1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cirák Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9364 Cirák Fő utca 6.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Cirák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Illetékességi területe: Cirák község közigazgatási területe.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a község címere, zászlója.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat és szervei, az önkormányzati és az államigazgatási feladatok hatáskörükben eljárva hozott döntésein, iratain a Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 3. melléklete (1. függeléke) tartalmazza.

5. § (1) A bizottságok feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület tagjai közül - egy elnökből és két tagból álló - Ügyrendi Bizottságot hoz létre. 4. melléklet tartalmazza. (2. függelék)

(3) A bizottság feladatai:

(4) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(5) A bizottságok működésére, a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert említ, ott a bizottság elnökét, ahol képviselőt említ, ott a bizottság tagját kell érteni.

6. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízásban látja el. A polgármester általános helyettese a társadalmi megbízású alpolgármester.

(2) A polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületi ülésen, ha 5 napot meghaladó tartós távolléte várható, amennyiben ennek időpontja előre ismert.

(3) A polgármester fogadóóráját az Önkormányzati Hivatalban tartja, vagy az ettől eltérő helyet a polgármester maga határozza meg. Fogadó órája hetente egy alkalommal, szerdai napon 13-15 óra között van.

(4) Cirák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a polgármesterre átruházott hatásköröket a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. § A képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, feladatait a polgármester irányításával látja el.

8. § (1) A képviselő-testület tagját megválasztásának időpontjától megbízatása megszüntetéséig tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait megillető tiszteletdíjat külön rendelet szabályozza. A tiszteletdíjak fedezetéről az önkormányzat költségvetésében kell gondoskodni.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. (továbbiakban: Mötv.) törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb hat havi időtartamra megvonhatja.

9. § (1) A közös önkormányzati hivatala elnevezése: Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) Székhelye: 9371 Vitnyéd, Fő utca 7.

(3) Kirendeltsége: Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal Ciráki Kirendeltsége

(4) Címe: 9364 Cirák, Fő utca 6.

(5) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(6) A Hivatal ügyrendjét az 5. melléklet (3. függelék) tartalmazza.

10. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

11. § (1) A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel alapít jogi személyiséggel rendelkező társulásokat.

(3) A képviselő-testület döntése alapján létrejött társulásokat az 1. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A képviselő-testületi döntések alapjául az előterjesztések szolgálnak. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (3) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést a jegyzőhöz kell eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen fel lehet venni a napirendek közé. A határozati javaslat ebben az esetben, szóban is előterjeszthető.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze az önkormányzat székhelyére és vezeti. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni írásban, vagy elektronikus formában (e-mailen, vagy más elektronikus adathordozón).

(4) A képviselő-testület üléseinek a meghívóját ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtáblájára.

(5) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell

(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat a polgármester, akinek jelenlétét indokoltnak tartja.

(8) A képviselő-testület rendkívüli ülése szükség szerint hívható össze. A rendkívüli ülés összehívásánál a (3) bekezdésben meghatározott követelmények mellőzhetők. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés telefonon útján is összehívható.

(9) A rendkívüli ülést a polgármester bármikor összehívhatja.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

15. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés végéig figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

(3) A polgármester az ülés során - két napirendi pont tárgyalása között-, vagy a szavazás megkezdése előtt - szükség szerint- szünetet rendelhet el.

16. § A képviselő-testület ülése az alábbi tárgyalási sorrend figyelembevételével folyik:

17. § Az ülés akkor határozatképes és a képviselő-testület akkor tart ülést, ha azon tagjainak több, mint a fele (3 fő) jelen van.

18. § A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a napirend előtt írásban vagy szóban tájékoztatást ad, továbbá ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket. Ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

19. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselők javasolhatják a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását.

(2) A napirendi javaslat módosítására bármelyik képviselő vagy a jegyző javaslatot tehet, amelyet indokolni kell.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

(4) Napirendre történő felvételre akkor kerülhet sor, ha a meghívó kiküldését követően a napirendre való felvételt írásban benyújtott előterjesztéssel bármelyik képviselő vagy a jegyző kezdeményezte és az előterjesztést legkésőbb az ülés elején kiosztották.

(5) Szóbeli előterjesztés alapján kivételes esetben kerülhet sor napirendként való felvételre. Önkormányzati rendelet szóbeli előterjesztés alapján nem tárgyalható.

20. § (1) A képviselő-testület az általa megállapított és elfogadott sorrendben tárgyalja meg a napirendet.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(3) Az előterjesztő írásbeli előterjesztéséhez kiegészítést fűzhet, melyek abban nem szerepelnek, de a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

21. § (1) A vitát a polgármester vezeti, aki megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét. A napirendhez kapcsolódóan szót adhat az ülésen részvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szerv, szervezet képviselőjének, választópolgárnak.

(2) A képviselő-testület tagjai a vita elhúzódása esetén kezdeményezhetik a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt és egyúttal meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

22. § Ügyrendi jellegű hozzászólásra jogosultak a képviselők és a jegyző. Ügyrendi jellegű a hozzászólás akkor, ha az nem a tárgyalt napirend tartalmával, hanem az SZMSZ-ben rögzített eljárási - működési szabályok alkalmazásával kapcsolatos. Az ügyrendi jellegű kérdésekben a testület vita nélkül dönt.

23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy hogy először a módosító, kiegészítő határozati javaslatokról az elhangzás sorrendjében dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) Amennyiben egymással ellentétes határozati javaslatok vannak, s az előbb szavazásra bocsátott javaslat megkapta az elfogadásához szükséges többséget, úgy a meghozott határozattal ellentétes további javaslatok nem bocsáthatók szavazásra.

(3) A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges

(4) A minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik, így jelzik igen vagy nem vagy tartózkodó szavazatukat.

(2) Ha a nyílt szavazás érvényessége felől kétség merül fel, a képviselő-testület ügyrendi döntése alapján azt meg kell ismételni.

(3) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára minősített szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. A név szerinti szavazásnál a jegyző olvassa a szavazásra jogosult képviselő nevét, aki ezt követően „igen”-nel, „nem”-mel, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a szavazat feltüntetésével.

(4) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásakor, titkos szavazással dönthet – legalább 3 képviselő kezdeményezésére – mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(5) A titkos szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával. A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozatok kezelésével foglalkozó bizottság tagjai bonyolítják le. Ha bizottság tagjai közül hiányoznak, akkor a testület a jelenlévő képviselők közül választással 3 főre kiegészíti a bizottságot. Ha az elnök nincs jelen, akkor a képviselő-testület a 3 fő közül esetenként jelöli ki az elnöki teendőket ellátó képviselőt.

(6) Választás és kinevezés esetén, a szavazólapon a jelölteket ABC sorrendben kell feltüntetni. Érvényesen szavazni csak egy jelöltre, a neve melletti négyzetben két egymást metsző vonallal tett jelzéssel lehet.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A szavazólapokat a jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell megőrizni.

25. § A polgármester - szavazólapon lebonyolított titkos szavazás esetén a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság elnöke, vagy az általa megbízott személy - a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, elsőként a támogató, aztán az ellenző, végül a tartózkodó szavazatok szerint, majd ismerteti a döntést.

26. § Az Egyebek között a polgármester a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről beszámol, illetve a képviselők intézkedést igénylő, vagy fontos közérdekű információt tartalmazó, valamint a következő testületi ülésekre vonatkozó tervezett napirendekre felvetéseket, javaslatokat tehetnek.

27. § Bármely települési képviselő a képviselő-testület ülésein a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottsági elnököktől az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel. A kérdésre adott válaszról a képviselő-testület nem hoz döntést.

28. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló képviselő és az interpellált nevét, az interpelláció tárgyát és a feltett kérdéseket.

(3) Az interpellációt lehetőleg az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell a polgármesterhez benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(4) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül vagy a testületi ülésen nyújtják be, valamint az ülésen szóban hangzik el úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(6) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

29. § (1) A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel, és évente be kell köttetni. A jegyzőkönyvet elektronikus formában meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal részére a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (tfik.njt.hu) felületen keresztül.

(2) A képviselő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A kérést a képviselő-testületi ülés előtt kell megtenni.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, tárgymutatót, a jelenléti ívet és az elfogadott rendeleteket.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, egy fő jegyzőkönyvhitelesítő és a jegyző írják alá.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

30. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó, vagy elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődve –folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a meghozatal hónapjának és napjának megjelölésével. az alábbiak szerint: Cirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hónap, nap) önkormányzati határozata.

(3) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 2 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

31. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) Az önkormányzati rendelet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és következő minta szerint: Cirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hónap, nap) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. Ennek megtörténtét az eredeti példányra rávezeti.

32. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amely olyan testületi ülés, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A képviselő-testület szükség szerint - külön határozata alapján - rendkívüli közmeghallgatást is tarthat.

(2) A közmeghallgatás meghívóját a közmeghallgatás előtt 5 nappal a hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(3) A közérdekű ügyben hozzászólótól a szót megvonni nem lehet, de a polgármester köteles figyelmeztetni, ha előadása során eltér a tárgytól illetve ha hozzászólása az 5 perces időtartamot meghaladja.

(4) A közmeghallgatás eljárási rendjére a képviselő-testületre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkozik a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyekben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

34. § (1) A gazdasági programot a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

35. § (1) Az önkormányzat:

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős

(3) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.

(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak.

(5) Az intézmények vezetői egy-személyben felelősek az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a vonatkozó jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltak betartásáért.

36. § (1) Az önkormányzat vagyonának körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) A helyi adók megállapításának szabályait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) A belső ellenőrzési feladatok elvégzését megbízási szerződés alapján külső szolgáltatóval látja e

37. § A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (Áht.), a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A címrendet az éves költségvetési rendelet határozza meg

38. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a közös önkormányzati hivatal által megbízott belső ellenőr látja el.

39. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Cirák Község Önkormányzatának 5/2023. (VI.5.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

40. § Ez a rendelet 2024. november 6-án lép hatályba.