Döröske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 08Döröske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat elnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Döröske Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Székhelye: 9913 Döröske, Fő u. 30.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatala látja el. Székhelye: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Döröske község közigazgatási területe.
(6) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös hivatalt hozott létre Döbörhegy, Halastó, Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Nagymizdó és Szarvaskend községek önkormányzataival, Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(7) A Képviselő-testület, a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven
a) a Képviselő-testület pecsétjén a „Községi Önkormányzat, Döröske”,
b) a közös hivatal székhelyének pecsétjén a „Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal, Molnaszecsőd” felirat olvasható.
(8) Döröske Községi Önkormányzat jelképeit külön rendelet szabályozza.
2. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://doroske.asp.lgov.hu
Az önkormányzat feladata, hatásköre
1. Alapfeladatok
3. § (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.
(2) Az Önkormányzat feladatai ellátása során együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a térségi önkormányzati társulásokkal.
(3) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(4) Az Önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.
2. Önként vállalt feladatok
4. § (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) A feladat önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.
(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja
(4) Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:
a) közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében;
b) társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez;
c) gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről;
d) támogatja a civil szervezeteket.
3. A feladatok ellátása
5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület és szervei útján, valamint társulási megállapodás alapján és a gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.
(2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottságok, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és a társulás.
6. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.
7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
a) polgármesterre,
b) jegyzőre,
c) bizottságra vagy
d) társulásra – törvényben meghatározottak szerint.
(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését felülvizsgálhatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.
(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.
(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
4. A Képviselő-testület ülései
8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap első hétfőjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.
5. Rendkívüli ülés
10. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni – ide nem értve az Mötv. 44. §-ában meghatározott indítvány alapján – rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.
6. Közmeghallgatás
11. § A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
c) a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2023. évi XXV. törvény szabályai szerint kell eljárni.
7. Előterjesztések
12. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.
(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:
a) polgármester,
b) jegyző,
c) alpolgármester,
d) települési képviselő,
e) bizottság,
f) helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség képviselője.
(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.
(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.
(5) Az önkormányzat intézménye, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.
13. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.
14. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.
(2) Az előterjesztés két részből áll:
a) bevezető részből és
b) határozati javaslatból, rendelettervezetből.
(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:
a) a fejrészt (előterjesztő, cím),
b) a napirendi pont tárgyát,
c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
f) az előterjesztő állásfoglalását,
g) bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.
(4) A határozati javaslat tartalmazza:
a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.
8. A képviselő-testületi ülés összehívása
15. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére a korelnök jogosult.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.
(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább kettő nappal megkapják.
(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirend előadóját,
c) amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a döröskei érdekeltségű civil szervezetek képviselőit,
d) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja,
e) Döröske község díszpolgárait.
(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni a képviselők részére, amennyiben a rendelet 3. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.
9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről
16. § A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.
10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje
17. § (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad
a) a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
b) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
c) a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 14. §-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.
(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.
18. § A jegyző soron kívül köteles jelzéssel élni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.
19. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.
(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.
(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
20. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:
a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
c) az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
d) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
e) súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.
11. Döntéshozatal
21. § A. Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) hitelfelvételhez,
b) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
c) díszpolgári cím adományozásához,
d) helyi népszavazás kitűzéséhez,
e) közterület elnevezéséhez.
22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.
(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét a 4. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
12. Önkormányzati rendelet
23. § Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.
24. § (1) Amennyiben a rendelettervezet előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, annak megtárgyalását a polgármester jóváhagyta, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.
(2) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.
25. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.
(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
13. Jegyzőkönyv
26. § (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl:
a) az ülés jellegét;
b) a távolmaradók nevét;
c) a lakosság részéről megjelentek számát;
d) az ülés megnyitásának időpontját;
e) az ülés határozatképességét;
f) a napirend előtti felszólalásokat;
g) kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
h) a határozathozatal módját;
i) az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
j) az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
k) az ülésen történt fontosabb eseményeket;
l) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
m) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó;
b) jelenléti ív;
c) írásos előterjesztések, interpellációk;
d) titkos szavazás jegyzőkönyve;
e) név szerinti szavazás szavazási íve;
f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
g) a jegyző törvényességi észrevétele;
h) az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.
27. § A jegyzőkönyvből az ülés után a képviselő-testület által meghozott döntést vagy a döntés kivonatát tartalmazó kivonatot küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.
28. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.
(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.
(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.
(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.
14. Települési képviselő
29. § (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek a Hivatal munkaidejében soron kívül fogadni.
(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.
15. A Képviselő-testület bizottságai
30. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:
a) polgármester,
b) bármely képviselő,
c) az érintett bizottság tagja.
(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.
(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre 3 fővel.
(4) A Bizottság feladat- és hatáskörét az 5. melléklet tartalmazza.
31. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére, kérdés kivizsgálására, javaslat kidolgozására ad-hoc bizottságot hozhat létre. A létrehozott ad-hoc bizottság létszámát, feladatát és megbízatásának időtartamát a testület esetenként határozza meg.
(2) Az ad-hoc bizottságok működésére a bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadóak.
32. § (1) A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt, valamint mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.
(3) A Bizottság tagja a jegyzőtől a Bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
16. Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
33. § (1) Döröske község polgármestere feladatát társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester Döröske Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester esetében a munkáltatói jogköröket.
34. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.
35. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;
c) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;
d) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;
e) az önkormányzat nevében kötendő – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében;
f) rendkívüli és halaszthatatlan esetben az önkormányzat működési kiadásai kiemelt előirányzatai és szakfeladatai között esetenként 500 e Ft erejéig átcsoportosítást végezhessen. Ez az átcsoportosítási felhatalmazás fennáll a felújítási, fejlesztési feladatokra is.
36. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) A helyettesítés módját, mértékét és az alpolgármester feladatait a polgármester a megválasztásától számított három hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület tájékoztatása mellett.
37. § (1) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.
38. § A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, de maximum 6 hónap időtartamra, a jegyzői feladatokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.
39. § A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.
17. A Közös Önkormányzati Hivatal
40. § (1) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A hivatal címe: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.
18. Az önkormányzat társulásai
41. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.
(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg. Az ilyen tárgyú megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult, melynek felhatalmazása alapján a megállapodást a polgármester írja alá.
42. § (1) Az önkormányzat a 6. mellékletben felsorolt társulások tagja.
(2) A képviselő-testület által társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
19. A lakossággal való kapcsolattartás formái
43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) helyi népszavazás;
b) közmeghallgatás;
c) képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában.
(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, azokkal együttműködik.
44. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.
(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.
(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint e rendelet 11. §-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.
(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.
(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.
20. Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos eljárás
45. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester haladéktalanul átadja a Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a Bizottság tagja részére.
(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.
(4) A Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a Bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról, figyelemmel az Mötv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre.
46. § A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
47. § A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat a Hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
21. Záró rendelkezések
48. §1
49. § Ez a rendelet 2024. október 7-én 14 óra 15 perckor lép hatályba.
1. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános |
2 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és - működés |
3 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
4 |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
5 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
6 |
045120 |
Út, autópálya építése |
7 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
8 |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, |
9 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
10 |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
11 |
064010 |
Közvilágítás |
12 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
13 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
14 |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
15 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
16 |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
17 |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
18 |
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
19 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
20 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatások |
21 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
22 |
101240 |
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását |
2. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez
1. |
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörök: |
1.1 |
pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása |
1.2 |
a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása |
1.3 |
települési támogatás elbírálása - rendkívüli települési támogatás, lakhatási támogatás, krízistámogatás kivételével - |
1.4 |
a helyi településképi követelmények, valamint a településkép védelme érdekében a településkép védelmi és érvényesítési eszközök alkalmazása |
1.5 |
elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését |
1.6 |
engedélyezi a falugondnoki szolgáltatások igénybevételét |
1.7 |
a két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtása, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges |
1.8 |
dönt a köztemetés iránt és a köztemetés költségeinek visszafizetése iránt benyújtott kérelmekben |
2. |
A Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök: |
2.1 |
A társulási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ intézményvezetőjével szembeni munkáltatói jogokat és kötelezettségeket |
2.2 |
meghatározza a Szociális Szolgáltató és Információs Központ éves költségvetését, és ellenőrzi annak gazdálkodását |
2.3 |
A Szociális Szolgáltató és Információs Központon keresztül biztosítja a társulási megállapodásban meghatározott szociális és gyermekjóléti feladatokat, család-és nővédelmi egészségügyi gondozási és ifjúság-egészségügyi gondozási feladatokat |
2.4 |
ellátja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ működésének törvényességi felügyeletét jogszabályban meghatározottak szerint |
2.5 |
jóváhagyja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját és házirendjét |
3. |
A jegyzőre átruházott hatáskörök |
3.1 |
Házszámok és azok változásainak megállapítása |
5. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez
1. |
Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre |
1.1 |
ellátja a képviselők összeférhetetlenségével és méltatlanságával kapcsolatos feladatokat |
1.2 |
a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása |
1.3 |
a vagyonnyilatkozatokba való betekintés biztosítása a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint; |
1.4 |
titkos szavazás esetén a szavazás és a szavazatszámlálás lebonyolítása |
6. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez
1 |
Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás |
2 |
Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulás |
3 |
Körmend és Mikrotérsége Köznevelési Intézményfenntartó Társulás |
A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.