Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésük szabályairól szóló 6/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 04. 26- 2024. 04. 26Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésük szabályairól szóló 6/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, valamint 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva- a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 29/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 53. § (1) bekezdés d) pont de) alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi Bizottság, valamint a Szociális, Egészségügyi, Környezeti és Fenntarthatósági Bizottság véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
1. § A lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésük szabályairól szóló 6/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A krízishelyzetre való tekintettel kiadott lakás bérlője lakbérként a szociális bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg, melyet a Szociális, Egészségügyi, Környezeti és Fenntarthatósági Bizottság e rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján, kérelemre el is engedhet.”
2. § Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés alkalmazásában jogszerűen együttköltözőkként azok a személyek vehetők figyelembe, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba feltéve, ha a lakásigénylési jogosultság az együttköltözők vonatkozásában is fennáll.”
3. § Az R. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Kivételes méltánylást érdemlő esetekben, így különösen, ha a 7. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam lejárt és a bérlő lakhatása még nem oldódott meg, a Közgyűlés a rendelkezésre álló lakásállományból, pályázaton kívüli eljárás keretében dönthet a lakás érintett természetes személy részére történő bérbeadásáról. A kiadott lakás bérlője lakbérként a költségelvű bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.
(2) A bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év.”
4. § (1) Az R. 9. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat tulajdonában álló, Szekszárd Megyei Jogú Városban lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a következők szerint határozza meg:)
„e) piaci alapon történő bérbeadás esetén kizárólag összkomfortos lakás adható bérbe
f) 40 m2-ig 1.700,- Ft/négyzetméter/hó,
g) 41 m2-től 1.500,- Ft/négyzetméter/hó.”
(2) Az R. 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a
a) piaci alapon történő bérbeadás esetén az Lt. 13. § (1) bekezdését,
b) költségelven történő bérbeadás esetén az Lt. 13. § (1) bekezdését,
c) szociális alapon történő bérbeadás esetén az Lt. 13. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
5. § Az R. a következő 13/A. §-sal, valamint az azt megelőző 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. Piaci alapon történő bérbeadás szabályai
13/A. § (1) A piaci alapon meghatározott lakbérű önkormányzati lakások bérbeadására pályázatot kell kiírni.
(2) Piaci alapon hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Szekszárdon lakóhellyel, vagy Szekszárdon munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, ahol a család – a vele jogszerűen együtt költöző családtagokat számítva – egy főre jutó nettó jövedelme a szociális vetítési alap négyszeresét, egyedülálló esetében a hatszorosát eléri, továbbá nem áll fenn lejárt tartozása, díjhátraléka az Önkormányzat, a bérbeadó és a közüzemi szolgáltatók felé.
(3) Több pályázó esetén az kapja a bérleti jogot, aki a bérleti díjnak a szerződéskötés időpontjában egy összegben történő megfizetését a legtöbb hónapra, azonban legalább 2 hónap, legfeljebb 24 hónap közötti időtartamra vállalja a 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék megfizetésével együtt. A bérlő személyéről a Szociális, Egészségügyi, Környezeti és Fenntarthatósági Bizottság dönt. A bérbeadás során állapotfelvételi jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell a lakás helyiségeiről készült fotókat és az eszközleltárt. A bérleti szerződést legfeljebb 2 évre lehet megkötni.
(4) Amennyiben a pályázók a bérleti díj egy összegben történő megfizetésére azonos ajánlást tesznek, a Szociális, Egészségügyi, Környezeti és Fenntarthatósági Bizottság sorsolás útján dönt a bérlő kiválasztásáról.
(5) A bérlő a szerződés megszűnése előtt legalább 90 nappal megelőzően a bérbeadónak benyújtott írásbeli kérelmében kérheti a bérleti szerződésének meghosszabbítását legfeljebb 2 évre, amennyiben szerződéses kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. A bérlő köteles csatolni a kérelméhez a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy nem áll fenn díjtartozása.
(6) A bérlő a lakásbérleti szerződés általa történő aláírásakor a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául az adott lakásra érvényes háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni. A befizetett óvadék összege akkor jár vissza, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadja a bérbeadónak és bérleti díj, különszolgáltatási díj és közüzemi díjfizetési kötelezettség elmaradása nincs. Az óvadék a bérlőnek a lakásbérleti szerződésből eredő kötelezettségei (a lakbér, a különszolgáltatási díj és közüzemi díjfizetési kötelezettség) teljesítésének elmulasztása miatt keletkezett, valamint a lakás visszaadása esetén annak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának bérbeadó által történő teljesítésének költségeire fordítható. A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a fel nem használt óvadékot igazolt bérleti díj, különszolgáltatási díj és közüzemi tartozás mentesség esetén a lakás visszaadását követő 30 napon belül a bérlő részére vissza kell fizetni. A befizetett óvadék után a bérlőnek kamat nem jár.
(7) A piaci alapon bérelt lakás igénylése iránt benyújtott pályázatot nem átlátszó, lezárt, címezetlen, feladót és más azonosításra alkalmas jelet nem tartalmazó borítékban kell személyesen benyújtani, megjelölve a megpályázott lakás címét.”
6. § Az R. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bérlőnek lejárt határidejű lakbértartozása vagy közüzemi tartozása van, a bérleti jogviszony legfeljebb 6 hónap időtartamra hosszabbítható meg azzal a feltétellel, hogy ezen időtartam alatt a bérlőnek a tartozást egyösszegű befizetéssel vagy részletfizetési megállapodás megkötésével rendeznie kell. Amennyiben a bérlő a tartozás összegét elfogadható mértékben, a teljesítőképességéhez igazítva csökkentette és rendszeresen fizeti a havi bérleti díjat, a Szociális, Egészségügyi, Környezeti és Fenntarthatósági Bizottság egyedi elbírálás alapján a 6 hónap elteltével újabb 6 hónapra meghosszabbíthatja a bérleti jogviszonyt. A meghosszabbításra többször is sor kerülhet.”
7. § Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Lt. 21. § (2) bekezdése alapján önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.”
8. § Az R. a következő 35/A. §-sal, valamint az azt megelőző 25/A. alcímmel egészül ki:
„25/A. A lakásbérleti szerződés kötelező tartalmi elemei
35/A. § A bérleti szerződésnek különösen, de nem kizárólag tartalmaznia kell:
1. Bérbeadó nevét, székhelyét,
2. A bérlő személyazonosítási adatait,
3. A lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát és a lakás egyéb lényeges adatait,
4. A bérleti szerződés időtartamát, lejáratát vagy feltételeit,
5. A lakásba a bérlővel együtt költöző személyazonosítási adatait és lakáshasználatuk jogcímét
6. A lakbért,
7. A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit, jogait, felelősségét,
8. A bérlő kötelezettségszegésének jogkövetkezményeit, a bérbeadói felmondás, rendkívüli felmondás lényeges szabályait,
9. A lakás átadásának, visszaadásának szabályait,
10. A bérlő hozzájárulását a személyes adatai kezelésére,
11. Az óvadékra vonatkozó szabályokat,
12. Utalást arra vonatkozóan, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a Ptk-nak, illetve e rendeletnek a szabályai akkor is a bérleti szerződés tartalmát képezik, ha azok a szerződésben nem szerepelnek,
13. A bérlet szerződés létrejöttének helyét, idejét,
14. A felek aláírását.”
9. § Ez a rendelet 2024. április 26-án lép hatályba.