1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Apaj Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 2345 Apaj, Fő tér 2.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Apaj község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése : Áporkai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban : Hivatal)

(5) Az önkormányzati hivatal székhelye, címe: 2338 Áporka, Petőfi Sándor utca 32.

(6) Az önkormányzat szervei:

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja : „Apaji Hírmondó” (időszakos kiadvány)

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a „Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény”-ben (a továbbiakban: Mötv) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe- vételével kell alkalmazni.

4. § A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat-és hatásköröket.( Mötv.10. § (1) bekezdés)

5. § A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzat feladatokat a Mötv. 13 §-a rögzíti.

6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat. E feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezetbiztosítással egyidejűleg - foglal állást.

(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit.

7. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően: Új önként vállalt feladat vállalása, illetőleg önként vállalt feladatról történő lemondás.

8. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskört gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre és jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket az 1. melléklet, a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

9. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

10. § (1) A képviselőt az Mötv. és a Szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választói bizalmára.

(2) A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba, továbbá egyes ügyekben javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy képviselőt bízzon meg a meghatározott ügy képviseletére.

(3) A képviselők a közösség érdekében végzett munkájukért a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak.

(4) A képviselőnek a jegyzőn keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába.

(5) A képviselő tevékenyen köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Köteles a testületi, bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább 8 órával a polgármesternek, a bizottság elnökének személyesen, vagy telefonon bejelenteni (igazolt távollét).

(6) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szabályait.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, rendkívüli és ünnepi ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések pontos időpontját az évenként elfogadandó munkatervben határozza meg.

(3) A képviselő-testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

(4) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

(5) A képviselő-testület tagjai az ülések anyagát az önkormányzat által biztosított adathordozón kapják kézhez.

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:

(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülést megelőzően 5 nappal kell kézbesíteni.

13. § (1) A rendes ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kézhez kell kapni.

(2) A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A határozati javaslat szövegét szóbeli előterjesztés esetén legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdése előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot meghívóval kell értesíteni az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze, az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval.

14. § (1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés a legalkalmasabb formában - akár telefonon - is összehívható.

(3) A rendkívüli ülés napirendjének anyagát az ülés előtt 3 nappal az érintettek részére meg kell küldeni.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

15. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja eseteiben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben zárt ülést rendelhet el.

(2) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.

(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. A (2) bekezdés d) pontja szerinti meghívottak számára azon napirendi pontok anyagát kell kézbesíteni, melyekhez tanácskozási joggal meghívásra kerültek.

17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és felszólalhat a tanácskozás megzavarása nélkül, ha az ülést vezető részére megadja a szót.

(2) A képviselő-testület határozatképes a Mötv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(3) Ha az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja az ülés határozat- képtelenségét, akkor 15 perces szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítása érdekében. Amennyiben ez az idő eredménytelenül telik el, az ülést a polgármester berekeszti és változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra újra összehívja.

(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(5) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

18. § Az ülést levezető polgármester feladatai és jogosítványai:

19. § (1) A Képviselő-testület - a tájékoztatók kivételével - minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint:

(2) Tájékoztató felett vitát csak az előterjesztő kérelmére, illetve a képviselők legalább egynegyedének javaslatára, a Képviselő-testület külön döntése alapján kell nyitni.

(3) A napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, s ezt követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(4) A levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.

20. § (1) A képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

(3) Rendeletet csak az illetékes bizottság(ok) véleményezésével lehet előterjeszteni.

(4) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó testületi előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester valamint bármely képviselő kezdeményezheti.

(5) A véleményezés bizottsági ülés után, testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

(6) A testület elé kerülő előterjesztést a határozati javaslattal együtt írásban meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak.

21. § (1) A képviselő-testület:

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

22. § (1) Szavazni "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel lehet.

(2) A képviselő-testület határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §; 55. §; 68. §; 70. §.; 74. §(1) ; 76. § d);88-89. §; 103. §-ában meghatározott ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges

23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját, ahol bármely bizottság képviseltetheti magát.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

24. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor fennhangon jelentik ki szavazatukat.

(4) A név szerinti szavazás minden esetben külön hitelesített, a képviselők neveit alfabetikus sorrendben tartalmazó névsor szerint történik, melyet a jegyzőkönyv eredeti példányához kell csatolni.

25. § A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzati érdekekkel ellentétesnek vagy az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az előterjesztés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 5 napon belül nyújthatja be az Ügyrendi Bizottsághoz. A Képviselő-testület az újratárgyalásról a benyújtás napjától számított 5 napon belül dönt.

26. § (1) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve a törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés)

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(4) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezés során vizsgálni kell:

27. § (1) A rendelettervezet előkészítése a jegyző kötelezettsége. Az előkészítésbe be kell vonni a Képviselő-testület Hivatalának a tárgy szerint érintett köztisztviselőjét.

(2) Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt.

(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelet-tervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.

(4) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a testület dönt.

28. § (1) Az önkormányzati rendeletét a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek megjelölése évente folyamatosan emelkedő arab sorszám, törve az évszámmal az IRM rend. 9. § (4) bekezdésében meghatározott elemeket az alábbi sorrendben tartalmazza :

(3) A képviselő-testület határozatainak jelölése: évente folyamatosan emelkedő arab számos sorszám, törve az évszámmal, zárójelben a testületi ülés időpontja és a képviselő-testületi határozat megnevezés Kt. rövidítése.

29. § (1) A hatályban lévő rendeletek a Hivatal Igazgatási Irodájában

- ügyfélfogadási időben - bárki által megtekinthetők.

(2) A rendeletek nyilvántartásával, kihirdetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokért a jegyző felelős.

30. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

31. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a polgármester, valamely bizottság elnöke, vagy bármely települési képviselő, írásban sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a képviselő-testület, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség okának rövid leírásával, legkésőbb az ülés kezdetéig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az előterjesztő jogosult az ülésen, szóban, legfeljebb három percben indokolni a sürgősséget.

(4) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, illetve nem tűzi napirendre.

32. § (1) Kérdés: az önkormányzat hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző valamint a jegyző megbízásából a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője adhat.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.

(3) A válasz elfogadásáról a kérdést feltevő dönt.

33. § (1) Az interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpellációkat a képviselő-testület ülését megelőző hatodik napig írásban is be lehet nyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti.

(3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző köteles a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az interpelláltnak az előzetesen benyújtott interpelláció esetében az ülésen választ kell adnia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt és az interpelláció tartalmától függően a képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.

(5) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

34. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv.52. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(2) Az ülésről készült jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét tartalmazza.

(3) A képviselő kérheti, hogy hozzászólását az írásos jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(4) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, ebből

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről az ülést követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni:

35. § (1) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről - a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzőnek külön kell gondoskodni.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

36. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy-egy alapszámon történő iktatás mellett folyamatos sorszámmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával. A zárt ülési jegyzőkönyv a számozása mellé „Z” megkülönböztető jelzést, a titkos szavazási jegyzőkönyv a számozása mellé „T” megkülönböztető jelzést, a közmeghallgatási jegyzőkönyv a számozása mellé „K” megkülönböztető jelzést kap.

(2) A jegyzőkönyvbe foglalt rendeletekről és határozatokról jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni. A kivonatot a jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül kell megküldeni:

(3) A hozott határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni.

37. § (1) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról önálló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A képviselő-testület évente közmeghallgatást köteles tartani. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjáról a lakosságot a fórum előtt legalább 8 nappal az önkormányzat hirdetőtáblájára és a község közintézményeiben elhelyezett plakátok útján értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(5) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

38. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek a Mötv. 66. § szerint

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a vonatkozó jogszabályok keretei között határozza meg.

(4) A polgármester illetményére, költségtérítésére az alakuló ülésen a korelnök, a továbbiakban az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint két testületi ülés közötti időszakban az önkormányzat részéről önerőt nem igénylő pályázat benyújtásáról és pályázathoz kötődő sikerdíjas szerződés kötéséről dönthet.

39. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) Az önkormányzat hivatalával összefüggő polgármesteri feladatokat az Mötv. 67. §-a tartalmazza.

40. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén dönt az alpolgármesterek számáról és személyéről.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) Felügyeli a gondozására bízott területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeket, együttműködik a bizottságokkal.

(6) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

41. § (1) Az Mötv. 82. §(1) bekezdése alapján történő kinevezéséhez, felmentéséhez a Hivatalt fenntartó települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges.

(2) Az egyéb munkáltatói jogokat a székhely önkormányzat polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai :

42. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

43. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

44. § (1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal elnevezése: Áporkai Közös Önkormányzati Hivatal Székhelye: 2338 Áporka, Petőfi Sándor utca 32.

(3) A Hivatal önálló költségvetési szerv, jogi személy.

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, hivatali munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 3.) sz. függelék tartalmazza.

(5) A Hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

(6) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát és ügyrendjét a jegyző készíti el és a képviselő-testület jóváhagyja.

45. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, tagjai számáról, szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.

(2) A bizottságok belső működési szabályaikat a jogszabályok keretei között. a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

46. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Az állandó bizottsági tagok névsorát a 2.) számú függelék tartalmazza.

(3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatokat a 2.) sz. melléklet tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjaival

(5) szemben felmerülő összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben történő eljárás lefolytatása az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására – ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

47. § (1) A bizottsági szervezet összetétele és működésének főbb szabályai:

(2) A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(4) A bizottság ülését az ülés előtt legalább 5 nappal az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a polgármester indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke köteles az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést tart azokban az esetekben, amelyekben azt a Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(8) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(9) Több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülésen a bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek.

48. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

49. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

50. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.