1. § (1) A belterület határvonalát a Képviselő-testület, a szabályozási terven határozza meg.

(2) A HÉSZ, és az annak 1. mellékletét képező Szabályozási tervben előírt helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(3) A biológiai aktivitás értékét a 7. melléklet tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló rendelet határozza meg.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló rendelet tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A település műemlékeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet. Támfal magassága legfeljebb: 1,5 m.

(5) A tereprendezés mértéke legfeljebb:

5. § (1) A település közigazgatási területén található, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett és fokozottan védett természetvédelmi területeit, az „ex lege” védett forrásokat, az ökológiai hálózat magterület- és pufferterület övezetei által érintett területeket és az egyedi tájértékeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik. Az egyedi tájértékeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területeken építmények, és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető. Magterület övezetében a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el.

(3) Az országos jelentőségű védett természeti területen (Nemzeti Park védett területei) nem építhető be:

(4) A (3) bekezdés szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható, de alapterülete, térfogata nem bővíthető, szintszáma nem növelhető.

(5) Természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

(6) Természetvédelmi érintettségű területeken a hatósági engedély köteles környezethasználatok, tájba történő beavatkozások, építmények elhelyezése és fenntartása:

6. § (1) Tájképvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

(2) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

(3) Az ökológiai hálózat övezetei által rész érintettségű telkeken a védelmi övezet korlátozásait csak az érintett telekrészeken kell alkalmazni. Az érintett telekhányad a beépítési paraméterekbe beszámítható.

7. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

(2) Új építmény építése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra - a telek határvonalán kell teljesülniük

(3) Trágyatárolót kizárólag zártan, a lakóépülettől 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(4) Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

8. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(8) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

9. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.

(2) A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő meglévő és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

(3) Meglévő építményben folyó tevékenység korlátozható vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

10. § (1) A kommunális és folyékony hulladék gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a vonatkozó országos jogszabályok és a helyi önkormányzati rendeletben előírtak szerint kell végezni.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a vonatkozó országos jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni.

(3) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

(6) Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. A háztartási gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

11. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny és kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi besorolású területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető, valamint a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A település teljes közigazgatási területe az országos vízminőségvédelmi terület övezetén fekszik, így a település területén:

(3) A Balaton vízgyűjtő területe, s így a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területnek minősül. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartani a vonatkozó jogszabály szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat” előírásait.

(4) A település szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabály szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani, a talaj és a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(5) Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(6) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(7) A vízfolyások külterületi szakaszai mentén a partvonaltól számított 50 méteres sávban kizárólag vízgazdálkodási vagy vízvédelmi célú új építmény helyezhető el. 0

(8) Nagylétszámú – a családi igényeket meghaladó mértékű- állattartás a vízfolyások 200-méteres környezetében nem folytatható.

(9) Vízfelületek karbantartásának céljára, önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén legalább 3-3 méteres sávban csak a vízgazdálkodási és vízvédelmi érdekeket szolgáló építmények helyezhetők el.

(10) Az (7)–(8) bekezdés szerinti védőtávolságokon belül eső meglévő építményeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők.

12. § (1) Zajt, rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi építményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés az építményre az országos előírások szerint megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.

13. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget szükséges biztosítani, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(2) A közműhálózatokat és kapcsolódó közműlétesítményeket közterületen, szabályozási terven jelölt magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(3) Új út építésénél, meglévő út rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(5) Építési telek és telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(6) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.

(7) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8) A település külterületén medence és nyílt tűzivíz tározó – a kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület, illetve a mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem építhető.

14. § (1) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(2) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

15. § (1) A közcsatorna kiépítéséig ideiglenesen, és csak műszakilag megfelelő, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A közcsatorna-hálózat kiépítése után a csatornahálózatra rá kell kötni, és az alkalmazott szennyvíz közműpótlót fel kell számolni.

(2) Új szennyvízelvezető-rendszer csak elválasztott rendszerben építhető, csapadékvíz a szennyvízcsatornába nem vezethető.

(3) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni.

(4) A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos, kivételt képez ez alól az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésből kivezetésre kerülő tisztított szennyvíz.

(5) Ipari technológiai szennyvizeket, vagy nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül kell elvégezni.

16. § (1) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(3) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(4) Amennyiben a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, úgy gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról.

(5) Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.

(6) Lakó-, településközponti vegyes és kertes mezőgazdasági területi besorolású telken történő új beépítés, épületbővítés vagy a burkolt felületek növelése esetén a csapadékvíz helyi visszatartására a telken belül - a telek burkolt és a beépítettségbe beszámítandó módon beépített részének minden megkezdett nettó 50 m²-e után 1 m³ tárolókapacitásra méretezett - záportározót kell létesíteni. A záportározó kialakítása csak természetes vízszigetelésű nyílt, vagy földdel takart zárt (ciszterna) lehet. A keletkezett csapadékvíz biztonságos tárolásáról, szikkasztásáról és továbbvezetéséről gondoskodni kell. Továbbvezetés esetén a csapadékvizet csak késleltetve – a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint – kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(7) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(8) A burkolt felületekről összegyűjtött szénhidrogénekkel szennyeződhető csapadékvizek csak megfelelően méretezett olaj – iszapfogókon való előkezelést követően, a tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizek előkezelés nélkül vezethetők a csapadékvíz elvezető rendszerbe.

(9) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

17. § (1) Szabadvezetékes hálózat létesítése esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztó, a közvilágítási és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) A föld feletti elhelyezésű villamosenergia-ellátással rendelkező területen az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni, hogy távlatban a kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózat föld alá történő áthelyezését a meglevő bekötések ne akadályozzák.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

18. § (1) A magas talajvízállású településrészeken a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-, és rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(2) A vízbázis Szabályozási terven jelölt hidrogeológiai védőövezetein belül az adott védőövezetre meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni.

(3) Új lakótelkek kizárólag abban az esetben építhetők be, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat kiépül, vagy a közcsatorna kiépítéséig sz ideiglenes duplafalú, vízzáró szigetelésű zárt szennyvíztároló illetve, az egyedi szennyvíz tisztító berendezés megépítésre kerül.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába vagy szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők, ezeket a szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani vagy előkezelni kell.

(5) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba vagy befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó előírásoknak megfelel.

(6) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(8) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.

19. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

20. § (1) Az egyes területfelhasználási egységek meglévő vagy tervezett rendeltetése és beépítési jellemzői alapján építési övezetekre és övezetekre tagozódik.

(2) Az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó részletes övezeti előírásokat jelen általános övezeti előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(3) A teljes egészében építési helyen kívül eső meglévő épület abban az esetben bővíthető, ha a bővítmény teljes alapterülete az építési helyre esik, és ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Olyan épület, épületrész, amelynek csak egy része esik az építési helyen belülre, csak az építési helyen belül bővíthető, ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.

(5) Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

21. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) A telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.

(6) A telekalakítás szabályai:

(7) Az építési övezetekben lakásonként legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell telken belül biztosítani.

(8) A be nem épített tömbök esetében, előírt oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket a telek északi/északnyugati oldalához, attól 1,0 méter távolságra kell elhelyezni, amennyiben a telek alakja a beépítést nem akadályozza.

(9) Bármely építési övezetben az építési telken belül kerti építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha annak alapterülete nem haladja meg a 45 m², és a tetőfelület legmagasabb pontja nem haladja meg a 3 métert.

22. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásainak megfelelően más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető.

(2) Lakóterületen nem helyezhető el:

(3) Szabadon álló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 16 m.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 14 m.

(5) Ha az adott övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóövezetekben egy építési telken legfeljebb egy kétlakásos lakóépület építhető.

(6) Lakóépület legnagyobb bruttó alapterülete 300 m².

(7) A közterület és szomszédok felőli telekhatár mentén épített kerítés magassága legfeljebb 1,6 m, legalább 40%-os áttörtséggel.

(8) Az előkert legkisebb mérete 2,0 m, kivéve, ha az egyes építési övezetek előírásai másképp rendelkeznek.

(9) A szabályozási terven jelölt, „telek be nem építhető területe” megnevezésű telekrészeket is rendszeresen karban kell tartani, mely az ingatlan tulajdonosának feladata. E területeken építmény nem helyezhető el.

(10) Ahol a szabályozási terv meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet:

23. § (1) A falusias lakóterület a hagyományos falu arculatát hordozó lakóterület, amely elsősorban szalagtelkes lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A közművesítettség mértéke: teljes.

(4) Az Lf1 övezetben az előkert mérete: 0 m.

(5) Az Lf2 övezetben az előkert mérete: 5 m.

(6) Az Lf3 övezetben az előkert mérete: 3 m.

(7) Az Lfk1 övezetekben az előkert mérete: 0 m.

24. § (1) A településközpont vegyes terület több, önálló, jellemzően vegyes rendeltetésű egységet magában foglaló övezet, amely lakó és helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:

25. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven „Gksz” jellel jelölt építési övezet, amely elsősorban a környezetre jelenős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető, de a telekhatár mentén a telekhatártól legkevesebb 5 méterre helyezhető el épület.

(3) Az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

26. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

27. § (1) A különleges beépítésre szánt terület, erdei iskola építési övezete a szabályozási terven ’K-e’ jellel jelölt terület.

(2) A ’K-e’ jelű építési övezet területén:

28. § (1) A beépítésre nem szánt területek övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az egyes övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(3) A beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - nem alakítható ki.

(4) A beépíthető telek szabályai:

29. § (1) Zöldterület (közkert) – a szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) Zöldterület övezetbe tartozó telkek nem oszthatók meg.

(3) A Zkk1 jelű övezetben épület nem létesíthető.

(4) A Zkk1 jelű övezet telkein a zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az övezetben minden egyes telek 50 m²-e után legalább 1 db közepes vagy nagyméretű lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni.

(5) A Zkk2 jelű övezetben a telekhatártól számított 5 m-en belül épület nem helyezhető el.

(6) A Zkk2 övezet telkei területének legalább 70 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani. Parkoló csak ökoparkoló jelleggel, gyepburkolatú műanyagráccsal alakítható ki. Az övezet minden 500 m²-e után legalább 1 darab, legalább 8 méter átmérőjű lombkoronát nevelő lombhullató fát kell ültetni.

(7) Zöldterületen közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak, berendezések – gyalogos és kerékpárút, valamint közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

30. § (1) Erdőterület a szabályozási terven ’E…’ jellel jelölt erdő művelési ágú területek.

(2) A közigazgatási területen lévő erdők a rendeltetés és az elhelyezhető építmények szerint:

31. § (1) A közigazgatási területen lévő erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint védelmi erdők, melyek a természeti környezet, és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. Területükön a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve a természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Az erdőterületek a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek.

(2) Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén a telek legfeljebb 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

(3) Az Ev jelű övezetben épület nem helyezhető el, mesterséges felületek nem létesíthetők, bánya nem nyitható.

(4) Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel, ismeretterjesztéssel, oktatási- és kutatási céllal összefüggő építmények és berendezési tárgyak, továbbá távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna helyezhetők el. Az építmények, létesítmények elhelyezésekor a természetvédelmi és erdészeti tárgyú magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni.

(5) Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelméről szóló rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(6) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, valamint természetvédelmi céllal létesíthető.

32. § (1) Az egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben– Ee jelű erdőterületek -, az erdészeti hatóság hozzájárulásával erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.

(2) Az ’Ee’ övezetben egy épület legfeljebb 300 m² alapterületű lehet.

33. § (1) A rekreációs erdőterületek közé, az első vagy másodlagos rendeltetésű egészségügyi, szociális, turisztikai, közjóléti erdők tartoznak. A szabályozási terven ’Er’ jelű övezet.

(2) A rekreációs, ’Er’ jelű erdőterület övezetében elhelyezhetők:

(3) Az ’Er’ jelű rekreációs erdőterület övezetében lakókocsi, lakókonténer, konténer, kabinház, mobil lakóház, egyéb mobil jellegű építmény, sátorszerkezet, jurta, lombház, még átmenetileg sem helyezhető el.

34. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2) A mezőgazdasági területeken szántó művelési ág esetén építmény – út- és közműhálózat építménye kivételével – nem helyezhető el.

(3) A mezőgazdasági területeken új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet.

(4) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, konténer, kabinház, mobil lakóház, egyéb mobil jellegű építmény (sátorszerkezet, jurta, lombház, stb.) semmilyen használati céllal, még átmenetileg sem helyezhető el.

(5) Mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető. Abban az esetben, ha az ingatlan nyilvántartásban lakóépületként nyilvántartott az épület, az felújítható, kontúron belül átépíthető, de bontást követően nem építhető újra lakóépületként.

(6) Mezőgazdasági területeken csak terepfelszínt, természetes vízháztartást, valamint ökológiai adottságokat megőrző, természetkímélő gazdálkodás folytatható.

(7) Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak az intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, sövénykerítéssel. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

(8) A részletes övezeti előírásokban megfogalmazott feltételeket nem teljesítő, már meglévő beépítések e rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelméről szóló rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(9) Mezőgazdasági területen víz- és talajszennyezést okozó tevékenység nem végezhető, szennyezést okozó építmény, berendezés nem helyezhető el. A gazdasági épületek építésének feltétele a keletkező szennyvizek ártalommentes tisztítása.

(10) A mezőgazdasági területeken a szennyvíz szikkasztása tilos, kivéve az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésből kivezetett szennyvizet.

35. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Má” jellel jelölt területek. A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények, épületek szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Beépíthető telken épület az oldalhatártól számított 10 méteren, a hátsó telekhatártól számított 30 méteren belül nem helyezhető el.

(3) Az Má-1 jelű övezetben építési tevékenység – kivéve kivételes esetekben kerítés építését – nem végezhető. A kialakult tájhasználat folytatható, de a jelenlegi művelési mód csak a természetközeli állapothoz való közelítés irányában változtatható meg. Az övezet telkein új épület nem építhető, a már meglévő épület felújítható, de bontást követően nem építhető újra.

(4) Az Má-2, Má-3 jelű általános mezőgazdasági területek övezeteiben építményt építeni csak a hagyományos tájhasználathoz és a Balaton-felvidéki építészeti értékekhez igazodva,

(5) Az Má-2 jelű övezetekben -I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen – építeni kizárólag csak legalább 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmust is befogadó gazdasági épületet és építményt lehet. Kialakítható a tulajdonos számára lakórendeltetést biztosító épületrész is, de a lakórendeltetés a beépített terület 10 %-át, a borturizmust szolgáló rendeltetés a beépített terület 40 %-át nem haladhatja meg. Az övezetben borturizmust szolgáló szálláshely létesíthető.

(6) Az Má-2 övezetben az előkert: 10 méter.

(7) Az Má-2 jelű övezet területein a tájkarakter erősítése érdekében a szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át.

(8) Az Má-2* jelű övezetben az Má-2-es övezet szabályozási elemein túlmenően szőlőműveléssel kapcsolatos birtokközpont is elhelyezhető, – amennyiben a tulajdonos rendelkezik 5 hektár művelt szőlővel a borvidéken, és a szőlőterület legalább 70 %-a Szentjakabfán található – az alábbi telekalakítási és építési feltételekkel:

(9) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági övezetben elsősorban a növénytermesztéshez, a legelő- és gyepgazdálkodáshoz, gyümölcstermesztéshez kapcsolódó, valamint az előállított termékek feldolgozását, tárolását, árusítását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb az alapterület 20 %-át meg nem haladó lakó rendeltetéssel.

(10) Az Má-3 övezetben az előkert: 10 méter.

(11) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz tisztító közműpótló biztosítása.

36. § (1) A kertes mezőgazdasági területek a Borszőlő termőhelyi kataszter övezetének I. osztályába tartoznak. A szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek elsősorban a kisüzemi szőlő és gyümölcstermelés, kertgazdálkodás színterei.

(2) Az Mk-2, Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló gazdasági épület létesíthető, kizárólag legalább 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is így művelt telken.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a szőlőhegyi környezet meglévő beépítéséhez igazodva, a településkép védelméről szóló rendelet előírásai szerint lehetséges.

(4) Az Mk kertes mezőgazdasági terület övezetében lakóépület nem építhető a gazdasági épületen kívül legfeljebb egy különálló, földdel borított pince létesíthető.

(5) Az Mk-2 jelű övezetben az előkert: 5 méter.

(6) Az Mk-2 övezetben 2700 m²-nél nagyobb és 4000 m²-nél kisebb nagyságú telkeken kizárólag egy földdel borított boltpince építhető, - mint terepszint alatti építmény - max. 2 %-os beépíthetőséggel és legfeljebb 80 m2 nagyságú alapterülettel.

(7) Az Mk-3 jelű övezetben az előkert: 10 méter.

(8) Az 5000 m²-nél nagyobb, de 10.000 m²-nél kisebb telkeken kizárólag egy földdel borított boltpince építhető – mint terepszint alatti építmény – legfeljebb 1 %-os beépíthetőséggel.

(9) A kertes mezőgazdasági területek övezete területein az osztással újonnan kialakítható telek legkisebb nagysága 5000 m², kivéve az Mk-3-as övezetet, ahol 10.000 m² (1 hektár)

(10) A kertes mezőgazdasági területeken a napenergiát hasznosító berendezések az országos szabályozással összhangban, a tájképet, látványt nem zavaró módon helyezhetők el, az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el, épületre szerelten.

(11) Az épületeken erkély, tetőtéri terasz nem létesíthető, a homlokzaton – az ajtó kivételével - 2 m²-nél nagyobb egybefüggő nyílásfelület nem alakítható ki.

(12) Az Mk jelű övezetek telkein az épületeket a telek homlokvonalától legalább 5 méter, az úttengelytől legalább 10 méter távolságra kell elhelyezni – kivéve, ha az övezeti előírás más értéket határoz meg -, a szomszédos oldal telekhatároktól pedig legkevesebb 3 méter, a hátsó telekhatártól min. 6 méter távolságot kell tartani.

(13) Az Mk jelű övezetekben tilos az eredeti terep 2,0 méternél nagyobb mérvű megváltoztatása.

(14) Az Mk jelű övezetekben lábazat nélküli vadvédelmi kerítés az erdővel, illetve elhanyagolt bozótos területtel határos telekhatáron létesíthető növényzettel takartan.

(15) Kerti tó, dísztó, fürdőmedence, nyílt tűzivíz tározó létesítése tilos.

37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb-…” jelű övezet.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területen a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

38. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven „Kb-t” jelű övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Harangtorony, harangláb építése esetén ezek épületmagassága az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese lehet.

(3) Az övezetbe tartozó telkeken az építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

39. § (1) A Szabályozási terven „Kb-btur” jellel jelölt övezet a borászatot és borturizmust egyaránt kiszolgáló vendéglátó, kereskedelmi, kulturális, szórakoztató rendeltetésű épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-btur jelű övezetben az előkert 10 méter.

(3) Az övezethez tartozó parkolási igényeket a telken belül kell megoldani. Minden megkezdett harmadik parkolóhely után 1 darab, legalább 8 méter átmérőjű lombkoronát nevelő lombos fát kell telepíteni.

(4) A Kb-btur övezet területén legalább 80 %-os növényborítottság alakítandó ki.

(5) A Kb-btur övezet területét a vízerózió ellen védeni szükséges, a parkoló helyek kizárólag georácsos, gyepes ökoparkolóként alakíthatók ki.

40. § (1) A különleges beépítésre nem szánt- mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven a „Kb-mü” jellel szabályozott terület, ahol az állattartáshoz és a mezőgazdasági termeléshez, termékfeldolgozáshoz szükséges építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-mü jelű övezetben az előkert: 10 m.

41. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 27. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(4) A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt és fás szárú növényeket elhelyezni nem lehet külterületen.

(5) Útcsatlakozásokban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,6 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(6) A közutak osztályba sorolása a következő:

(7) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(8) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki a Szabályozási tervlapon jelölt nyomvonalakon:

(9) A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelzésükről gondoskodni szükséges.

(10) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(11) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(12) A védőtávolság külterületen:

(13) A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(14) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(15) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

42. § A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.