1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bisse Községi Önkormányzat

3. § Az önkormányzat székhelye: 7811. Bisse, Petőfi u. 43.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Diósviszlói Közös Önkormányzati Hivatal A hivatal címe: 7817 Diósviszló Petőfi Sándor u. 106.

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) jelképeinek leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

6. § A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Bisse Községi Önkormányzat Baranya Vármegye, Bisse Község Polgármestere Baranya Vármegye, Diósviszlói Közös Önkormányzati Hivatal. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23. November 1.

7. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

9. § Bisse Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatások, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. (2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. valamint más törvény határozhat meg. (2) Az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. település fejlesztés, településrendezés, 2. településüzemeltetés, (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása).

10. § (1) Az önkormányzat által önként vállalt helyi közügy: kulturális és sport rendezvények támogatása, közcélú, közhasznú foglalkoztatott álláskereső alkalmazásával a közreműködés a foglalkoztatási gondok megoldásában. (2) A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzatnak közfeladat önkéntes ellátásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát, valamint a polgármestert is. (3) Az eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az minden tekintetben tisztázott, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (4) Önként vállalt helyi közügy megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat – és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (5) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat munkaprogramja tartalmazza, amely 5 évre szól.

11. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök:

12. § A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a határozza meg.

13. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) kell alkalmazni. (2) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek iratbetekintési joga az Ákr. szabályai alapján gyakorolható. (3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

14. § (1) A képviselő-testület választáskori létszáma 5 fő (4 helyi képviselőből és 1 polgármesterből áll). A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) A testület szükség szerint, de évente legalább kéthavonta ülésezik és évente legalább hat ülést tart. (4) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. (5) A képviselő-testület az önkormányzati feladatait a polgármester és a képviselő-testület hivatala – a közös önkormányzati hivatal – útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el. (6) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaterv, a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai meghatározók. (7) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, legalább 3 fő jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. (8) Amennyiben az ülésen a (7) bekezdésben írt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendekkel össze kell hívni. A képviselő-testület gazdasági programja, ülésterve.

15. § A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó gazdasági programot. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

16. § (1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott ülésterv alapján végzi munkáját. Az üléstervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze. (2) Az üléstervre javaslatot tehetnek: - települési képviselők, - alpolgármester, - jegyző, - a település önszerveződő közösségei (3) Az ülésterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról. (4) Az ülésterv tartalmazza: - a képviselő testület tervezett időpontját, napirendjét, - a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, - a tervezett napirendi ponthoz meghívandók névsorát (5) A jóváhagyott üléstervet a helyben szokásos módon kell közzétenni. A képviselő-testület összehívása

17. §¹ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármester, valamint az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület korelnöke (a legidősebb képviselő) látja el.

18. §² (1) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: - a képviselőket, - a jegyzőt, - a napirenddel érintett más intézmények vezetőit, - akit a polgármester megjelöl, - akinek jelenlétét jogszabály írja elő.

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy telefax, illetve személyes értesítés útján is összehívható.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendi pontjairól – a meghívó kiküldésével egyidejűleg – a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. Helyben szokásos mód: Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábla. Községi hirdetőtáblák, honlap. Előterjesztések

19. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a.) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, b.) döntési igénylő javaslat, amely határozathozatalra, rendeletalkotásra irányulhat, c.) tájékoztató anyagok, melyek tudomásulvételt igényelnek. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt előterjesztésre jogosult: - polgármester, - bármelyik képviselő, - jegyző (3) Az előterjesztések valamennyi típusa csak a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

20. § Előterjesztések a képviselő-testület elé csak írásban nyújthatók be. Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott, a napirendhez nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

21. § Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását b.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását, c.) jogszabályi felhatalmazást d.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, e.) költségkihatásokat f.) határozati javaslatot.

22. § Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételét követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. (1) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 20–23. §-okban foglalt követelményeknek. A képviselő-testület ülése

23. § A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján felszólalhat.

24. § A képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b.) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c.) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Zárt ülést a képviselő testület minősített többségű szavazattal rendelhet el.

25. § (1) A zárt ülésen a képviselő testület tagja, a jegyző, meghívás esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője az érintett és a szakértő vesz részt. (2) Zárt ülést a képviselő testület minősített többségű szavazattal rendelhet el. A napirend megállapítása

26. § (1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő testület – vitát követően – dönt. (2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot, az ülésvezető felszólítására a javaslatot indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. (3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. (5) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja: - polgármester, - alpolgármester, - bizottság elnöke, - képviselők, - polgármester ellenjegyzésével az önkormányzati intézmény vezetője (6) A sürgősségi indítványt – rövid indoklással – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig kell a polgármesternél írásban benyújtani. (7) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A képviselő-testület ülésének vezetése

27. §³ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, az utóbbi távollétében a korelnök vezeti.

28. §⁴ Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

29. § Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett – 29. §. szerinti – intézkedéseivel szemben felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A felvilágosítás kérés szabályai

30. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől valamint a jegyzőtől – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témákban – felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafeltevés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás kérést a polgármesternél 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás kérést határidőn túl, vagy testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

31. § Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának polgármester általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

32. § (1) A „kérdezés” minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre előkészítésre vonatkozó tudakozás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe, és nem tartozik az ülés napirendjének témakörébe. (2) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg. A vita és a döntéshozatal módja

33. § (1) A napirend tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére a napirend előterjesztője jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. (2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. A kérdés elhangzása után a válaszadás, majd a fenti személyek hozzászólása következik. (3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

34. § Személyes megjegyzést tehet – maximum 3 perces időtartamban – a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát próbálja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

35. § A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

36. § Az ülésvezető a vita lezárását követően elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

37. § A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozathozatal szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

38. §⁵ A megválasztott képviselők több, mint felének – legalább 3 képviselő – igen szavazata szükséges – minősített többség - :

39. § A képviselő-testület döntéseit ( határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meglehet ismételni.

40. § Szavazni csak „igen”-nel és „nem”-mel lehet, a szavazástól tartózkodni nem lehet.

41. § Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, tekintettel arra, hogy a javaslat nem kapta meg a határozathozatalhoz szükséges szavazatszámot, a javaslat elutasításra került.

42. § Név szerinti szavazást kell elrendelni: a.) a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára b.) a képviselő testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához c.) helyi népszavazás kiírásához

43. § A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ – igen/nem – a névsorban rögzít. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

44. § A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben a zárt ülés tartása kötelező, vagy zárt ülés tartható. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról – képviselői indítványra – a képviselő testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

45. § A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a.) a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdő és befejező időpontját, b.) a szavazás során felmerült egyéb körülményeket, c.) a szavazatok összeszámlálásában közreműködők nevét, d.) a szavazás eredményét. A képviselő-testület döntései

46. § A képviselő-testület: a.) rendeletet alkot, b.) határozatot hoz.

46/A. §⁶ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.”

48. § A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

49. § A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, valamint a szavazás szám szerinti eredményét, illetőleg a minősített többséget igénylő ügy esetén az erre való utalást, valamint a név szerinti vagy titkos szavazásra utalást. Önkormányzati rendeletalkotás

50. § A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdésében a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, annak végrehajtására valamint a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkot.

51. § A képviselő testület rendeletet alkot: a.) tárgyévi költségvetéséről, a zárszámadás elfogadásáról b.) Szervezeti és Működési Szabályzatáról c.) települési képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról d.) helyi adó bevezetéséről e.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról f.) helyi építési szabályzatról ,rendezési terv elfogadásáról g.) önkormányzati vagyonról, vagyongazdálkodásról h.)helyi szociális ellátásról j.) önkormányzati jelképekről k.) gyermekvédelem helyi szabályairól l.) helyi közművelődésről m.) helyi közszolgáltatások igénybevételéről, a szolgáltatási díjról n.) köztisztviselők juttatásairól o.) a költségvetés és zárszámadás kötelező tartalmi elemeiről p.) elektronikus ügyintézésről

52. § A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai: (1.) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik: a. települési képviselő b. a képviselő-testület bizottsága c. polgármester, alpolgármester, jegyző d. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői. (2) A rendelet-tervezet elkészítése: A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el. A rendelet előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja. (3) A tervezet véleményezése: Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti. (4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása a.) a jegyző előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezésben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. b.) a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. c) . az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. (5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzétételének formái: a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. (6) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A közszemlére tétel időtartama 8 nap. (7) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása: a. az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és fontosabb tapasztalatairól, b. a jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő testület számára. c. a jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését. A képviselő-testület dokumentumai

53. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző hangrögzítővel készített hangfelvétel útján gondoskodik. A képviselő testület üléséről készített hangfelvételt 1 hónapig kell őrizni, azt követően a jegyző megsemmisíti azokat. A jegyzőkönyv röviden és tömören, valamint lényegre törően tartalmazza: a. az ülés jellegét ( alakuló, rendes, rendkívüli, nyilvános, zárt, közmeghallgatás) b. az ülés helyét és idejét, c. az ülés megnyitásának időpontját d. a megjelent képviselők és meghívottak nevét, e. a javasolt, elfogadott és megtárgyalt napirendi pontokat, f. napirendenként az előterjesztéseket g. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét h. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát i. a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát k. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését h. a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt j. a polgármester (ülésvezető) esetleges intézkedéseit. k. az ülés bezárásának időpontját (2) A képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvételt a képviselők is készíthetnek.

54. § A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, egyszerű többséggel dönthet arról, hogy: - valamely hozzászólás, - a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerinti jegyzőkönyvezéséről.

55. § A jegyzőkönyv mellékletei: a. meghívó b. jelenléti ív c. a megtárgyalt írásos előreterjesztések d. jegyzőkönyvben nem részletezett rendeletek, e. írásban benyújtott hozzászólások f. egyéb írásbeli indítványok.

56. § (1) A testületi ülésről 1 példányban készül jegyzőkönyv, - az eredeti példányt mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, melyet - 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz törvényességi felülvizsgálat céljából meg kell küldeni kizárólag a Törvényességi Felügyelet Irásbeli Kapcsolattartás rendszer ( továbbiakban: TFIK) szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. Az állampolgár a nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási idő alatt (jegyzővel történt előzetes egyeztetés után) megtekintheti.

57. § A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő testület előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyvébe.

58. § A számozott határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül az érintetteknek meg kell küldeni. A képviselő-testület bizottságai

59. § A képviselő testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A képviselő testület állandó bizottságként az ügyrendi bizottságot hozza létre. 60/A §. (1) Ügyrendi bizottság, mely összetételét tekintve , 3 fő képviselőből áll. A Bizottság hatásköre: a.) nyilvántartja, ellenőrzi és kezeli vizsgálja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, b.) eljár összeférhetetlenségi ügyekben c.) állást foglal ügyrendi kérdésekben d.) lebonyolítja a titkos szavazásokat (2) A Bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A Bizottság üléstervét és ügyrendjét maga határozza meg. (4) A Bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalba elektronikus úton (TFIK). (5) A Bizottság személyi összetételét a 2. sz. melléklete tartalmazza.

60. § A települési képviselő a ciklusprogramban és a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében. A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek.

61. § A települési képviselők fogadóóráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tartják.

62. § A települési képviselő a mandátumvizsgálat eredményeiről szóló határozat meghozatalát követően, az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövegét a 3 .sz. melléklete tartalmazza.

63. § A képviselők jogai: a.) részt vehet a képviselő testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, b.) kezdeményezheti, hogy a képviselő testület vizsgálja felül a polgármester átruházott hatáskörben hozott intézkedéseit, c.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől,alpolgármestertől, a bizottság elnökétől a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, d.) közérdekű ügyekben intézkedést kezdeményezhet, e.) jogosult képviselői munkájával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra, f.) a képviselő testület vagy a polgármester megbízatása alapján képviselheti a képviselő testületet, g.) igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásainak jegyzőkönyvhöz csatolására, h.) képviselői fórumot szervezhet i.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

64. § A képviselő kötelességei: a.) rendszeres időközönként fogadóórát, illetve más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni, b.) írásban vagy szóban a polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a testületi ölésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik, c.) a képviselő-testület munkájában, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni d.) képviselői megbízatásához méltó, a képviselő testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani, e.) képviselői tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, f.) bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét.

65. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott tisztségviselő, aki a polgármesteri megbízást főállásban látja el. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja. (3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

66. § A polgármester a megválasztását követő első ülésen esküt tesz a képviselő testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 4. sz. melléklete tartalmazza.

67. § (1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv, a kapcsolódó törvények, valamint az SZMSZ tartalmazza. (2) A polgármester feladatai ezen túlmenően a képviselő-testülettel illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők: a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben irányítja a közös önkormányzati hivatalt b.) biztosítja a képviselő testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését, c.) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel, d.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. e.) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését. f.) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait

68. § A polgármesteri tisztséggel kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg. A polgármester által tartott fogadóórát a 5. sz. melléklete tartalmazza.

69. § A polgármester, ha a képviselő testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

70. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül – titkos szavazással, minősített többséggel – egy fő - társadalmi megbízatású - alpolgármestert választ. Az alpolgármester esküt tesz, az eskü szövegét a 6. sz. melléklete tartalmazza. A polgármester általános helyettesítését a képviselők közül választott alpolgármester látja el.

71. § A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

72. § Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester által tartott fogadóórát a 7. számú melléklete tartalmazza.

73. §⁸ A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, az önkormányzatok működésével, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, Diósviszló Rádfalva, Garé, Babarcszőlős, Bisse, Csarnóta, Kisdér, Siklósbodony községek képviselő-testületeivel közösen – Diósviszló székhellyel – egységes közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Diósviszlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal). A hivatal székhelye: 7817 Diósviszló, Petőfi Sándor u. 106.

74. § (1) A hivatal helyi költségvetési szerv. A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, alapvető feladatait, működésének finanszírozási arányát és módját a hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttműködési megállapodása rögzíti. (2) megállapodás tartalmazza: - a hivatal : nevét, címét, jogállását, létszámát, belső szervezeti felépítését, - alapvető feladatait, ezen belül az önkormányzatok képviselő-testületének működésével, valamint a hivatal jogszabályokban rögzített feladatait. – a köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét, – a helyettesítés és az utalványozás rendjét, -a közös önkormányzati hivatal fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását

75. § A hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából a hivatalt alkotó községek polgármesterei a jegyző részvételével rendszeres megbeszélést tartanak.

77. §¹⁰ (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a munkaköri leírás szerinti igazgatási ügyintéző, továbbá a vezető pénzügyi-számviteli ügyintéző köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

79. § A közös fenntartású intézményekkel kapcsolatos – a képviselő-testületek hatáskörébe tartozó – személyi és költségvetési kérdésekben valamint a közös vagyont érintő ügyekben Csarnóta, Diósviszló, Rádfalva, Garé, Babarcszőlős, Bisse, Kisdér, Siklósbodony községek képviselő testületei együttes ülésen határoznak.

80. §¹² (1) Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(2) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.

(3) A képviselő-testület együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.

(4) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként külön kell vizsgálni és az érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat egybehangzó döntése szükséges.

81. § (1)Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat más önkormányzat képviselő-testületével. A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait. (2) A társulás célja és rendeltetése: a) a társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása, b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása, c) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása, d) lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása e) közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására (3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak. (4) A társulásokra az Mötv. IV. fejezetében foglaltak az irányadóak.

82. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: a.) fontosabb döntések előkészítése során a vélemény-nyilvánításra, b.) a közvetlen tájékoztatásra c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

83. § Fontosabb lakossági fórumok: a.) közmeghallgatás, b.) állampolgári közösségek rendezvényei c.) érdekegyeztető tanácskozás

84. §¹³ (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás kihirdetéséről a polgármester gondoskodik. Szükség szerint a témák jellegéről, közérdekű jelentőségéről, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester: - a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontra, - külön e célból összehívott képviselő testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

(3) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

(4) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre a polgármester, a jegyző vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, ha szükséges, az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.

(5) A vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje. A vizsgálat elrendeléséről, a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésekről, s ennek eredményéről.

(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti le, az ülésről készült jegyzőkönyvre a testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

85. § Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

86. § A lakosság egészét, vagy nagyobb csoportjait érintő, közteherrel járó helyi közügyekben a döntés előkészítése során, vagy a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

87. § A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, az eljárás rendjéről külön rendeletet alkot.

88. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján gyakorolja. Az önkormányzat a belső ellenőrzési kötelezettségét megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el. (3) A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait, az arra vonatkozó belső szabályokat és módszertani útmutatókat, a szabálytalanságok feltárása esetén követendő eljárásokat , valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó kormányrendelet által kötelezően szabályozandó egyéb kérdéseket a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. (4) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület a következő évre vonatkozóan az előző év november 15-ig hagyja jóvá.

89. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás részletes (vagyongazdálkodás köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozóan ) szabályiról külön rendeletet alkot. (2) A képviselő-testület felelős az önkormányzat vagyonáért. A képviselő-testületet megilletik a tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek. (3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdont köteles takarékosan, a jó gazda gondosságával kezelni, a tulajdont állagában megóvni, lehetőség szerint gyarapítani. (4) A képviselő-testület köteles vagyonáról nyilvántartást készíteni és azt folyamatosan vezetni. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. (5) A képviselő-testület vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítése esetén köteles a község lakosságát hirdetmény útján értesíteni. (6) Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja. Az önkormányzat költségvetése

90. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza: – a bevételi forrásokat, – önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat, – a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban, – a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben, – az általános és céltartalék pénzeszközeit, (3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (4) A zárszámadásról szóló rendeletet szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

91. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. (Mötv. 115. §.) (2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását. (3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó szabályokat az Mötv. valamint az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

92. § Bisse Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

93. § A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül, vagy érdekképviselete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és: a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésekben állásfoglalást kérhet, b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezhet c.) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi iránymutatási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

94. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az SZMSZ-ről korábban megalkotott 7/2019.(X.30.) sz. rendelet.

95. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.