Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 19Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Külsővat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Külsővat Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 9532 Külsővat, Kossuth u. 70.
(3) Az önkormányzat hivatala: Nemesszalóki Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 9533 Nemesszalók, Rákóczi u. 15.)
2. § (1) A képviselő-testület létszáma: 5 fő
(2) A helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) névjegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
2. Az önkormányzat feladata
3. § (1) Az önkormányzat biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben számára meghatározott kötelező feladatok ellátását. Az önkormányzat önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióik szerinti besorolását a a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban tart ülést. Évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület határozatképességére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(3) ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, az ülést a polgármester 8 napon belül újra összehívja.
(4) Az önkormányzati képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből való kizárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra 25 %-al csökkenti.
6. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterve alapján tartja. Munkatervét a képviselő-testület fél- vagy egyéves időtartamra állapítja meg.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, tervezett napirendjeit,
b) a napirendi pontok előterjesztőit, az egyes napirendekhez meghívottakat.
(3) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a jegyzőtől.
7. § (1) A képviselő-testület összehívására és vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. A polgármestert akadályoztatása esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság Elnöke látja el.
8. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket az ülés napját megelőző legalább 5 nappal előbb ki kell kézbesíteni.
(2) A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit,
d) az indokot, amennyiben a képviselő-testület ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.
(4) A polgármester a képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot legalább 5 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint a település honlapján. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) azt, aki a napirendi pont tárgyalásában érintett,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(6) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket az önkormányzati képviselők részére elektronikus úton.
(7) Az (5) bekezdés e) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez a meghívásuk szól.
(8) A képviselő-testület ülésen tanácskozási joggal vesz részt:
a) akinek jogszabály tanácskozási jogot biztosít,
b) akinek az elfogadott napirend keretében az ülés elnöke szót ad,
c) a képviselő-testület nyilvános ülésén az (5) bekezdés a) pontja, b) pontja, valamint a d) pontja szerint meghívottak.
9. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi – az ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával korábban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztésekkel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.
(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület rövid úton (telefon, sms, e-mail, messenger üzenet) is összehívható a sürgősség okának közlésével.
10. § (1) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, a hivatal dolgozója, az intézményvezető jogosult.
(2) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője, az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:
a) rendelet-tervezet,
b) döntéstervezet határozati javaslattal,
c) beszámoló határozati javaslattal,
d) tájékoztató.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját,
c) határozati javaslatot,
d) szükség szerint határidő és a végrehajtásért felelős megjelölését.
(5) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője és a (2) bekezdésben meghatározott személyek jogosultak.
11. § (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a jegyző és az előterjesztő.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12.00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.
(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16.00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt az önkormányzati képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.
(4) Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(5) Kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.
12. § (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be az önkormányzati képviselő és a bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 10 nappal az ülés előtt.
(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért, a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére felkéri a jegyzőt.
(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés – képviselő-testület által meghatározott időpontra történő –előkészítéséről.
(4) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.
(5) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:
a) a polgármester,
b) az önkormányzati képviselők,
c) a bizottság,
d) a jegyző.
(6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület határoz.
13. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) a munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről és a napirend előtti felszólalási szándékról,
d) ismerteti az általa támogatott és nem támogatott indítványt,
e) előterjeszti a napirendi javaslatot,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,
g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:
a) a szó megadására, megtagadására,
b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,
c) a szó megvonására,
d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
e) annak a személynek a rendreutasítására, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
f) vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,
g) az ülés félbeszakítására,
h) tárgyalási szünet elrendelésére,
i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,
j) a vita lezárásának kezdeményezésére,
k) napirendi pontok felcserélésére.
14. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.
(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a tárgyalt napirendekhez hozzászólhat, véleményt nyilváníthat 2 percben. Hozzászólásra kézfeltartással jelentkezik. A továbbiakban a polgármester dönti el, hogy egy személy részére hány alkalommal ad szót, illetve mikor zárja le az állampolgári hozzászólásokat.
15. § A polgármester vagy az önkormányzati képviselő javasolhatja a képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.
16. § A tanácskozás rendje:
a) a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,
b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet,
c) a napirendi javaslatot a képviselő-testület számozás nélküli határozattal fogadja el.
17. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.
(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét - a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.
(4) A napirendi pont vitája során az önkormányzati képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, az önkormányzati képviselő a képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.
18. § Az érdemi vita során:
a) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,
b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,
c) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány törvényességével kapcsolatban észrevétele van,
d) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön-külön, majd a képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra,
e) Az önkormányzati képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól,
f) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
19. § (1) Az önkormányzati képviselők a képviselő-testületi ülésen – az önkormányzat feladat -és hatáskörében – a polgármesterhez, alpolgármesterhez a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő, amelyre az önkormányzati képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(2) Az interpelláló, és a kérdező a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
(3) Ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el, a kérdésben a képviselő-testület határoz.
(4) A kérdést és az interpellációt írásban, a polgármesternél lehet előterjeszteni a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 4 nappal.
20. § (1) A határozat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá az önkormányzat nevének megjelölésével hozza a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel szám nélküli határozattal dönt:
a) napirend elfogadásáról,
b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról,
c) kérdés, interpelláció elfogadásáról,
d) indítványokról (módosító, kiegészítő),
e) polgármesteri tájékoztatóról.
(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A képviselő-testület minősített szavazattal dönt:
a) kitüntetések, elismerő címek adományozásáról,
b) közterület elnevezéséről,
c) településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyásáról.
21. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem rendelhető el.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel az önkormányzati képviselők névsorát. Az önkormányzati képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a név mellett feltünteti, majd a névsort átadja a polgármesternek, aki megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti azt.
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazást a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját és tárgyát.
(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) kezdetét és végét,
c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét.
23. § (1) A rendelet-tervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A rendeletet a megalkotásától számított 5 munkanapon belül az önkormányzati hivatal (9532 Külsővat, Kossuth utca 70.) hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(3) A jegyző az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.
(4) A képviselő-testület normatív határozatait az (1) – (2) bekezdésben foglaltak szerint kell közzétenni.
(5) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), továbbá a rendelet megjelölését és címét kell feltüntetni. Az önkormányzati rendelet jelzése: Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20..(..hó…nap) önkormányzati rendelete.
24. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de az önkormányzati képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint hozzászólását, véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény meghatározottakon kívül:
a) a képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,
b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,
c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,
d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a képviselő-testületi ülés meghívót,
b) a tárgyalt előterjesztéseket, indítványokat, interpellációkat kérdéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyvének 1 példányát,
e) a megalkotott rendeleteket, az elfogadott határozatok mellékleteit,
f) az önkormányzati képviselő kérésére az írásban benyújtott felszólalását,
g) név szerinti szavazás névsorát.
25. § (1) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt a polgármesternél köteles bejelenteni.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(3) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, valamint az Ügyrendi Bizottság folytatja le az önkormányzati képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.
26. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottságot 3 fővel.
(2) A bizottság belső működési szabályait ügyrendben határozza meg.
(3) A bizottsági tagok névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
27. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására a képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kell megküldeni.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az önkormányzati képviselőket és a jegyzőt.
(4) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.
(5) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság nevének megjelölésével hozza.
(6) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok az irányadók. Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) kivizsgálja az önkormányzati képviselő, polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést,
b) ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának kezelését, szükség esetén vizsgálatát, az összeférhetetlenségi ügyeket, ügyrendi kérdések megvitatását,
c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok őrzéséről,
d) közreműködik a titkos szavazások lebonyolításánál.
28. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.
(2) Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan az Ügyrendi Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására az önkormányzati képviselő, polgármester köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(5) Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
29. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
4. A közös önkormányzati hivatal
30. § (1) Külsővat, Nemesszalók, Marcalgergelyi, Mihályháza és Vinár Községek Önkormányzatai a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. január 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.
(2) A hivatal tevékenysége a képviselő-testület, annak bizottságai munkája eredményességének elősegítésére irányul, ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatokat, valamint szervező, végrehajtó, szolgáltató tevékenységet folytat.
(3) A hivatal feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
5. A polgármester, alpolgármester
31. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje: csütörtök 14.00-16.00 óráig
32. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak hatásköreinek ellátására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos irányítási jogkörére vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
33. § (1) A polgármester a lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át, részére juttatja el.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.
34. § (1) Az alpolgármester választására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(3) A polgármestert távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
(4) Az alpolgármester egyéb esetben a polgármester irányításával látja el feladatait.
6. A jegyző
35. § (1) A jegyző a közös önkormányzati hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért.
(2) A jegyző kinevezésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(3) A jegyzőt távollétében a Nemesszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt személy helyettesíti. A jegyzői tisztség 30 napot meghaladó betöltetlensége, illetve a jegyző 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a képesítési előírásoknak megfelelő jegyző kinevezéséről kell gondoskodni.
(4) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) köteles jelezni a képviselő-testületnek és szerveinek, valamint a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő,
d) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről.
7. Az önkormányzat társulásai
36. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével társulásokban vehet részt.
(2) Külsővat Község Önkormányzata – hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátására -
a) a FIX-PONT Önkormányzati Feladatellátó Társulás, valamint
b) az Észak-Balatoni Térségi Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás tagja.
8. A lakossággal való kapcsolati formák
37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra
b) a közvetlen tájékoztatásra
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái: a közmeghallgatás.
(3) A közmeghallgatásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 8 nappal korábban kell helyben szokásos módon a lakosság tudomására hozni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
(6) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.
9. Záró rendelkezés
38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
39. §1
1. melléklet a 7/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai
1.1. Aczél Péter
1.2. Fekete Szabolcs
1.3. Lengyel László
1.4. Libis János
1.5. Tóth Beáta
2. Az Ügyrendi Bizottság tagjai
2.1. Tóth Beáta elnök
2.2. Fekete Szabolcs
2.3. Libis János
2. melléklet a 7/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
Sorszám |
Kormányzati funkció száma |
Kormányzati funkció megnevezése |
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
3. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
4. |
016040 |
Nemzetpolitikai tevékenység igazgatása és támogatása |
5. |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
6. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
7, |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
8, |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
9. |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
10. |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
11. |
063020 |
Víztermelés-kezelés-ellátás |
12 |
064010 |
Közvilágítás |
13. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
14. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
15. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
16. |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
17. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
18. |
074032 |
Ifjúság egészségügyi gondozás |
19. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
20. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
21. |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
22, |
082092 |
Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
23. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
24. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
25. |
104042 |
Család-és gyermekjóléti szolgáltatások |
26. |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
27. |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
28. |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
3. melléklet a 7/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át
a) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésben meghatározott támogatás, valamint a köztemetés megállapítását,
b) az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 2/2015.(II.23.) önkormányzati rendelet 10. §-a és 11. §-a szerinti települési támogatás, valamint 18. §-a szerinti szociális étkeztetés megállapítását.
2. A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlása köréből az ingó és ingatlan vagyon tulajdonjog-változással nem járó egyéb módon történő hasznosításáról való döntést a polgármesterre ruházza át..
3. A képviselő-testület a közterületek használatáról és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályozásáról szóló 2/2017.(II.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.
4. A képviselő-testület átruházza a magyar építészetről szóló törvényben foglalt önkormányzati képviselő-testületi hatósági hatásköröket a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
5. A képviselő-testület a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közútkezelői feladatokat a jegyzőre ruházza át.
A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.