1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bodroghalom Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat működési területe: Bodroghalom község közigazgatási területe.

(3)¹ Az önkormányzat székhelye: 3987 Bodroghalom, Szabadság utca 89.

(4) Az önkormányzat hivatala: Pácini Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(5) Az önkormányzat szervei:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit, a helyi kitüntetéseket, azok használatával kapcsolatos szabályokat önálló önkormányzati rendelet rögzíti.

(3) Az önkormányzat internetes honlapja: www.bodroghalom.hu., e-mail címe: bodroghalom@t-online.hu.

(4) A lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján keresztül valósul meg.

(5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatáson felül a lakosság tájékoztatása megtörténik a község hirdetőtábláin, valamint az önkormányzat honlapján is.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladatait és az általa önként vállalt feladatokat.

(2)²

(3) Az önkormányzat kormányfunkció szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

(2) Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

5. § (1)³ A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházza a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre és a társulásra.

(2)⁴ A polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2)⁶

7. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A képviselő-testület üléseit székhelyén tartja.

8. § (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat bizottságaitól, a nemzetiségi önkormányzattól, a jegyzőtől.

(4) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladatát képezi. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé.

(5) A munkaterv-tervezetbe fel nem vett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet. A munkaterv elfogadása a testület hatáskörébe tartozik.

9. § (1) A képviselő-testület elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:

(2) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(3) Előterjesztés, döntéstervezet csak a polgármester előzetes véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a képviselő-testület elé.

(4)⁷ A napirendi pont előterjesztője lehet:

10. § (1) A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze. Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van az ülés összehívására az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult. A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(3) A nyilvános képviselő-testületi ülés összehívásával egy időben az ülés idejét, helyét, napirendi javaslatait a lakosság tudomására kell hozni a meghívó faliújságon történő kifüggesztésével.

(4) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározottak vesznek részt.

(4) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó napirend esetén az előterjesztést papír alapon kell megküldeni a képviselők és az érintettek részére, feltüntetve az előterjesztés valamennyi oldalán: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés”

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – vezeti, ha az alpolgármester is akadályoztatva van akkor az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(3) Határozatképtelen képviselő-testületi ülés esetén a polgármester a képviselő-testületet 15 napon belül köteles összehívni.

(4) A polgármester a képviselő-testület határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(5) A képviselő-testület napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület napirendjének végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendeket is javasolhat, melyről – egyszerű többséggel – külön kell szavazni, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek napirendre vételéhez minősített többség szükséges. Ezt követően a végleges napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) A polgármester további feladata a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsoltban:

13. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit, előtte az előterjesztő kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök – akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag – ismertetik. Az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket tehetnek fel, melyre az érintettek válaszolnak.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselő-testület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(3) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

14. § (1) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

(2) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított határozati javaslat megszavaztatására.

15. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület esetenként dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve „tartózkodnak” a szavazástól.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt a titkos szavazásról:

(4) A titkos szavazás lebonyolítása szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(5) Határozatképtelen képviselő-testületi ülés esetén a polgármester a képviselő-testületet 15 napon belül köteles összehívni.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület

(2) A képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése:„Bodroghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám. (…hó…nap) önkormányzati rendelete”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja. A képviselő-testület által hozott rendelet jelölése tartalmazza továbbá a rendelet címét.

(3) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése: „Bodroghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám. (…hó…nap) határozata”. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének az időpontja. A képviselő-testület által hozott határozat jelölése tartalmazza továbbá a határozat címét.

(4) Az önkormányzati rendelet kifüggesztésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kifüggeszteni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

(5) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

17. § A polgármester köteles biztosítani a testület működésének rendjét. Ennek keretében:

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve – a közös önkormányzati hivatal bodroghalmi kirendeltségén megtekinthetők.

19. § (1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot melyről a képviselő-testület dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatás megtartására a Pácini Közös Önkormányzati Hivatal Bodroghalmi Kirendeltségén kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét az önkormányzat honlapján, a Pácini Közös Önkormányzati Hivatal Bodroghalmi Kirendeltség hirdetőtábláján kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban .

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal – ha ez nem lehetséges akkor 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatás előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésért a jegyző felelős.

20. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(3) A képviselő, amennyiben a képviselő-testület ülésén nem tud megjelenni, ezt köteles jelezni a polgármesternek.

(4) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(5) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult napirend utáni hozzászólásra.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

21. § (1) Az önkormányzat biztosítja Bodroghalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit, a következő módon:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXI törvényben (a továbbiakban: Ntv.) meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertet.

(4) A Képviselő-testület az Ntv. által meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(5) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

22. § (1) Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester.

(2) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(3) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai sorából.

(4) A helyettesítő alpolgármester, a polgármester távollétében – illetve akadályoztatása esetén – gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester részére biztosít.

(5) A Képviselő-testület nem állapít meg olyan ügyet, amelyben a polgármester önállóan dönthet abban az esetben, ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

(6) A Mötv. 68. § (3) bekezdése értelmében a polgármester két ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

23. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja.

(3)⁸

(4) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(5) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(6) A bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(7) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(9) A bizottság ügyviteli teendőit a hivatal belső szervezeti egységei látják el.

24. § (1) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, amelynek jelölése:

(2) A határozat sorszámát naptári év elején arab egyes számmal kell kezdeni.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(4) A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a polgármester részére.

(6) A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

(7) A bizottság ülésére meg kell hívni tanácskozási joggal:

25. § (1) Az Ügyrendi Bizottság vizsgálja az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására vagy új szabályzat alkotására.

(2) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket. A titkos szavazást a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság tagja – vezeti le.

(3) javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester illetményének emelésére.

(4) nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatait.

(5) lefolytatja a helyi önkormányzati képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében az eljárást és előkészíti a képviselő-testület összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárással kapcsolatos döntését,

26. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy. A közös hivatalt a székhely település polgármestere irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.

27. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben:

(2) A jegyzőt távollétébe n az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a polgármester a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői közül jegyzői képesítésre vonatkozó előírásoknak megfelelő köztisztviselőt jelöl ki a jegyzői feladatok átmeneti ellátására

28. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) Bodroghalom Község Önkormányzata önkormányzati feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátásra az alábbi társulások létrehozásában, működtetésében vesz részt:

(3)¹⁰ A társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

29. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges számú nyomtatványt az Ügyrendi Bizottság biztosítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett részére.

(4) Az Ügyrendi Bizottság Elnöke a vagyonnyilatkozat benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a képviselőt a soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határidejéről.

(5) Az átvett vagyonnyilatkozat borítékján fel kell tüntetni a nyilvántartási számot, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, az átvétel időpontját, az átvevő és átadó aláírását.

31. § Ez a rendelet 2024. október 11-én lép hatályba.