1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Köröm Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3577 Köröm Rákóczi Ferenc utca 11. szám

(3) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, közepén Magyarország címere, körfeliratát pedig „Községi Önkormányzat Köröm” képezi.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzőjét kell használni

(5) Az önkormányzat a címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjéről rendeletet alkot.

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.korom.hu.

2. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat feladat ellátása során - a Mötv.13.§-ában meghatározottak szerint - intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítandó feladatok ellátásának rendszerét.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását, amennyiben azt a költségvetése lehetővé teszi:

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester, a bizottság és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

(6) Az Önkormányzat feladatainak és tevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület az általa elfogadott éves munkaterv szerint tatja ülését, mely a képviselő-testület működésének alapja.

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell

4. § (1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

5. § A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést írásban kell benyújtani. Előterjesztést szóban csak rendkívüli előterjesztés esetén vagy rendkívüli ülésre lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál (tárgysorozatnál) az előterjesztés szóbeli módjára utalni kell.

6. § Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket, az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának és számának megjelölésével.

7. § (1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban kell készíteni.

(2) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

(3) Az előterjesztést elektronikus formában kell leadni.

(4) Amennyiben a polgármester, illetve a jegyző nem maga készíti és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ez esetben Őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

8. § (1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottság elnöke köteles az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltakat figyelembe venni.

(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön.

(3) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén a jegyző felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetében a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselő-testület ülésének összehívására és az ülés vezetésére az Mötv. 45. § rendelkezése az irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

10. § (1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt írásos formában úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak. A meghívót az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján az ülés előtt legalább 4 nappal közzé kell tenni.

11. § (1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága vagy kormányhivatal vezetője indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell írásos formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon). A rendkívüli ülés meghívóját az önkormányzat honlapján legalább az ülés megkezdése előtt 1 órával közzé kell tenni.

12. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(3) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján és a hivatalos honlap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(5) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(7) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

13. § (1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdetmény és a község hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

14. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(3) A meghívót és a napirendek írásos anyagát minden esetben írásban kell megküldeni az (1)–(2) bekezdésben meghatározott személyek részére.

(4) Azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek nevét, melyeket tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal a képviselő-testület ülésre meg kell hívni a 3. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

16. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

17. § (1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távol lévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:

(5) Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzetiséghez tartozó képviselő, vagy a nemzetiségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ez esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők - a jegyzőkönyv számára - magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.

(2) Amennyiben valamely nemzetiséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését - a költségvetés terhére - biztosítja.

19. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

20. § (1) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

(3) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(4) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(5) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

21. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után szóban vagy írásban - a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(2) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(3) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek.

22. § (1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes meg-jegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 2 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

23. § (1) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vehetnek részt a szavazásban.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:

24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

25. § (1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.

(2) Névszerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meg-határozott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

26. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

27. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A döntéshozatalból történő kizárásra a Mötv.49.§ (1) és 1a) bekezdése az irányadó.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkenti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

28. § A képviselő-testület döntése:

29. § (1) A képviselő-testület által hozott rendeleteket a jogszabályszerkesztésre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

(3) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző vagy az aljegyző készíti el a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek bevonásával.

30. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik meg. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.

(2) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

(3) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

31. § (1) A rendeletek hatályosulását a jegyző és az illetékes bizottság is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.

(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

32. § (1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti

(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők indítványokat a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.

(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző évenkénti bontásban nyilvántartást vezet.

33. § (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

34. § A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével - a község hivatalos honlapján közzé kell tenni. E rendelkezést kell alkalmazni a polgármester és a bizottság átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is.

35. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a jogszabályokra előírt megjelöléssel kell ellátni.

36. § (1) A képviselő-testület nyílt ülése hangfelvételen is rögzíthető külön engedély nélkül.

(2) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből:

(3) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

(7) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a bizottsági ülés jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

37. § A választópolgárok a községi könyvtárban és a község honlapján betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, ennek lehetőségéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.

38. § Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság.

39. § Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnökének adja át.

40. § Az önálló rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A polgármester - átruházott hatáskörben - a képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának összegét annak 50%-ától 100 %-áig terjedő mértékben csökkentheti. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez, valamint a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.

41. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(2) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester írásbeli előterjesztése alapján - a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

42. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre a megjelölt összetétellel: Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagjainak száma: 3 fő önkormányzati képviselő.

(2) A bizottság feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.

43. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt az aljegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni, valamint feladatkörükbe tartozó ügy tárgyalása esetén kötelesek részt venni az intézményvezetők. Az önkormányzattal feladatátvállalási megállapodást kötött szervezet képviselőjét - tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart.

(2) A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére hozzáférhetővé tenni.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

44. § (1) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot a Mötv-ben meghatározottakon túl

(2) A képviselőket értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.

(3) A bizottság akkor határozatképes, ha bizottsági tagok több mint fele jelen van.

(4) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

45. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

46. § (1) A polgármester tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, jutalmáról – a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság javaslatára -, a jogszabályi keretek között a képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatással látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnökének.

(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára tagjai közül 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, jutalmáról - Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság javaslatára-, a jogszabályi keretek között a képviselő-testület dönt.

48. § (1) A települési képviselő részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, ellenőrzésében.

(2) A képviselő tiszteletdíjra jogosult, melyet önkormányzati rendelet állapít meg.

(3) A települési képviselő köteles

49. § A képviselő-testület a roma nemzetiségi önkormányzattal való folyamatos kapcsolattartás és a roma közösséget érintő kérdések folyamatos figyelemmel kísérése céljából tagjai közül 1 fő tanácsnokot választhat.

50. § (1) A jegyzőre és az aljegyzőre az Mötv. 81-83. § rendelkezése az irányadó.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal legmagasabb besorolású köztisztviselője látja el.

51. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban:Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során a jegyző írásban értesíti a nemzetiségi önkormányzatot, tájékoztatja jogainak gyakorlásának módjáról úgy, hogy a nemzetiségi önkormányzatnak legalább 30 napja legyen álláspontja kialakítására. A nemzetiségi Önkormányzat az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek küldi meg.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő a közös önkormányzati hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

(4) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzattal megkötött közigazgatási szerződés alapján.

52. § (1) A képviselő-testület az Mötv. alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Sajóhídvégi Közös Önkormányzati Hivatal.

53. § (1) A képviselő-testület az Mötv. IV. fejezete szerint a következő társulásokban vesz részt.

(2) A Társulásra átruházott határköröket az 1. melléklet tartalmazza.

54. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről egy, vagy két fordulóban dönt.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel. A jegyző az egyeztetések írásban rögzített eredményét a rendelettervezettel együtt átadja a polgármesternek.

55. § Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg.

57. § Ez a rendelet 2024. október 24-én 14 óra 30 perckor lép hatályba.