül.

36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó, gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások megszüntetésére a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az ellátást, szolgáltatást meg kell szüntetni, ha a gyermek 30 napon túl igazolatlanul hiányzik.

37. § Az ellátottak érdekképviselete során a Gyvt. 34. § foglaltakat kell alkalmazni.

38. § (1) A IV. fejezetben szabályozott ellátásokért, valamint a Gyvt. 146. § (1) bekezdése szerinti gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása térítési díjára vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A gyermekétkeztetésre vonatkozó térítési díjat az Önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben állapítja meg.

(4) A Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében foglaltak szerint, a testület által átruházott hatáskörében eljárva a Gyvt. 148. § (6) bekezdésében foglalt eljárás során a gondozási és térítési díjfizetésre kötelezett személy létfenntartását veszélyeztető szociális vagy egészségügyi krízishelyzet esetén a gondozási és személyi térítési díj összegét legfeljebb 6 hónap időtartamra mérsékelheti, vagy elengedheti.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető szociális vagy egészségügyi krízishelyzetnek minősül különösen:

39. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.

40. § Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.