Vászoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 08. 07Vászoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Vászoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXLX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményéről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak betartásával a következőket rendeli el:
Általános és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a község közigazgatási területén:
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy végeztet, illetve azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, illetve
b) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.
(2) A rendelet III. fejezetében szereplő, a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelményeknél, amennyiben az egyes meghatározó területre vonatkozó előírások szigorúbb követelményeket állapítanak meg, minden esetben a szigorúbb előírásokat kell betartani.
(3) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Melléképület: Belterületen elhelyezkedő telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő szilárd építőanyagból létrehozott, legfeljebb 100 m2-es építmény, az alábbi rendeltetésekkel: járműtároló, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépület, kazán, műterem, iroda, kézműipari építmény (kisipari vagy kisüzemi rendeltetés), melyben a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő, és a működése során kielégíti a lakóterületi egészségügyi és környezetvédelmi normákat
2. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos;
3. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
4. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
5. Natúr szín: az építőanyag természetes megjelenése mesterséges színezés nélkül, natúr színnek tekinthető kerámia esetén a téglavörös, fém esetében a szürke.
6. Helyben szokásos lábazat: helyben, és a térségben előforduló terméskőből (mészkő, dolomit), réteges, vagy soros rakásmóddal készült kő lábazat, vagy vakolt kivitelű lábazat, mely szürke vagy földszínekkel, valamint a homlokzat színével harmonizáló felületű.
7. Élősövény: olyan tájhonos fás szárú cserje- és fafajokból álló növénysáv, melynek természetesen, vagy mesterségesen kialakult felülete tovább alakítható.
8. Egyszerű tömegű épület: Az épületek fő tömege legfeljebb két hasáb formából állhat.
9. Tagolatlan tömegű épület: Az épület fő tömege téglalap alaprajzú, oldalszárny, keresztszárny nem alakítható ki.
Településkép érvényesítési eszközök
1. Településkép-védelmi tájékoztatás
2. § (1) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező vagy az ügyben eljáró személy az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás iránti kérelem benyújtható az önkormányzathoz:
a) levélben a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Vászolyi Kirendeltségéhez címezve,
b) e-papíron,
c) e-mailen, a település hivatalos honlapján található központi email-címre megküldve.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatás során az adott ingatlanra vonatkozó
a) településképi követelményeket,
b) a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben szereplő releváns övezeti előírásokat, kötelező, illetve tájékoztató szabályozási elemeket kell ismertetni.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatásban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatás nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát, az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.
(6) Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében az önkormányzat javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(7) A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.
2. Szakmai konzultáció
3. § (1) Az építtető, illetve megbízottja az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan szakmai konzultációt kezdeményezhet. Egy ügyben több szakmai konzultáció is kezdeményezhető.
(2) Szakmai konzultációt kezdeményezni kötelező:
a) egyszerű bejelentési eljárás alá tartozó új lakóépület építése, meglévő lakóépület bővítése esetén,
b) építési engedély alapján létesülő épületek építése, bővítése esetén.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelem benyújtható az önkormányzathoz:
a) ÉTDR felületen,
b) levélben a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Vászolyi Kirendeltségéhez címezve,
c) e-papíron,
d) e-mailen, a település hivatalos honlapján található központi email-címre megküldve.
(4) A szakmai konzultációs kérelemhez az alábbi tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni:
a) A telek és az épület beépítési paramétereit is megjelenítő helyszínrajz, minden eltérő szint alaprajza, a tervezett kialakítás megértését biztosító számú metszet, tervezett anyaghasználatot is bemutató homlokzatok, látványtervek.
b) A dokumentáció hiányos benyújtása esetén, vagy amennyiben a dokumentum nem alkalmas a szakmai konzultációra, az önkormányzati főépítész a dokumentáció kiegészítését kérheti.
3. Településképi véleményezési eljárás
4. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a településképi véleményezési eljárást folytat le minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási, összevont engedélyezési és összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszának eljárását megelőzően, amelynél a településrendezési és központi építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre.
(2) A településképi vélemény iránti kérelem benyújtható az önkormányzathoz:
a) Levélben a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Vászolyi Kirendeltségéhez címezve,
b) e-papíron,
c) e-mailen, a település hivatalos honlapján található központi email-címre megküldve.
(3) A településképi vélemény a település hivatalos honlapján (www.vaszoly.hu) megtalálható, kitöltött ’’Véleményezési kérelem’’ és a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció benyújtásával kezdeményezhető.
(4) Ha a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
(5) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezését.
(6) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki, melyet a településképi véleményéhez mellékel.
a) A főépítész a szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.
b) A főépítész a szakmai álláspontjának kialakítása során vizsgálja, hogy a beadott építészeti-műszaki dokumentáció:
ba) Megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
bb) Kidolgozása a szakmai konzultáción elhangzottak szerint történt-e, vagy annál kedvezőbb településképi megjelenést eredményez-e,
bc) Figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, vagy annál kedvezőbb településképi megjelenést eredményez-e,
bd) A beépítés módja, az építészeti megoldások megfelelnek-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
be) Megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
bf) Nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok használatát, benapozását, illetve építmények kilátását,
bg) Több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága, a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
bh) Összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
bi) A terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
bj) A terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
bk) A közterülettel határos épületrészek, építmények, illetve telepítés kedvezően befolyásolják-e a közterület használatát, berendezéseit, illetve a meglévő, illetve a telepítendő növényzetet, különös tekintettel a fasorokra.
4. Településképi bejelentési eljárás
5. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a településképi bejelentési eljárást folytat le
a) Az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében,
b) A reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények érvényesítése érdekében,
c) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek közül az alábbiak vonatkozásában:
d) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
e) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
f) Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
g) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
h) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
i) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
j) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
k) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
l) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
m) Temető területén urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
n) Ideiglenes fedett lovarda,
o) Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
p) Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
q) A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
r) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
s) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
t) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
u) Közterület felőli kerítés, kerti építmény, építménynek minősülő növénytámasz építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
v) Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó felvonulási építmény építése.
w) A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
x) Napelem telepítése.
y) Háztartási méretű szélerőmű
z) Ideiglenes jellegű rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése, melyek azonos ingatlanra vonatozóan három havonta egy alkalommal helyezhetőek el, legfeljebb 10 naptári nap időtartamig.
(2) A településképi bejelentés iránti kérelem benyújtható az önkormányzathoz:
a) levélben a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Vászolyi Kirendeltségéhez címezve,
b) e-papíron,
c) e-mailben a település hivatalos honlapján található központi email-címre megküldve.
(3) A településképi bejelentés a település hivatalos honlapján (www.vaszoly.hu) megtalálható, kitöltött ’’Bejelentési kérelem’’ és a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, műszaki leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolást a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentum benyújtásával kezdeményezhető.
(4) A polgármester a településképi bejelentésre vonatkozó döntését a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
a) A főépítész a szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.
b) A főépítész a szakmai álláspontjának kialakítása során vizsgálja, hogy a kérelem illetve a beadott építészeti-műszaki dokumentáció:
c) Megfelel-e a Helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
d) Kidolgozása a szakmai konzultáción, illetve a szakmai tájékoztatás során elhangzottak szerint történt-e, vagy annál kedvezőbb településképi megjelenést eredményez-e,
e) Figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, vagy annál kedvezőbb településképi megjelenést eredményez-e,
f) A beépítés módja, az építészeti megoldások megfelelnek-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
g) Megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
h) Nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok használatát, benapozását, illetve építmények kilátását,
i) Több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága, a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
j) Összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
k) A terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
l) A közterülettel határos épületrészek, építmények, illetve telepítés kedvezően befolyásolják-e a közterület használatát, berendezéseit, valamint a meglévő, illetve a telepítendő növényzetet, különös tekintettel a fasorokra,
m) Napelem telepítése esetén a tervezett panelkiosztás megfelel-e a vonatkozó előírásoknak.
(5) A településképi bejelentés alapján az építési tevékenység megkezdését és befejezését is be kell jelenteni az önkormányzatnak az alábbi módon:
a) levélben a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Vászolyi Kirendeltségéhez címezve, vagy
b) e-papíron, vagy
c) e-mailen, a település hivatalos honlapján található központi email-címre megküldve.
5. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
6. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le, amennyiben:
a) az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegte,
c) a településképi bejelentést elmulasztotta,
d) rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat megsértette.
(2) A kötelezési eljárást az ingatlan tulajdonosával, közös tulajdon esetében a tulajdonosok összességével szemben egyetemlegesen kell lefolytatni.
(3) A Polgármester felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 100 napot biztosít.
(4) A határidő meghosszabbítható legfeljebb 100 nappal, az ingatlan tulajdonosainak kérésére, indokolt esetben.
(5) A polgármester a határidő eredménytelen eltelte után településképi kötelezést ad ki, és egyúttal településkép védelmi bírság megfizetésére kötelezi az ingatlan tulajdonosát.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(7) A településkép-védelmi bírság összege legalább 100.000.- Ft, természetes személlyel szemben történő kiszabás esetén legfeljebb 200.000-. Ft, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szembeni kiszabás esetén legfeljebb 2.000.000.- Ft.
(8) A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható.
Az általános és a Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
6. Általános településképi követelmények
7. § Vászoly község teljes közigazgatási területén belül a településképi szempontból meghatározó területként le nem határolt területeken alkalmazandó anyaghasználatra vonatkozó szabályokat az általános településképi követelmények fejezet tartalmazza.
8. § (1) Épületet konténerből és egyéb épületnek és építménynek nem minősülő tárgyból létrehozni nem lehet, és lakókocsi, ideiglenes épület, mobil lakóház, egyéb mobilház, jurta, glamping sátor, egyéb épület pótló műtárgy sem helyezhető el.
(2) Új épület kialakítása, meglévő épület átalakítása, felújítása során az alkalmazható tetőfedő anyag:
a) magas hullámú profillal készült tetőcserép, mediterrán jellegű tetőcserép a tetősíkon nem alkalmazható, csak kiselemes, alacsony hullámú, vagy síkcserép alkalmazható,
b) cserép, betoncserép vagy nád, illetve korcolt fémlemez fedés helyezhető el,
c) egyéb táblás fémlemez fedés a korcolt fémlemez fedésen kívül nem helyezhető el,
d) a cserép tetőfedő anyag egyszínű és natúr színű lehet, és egyszínűnek tekinthető az a cserép is, melyen az anyag öregedéséből adódó színátmenetek mintázatok jelennek meg pl. bontott cserép esetén.
e) a korcolt tetőfedés anyaga, valamint a kiegészítő bádogos szerkezetek natúr, vagy az égetett agyagcserép anyagához illeszkedő árnyalatú felületi festéssel ellátottak lehetnek,
f) Az építményen megjelenő bádogos elemek egymással színben harmonizáló módon alakíthatók ki.
(3) Új főépület kialakítása, meglévő épület átalakítása, felújítása során az alkalmazható homlokzati megoldások:
a) A főépület homlokzatát vakolt felülettel kell kialakítani, és a homlokzat legfeljebb 1/3-án jelenhet meg rakott kő felület, mély fugázással kialakítva. Az állattartás, terménytárolás vagy géptárolás céljából elhelyezett építmény, melynél az építmény legmagasabb pontja nem éri el a 4,0 m-t, az előzőeken kívül fa szerkezettel és legfeljebb három oldalán deszka borítással is készülhet, natúr, fehér, barna, szürke és zöld színekben.
b) A vakolat színe nem lehet harsány, rikító. Kizárólag a fehér szín, vagy a sárga, barna és szürke halvány, telítetlen árnyalatai alkalmazhatóak
c) burkolólap vagy hasított kő homlokzaton nem alkalmazható.
d) Az 1. § (3) bekezdés 6. pontjában definiált helyben szokásos lábazat alkalmazható.
(4) Új melléképület kialakítása, meglévő épület átalakítása, felújítása során az alkalmazható építészeti megoldások:
a) Melléképület homlokzatát vakolt felülettel kell kialakítani, és a homlokzat legfeljebb 2/3-án jelenhet meg rakott kő felület, mély fugázással kialakítva.
b) A vakolat színe nem lehet harsány, rikító. Kizárólag a fehér szín, vagy a sárga, barna és szürke halvány, telítetlen árnyalatai alkalmazhatóak.
c) burkolólap vagy hasított kő homlokzaton nem alkalmazható.
d) Az 1. § (3) bekezdés 6. pontjában definiált helyben szokásos lábazat alkalmazható.
e) A 10 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületű melléképület készülhet egyedi építéssel, fából is, deszka borítással. Az építmény fa elemeinek színe natúr, barna, szürke és zöld árnyalatai lehet.
(5) Új kerti építmény készítésére vonatkozó szabályok:
a) szerkezete fából, helyben, és a térségben előforduló terméskőből (mészkő, dolomit), vagy pillér szerkezettel és vakolt megjelenéssel készülhet.
b) Legfeljebb két oldala zárható le deszka borítással.
c) Az építmény fa szerkezeteinek színe natúr, fehér, barna, szürke és zöld árnyalatai lehet.
9. § (1) Külterületen kerítés kizárólag a növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel hasznosított területen, a növény- és állatállomány védelmében, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon létesíthető.
(2) A karám kerítése natúr színű fa oszlopokkal és deszkázattal készülhet. A deszka kerítésmező legalább 50%-ban áttört kell, hogy legyen.
(3) Az utakat szegélyező mezővédő erdősávok, cserjés területek nem irthatók ki, és nem keríthetők le.
(4) Amennyiben a telepített növényállomány vagy tartott állatállomány védelmében a pályázati feltételeknek való megfelelés, vagy a telepítéshez szükséges engedély a tulajdonost a kerítés kialakítására kötelezi, abban az esetben ideiglenesen, a pályázatban vagy engedélyben foglalt határidőig, a pályázatban vagy engedélyben foglalt vadháló létesíthető.
7. Településképi szempontból meghatározó területek
10. § (1) Vászoly község településképi szempontból meghatározó területei (továbbiakban: Meghatározó területek):
a) Ófalu
b) Újfalu
c) Malom-völgy
d) Történelmi szőlőhegy területe
e) Apagyi-dűlő, Szentegyház-dűlő, Bagó-hegy, Babvölgy és Lóakol-dűlő területe
f) Gazdasági terület
(2) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
8. A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
11. § (1) A település teljes területére vonatkozó településképi követelményekre figyelemmel építési tevékenységet végezni, a területet és az építményeket használni, csak a természeti- és épített környezet értékeinek megóvásával, azokhoz illeszkedő módon lehet főként:
1. az építőanyag használat,
2. a homlokzati színezés,
3. az épületek tömegének formálása, valamint
4. az épületek elhelyezése tekintetében, különösen az újonnan beépülő településrészek esetén.
(2) A kialakult természetes domborzati formák megőrzendők, az eredeti terepfelszín megváltoztatása csak az építmények elhelyezése, illetve azok megközelítése, közmű- valamint gépjármű elhelyezés céljából, valamint talajmechanikai és vízelvezetési okokból, és csak indokolható mértékben lehet.
(3) A település területén 1,0 m-nél nagyobb terepalakítást – feltöltést és bevágást – végezni nem lehet.
(4) Melléképület közvetlenül utcáról nem nyílhat.
(5) Az egy telken kialakított épületek egymáshoz illeszkedve, egymással összhangban kerülhetnek kialakításra. Az épületek tömege egyszerű, tagolása a környezetében kialakult állapothoz igazodó legyen.
(6) A háztartási méretű kiserőművek közül a napelem vagy napkollektor kizárólag tetőszerkezeten, annak tetősíkjában, rendezett panelkiosztással helyezhető el.
(7) Kültéri épületgépészeti elemek – kivéve szerelt kémény -, például kültéri klímaegységek, hőszivattyú kültéri egységek
a) közterületről láthatóan nem helyezhetők el,
b) tetőfelületen nem helyezhetők el,
c) oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalhatáron álló fal szomszédos ingatlan felőli felületére nem helyezhetők el.
d) oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatárral legalább 60°-os szöget bezáró falsíkon az oldalhatártól legalább 3,0 m-re lehet elhelyezni. Amennyiben a telekhatártól 5,0 m-nél közelebb helyezkedik el a berendezés, és működése zaj kibocsátással jár, a szomszédos telek irányába létesített zajgátlásról gondoskodni kell.
e) oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatárral közel párhuzamos falsíkon, az oldalhatár felé tekintő berendezést az oldalhatártól legalább 5,0 m-re lehet elhelyezni, és amennyiben működése zaj kibocsátással jár, a szomszédos telek irányába létesített zajgátlásról gondoskodni kell.
(8) Kültéri szerelt kémény
a) közterületről láthatóan nem helyezhetők el,
b) oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalhatáron álló fal szomszédos ingatlan felőli felületére nem helyezhetők el.
c) oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatárral legalább 60°-os szöget bezáró falsíkon az oldalhatártól legalább 3,0 m-re lehet elhelyezni. Amennyiben a telekhatártól 5,0 m-nél közelebb helyezkedik el, a szomszédos telek irányába létesített zajgátlásról gondoskodni kell.
d) oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatárral közel párhuzamos falsíkon, az oldalhatár felé tekintő berendezést az oldalhatártól legalább 5,0 m-re lehet elhelyezni és a szomszédos telek irányába létesített zajgátlásról gondoskodni kell.
e) amennyiben a homlokzati falsíkon kivezetett kémény vezetésében szögtörés van, azt el kell burkolni, oly módon, hogy terepszintről induló épített kémény képét mutassa, vakolt megjelenéssel alakítható ki, és közterületről láthatóan nem helyezhető el,
f) a tetősíkon kivezetett szerelt kémény csak és elburkolva, vakolt megjelenéssel alakítható ki.
(9) Háztartási méretű szélerőmű kizárólag a településkéi szempontból meghatározó Gazdasági területen, a telekhatártól legalább 5 m-re, vagy legalább az építmény tényleges magasságának megfelelő távolságra, továbbá a lakóterület határától legalább 50 m-re helyezhető el.
9. A Településképi szempontból meghatározó területeken az épületekre vonatkozó településképi követelmények
12. § Új épület kialakítása során
a) Legfeljebb bruttó 10 m2 nagyságú melléképület fa szerkezettel is kialakítható,
b) Épületet konténerből és egyéb nem épületnek és építménynek nem minősülő tárgyból létrehozni nem lehet, és lakókocsi, ideiglenes épület, mobil lakóház, egyéb mobilház, jurta, glamping sátor, egyéb épület pótló műtárgy sem helyezhető el.
13. § Új épület kialakítása, meglévő épület tetőszerkezetet érintő átalakítása során a tető:
a) A főépület beépített alapterületének legalább 80%-a olyan magastetővel alakítható ki, melynek hajlásszöge 40-45° lehet, a beépített alapterület legfeljebb 20%-án alacsony hajlású tető (lapostető), vagy 30-45°hajlásszögű magastető alakítható ki.
b) A melléképület 40-45°hajlásszögű magastetővel alakítható ki.
c) Az épületek fő tömege szimmetrikus nyeregtetővel alakítható ki, valamint azokon a melléképületeken, melyeknél az építmény legmagasabb pontja nem éri el a 4,0 m-t, féltető is kialakítható.
d) A magastetős tetőfelületen az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal, bevilágító felülettel vagy egyéb a tetőfedő anyagtól eltérő anyagú felületrésszel.
e) Az alkalmazott tetőbevilágító felület lehet: tetősík ablak, ökörszem ablak vagy négyszögletű kiemelésű ablak.
14. § Új épület kialakítása, meglévő épület átalakítása, felújítása során az alkalmazható tetőfedő anyag:
a) cserép, betoncserép vagy nád, illetve korcolt fémlemez fedés helyezhető el,
b) táblás fémlemez fedés a korcolt fémlemez fedésen kívül nem helyezhető el,
c) magas hullámú profillal készült tetőcserép, mediterrán jellegű tetőcserép a tetősíkon nem alkalmazható, csak kiselemes, alacsony hullámú, vagy síkcserép alkalmazható,
d) a cserép tetőfedő anyag egyszínű és natúr színű lehet, és egyszínűnek tekinthető az a cserép is, melyen az anyag öregedéséből adódó színátmenetek mintázatok jelennek meg pl. bontott cserép esetén.
e) a korcolt tetőfedés anyaga, valamint a kiegészítő bádogos szerkezetek natúr, vagy az égetett agyagcserép anyagához illeszkedő árnyalatú felületi festéssel ellátottak lehetnek,
f) Az épületen megjelenő bádogos elemek egymással színben harmonizáló módon alakíthatók ki.
15. § Új épület kialakítása, meglévő épület átalakítása, felújítása során az alkalmazható homlokzatképzés:
a) A főépület homlokzatát vakolt felülettel kell kialakítani, és a homlokzat legfeljebb 1/3-án jelenhet meg rakott kő felület, mély fugázással kialakítva.
b) Melléképület homlokzatát vakolt felülettel kell kialakítani, és a homlokzat legfeljebb 2/3-án jelenhet meg rakott kő felület, mély fugázással kialakítva.
c) A 10 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületű melléképület készülhet egyedi építéssel, fából is, deszkaborítással. Az építmény fa elemeinek színe natúr, barna, szürke és zöld árnyalatai lehet.
d) A vakolat színe nem lehet harsány, rikító. Kizárólag a fehér szín, vagy a sárga, barna és szürke halvány, telítetlen árnyalatai alkalmazhatóak.
e) Az 1. § (3) bekezdés 6. pontjában definiált helyben szokásos lábazat alkalmazható.
f) Burkolólap vagy hasított kő homlokzaton nem alkalmazható.
g) Tagozatos díszítések, falazott, húzott párkányok javításakor és felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal kompatibilis módon készülhet.
h) Mellvédként ballusztrádok nem alkalmazhatók, utcafronton erkély, loggia, növényablak nem építhető.
16. § A nyílászárók elhelyezése:
a) Az épület utcafronti homlokzatán a környezetében kialakult állapothoz illeszkedő méretű, osztott, álló arányú ablakokat kell elhelyezni.
b) A kültéri ajtók felületének legfeljebb ¾-e lehet üvegezett.
c) A nyílászárók fa vagy fa hatású műanyagból készülhetnek, natúr fa, barna, zöld, fehér és a szürke színben.
d) Az ablakok külső árnyékolására alkalmazható fából készült spaletta, zsalugáter a nyílászáróval megegyező színben, fémből készült spaletta, zsalugáter a nyílászáróval harmonizáló színben, vagy rejtett kivitelű redőny a nyílászáróval harmonizáló színnel.
e) Garázsajtó az épületek utcafronti homlokzatán nem helyezhető el.
10. A Településképi szempontból meghatározó területeken a kerti építmények kialakítására vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Kerti építmény az utcafronti telekhatártól legalább 5,0 m-re helyezhető el.
(2) A kerti építmény szerkezete fából készülhet, helyben, és a térségben előforduló terméskőből (mészkő, dolomit), vagy pillér szerkezettel és vakolt megjelenéssel készülhet.
(3) A kerti építménynek legfeljebb két oldala zárható le deszka borítással.
(4) Az építmény fa szerkezeteinek és a deszka borításának színe natúr, fehér, barna, szürke és zöld árnyalatai lehet.
18. § (1) A tető fedése magas tetővel, vagy lapos tetővel alakítható ki. A lapos tető zöldtetőként is kialakítható.
(2) A tető alakja lehet szimmetrikus nyeregtető, illetve féltető abban az esetben, amennyiben az építmény legmagasabb pontja nem éri el a 4,0 m-t.
(3) A magastető hajlásszöge 40-45° lehet.
(4) Az alkalmazható tetőfedő anyag:
a) cserép, betoncserép vagy nád, illetve korcolt fémlemez fedés helyezhető el,
b) táblás fémlemez fedés a korcolt fémlemez fedésen kívül nem helyezhető el,
c) magas hullámú profillal készült tetőcserép, mediterrán jellegű tetőcserép a tetősíkon nem alkalmazható, csak kiselemes, alacsony hullámú, vagy síkcserép alkalmazható,
d) a cserép tetőfedő anyag egyszínű és natúr színű lehet, és egyszínűnek tekinthető az a cserép is, melyen az anyag öregedéséből adódó színátmenetek mintázatok jelennek meg pl. bontott cserép esetén.
e) a korcolt tetőfedés anyaga, valamint a kiegészítő bádogos szerkezetek natúr, vagy az égetett agyagcserép anyagához illeszkedő árnyalatúak lehetnek,
f) Az építményen megjelenő bádogos elemek egymással színben harmonizáló módon alakíthatók ki. Új, önálló építményen megjelenő korcolt tetőfedés a telek beépítettségét már meghatározó épületek tetőfedésével harmonizáló árnyalatú legyen.
11. A Településképi szempontból meghatározó területeken a kerítések kialakítására vonatkozó általános követelmények
19. § (1) Mezőgazdasági művelésű területen kizárólag a növény- és állatállomány védelmében, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon létesíthető.
(2) A karámkerítés natúr színű fa oszlopokkal és deszkázattal készülhet. A deszka kerítésmező legalább 50%-ban áttört kell, hogy legyen.
(3) Az utakat szegélyező mezővédő erdősávok, cserjés területek nem irthatók ki, és nem keríthetők le.
(4) Amennyiben a telepített növényállomány vagy tartott állatállomány védelmében a pályázati feltételeknek való megfelelés, vagy a telepítéshez szükséges engedély a tulajdonost a kerítés kialakítására kötelezi, abban az esetben ideiglenesen, a pályázatban vagy engedélyben foglalt határidőig, a pályázatban vagy engedélyben foglalt vadháló létesíthető.
20. § (1) A település belterületén és a külterületi beépítésre szánt területen a közterület vagy magánút felé elhelyezhető:
a) tömör kerítés kőből, falazottan, látszó módon,
b) áttört kerítés, amely
ba) legfeljebb 60 cm magas lábazattal készülhet,
bb) pillérei és a kapu pillér 25*25 cm, 30*30 cm, vagy 38*38 cm méretű és vakolt felületű vagy kőből rakott, illetve szabálytalan alakú terméskő burkolatú lehet, mély fugával. Burkolólap vagy hasított kő nem alkalmazható,
bc) kerítésmezői fa lécezéssel, deszkázással, vagy a lábazati szint fölött fém pálcával készülhetnek, legalább 25%-os áttörtséggel.
bd) lábazat nélküli kerítés fa lécezéssel vagy deszkázással készíthető, legalább 25%-os áttörtséggel.
be) a kapuk fa lécezéssel, deszkázással, vagy a lábazati szint fölött fém pálcával készülhetnek.
(2) A település belterületén és a külterületi beépítésre szánt területen az oldal- és hátsó kerti telekhatáron drótháló is elhelyezhető.
(3) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el.
21. § (1) A 25 méternél hosszabb, falazott eljárással készülő kerítést, felső síkjának lépcsőzetes kialakításával tagolni kell.
(2) A kerítésre a belátás gátlás céljából ponyvát, hálót, nádszövetet elhelyezni nem lehet, kivéve a fő vagy melléképület kültéri építési tevékenysége során alkalmazott takarás, mely legfeljebb fél évig alkalmazható.
12. A Településképi szempontból meghatározó területeken a magán tulajdonú ingatlanokon és a közterületen történő növénytelepítésre vonatkozó általános követelmények
22. § (1) A magán tulajdonú ingatlanokon és a közterületen egyaránt kerülni kell a 2. mellékletben szereplő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által nyilvántartott inváziós növényfajok telepítését.
(2) A magán tulajdonú ingatlanok növényállományát javasolt a 3. mellékletben szereplő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által nyilvántartott növények listája alapján kialakítani.
23. § (1) Közterületen növényzet telepítését kizárólag a közterület kezelőjének hozzájárulásával lehet végezni. A közterület növényállományát javasolt a 3. mellékletben szereplő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által nyilvántartott növények listája alapján kialakítani.
(2) A 12,0 m szélességet elérő, vagy azt meghaladó közterületek kialakítása során legalább egy oldali fasor telepítendő.
13. A Településképi szempontból meghatározó területeken a közterületen lévő műtárgyak elhelyezése
24. § (1) Beépítésre szánt területen, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell kiépíteni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, az Ófalu településrészen föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4) Beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési hálózatot föld alatti elhelyezéssel, vagy a szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
25. § Önálló tartószerkezettel telepített antenna nem helyezhető el:
a) templomtornyon,
b) helyi védelemben részesített építmény telkén,
c) lakóterületen,
d) lakóterület 50 m-es közelében.
14. Az Ófalu területére vonatkozó településképi követelmények
26. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások Az Ófalu területére vonatkozó településképi követelmények fejezetben felsorolt eltérésekkel alkalmazhatók.
27. § (1) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotnak megfelelő beépítési arányokat, valamint a homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni.
(2) Egyszerű tömegű épület alakítható ki.
(3) Az épület - a zártsorú beépítési módú épületek kivételével - utcafronti szélessége 7,0 m-nél nagyobb nem lehet, és ezt a szélességet az épület hosszának legalább az utcafronti homlokzattól mért 1/3-án meg kell tartani, és amely saroktelek esetén az egyik utcafronti homlokzatra érvényes.
(4) Az épület keresztszárnyának hossza nem lehet nagyobb, mint a fő tömeg utcai homlokzatának tényleges szélessége.
(5) Az épület jellemző tömege (e §-ban a továbbiakban: főtömeg) merőleges legyen az utcafrontra. A főtömegből oldalra kinyúló épületrész (e §-ban a továbbiakban: oldalszárny) a főtömegnél alacsonyabb eresz és gerincvonalú legyen, a kinyúlás mértéke nem haladhatja meg sem a főtömeg hosszának 1/3-át, sem a főtömeg utcai homlokzatának szélességét. Az oldalszárny szélessége nem haladhatja meg a főtömeg utcafronti homlokzatának szélességét.
28. § (1) Az épület jellemző tetőidoma az utca vonalára merőleges gerincű, utcára oromfalas kialakítású legyen (saroktelek esetén az egyik utcára), de figyelembe kell venni az utcában kialakult állapotot.
(2) Épületen lapos tetős épületrész nem alakítható ki, lapostető és zöldtetőként kialakított lapos tető kizárólag a kerti építmény fedésére alkalmazható.
(3) A tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető kialakítás nem megengedett, a főtetővel fedett tornác készülhet.
29. § (1) Cserép fedés esetén az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény nem készíthető, tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet.
(2) Nádfedés esetén az ökörszem ablak vagy négyszögletű kiemelésű ablak elhelyezése megengedett. A tetőablak maximális nyílásszélessége nem lehet nagyobb 80 cm-nél.
(3) Tetőtérben tetősíkablak csak egy sorban, azonos magasságban létesíthető.
30. § (1) A homlokzat színe csak fehér és világos szürke lehet.
(2) A nyílászárók körüli díszítő keret csak dörzsölt vagy simított vakolattal készülhet.
31. § (1) Tornác szabályos alakú pillérekkel készülhet, lábazattal és fejezettel.
(2) Konzolos kinyúlású épületrész nem készíthető.
(3) Erkély, loggia nem alakítható ki.
32. § Az épület utcafrontján garázskapu nem helyezhető el.
33. § Az előkertek felületének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
15. Az Újfalu területére vonatkozó településképi követelmények
34. § Az általános településképi előírások és a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások az Újfalu területére vonatkozó településképi követelmények fejezetben felsorolt eltérésekkel alkalmazhatók.
35. § (1) Az épület utcafronti szélessége 7,5 m-nél nagyobb nem lehet, és ezt a szélességet az épület hosszának legalább – az utcafronti homlokzattól mért - 1/3-án meg kell tartani, és amely saroktelek esetén az egyik utcafronti homlokzatra érvényes.
(2) Az épület keresztszárnyának hossza nem lehet nagyobb, mint a fő tömeg utcai homlokzatának tényleges szélessége.
(3) Az épület jellemző tömege (e §-ban a továbbiakban: főtömeg) merőleges legyen az utcafrontra. A főtömegből oldalra kinyúló épületrész (e §-ban a továbbiakban: oldalszárny) a főtömegnél alacsonyabb eresz és gerincvonalú legyen, a kinyúlás mértéke nem haladhatja meg sem a főtömeg hosszának 1/3-át, sem a főtömeg utcai homlokzatának szélességét. Az oldalszárny szélessége nem haladhatja meg a főtömeg utcafronti homlokzatának szélességét.
(4) Az épület jellemző tetőidoma az utca vonalára merőleges, utcára oromfalas kialakítású legyen (saroktelek esetén az egyik utcára).
36. § A tetősíkból kiemelkedő, négyszögletű kiemelésű ablak maximális nyílásszélessége nem lehet nagyobb 100 cm-nél.
37. § (1) Az előkertek felületének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Minden ingatlanon legalább egy darab lombos fát kell telepíteni.
16. A Malomvölgy területére vonatkozó településképi követelmények
38. § Az általános településképi előírások és a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások a Malomvölgy területére vonatkozó településképi követelmények fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók.
39. § (1) Az épületek felújítása során igazodni kell az értéket képviselő tetőidom, a jellemző hagyományos anyaghasználat, homlokzati felületképzés, színezéshez.
(2) Egyszerű tömegű épület alakítható ki.
40. § Új épület tetőszerkezetén alkalmazott tetőbevilágító felület kizárólag tetősík ablak lehet.
41. § (1) Új nyílászáró kizárólag fából készülhet.
(2) A kültéri ajtók szélessége egy szárnyú ajtó esetén legfeljebb 1,0 m, két szárnyú pinceajtó esetén legfeljebb 1,5 m széles lehet. Két szárnyú ajtó csak szimmetrikus osztással alakítható ki.
42. § Kerítés kizárólag élősövény telepítésével alakítható ki.
17. A Történelmi szőlőhegyek területére vonatkozó településképi követelmények
43. § Az általános településképi előírások és a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások a Történelmi szőlőhegyek területére vonatkozó településképi követelmények eltérésekkel alkalmazhatók.
44. § (1) Az épületek elhelyezésénél fokozottan törekedni kell az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartására, valamint a lehető leg kevesebb burkolt felület kialakítására.
(2) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotnak megfelelő beépítési arányokat, valamint a homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni.
(3) Tagolatlan tömegű épület alakítható ki.
(4) Az épület lejtő felőli szélessége 6,0 m-nél nagyobb nem lehet. Terepszint alatti épületrész csak a terepszint feletti épületrész alatt és annak szintvonalra merőleges folytatásában helyezhető el.
(5) Az épület tömege és tetőidoma merőleges legyen a szintvonalra, és legalább a lejtő felőli homlokzata oromfalban végződjön.
(6) Konzolos kinyúlású épületrész nem készíthető.
(7) Erkély, loggia nem alakítható ki.
45. § (1) Az épületeket szimmetrikus nyeregtetővel kell ellátni.
(2) Lapos tetős épületrész nem alakítható ki.
(3) Új épület tetőszerkezetén alkalmazott ökörszem ablak vagy négyszögletű kiemelésű ablak maximális nyílásszélessége nem lehet nagyobb 80 cm-nél.
46. § Kerítés kizárólag élősövény telepítésével alakítható ki.
18. Az Apagyi-dűlő, Szentegyház-dűlő, Bagó-hegy, Babvölgy és Lóakol-dűlő területére vonatkozó településképi követelmények
47. § Az általános településképi előírások és a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások az Apagyi-dűlő, Szentegyház-dűlő, Bagó-hegy, Babvölgy és Lóakol-dűlő területére vonatkozó településképi követelmények fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók.
48. § (1) Az épületek elhelyezésénél fokozottan törekedni kell az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartására, valamint a lehető leg kevesebb burkolt felület kialakítására.
(2) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotnak megfelelő beépítési arányokat, valamint a homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni.
(3) Tagolatlan tömegű épület alakítható ki.
(4) Az épület lejtő felőli szélessége 6,0 m-nél nagyobb nem lehet. Terepszint alatti épületrész csak a terepszint feletti épületrész alatt és annak szintvonalra merőleges folytatásában helyezhető el.
(5) Az épület tömege és tetőidoma merőleges legyen a szintvonalra, és legalább a lejtő felőli homlokzata oromfalban végződjön.
(6) Erkély, loggia nem alakítható ki.
(7) Az állattartás, terménytárolás vagy géptárolás céljából elhelyezett építmény az alábbi eltérésekkel létesíthető:
a) Az építmény szerkezete az általános előírásokban megfogalmazottakon túl fából készülhet.
b) Az építménynek legfeljebb három oldala zárható le deszka borítással.
c) Az építmény fa szerkezeteinek és a deszka borításának színe natúr, fehér, barna, szürke és zöld árnyalati lehet.
d) A tető fedése magas tetővel, vagy lapos tetővel alakítható ki.
e) A tető alakja lehet szimmetrikus nyeregtető, illetve féltető abban az esetben, amennyiben az építmény legmagasabb pontja nem éri el a 4,0 m-t.
f) A magastető hajlásszöge 30-45° lehet.
49. § Új épület tetőszerkezetén alkalmazott tetőbevilágító felület kizárólag tetősík ablak lehet.
50. § Kerítés kizárólag élősövény telepítésével alakítható ki.
19. A gazdasági területre vonatkozó településképi követelmények
51. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások az Gazdasági területre vonatkozó településképi követelmények fejezetben felsorolt eltérésekkel alkalmazhatók.
52. § (1) Az épület szélessége 12,0 m-nél nagyobb nem lehet.
(2) Az épület keresztszárnyának hossza nem lehet nagyobb, mint a fő tömeg tényleges szélessége.
(3) Az épület jellemző tömege (e §-ban a továbbiakban: főtömeg) merőleges legyen az utcafrontra. A főtömegből oldalra kinyúló épületrész (e §-ban a továbbiakban: oldalszárny) a főtömegnél alacsonyabb eresz és gerincvonalú legyen, a kinyúlás mértéke nem haladhatja meg sem a főtömeg hosszának 1/3-át, sem a főtömeg utcai homlokzatának szélességét. Az oldalszárny szélessége nem haladhatja meg a főtömeg utcafronti homlokzatának szélességét.
(4) Az épület jellemző tetőidoma az utca vonalára merőleges, utcára oromfalas kialakítású legyen (saroktelek esetén az egyik utcára).
53. § (1) Az álló tetőablak maximális nyílásszélessége nem lehet nagyobb 100 cm-nél.
(2) A tető hajlásszöge 30-45° lehet.
54. § Azon telekhatárok mentén, melyek nem az e rendelt szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó Gazdasági terület övezetébe tartozó ingatlanokhoz csatlakoznak, 10 m szélességű ültetési kötelezettségű területet kell kialakítani, melyen legalább egy nagy lomkoronájú fasort és egy cserjesort kell telepíteni.
Az építészeti örökség helyi védelme
20. A helyi építészeti örökség elemei
55. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jó karbantartása, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) Helyi egyedi építészeti védelemben részesült épületek listáját a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Helyi területi védelemben részesült az Ófalu, a Malomvölgy és a Történelmi szőlőhegy területe, melyek lehatárolását a 5. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi egyedi építészeti védelemre javasolt értékek listáját a 6. melléklet tartalmazza.
21. Az egyedi építészeti örökség helyi védelme
56. § (1) Tilos a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk fenntartása, megóvása, megőrzése, a rendeltetésének megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.
(3) Az értékvizsgálatban szereplő értékeket, az építéskori állapotot, (például a nyílászárók eredeti helyét és arányát, a tömegformálást, a homlokzat kialakítást, az épületszerkezetet), az építészeti karaktert hordozó elemeket megváltoztatni nem lehet. Kizárólag a védettséget megalapozó állapothoz igazodó építőanyagokat lehet felhasználni és építészeti elemeket lehet alkalmazni.
(4) Kortárs építőanyagokat csak olyan mértékben lehet felhasználni, hogy azok az eredeti arculatot ne változtassák meg.
(5) Minden a védettség szempontjából nem meghatározó szerkezet, anyaghasználat megváltoztatható, elbontható, illetve átalakítható.
(6) A helyi védelem alatt álló épületen és helyi védelemmel érintett területen parabolaantenna, klímaberendezés kültéri egysége, szerelt fém kémény nem helyezhető el. A napelem csak tetősíkban, és rendezett panelkiosztással helyezhető el.
(7) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást nyújthat, melynek mértékét a képviselő-testület állapítja meg.
(8) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(9) A támogatás nyújtásának feltétele:
a) A védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(10) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni.
57. § (1) A helyi területi védelemmel érintett értékek megóvása érdekében a kialakult településszerkezet, telekstruktúra, az utcavonal, az utcakép, település- és tájképi elemeinek alapvető karakterjegyeit meg kell őrizni.
(2) A helyi területi védelem alatt álló, és egyben helyi építészeti védelemre javasolt épületek bontása csak abban az esetben végezhető el, amennyiben az állagát megóvni már nem lehet.
22. A helyi építészeti örökségi védelem alá helyezés körülményei
58. § (1) Helyi egyedi védelem alá helyezhető az épület vagy annak részlete, amennyiben annak
a) alkalmazott anyaghasználata,
b) tömegformálásra,
c) homlokzati kialakításra,
d) szerepe, helytörténeti jelentősége alapján jelentős, hagyományt őrző eleme a településnek.
(2) Helyi egyedi védelem alá helyezhető a táj- és kertépítészeti alkotás, szobor, vagy képzőművészeti alkotás, utcabútor és növény, illetve mindezek telke is, amennyiben jelentős, hagyományt őrző elemei a településnek.
59. § Helyi területi védelem alá helyezhető az a terület, mely
a) településképi,
b) utcaképi, tájképi vagy
c) kilátásvédelmi,
d) telekstruktúra,
e) a beépítés rendszere vagy
f) a közterület hálózat szerkezete szempontjából jelentős értéket képvisel, a hagyományos településkép elemeit őrzi.
60. § (1) Helyi védelem alá helyezést minden esetben az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi.
(2) Helyi védelem alá helyezés minden esetben a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott, szakember által készített értékvizsgálaton alapul. Az értékvizsgálat tartalmazza:
a) a védendő érték megnevezését,
b) a pontos elhelyezkedését (utca, házszám, helyrajzi szám, esetleg GPS koordináta),
c) a védendő érték általános ismertetését, amennyiben releváns, a felmérési építészeti-műszaki dokumentációját,
d) fotódokumentációt,
e) a védendő érték leírását, értékleltárt.
(3) A helyi védelem alá helyezéséről és annak megszüntetéséről a képviselő-testület dönt, a településkép védelméről szóló rendelet módosításával.
61. § A helyi védelem alatt álló értékek jegyzéke jelen rendelet mellékletét képezik.
62. § A település jegyzője gondoskodik a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról, mely nyilvános és megtekinthető. A nyilvántartás tartalmazza:
a) A védelem alapjául szolgáló értékvizsgálatot,
b) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
c) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
d) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
e) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
63. § A helyi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon - az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melynek az elhelyezését a tulajdonosnak tűrnie kell. A tábla szövege: „Helyi építészeti örökség - Védetté nyilvánította Vászoly Község Önkormányzata (évszám)”
A reklámok- és reklámhordozókra, információs berendezések
64. § (1) A közterületre, vagy közterületről látható magánterületre elhelyezett reklámhordozók és információs berendezések csak a környezetük építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, arányrendszerrel és színvilággal helyezhetők el.
(2) Az egy építményen elhelyezett reklámhordozók és információs berendezések anyaghasználata, mérete és kialakítása egymással összhangban kell hogy készüljön, és illeszkednie kell az építmény szerkezetéhez, építészeti megjelenéséhez, tagozataihoz, arányrendszeréhez és színezéséhez.
65. § Közterületen reklám, plakát, és informáló tábla csak reklámhordozón helyezhető el. A reklámhordozóra vonatkozó követelmények:
a) a reklámhordozó nem veszélyeztetheti a közúti forgalom biztonságát, és nem akadályozhatja a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
b) a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet.
c) fa oszlopon elhelyezett fa anyagú táblára elhelyezve készülhet.
d) mérete legfeljebb 1,0 m2 nagyságú lehet.
66. § Közterületről látszó magánterületen reklám- és információs céllal csak cégtábla, cégér és címtábla helyezhető el, az alábbi követelmények betartásával:
a) a közterületről látható homlokzaton vagy a kerítésen helyezhető el. Helyi területi védelemmel érintett területen cégtábla és cégér kizárólag a kerítésen helyezhető el.
b) anyaga fa, kerámia vagy fém lehet, megvilágítás nélkül.
c) mérete legfeljebb 0,5 m2 nagyságú lehet.
d) részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
Záró rendelkezések
67. §1
68. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.