Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről
Hatályos: 2024. 07. 02Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről
Dunapataj Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXV. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az 54/2014.(XII.5.) BM rendelet - Országos Tűzvédelmi Szabályzat - rendelkezéseivel összhangban a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljárva Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) véleményének kikérésével az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésről a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet területi hatálya Dunapataj nagyközség közigazgatási területén lévő ingatlanokon folytatott avar és kerti hulladék égetésére terjed ki.
(2) A szabadtéri tűzgyújtást az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 225-228. §-ában foglalt általános feltételek szerint lehet folytatni.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a kerti szalonnasütésre, grillezésre, bográcsozásra vagy az egyéb módon történő szabadtéri főzés szabályaira, kivéve, ha azokra is országos, megyei vagy helyi tűzgyújtási tilalom vonatkozik.
2. Fogalom meghatározás
2. § (1) E rendelet szempontjából kerti hulladék: a közigazgatási területen lévő ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan keletkező növényi zöldhulladék. Ezek például: fás szárú növények lehullott lombjai, fanyesedék, kerti és dísznövények elszáradt szárai, ágai száraz állapotban, lenyírt fű, gyom, termelt haszonnövények nem tarlón álló maradványai, szőlővessző (a továbbiakban avar vagy kerti hulladék).
(2) Nem minősül kerti hulladéknak a kivágott fa törzse, nyers ága vagy lombja, valamint a mezőgazdasági művelésből keletkező nyers maradványok.
(3) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (pl.: nem komposztálható háztartási hulladékot műanyagot, gumit, autógumit, vegyszert, festéket, permetszert vagy ezek maradékait és csomagoló anyagait).
(4) Az egyidejűleg elégethető hulladék mennyisége legfeljebb 1 m3 lehet.
3. A kerti hulladék kezelése
3. § (1) Az ingatlanon keletkező avar vagy kerti hulladék kezelése az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, bérlőjének, használójának (továbbiakban együtt: tulajdonos) feladata.
(2) Az ingatlanon keletkező avar vagy kerti hulladék kezelését elsődlegesen komposztálással kell megoldani. A nem komposztálható hulladék mennyiséget vagy a komposztálásra nem alkalmas, de a hulladékszállításba bevont a lakó és üdülő belterületek, egykori üdülőterületi zártkertek ingatlanain keletkező kerti hulladékot a hulladékszállítást végző szolgáltató is begyűjti rendszeresített begyűjtés keretében, ha a kerti hulladékot a szolgáltató által közzétett feltételeknek megfelelően, méretre vágva, kötegelve vagy a szolgáltató által rendszeresített feliratos lebomló zsákban a szállítás napján adja át a tulajdonos a szolgáltatónak. Az e bekezdés szerinti hulladékot a szolgáltató kalocsai hulladékgyűjtő udvarába is beszállíthatja a tulajdonos.
(3) Amennyiben (2) bekezdés szerint a hulladék kevés mennyiségű vagy nagyobb mennyisége miatt az ott meghatározott módokon már nem kezelhető, vagy a kezelési módok mindegyikét már igénybe vette a tulajdonos és a hulladék mennyisége nem haladja meg a 2.§ (4) bekezdésében foglalt mértéket, akkor elégethető.
4. Az égetést megelőző teendők
4. § (1) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen el kell szikkasztani vagy szárítani.
(2) Az egyidejűleg elégethető hulladék mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén valamennyi szomszédos ingatlan tulajdonosát előzetesen tájékoztatni kell legalább az előző napon az égetés várható időpontjáról, amennyiben az égetés időpontja várhatóan meghaladja az egy órát.
(3) A tulajdonosnak az égetést megelőző napon a (2) bekezdés szerinti égetési tájékoztatás mellett az égetési szándékát be kell jelentenie a területileg illetékes tűzoltósági feladatokat ellátó katasztrófavédelmi szerv által közzétett bejelentőlapon bacs.titkarsag@katved.gov.hu e-mailcímen a tervezett égetés pontos helyszínét, az utca és házszámát, helyrajzi számát, az égetés tervezett időtartamát és az égetést végző személy nevét és telefonos elérhetőségét, aláírását. Amennyiben helyrajzi szám vagy pontos cím nem áll rendelkezésre, úgy a GPS vagy EOV koordinátákat kell megadni. A bejelentést az önkormányzat hivatalához is meg kell küldeni.
(4) A tulajdonos az égetés megkezdése előtt köteles a tűzoltáshoz szükséges eszközöket a helyszínen biztosítani.
5. Az égetés szabályai
5. § (1) Az égetést megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, az építményektől vagy gyúlékony anyagoktól a lehető legtávolabbi és egyenlő tűztávolságban lehet végezni, nagykorú cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett.
(2) Tilos az avar és kerti hulladék égetése az előzetes bejelentés ellenére is párás, ködös, esős, havas vagy szeles időjárás esetén.
(3) Tilos égetni továbbá
a) a kerti hulladékkal együtt a 2. § (2) bekezdésében felsoroltakat, valamint a 2. § (3) bekezdése szerinti kommunális, veszélyes és ipari eredetű hulladékot
b) lábon álló növényzetet
c) közmű-vezetékek (elektromos, távközlési kábelek) alatt és azok tűztávolságában
d) ünnepnapokon egész nap, továbbá szombat 12:00 óra és hétfő 6:00 óra között, továbbá a Pataji Ősz időpontjában pénteken 12:00 órától hétfő 06:00 óráig,
e) országos, megyei vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén
f) abban az esetben is, ha gyúlékony anyagtól vagy építménytől az égetésért felelős személy kellő gondossága mellett sem biztosított kellő tűztávolság,
g) az OTSZ-ben leírt módtól eltérően.
(4) Amennyiben a tűz meggyújtását követően következik be a (2) bekezdés szerinti időjárási állapot, úgy az égetést azonnal abba kell hagyni és az (5) bekezdés szerint kell eljárni.
(5) Az égetés végén a felügyeletet ellátó személynek meg kell győződnie arról, hogy a tűz elhamvadt és gondoskodni kell az égetés helyének beáztatásáról és homok vagy földréteggel történő lefedéséről.
6. Az égetésre vonatkozó előírások megszegése esetén alkalmazandó szankciók
6. § (1) Az e rendelet előírásainak be nem tartása esetén
a) a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011.(XII.7.) Korm.rendelet alapján.
b) a környezetvédelmi hatóság levegő-tisztaságvédelmi bírságot szabhat ki a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és annak 9. sz. melléklete alapján
c) a jegyző birtokvédelmi eljárást folytathat le a 17/2015.(II.16.) Kormányrendelet alapján
d) a jegyző közigazgatási bírságot szabhat ki, amennyiben cselekményt illetően az a) és b) pontban felsorolt hatóságok hatáskörük hiányáról vagy a szankció mellőzéséről döntenek, vagy ha a c) pont szerinti eljárást a birtoksérelmet elszenvedő fél nem kezdeményezi és külön önkormányzati rendelet ezen rendelet szabályainak megszegését a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértéseként értékeli és azt szankcionálni rendeli.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt eljárásnál a bizonyítás a bejelentőt terheli.
7. Záró rendelkezések
7. §1
8. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 7. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.