Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 08. 01Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. §1 A képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, és az ágazati jogszabályokban foglalt feladat és hatáskör, szervezeti és működési eljárásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat megnevezése, szervei, jelképe
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagykamarás Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 5751 Nagykamarás, Kossuth u. 2.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottságai:
ba) Ügyrendi Bizottság,
bb) Vagyongazdálkodási Bizottság
c)2 képviselő-testület hivatala: Nagykamarás községben Közös Önkormányzati Hivatal működik Kunágota székhellyel, Almáskamarás, Pusztaottlaka és Nagykamarás községekben kirendeltségekkel. A Közös Önkormányzati Hivatal megnevezése: Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal
d) jegyző,
e) társulások:
ea) Dél-Békési Többcélú Kistérségi Társulás
eb) Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását célzó Önkormányzati Társulás,
ec) Alföldvíz Zrt. Önkormányzati Konzultációs Tanácsa
ed)3 Dombegyház és Térsége Önkormányzati Társulás
(4) Az önkormányzat múltjára utaló szimbólumok: címer, zászló, pecsét, melynek leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(5) Az önkormányzat hivatalos bélyegzői, használata:
a) A képviselő-testület hivatalos körbélyegzője „Nagykamarás Község Önkormányzata Nagykamarás” középen a magyar címerrel. A képviselő-testület hivatalos körbélyegzőjét a polgármester, alpolgármester használhatja azon esetekben, amikor a képviselő-testület nevében, vagy megbízásából járnak el.
b) Saját feladat és hatáskörben eljárva a polgármester és az alpolgármester a következő bélyegzőt használhatja: Körbélyegző: „Községi Polgármester Nagykamarás” középen a magyar címerrel.
(6) Az önkormányzat saját jelképeivel azonos kategóriaként ismeri el Magyarország állami és önkormányzati szervei által elfogadott és széles körben elterjedt jelképeket, így különösen a: gyászlobogót
(7) A babalobogó a település újszülöttjeit köszöntő jelkép. Kisfiú születése esetén kék színű, kislány esetén rózsaszínű babalobogó alkalmazandó.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. § (1)4 Az önkormányzat kötelező és önként vállalható feladat- és hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, és az ágazati jogszabályok rögzítik. Ellátásukról a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott módon a Képviselő-testület saját, vagy átruházott hatáskörben gondoskodik.
(2) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, saját vagyonával
a) gazdasági társaság/ok/ létesítésével, azokban való részvétellel,
b) ingatlan-hasznosítással,
c) közös önkormányzati hivatal és az intézmények által végzett – alapító okiratban meghatározott tevékenységgel,
d) a képviselő-testület által meghatározott egyéb módon végzi tevékenységét.
e) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladata:
a) az idősek nappali szociális ellátása,
b) a civil szféra támogatása.
(4) A Képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait kormányzati funkciók szerint az 5. melléklet tartalmazza.
(6) Amennyiben az önkormányzat helyi közügy önálló ellátását vállalja, előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság, vagy a Vagyongazdálkodási Bizottsága, vagy az e célra létrehozott külön bizottság folytatja le. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat ellátásával elérendő célt, és a megoldásnak a részletes feltételeit.
A képviselő-testület működése
4. § A képviselő-testület tagjainak száma: 1 fő polgármester, 6 fő képviselő.
1. Alakuló ülés
5. § Az alakuló ülés napirendje:
a) a Helyi választási bizottság beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e)5 a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele,
g)6 az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
h) az állandó bizottságok létrehozása.
2. A képviselő-testület ülései
6. § (1)7 A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.
(2)8 A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves munkatervet fogadhat el.
(3)9 A munkaterv a képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezet időpontját, és a tárgyalásra tervezett napirendek címét tartalmazza.
(3a)10 A képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatás időpontját a munkatervében határozhatja meg.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a település képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványozására,
b) az illetékes Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére,
c) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívása egyéb fontos okból szükséges, ennek eldöntésére a polgármester jogosult.
3. A képviselő-testületi ülések összehívása
7. § (1) A képviselő- testület üléseit a polgármester hívja össze. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(2)11 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését. Tartós akadályoztatásnak minősül e bekezdés alkalmazásában a 34. § (2) bekezdés rendelkezései.
(3) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
(5)12 A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint a honlapon, melyről a kirendeltségvezető gondoskodik.
8. § (1)13 A képviselő-testület rendes ülésének napja lehetőleg szerdai nap, kezdete 14 óra. A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatokról szóló jelentést a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást a minden második rendes ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni. A nyilvános ülést követően kell a zárt ülést megtartani, melynek állandó napirendje a szociális ügyekben való döntés.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit.
(4)14 A meghívót és az ülés írásos anyagát úgy kell kiadni, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt 3 nappal megkapják. Ettől a rendkívüli ülés esetén indokolt esetben lehet eltérni.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a)15 a Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét és a Nagykamarási Kirendeltség vezetőjét,
b) napirendi pontok előadóit, előterjesztőit,
(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) az illetékes országgyűlési képviselőt,
b) a civil szervezetek képviselőit,
c) önkormányzati intézmények vezetőit,
d) akit a polgármester indokoltnak tart.
9. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és amennyiben lehetséges a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testület összehívására:
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések képviselőkhöz történő eljuttatását.
(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely a tanácskozás jogát is magába foglalja.
4. Előterjesztés, sürgősségi indítvány
10. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely rendelet alkotására vagy határozathozatalra is irányulhat,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
(2)16 Az előterjesztés benyújtására jogosult személyek:
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) települési képviselő,
c) a képviselő-testület bizottságai
d) a jegyző,
e) az aljegyző
f) önkormányzati intézmény vezetője,
g) napirend előterjesztésére felkért szervezet vezetője,
h) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér. (projektmenedzser, ügyvéd, orvos stb.)
(3) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.
(4) Az előterjesztés a képviselő-testület elé írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.
(5) Az előterjesztés tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, melyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.
(6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 6. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
(7)17 Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel és a jogszabályban előírt, vagy a képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy a pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolt. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(8) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
5. A képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendjének fenntartása
11. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a jegyzőkönyv hitelesítőjének kijelölése,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyilvános, zárt) megítélése, az ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról és napirendjéről.
(2)18 A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel. Rendre utasítja azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
c)19
d) A hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.
e) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja és berekesztheti.
f) Amennyiben szükséges, úgy felszólítja a mobil telefon használót a készülék kikapcsolására.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(3a)20 A napirend lezárása előtt a polgármester hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek 1 alkalommal, 3 percben.
(4) A képviselő-testületi ülést a mobiltelefonok nem zavarhatják, ezért azt néma vagy rezgő állapotban szükséges tartani.
(5) A polgármesternek a rendfenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalásnak, vitának helye nincs.
6. A határozatképesség megállapítása
12. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) A határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni, kivétel, ha ezen időszak alatt soron következő ülés megtartására kerül sor.
7. Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
13. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlése. A napirendre javaslatot tehetnek még a bizottságok, a jegyző, a település civil szervezetei.
(2) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban konkrét naptári napban kell megjelöli az elnapolás határidejét.
8. Nyilvános és zárt ülés
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, zárt ülést a jogszabályban meghatározott esetekben tarthat.
(2) A képviselő-testület tagjai a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk, üzleti titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(3)21 A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve ne tekinthessék meg.
9. Napirendek tárgyalása- vitától a döntéshozatalig
15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz előbb a képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Egy napirendi ponton belül a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak maximum háromszor szólalhatnak fel.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő– ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerinti érintett bizottságnak átadhatja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő, melyet a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.
16. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként szavazásra teszi fel. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(3)22 Szavazategyenlőség esetén döntéshiány miatt a képviselő-testület tovább folytatja a vitát és megismétli a szavazást. A második eredménytelen szavazás után a polgármester szünetet rendel el, majd még egyszer szavazásra teszi fel a kérdést. Abban az esetben, ha a harmadik szavazás is eredménytelen, az előterjesztést a soron következő ülés elé kell terjeszteni.
(4)23 A javaslat elutasítása esetén a képviselő-testület a szavazás megismétléséről határozhat, melynek száma nem korlátozott.
17. § (1) A képviselő-testület a döntéseit főszabályként nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt a törvény előírja,
b) azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri,
c) a képviselők többsége kezdeményezi.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző névsor alapján egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” válasszal szavaznak. A szavazás végén a nyilatkozatot a képviselő aláírásával hitelesíti. Az így hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
18. § (1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére, és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság vagy az erre a célra megválasztott bizottság gondoskodik.
(3) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(4) Titkos szavazásnál a javaslat elutasítása esetén a képviselő-testület a szavazás megismétléséről határozhat, melynek száma nem korlátozott.
10. A kérdés, interpelláció szabályai
19. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.
(3) A képviselő a testületi ülésen- lehetőleg a napirendi pontok lezárása után interpellálhat.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet vonni, a képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt.
20. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat,
b) rendelet,
(2) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás – kérésről, valamint a kérésre adott válasz elfogadásáról.
(4) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, kivételt képez a beszámolók, tájékoztatók elfogadása.
(5) A képviselő-testület hatósági határozataira az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
21. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……/…….(…..hó….nap ) számú KT határozata
(3) A jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatal útján a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
(4) A határozatok jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervezetnek.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés tartalmi elemei:
a) határozatszám
b) a határozat rövid megfogalmazása
c) a határozat végrehajtásának rövid összefoglalója
(7) A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés elfogadása egy határozattal történik.
22. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4)24 Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az elfogadott rendelet kihirdetésének módja az önkormányzat épületének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(5)25 Az önkormányzati rendeleteket kétévente felül kell vizsgálni.
23. § (1) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Nagykamarás község Önkormányzat Képviselő-testületének ……/….. (….hó…..nap) önkormányzati rendelete …………….-ról/-ről
(2) A képviselő-testület szükség esetén felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
24. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) írásban benyújtott hozzászólásokat, egyéb írásos beadványokat.
(2)26 A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) egy eredeti és egy másolati példányt a mellékleteivel együtt a közös önkormányzati hivatal kezeli.
b) az eredeti példány szkennelt formában a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul felületére 15 napon belül feltöltésre kerül az illetékes kormányhivatal részére.
c) egy másolati példány a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségvezető irodájában megtekinthető és a település honlapján is közzétételre kerül a lakosság szélesebb körének tájékoztatása céljából, melyről a kirendeltségvezető gondoskodik
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. Ebből:
a)27 a példányokat a Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal Nagykamarási Kirendeltsége kezeli,
b) az eredeti példány szkennelt formában a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul felületére 15 napon belül feltöltésre kerül az illetékes kormányhivatal részére.
(4)28 A zárt ülés jegyzőkönyveibe, az érintetteken és a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn, az aljegyzőn és a kirendeltségvezetőn és a jegyző által kijelölt közös önkormányzati hivatali dolgozón kívül más nem tekinthet bele, kivétel, ha közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül az alábbiakat:
a) a távolmaradt képviselők névsorát,
b) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdését, a hozzászólások lényegét,
c) a határozathozatal módját,
d) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét,
e) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket),
f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,
g) az ülés bezárásának időpontját.
(6) A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (2) bekezdésében foglalt kötelező aláírókon túl a polgármester által felkért jegyzőkönyv hitelesítőjének aláírását is. Hitelesítő csak az ülésen végig jelenlévő képviselő lehet.
11. Hang, videofelvétel és képanyagok
25. § (1)29
(2)30 A képviselő-testület nyilvános ülésekről digitális kép, hanganyag és videofelvétel készülhet.
(3)31 A képviselő-testület zárt üléséről hanganyag készül, képanyag és videofelvétel nem készülhet.
26. §32 Az állampolgárok a képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet megtekinthetik a Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal Nagykamarási Kirendeltség kirendeltségvezetőjének irodájában, a videofelvétel webes felületen kerül közzétételre.
A települési képviselő
27. § (1) A települési képviselőt a jogszabályban meghatározottakon túl az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő joga: Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(3) A képviselő kötelezettségei:
a) Köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni az ülésről való távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének,
b) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot, a zárt ülésen tudomására jutott személyes adatot, egyéb információt megőrizni.
(4) Amennyiben a képviselő a döntéshozatali eljárásban elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját minimum 50%-kal csökkentheti, legalább 6 hónap időtartamra.
A képviselő-testület bizottságai
28. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület fontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.
(3) A képviselő-testület állandó bizottságai
a) az Ügyrendi Bizottság (tagjainak száma 3 fő) és
b) a Vagyongazdálkodási Bizottság (tagjainak száma 3 fő).
(3a)33 Az ügyrendi Bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3b)34 A Vagyongazdálkodási Bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3c)35 A Képviselő-testület elé kizárólag az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) gazdasági program,
b) éves költségvetési rendelet és módosító rendeletei,
c) éves zárszámadási rendelet,
d) hitelfelvétel,
e) helyi adórendelet.
(3d)36 A Képviselő-testület elé kizárólag az Vagyongazdálkodási Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása (bérbeadás, értékesítés),
b) az önkormányzati vagyon fejlesztése, felújítása,
c) a vagyonrendelet és módosító rendeletei.
(4) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, a feladat elvégzését követően a bizottság megszűnéséről a képviselő-testület határoz. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg az alakuló vagy az azt követő ülésen. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(6) A Bizottságok felsorolását az SZMSZ, a Bizottságok tagjainak névsorát, valamint elnökeik nevét a megválasztásukról készült jegyzőkönyvben foglalt határozat tartalmazza.
29. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2)37 A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén a korelnök. A polgármester és a jegyző, aljegyző, valamint a kirendeltségvezető is kezdeményezheti a bizottság összehívását. A bizottságot úgy kell összehívni, hogy a meghívót a tagok az ülés tervezett időpontja előtt három nappal megkapják.
(3) A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjeiről a képviselőket tájékoztatni kell. A bizottsági ülésre az önkormányzati intézmények vezetői is meghívásra kerülnek.
(4) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van.
(5) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(8)38 A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket.
Bejelentési kötelezettség elmulasztása39
29/A. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottságok döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályait kell alkalmazni.
(2) A képviselő vagy a bizottsági tag köteles bejelenteni, ha a döntéshozatallal érintett ügy, őt vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozóját érinti.
(3) Amennyiben a képviselő-testület vagy a bizottság tagja a (2) bekezdésben meghatározott személyes érintettségről szóló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő első ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásakor a képviselő-testület mérlegeli a döntés súlyát, amelynek során a képviselő elmulasztotta érintettségét bejelenteni, és ennek megfelelően dönt a tiszteletdíj csökkentéséről, valamint annak mértékéről és időtartamáról.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
12. A polgármester
30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester fogadóórája: hétfő és csütörtök 8 órától 9 óráig tart.
(3)40 A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog, esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(4)41 A polgármester feladatai a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a következők:
a) Biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) Segíti a képviselők munkáját,
c) Biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését, ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
d) Szervezi a községfejlesztését és a közszolgáltatásokat,
e) Meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,
f) Kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,
g) Elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
h) Ápolja az önkormányzat hazai és külföldi kapcsolatait,
i) Szervezi és koordinálja a községben a nemzeti és helyi ünnepek rendezését. A település ünnepei a nemzeti ünnepeken túlmenően,
ia) minden évben október első vasárnapján Búcsú,
ib) minden évben halottak napja előtt, október utolsó hetében ünnepi megemlékezés a település I. és II. világháborús halottairól, koszorúzás az emlékműnél.
31. § (1) A polgármester a jogszabályokban meghatározott hatáskörén túlmenően:
a) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
d) jóváhagyja az önkormányzati hivatal ügyrendjét.
(2) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat közalkalmazottai, munka törvénykönyves, közfoglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozói tekintetében.
(3) Amennyiben a polgármester hosszabb idejű, 8 napot meghaladó (egybefüggő) szabadságot kíván kivenni, úgy azt előzetesen, az ezt el nem érő szabadságok tekintetében pedig utólag kell bejelentést tennie a képviselő-testületnek. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg.
13. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül az alakuló, vagy az azt követő ülésen egy alpolgármestert választ társadalmi megbízatású státusszal.
(2) Az alpolgármester fogadóórája: minden hónap első hét keddje: 9 órától 12 óráig tart.
(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését tartós akadályoztatása esetén, valamint ellátja mindazt a feladatot, amivel a polgármester megbízza.
14. Polgármester, alpolgármester helyettesítése
33. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság stb.
15. A jegyző
34. § (1) A jegyző feladata: a jogszabályokban meghatározottakon felül az alábbiak:
a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
b) tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabály-változásokról,
c) ellátja a testület, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
d) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről,
e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f) gondoskodik az SZMSZ és mellékletei napra készen tartásáról.
(1a)42 A jegyző Nagykamarás községben csütörtöki napon 9 és 12 óra között tart fogadóórát.
(2) A polgármesterek által a jegyző javaslatára kinevezett aljegyző, a jegyző akadályoztatása esetén teljes jogkörben gyakorolja a jegyző hatásköreit. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
(3)43 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatása esetén, a jegyző helyettesítését a Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén anyakönyvvezetői, hagyatéki ügyintézői feladatokat ellátó köztisztviselő látja el.
(4)44 A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő. Ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, – amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.
16. A közös önkormányzati hivatal
35. § (1)45 A Nagykamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testületével Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre 2025. január 1. napjától.
(2)46 A hivatal megnevezése és székhelye: Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal 5746 Kunágota, Rákóczi utca 9. szám.
(3)47 Kirendeltségei:
a) Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal Almáskamarási Kirendeltsége 5747 Almáskamarás, Dózsa György utca 54. szám.
b) Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal Pusztaottlakai Kirendeltsége 5665 Pusztaottlaka, Dragán utca 12. szám.
c) Kunágotai Közös Önkormányzati Hivatal Nagykamarási Kirendeltsége 5751 Nagykamarás, Kossuth utca 2. szám.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező szerv.
(5)48 A Közös Önkormányzati Hivatal alakítását, működését, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a hivatalt létrehozó települések közigazgatási szerződésben szabályozzák.
(6)49
(7)50 A jegyző a közös önkormányzati hivatal előző évi munkájáról minden év április 30-ig a képviselő-testületnek beszámol.
A társulások
36. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a vármegyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.
(2) Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi / eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek / megoldására irányulnak.
(4) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, megvalósítása,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
d) Közszolgáltatások hatékonyabb, költségtakarékosabb ellátása.
(5) A koordináció főbb módszerei:
a)51 a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, kirendeltségvezető kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalása,
b) testületi ülések együttes tartása,
c) munkacsoport szervezése a meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
A lakossággal való kapcsolati formák
17. Lakossági fórumok
37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok közösségeinek a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény-nyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) falugyűlés.
(3) Állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak, a rendezvényekről a polgármester a következő ülésen ad tájékoztatást.
18. Közmeghallgatás
38. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatás tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(1a)52 A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni az önkormányzathoz.
(2)53 A közmeghallgatás, ennek időpontját legalább 15 nappal előbb az önkormányzat hirdetőtábláin, a település honlapján, valamint a település frekventált helyein közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester
a)54 a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát megelőző időpontra,
b)55 külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
(4a)56 A közmeghallgatáson a tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik az SZMSZ 11. §-ában foglaltak szerint.
(5)57 A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, aljegyző és a kirendeltségvezető vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a bizottságokat, ha szükséges az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.
(6)58 A kérdező, javaslattevő személy maximum 2 alkalommal, 3-3 percben szólalhat fel, melyre irányuló szándékát kézfelnyújtással jelezheti.
(7)59 A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Önkormányzati gazdálkodás
19. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, ellenőrzése
39. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása 2 fordulóban történik.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést az Ügyrendi, valamint a Vagyongazdálkodási Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
(3) A zárszámadási rendelettel együtt kerül beterjesztésre a helyi adókról szóló beszámoló.
(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszköz lekötéséről vagy befektetéséről a számlavezető pénzintézetnél – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön. Nem számlavezetőnél történő lekötés, befektetés esetén a képviselő-testület dönt.
(5) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról külön rendeletet alkot.
(6) A település vagyoni helyzetének alakulásáról, a fejlesztési, községpolitikai elképzelésekről a lakosságot falugyűlés vagy közmeghallgatás formájában évenként tájékoztatja a polgármester.
20. Ügyiratkezelés szabályai, az iratkezelés felügyelete
40. § (1) Nagykamarás Község Önkormányzata iktatási, és irattározási rendjét külön szabályzat tartalmazza.
(2)60 Az egységes és szabályszerű iratkezelési gyakorlat általános felügyeletét a jegyző, aljegyző, valamint a kirendeltségvezető felügyeli.
(3)61 A jegyző, aljegyző és a kirendeltségvezető közvetlenül felelős az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok jogszerű, szakszerű, és biztonságos megőrzésére, kezelésére alkalmas irattár kialakításáért és működéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért.
41. §62 A képviselő-testület intézményeinek pénzügyi belső ellenőrzését a Képviselő-testület által megbízott belső ellenőr, vagy ellenőrző szervezet látja el.
42. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre
b) 2. melléklet A Vagyongazdálkodási Bizottság feladat és hatásköre
c)63
d) 4. melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök
e) 5. melléklet: Nagykamarás Község Önkormányzat államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása és Nagykamarás Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása.
Záró rendelkezések
43. §64
44. § Ez a rendelet 2024. október 25-én 15 órakor lép hatályba.
1. melléklet a 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Valamennyi képviselő-testületet érintő ügyrendi kérdésben előkészítő, véleményező a végrehajtásban közreműködő és a végrehajtást ellenőrző tevékenység,
2. Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának, szükség szerinti módosításának előkészítése,
3. Titkos szavazások előkészítése, lebonyolítása,
4. A polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek kivizsgálása, véleményezése, javaslat kidolgozása,
5. A polgármester, alpolgármester, és a képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése,
2. melléklet a 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves, beszámoló tervezeteit,
2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat,
3. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
4. Valamennyi képviselő-testületet érintő pénzügyi, mezőgazdasági és vagyonnal kapcsolatos kérdésben előkészítő, véleményező
5. Az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő előterjesztések véleményezése, a költségvetési és beszámolási előterjesztések előkészítésének ellenőrzése, véleményezése, a végrehajtás ellenőrzése
6. Javaslattétel a polgármester jutalmazására,
7. Véleményezi a pénzügyi kihatással járó rendelet tervezeteket, a testülethez benyújtott pályázatokat,
8. Véleményezi a testület elé kerülő fontosabb beszámolókat, előterjesztéseket.
9. A képviselő-testület által elrendelt pénzügyi ellenőrzések megállapításait véleményezheti;
10. Figyelemmel kíséri a településfejlesztés, településgazdálkodás és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos felújítások helyzetét, javaslatot tehet a képviselő-testületnek a munkák elvégzésére;
11. Figyelemmel kíséri a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítását, javaslatot tehet a természeti és környezeti érték helyi védelemben részesítésére;
12. Véleményezi az önkormányzat gazdasági jellegű pályázatait
3. melléklet a 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági és bírósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogának gyakorlása. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
2. A közmű-szolgalom alapításához, közmű építéséhez szükséges hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez szükséges nyilatkozattétel.
3. Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga amennyiben az érintett követelés nem éri el a 100.000 forintot
4. 1.000.000 forint piaci érték alatti ingóság elfogadása
5. A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el.
6. Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról, ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű a polgármester, ha nem egyértelmű, akkor a szerzést követő első ülésén a képviselő-testület dönt.
7. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítása, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítása a főösszeget érintő módosítás kivételével.
8. A költségvetésben nem tervezett kötelezettségvállalások (szerződések, pénzforgalmi kiadások) tekintetében jogosult kötelezettséget vállalni alkalmanként 500.000 Ft értékhatárig.
9. A települési támogatás helyi szabályairól szóló rendeletben foglalt átruházott hatáskörök
10. A településképi eljárások lefolytatása
5. melléklet a 7/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelethez
|
841105 |
Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
|
|
|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető – fenntartás és működtetés |
|
013350 |
Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási feladatok |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatás |
|
042360 |
Halászat, haltenyésztés |
|
045120 |
Út, autópálya építés |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetés, fenntartása |
|
047120 |
Piac üzemeltetése |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, kezelés, ellátás |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület – kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
074032 |
Ifjúság – egészségügyi gondozás |
|
081045 |
Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatás |
|
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
Az 1. § a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés c) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés e) pont ed) alpontját a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § e) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § g) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3a) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdés a) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (7) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés c) pontját a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3a) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (3) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 16. § (3) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A 16. § (4) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A 22. § (4) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdés a) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 26. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3a) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.
A 28. § (3b) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.
A 28. § (3c) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 28. § (3d) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 29. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (8) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A VI/A. Fejezetet (29/A. §-t) a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 30. § (3) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1a) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdése iktatta be.
A 34. § (3) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (4) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 35. § (1) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (5) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (6) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 26. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (7) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (5) bekezdés a) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1a) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdése iktatta be.
A 38. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés a) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 25. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés b) pontja a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 25. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (4a) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 22. § (3) bekezdése iktatta be.
A 38. § (5) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (6) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 22. § (5) bekezdése iktatta be.
A 38. § (7) bekezdését a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 22. § (5) bekezdése iktatta be.
A 40. § (2) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdése a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § c) pontját a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 26. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.