Döröske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 08

Döröske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 08

Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Döröske Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Székhelye: 9913 Döröske, Fő u. 30.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatala látja el. Székhelye: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Döröske község közigazgatási területe.

(6) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös hivatalt hozott létre Döbörhegy, Halastó, Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Nagymizdó és Szarvaskend községek önkormányzataival, Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(7) A Képviselő-testület, a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven

a) a Képviselő-testület pecsétjén a „Községi Önkormányzat, Döröske”,

b) a közös hivatal székhelyének pecsétjén a „Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal, Molnaszecsőd” felirat olvasható.

(8) Döröske Községi Önkormányzat jelképeit külön rendelet szabályozza.

2. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://doroske.asp.lgov.hu

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

1. Alapfeladatok

3. § (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.

(2) Az Önkormányzat feladatai ellátása során együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a térségi önkormányzati társulásokkal.

(3) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(4) Az Önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

2. Önként vállalt feladatok

4. § (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A feladat önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja

(4) Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

a) közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében;

b) társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez;

c) gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről;

d) támogatja a civil szervezeteket.

3. A feladatok ellátása

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület és szervei útján, valamint társulási megállapodás alapján és a gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

(2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottságok, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és a társulás.

6. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.

7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) jegyzőre,

c) bizottságra vagy

d) társulásra – törvényben meghatározottak szerint.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését felülvizsgálhatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.

(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

4. A Képviselő-testület ülései

8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap első hétfőjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

5. Rendkívüli ülés

10. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni – ide nem értve az Mötv. 44. §-ában meghatározott indítvány alapján – rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás

11. § A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,

b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,

c) a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2023. évi XXV. törvény szabályai szerint kell eljárni.

7. Előterjesztések

12. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) alpolgármester,

d) települési képviselő,

e) bizottság,

f) helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség képviselője.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

13. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

14. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) bevezető részből és

b) határozati javaslatból, rendelettervezetből.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a fejrészt (előterjesztő, cím),

b) a napirendi pont tárgyát,

c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,

d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,

f) az előterjesztő állásfoglalását,

g) bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,

b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,

c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

8. A képviselő-testületi ülés összehívása

15. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére a korelnök jogosult.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább kettő nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend előadóját,

c) amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a döröskei érdekeltségű civil szervezetek képviselőit,

d) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja,

e) Döröske község díszpolgárait.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni a képviselők részére, amennyiben a rendelet 3. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.

9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről

16. § A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.

10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje

17. § (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

a) a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;

b) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;

c) a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 14. §-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.

18. § A jegyző soron kívül köteles jelzéssel élni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.

19. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

20. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,

b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,

c) az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,

d) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,

e) súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.

11. Döntéshozatal

21. § A. Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) hitelfelvételhez,

b) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,

c) díszpolgári cím adományozásához,

d) helyi népszavazás kitűzéséhez,

e) közterület elnevezéséhez.

22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét a 4. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

12. Önkormányzati rendelet

23. § Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

24. § (1) Amennyiben a rendelettervezet előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, annak megtárgyalását a polgármester jóváhagyta, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

25. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.

(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

13. Jegyzőkönyv

26. § (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl:

a) az ülés jellegét;

b) a távolmaradók nevét;

c) a lakosság részéről megjelentek számát;

d) az ülés megnyitásának időpontját;

e) az ülés határozatképességét;

f) a napirend előtti felszólalásokat;

g) kérelemre a szó szerint elhangzottakat;

h) a határozathozatal módját;

i) az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;

j) az ülésvezető esetleges intézkedéseit;

k) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

l) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;

m) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) jelenléti ív;

c) írásos előterjesztések, interpellációk;

d) titkos szavazás jegyzőkönyve;

e) név szerinti szavazás szavazási íve;

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;

g) a jegyző törvényességi észrevétele;

h) az önkormányzati rendelet hiteles szövege;

i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

27. § A jegyzőkönyvből az ülés után a képviselő-testület által meghozott döntést vagy a döntés kivonatát tartalmazó kivonatot küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.

28. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

14. Települési képviselő

29. § (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek a Hivatal munkaidejében soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.

15. A Képviselő-testület bizottságai

30. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) bármely képviselő,

c) az érintett bizottság tagja.

(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre 3 fővel.

(4) A Bizottság feladat- és hatáskörét az 5. melléklet tartalmazza.

31. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére, kérdés kivizsgálására, javaslat kidolgozására ad-hoc bizottságot hozhat létre. A létrehozott ad-hoc bizottság létszámát, feladatát és megbízatásának időtartamát a testület esetenként határozza meg.

(2) Az ad-hoc bizottságok működésére a bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

32. § (1) A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt, valamint mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.

(3) A Bizottság tagja a jegyzőtől a Bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

16. Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

33. § (1) Döröske község polgármestere feladatát társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester Döröske Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester esetében a munkáltatói jogköröket.

34. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

35. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

a) bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;

b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;

c) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;

d) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;

e) az önkormányzat nevében kötendő – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében;

f) rendkívüli és halaszthatatlan esetben az önkormányzat működési kiadásai kiemelt előirányzatai és szakfeladatai között esetenként 500 e Ft erejéig átcsoportosítást végezhessen. Ez az átcsoportosítási felhatalmazás fennáll a felújítási, fejlesztési feladatokra is.

36. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és az alpolgármester feladatait a polgármester a megválasztásától számított három hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület tájékoztatása mellett.

37. § (1) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

38. § A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, de maximum 6 hónap időtartamra, a jegyzői feladatokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.

39. § A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.

17. A Közös Önkormányzati Hivatal

40. § (1) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A hivatal címe: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.

18. Az önkormányzat társulásai

41. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg. Az ilyen tárgyú megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult, melynek felhatalmazása alapján a megállapodást a polgármester írja alá.

42. § (1) Az önkormányzat a 6. mellékletben felsorolt társulások tagja.

(2) A képviselő-testület által társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.

19. A lakossággal való kapcsolattartás formái

43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) helyi népszavazás;

b) közmeghallgatás;

c) képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában.

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, azokkal együttműködik.

44. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint e rendelet 11. §-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.

20. Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos eljárás

45. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester haladéktalanul átadja a Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a Bizottság tagja részére.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) A Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a Bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról, figyelemmel az Mötv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre.

46. § A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

47. § A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat a Hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.

21. Záró rendelkezések

48. §1

49. § Ez a rendelet 2024. október 7-én 14 óra 15 perckor lép hatályba.

1. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

1

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
igazgatási tevékenysége

2

013320

Köztemető-fenntartás és - működés

3

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

5

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

6

045120

Út, autópálya építése

7

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

8

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése,
szállítása, átrakása

9

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

10

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

11

064010

Közvilágítás

12

066010

Zöldterület-kezelés

13

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

14

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

15

082044

Könyvtári szolgáltatások

16

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

17

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

18

082094

Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

19

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

20

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatások

21

107052

Házi segítségnyújtás

22

101240

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását
elősegítő képzések, támogatások

2. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

1.

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörök:

1.1

pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása

1.2

a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása

1.3

települési támogatás elbírálása - rendkívüli települési támogatás, lakhatási támogatás, krízistámogatás kivételével -

1.4

a helyi településképi követelmények, valamint a településkép védelme érdekében a településkép védelmi és érvényesítési eszközök alkalmazása

1.5

elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését

1.6

engedélyezi a falugondnoki szolgáltatások igénybevételét

1.7

a két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtása, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges

1.8

dönt a köztemetés iránt és a köztemetés költségeinek visszafizetése iránt benyújtott kérelmekben

2.

A Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:

2.1

A társulási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ intézményvezetőjével szembeni munkáltatói jogokat és kötelezettségeket

2.2

meghatározza a Szociális Szolgáltató és Információs Központ éves költségvetését, és ellenőrzi annak gazdálkodását

2.3

A Szociális Szolgáltató és Információs Központon keresztül biztosítja a társulási megállapodásban meghatározott szociális és gyermekjóléti feladatokat, család-és nővédelmi egészségügyi gondozási és ifjúság-egészségügyi gondozási feladatokat

2.4

ellátja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ működésének törvényességi felügyeletét jogszabályban meghatározottak szerint

2.5

jóváhagyja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját és házirendjét

3.

A jegyzőre átruházott hatáskörök

3.1

Házszámok és azok változásainak megállapítása

5. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez

Bizottságok feladat és hatáskörei

1.

Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

1.1

ellátja a képviselők összeférhetetlenségével és méltatlanságával kapcsolatos feladatokat

1.2

a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása

1.3

a vagyonnyilatkozatokba való betekintés biztosítása a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint;

1.4

titkos szavazás esetén a szavazás és a szavazatszámlálás lebonyolítása

6. melléklet a 9/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelethez

Társulások felsorolása

1

Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

2

Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulás

3

Körmend és Mikrotérsége Köznevelési Intézményfenntartó Társulás

1

A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.