1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászdózsa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1.

(3)² Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése: Jászdózsa község polgármestere, a képviselő-testület állandó bizottságai, a Jászdózsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), Jászdózsa község jegyzője.

(3a)³ A képviselő-testület szervei a társulások. Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait és feladatait a társulási megállapodásban határozza meg. Az önkormányzat részvételével működő társulás: REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás, Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás. A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat feladatait az alábbi telephelyeken végzi: Egészségház 5122 Jászdózsa, Hajnal utca 2., Petőfi Sándor Közösségi színtér 5122 Jászdózsa, Széchenyi út 1., Községi Könyvtár 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 11., Tájház 5122 Jászdózsa, Bozóky János utca 10., Tábori Emlékház 5122 Jászdózsa, Munkácsy utca 12. Bollók Emlékház 5122 Jászdózsa, Ady Endre utca 18., Dósai Kőhíd Szálló 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 8.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: JÁSZDÓZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni: a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(3) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszdozsa.hu.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Dósai Hírek

3. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, a képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.

4. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

5. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe; megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását; ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(2)⁴ Az önkormányzat szakágazati besorolását, kormányzati funkcióinak számát és megnevezését, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti tevékenységeit a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatok esetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

6. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. §-ban meghatározottak.

7. § (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

(2) Az egyes átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester feladatait a Mötv. 67. §-a és 68. §-a határozza meg.

(4)⁵ A polgármester e tisztségéről a Képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a Pénzügyi Bizottság elnökének juttatja el.

(5) A polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. A Képviselő-testület tagjainak (beleértve a polgármestert is) és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében.

(7) A polgármester pecsétje: Jászdózsa Község Polgármestere feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

9. § (1)⁶ A Képviselő-testület saját tagjai közül az Mötv-ben meghatározott módon, a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

10. § (1) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot, Sport és Ifjúsági Bizottságot, valamint Fejlesztési és Kulturális Bizottságot választ. A bizottságok feladatkörét a 2. melléklet, ügyrendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(2)⁷ Az állandó bizottság létszáma: 5 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A képviselő-testület a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(3) A Pénzügyi Bizottság feladata a polgármester a képviselők és a külsős bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, vizsgálata, ellenőrzése és az összeférhetetlenségi ügyek.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Jászdózsai Polgármesteri Hivatal látja el.

(5)⁸ Azon előterjesztések véleményezésére, amelyek több bizottság feladatkörébe is tartoznak, az illetékes bizottságok együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülések összehívásának, tanácskozásának ügyvitelének rendjét a Rendelet 7. melléklete tartalmazza.

11. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – bármely önkormányzati képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell az ideiglenes bizottság feladatát; az ideiglenes bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket; az ideiglenes bizottság megállapításait; a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

12. § (1) A polgármester a Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt határozatlan időtartamra. A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő, vagy helyettesítő jegyző látja el.

(2) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (1)- (4) bekezdése határozza meg.

(3) Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(4) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a Képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A Képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző ezen feladatainak ellátásában, a polgármesteri hivatal közreműködik.

13. § A Képviselő-testület és az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Jászdózsai Polgármesteri Hivatal látja el.

14. § (1) Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

15. § (1) A képviselő a személyes érintettséget az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén közeli hozzátartozójára is kiterjedően köteles bejelenteni, kivéve ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

(3) A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 37 § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenségi ok megszüntetésére köteles, és a jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát a Pénzügyi Bizottságnak köteles átadni.

16. § (1) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A Pénzügyi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(3) A Pénzügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A Képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztést újra tárgyalja-e.

(4) A Pénzügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményétől függően, amennyiben az az érintett képviselőre nézve elmarasztaló eredményt hoz, úgy a polgármester figyelmezteti a képviselőt a kötelezettségének megszegésére, és felhívja a figyelmét a későbbiekben a hasonló cselekedet elkerülésére.

17. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

18. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

19. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

20. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, és az ülés vezetéséről is gondoskodik.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. 43. §(3) bekezdése alapján ellátja feladatait.

21. § (1)⁹ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti le. A képviselő- testület ülését a polgármester akadályoztatása, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti le. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke írásbeli meghívóval hívja össze és vezeti le.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti 5. napon kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában történik, amennyiben annak a lehetősége fennáll.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester határozza meg, az ok felmerülésétől számított 15 napon belül. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó anyagot – amennyiben volt indítvány azzal együtt - a polgármester az ülés előtt legalább huszonnégy órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(5) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede (2 fő) ezt írásban kéri, a Képviselő-testület bizottsága, a Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

(6) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(7) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy a két ülés közötti beszámoló, az interpellációk, felvilágosítás kérések napirendi pont és a napirenden kívüli felszólalások nem szerepelnek a napirendi javaslatban.

(8)¹⁰ A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal érintett ügyintézőit, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Jászapáti Járási Hivatal vezetőjét, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület országgyűlési képviselőjét, azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja, a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.

(9) A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

(10) Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottsága ülésein azon civil fórumok képviselőit, amelyek legalább 10, a községben működő civil szervezetet fognak össze.

22. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület nyilvános, rendes üléseiről kép- és hangfelvétel készül, melyet a község honlapján folyamatosan közzé kell tenni.

(2) A képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészíti az ülést megelőzően pótlólagosan megküldött, vagy az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülést vezető és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület ülésén elsőként az interpelláció, a kérdés tárgyalása, majd sorrendben az indítvány, a beszámoló, a tájékoztató és végül a döntést igénylő előterjesztések tárgyalása történik.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontja alapján:

(6) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja alapján.

(7) A Mötv. 46. § (2) b.) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügyének tárgyalása nyílt ülésen történik.

(8) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését nyilvánosságra kell hozni, amennyiben a nyilvánosságra hozatal jogszabályban védett adatot nem sért.

23. § (1)¹¹ Az ülést az ülést vezető nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Az ülés vezetője az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület az ülést vezető kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, továbbá a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(4) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az ülés vezetője tesz javaslatot. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést vezető gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(3) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

25. § (1) Az ülés vezetője bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

26. § (1) A napirend elfogadását követően az ülés vezetője minden napirendi pontról- kivéve a beszámolót, a tájékoztatót, és az interpellációra, kérdésre adott választ – külön vitát nyit.

(2) A vita négy részből áll.

(3) Módosító indítványt csak rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz, a vita lezárásáig lehet előterjeszteni: A módosító indítvány törvényességét a jegyző, vagy az általa ezzel megbízott személy vizsgálja.

(4) Az ülést vezető az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(5) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az előterjesztett módosító javaslatokat felvállalja-e.

(6) Az előterjesztő válasza után az ülést vezető a módosító javaslatokat összefoglalja annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő felvállalta-e.

(7) A döntéshozatal során először a benyújtott módosító javaslatokról szavaz a Képviselő-testület. Az ülést vezető a benyújtott módosító indítványokat a beérkezés sorrendjében külön-külön bocsátja szavazásra. Ezt követően a teljes javaslatról kell szavazni.

(8) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(9) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 1 percben kérhetnek szót.

(10) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(11) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, a tárgyalás rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

27. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A döntési javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének (4 fő) igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban foglalt ügyekben, valamint:

(4) A képviselő-testület a döntéseit – határozat, rendelet – főszabály szerint nyílt szavazással hozza.

(5) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülést vezető kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(7) Az ügyrendi javaslatokat az ülést vezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(8) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatokat tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Ebben az esetben a szavazás két részből áll: sorrend megállapító és ügydöntő szavazásból. Először a jelölés, illetve a határozati javaslat- változat sorrendjéről kell szavazni. A sorrendet a szavazatszámok csökkenő rendje alapján kell megállapítani. A sorrend megállapító szavazás szavazategyenlősége esetén újabb szavazási fordulót kell tartani az azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között.

(9) Az ügydöntő szavazás során azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget.

(10) Ha az (8)–(9) bekezdésekben foglaltak alapján egyik jelölt, vagy a határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, vagy az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie.

(11) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

28. § (1) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján,

(2) Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazás esetén a Szavazatszámláló Bizottság (eseti bizottság) ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás tárgyát, a szavazás helyét és idejét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket, a szavazás eredményét.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

29. § (1) A képviselők legalább egynegyede (2 fő) javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben, a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében.

(2) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

30. § (1) A képviselő-testületi nyílt rendes ülésen napirend előtt a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésre, interpellációra és azok megválaszolására.

(2) A képviselők önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhetnek, kérdezhetnek polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől. Egy képviselő felvilágosítás kérését legfeljebb 2 percben adhatja elő.

(3) A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(5) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt kérdésekre vagy a megkérdezett részéről felkészülést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 30 napon belül.

(6) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(7) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben.

(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(9) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést – az ülést vezető javaslata alapján – az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott legfeljebb 60 napon belüli időpontban terjeszti a testület elé.

(10) A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról.

(11) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az lést követő 30 napon belül.

(12) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

31. § (1) A képviselőtestület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, mely alkalommal a polgármester és a képviselőtestület tagjai a választópolgárok részére tájékoztatást nyújtanak a képviselői tevékenységükről. A képviselő-testület a lakosság jelentős részét érintő kérdésekről önálló ülésen is tarthat közmeghallgatást (pl.: tervezett fejlesztések és azok megvalósítása).

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a Jászdózsai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal kell.

(5) Közmeghallgatást kell tartani, ha azt legalább 200 jászdózsai választópolgár a tárgy megjelölésével kezdeményezi a polgármesternél.

(6) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(7) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

32. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, továbbá a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

33. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek: tájékoztatók, beszámolók, és döntést igénylő előterjesztések.

(2) Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat

34. § (1) Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója, az előterjesztés előkészítésében részt vevő, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes ügyintézője a felelős.

(2) Az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülést megelőző 8. napig véleményezésre meg kell küldeni a jegyzőnek.

(3) A jegyző az előterjesztést törvényességi, valamint a tartalmi és alaki követelményeknek való megfelelés szempontjából megvizsgálja.

(4) Az előkészítő az előterjesztést az észrevételek alapján köteles haladéktalanul átdolgozni, majd ismételten megküldeni.

35. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult: a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, az önkormányzati képviselő, a jegyző, közigazgatási vagy költségvetési szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad, az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(2) Az előterjesztés akkor tekinthető benyújtottnak, amikor megküldésre kerül az önkormányzati képviselőknek.

36. § (1) Az előterjesztések írásban kerülnek a Képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztés címe tartalmazza az előterjesztés típusát és tárgyát.

(3) Az előterjesztést az előterjesztő írja alá. Bélyegzőlenyomatot nem kell alkalmazni.

37. § (1) Az előterjesztés előterjesztő részből és rendelet-tervezetből vagy határozati javaslatból áll.

(2) Az előterjesztő rész tartalmazza:

(3) A határozati javaslat tartalmazza:

(4) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.

38. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az előterjesztés benyújtására jogosult írásban, sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület a testületi ülést megelőző napig megküldött előterjesztés esetében egyszerű többséggel, míg a testületi ülés napján eljuttatott sürgősségi indítvány esetében minősített többséggel dönt.

39. § (1) A bizottság által készített előterjesztésnél a Polgármesteri Hivatal felelős, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, postázásra kész állapotban elkészüljön.

(2) Az önkormányzati költségvetési intézmény valamint a polgármester által felkért előterjesztő előterjesztése esetén a jegyző felelős azért, hogy az előterjesztés ezen szabályozás szerinti tartalommal és formában, az előírt határidőben postázásra kész állapotban készüljön el.

40. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

41. § (1) A Képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a Képviselő-testület a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Jászdózsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…(…hó…nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).

(4) A normatív határozatot ki kell hirdetni, közzé kell tenni, szükség esetén helyesbíteni.

(5) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.

42. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a Képviselő-testület bizottsága, a Képviselő-testület tagjai, a polgármester, a jegyző, a kormányhivatal. A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerinti ügyintézője készíti el a kezdeményező és a jegyző bevonásával. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot ésn külső szakértőt is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(3) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, vagy szakértő készíti el.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyzőhöz kell benyújtani.

(5) Az előterjesztő a tervezetet indokolással és a 4. melléklet szerinti előzetes hatásvizsgálati lappal együtt terjeszti a Képviselő-testület elé.

43. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Jászdózsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés ideje 15 nap.

(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(5) A rendeletet a Nemzeti Jogszabálytár felületén is közzé kell tenni.

44. § (1) A (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeit veszélyeztetné.

(4) A társadalmi egyeztetés a polgármester döntése alapján történhet lakossági fórumon, vagy a polgármester által bevont személyek, intézmények, szervezetek által történő véleményezéssel.

(5) Az önkormányzat hivatalos weblapján közzétett tervezetről az ott megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat. A közzétételre a tervezet első bizottsági megtárgyalásának napjáig, de legkésőbb a képviselő-testületi megtárgyalását megelőző 7. napon kell sort keríteni. A tervezettel kapcsolatos véleménynyilvánításra legkésőbb a tervezet képviselő-testületi megtárgyalását megelőző napon van lehetőség. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a jegyző közreműködésével összefoglalót készít, amelyet az önkormányzat hivatalos weblapján közzétesz. Az előterjesztőt a beérkezett véleményekkel kapcsolatosan egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

45. § (1) A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, intézményvezető, ügyintéző és jogi képviselő nevezhető meg.

(2) A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.

(3) A döntés tárgya szerint illetékes ügyintéző közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(4) A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén rész határidőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.

46. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmát a Mötv 52. §-a határozza meg.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

47. § Ez a rendelet 2024. november 15-én lép hatályba.