Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (III. 7.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 20Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (III. 7.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Patosfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok összessége demokratikus választáson leadott szavazata alapján közvetett módon gyakorol. A szervezeti és működési szabályait helyi közösség zavartalan önkormányzási joggyakorlásának és a demokratikus működés feltételeinek megteremtése érdekében állapítja meg.
[2] Patosfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Patosfa Község Önkormányzata, Székhelye: 7536 Patosfa, Fő u. 75.
(2) Az önkormányzat működési területe Patosfa község közigazgatási területe.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Patosfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi és jogi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulás látja el.
(5) A közös önkormányzati hivatal és kirendeltségének megnevezése:
a)1 Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3.
b)2 Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Ladi Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség) Székhelye: 7535 Lad, Petőfi u. 2.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.
(2) Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Patosfa község címeréről, zászlójáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szabályozzák.
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat által ellátandó kötelező és önként választott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolt alaptevékenységeket az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve, a kötelező feladatok sérelme nélkül határozza meg az önként vállalt feladatait.
4. § (1)3 A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltokon kívül az értékhatártól és futamidőtől függetlenül bármilyen hitel felvételről való döntés.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, társulásra, jegyzőre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről, minden évben egyszer beszámol a képviselő-testületnek.
3. A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület a munkaterv alapján, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.
(3) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívja.
(4) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.
4. A munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év február 15-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb tartalmai elemei:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje, előkészítőjének, előadójának megnevezése,
b) a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása,
c) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeknek az előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
d) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve a rendeletalkotási tervet.
(4) A munkaterv összeállításához a polgármesterhez minden év január 31-ig javaslatot nyújthat be:
a) a képviselő-testület tagja,
b) képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző
5. A képviselő-testület ülései
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli és együttes testületi ülést tart.
(2)4 A képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelye, de a napirendi pontokhoz igazodóan intézményben és gazdálkodó szervezeteknél is megtartható.
8. § (1) Az alakuló ülést, a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A megválasztott képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.
(3) Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.
(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:
a) képviselők és polgármester eskütétele,
b) bizottsági tagok megválasztása,
c) polgármesteri program ismertetése,
d) az alpolgármester megválasztása,
e) polgármester és az alpolgármester juttatásainak megállapítása,
f)5 Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) felülvizsgálata.
9. § (1) A képviselő-testület soros és soron kívüli ülését a polgármester a munkaterv szerinti időpontban vagy attól eltérő időpontban hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester. Együttes akadályoztatásuk esetében az ülést a korelnök hívja össze.
(2) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok közös képviselő-testületi ülését a polgármesterek hívják össze a meghívóban meghatározott helyszínre, az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők 1/4-nek (2 fő),
b) a törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének,
c) a bizottság
d) a jegyző indítványára
(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
(5) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó, ez esetben a sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
10. § (1) A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.
(2) A meghívó mellékleteit, előterjesztések a képviselők külön írásbeli kérelmére elektronikus úton lehet továbbítani a képviselők által megadott e-mail címre.
(3) A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzat épületében lévő önkormányzati hirdető táblán történő kifüggesztésével.
(4) A közmeghallgatást is igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.
(5) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) az ülés kezdésének időpontját,
c) a javasolt napirendeket,
d) a napirendek előterjesztőit.
(6) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
a) képviselőket,
b) jegyzőt,
c) a napirend előterjesztőjét,
d) téma szerint érintett szerv, intézmény, helyi szervezet vezetőjét, képviselőjét,
e) akit a polgármester megjelöl,
11. § (1) A képviselő-testület ülése a tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt ülés.
(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) akit a polgármester meghívott,
b) jegyzőt,
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el. Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel, szükség esetén kitilthatja
(5) Zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(6) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntését legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.
6. Képviselő-testületi ülés vezetés szabályai
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása estében az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a korelnök vezeti az ülést.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz a napirendre,
d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
e) szavazást rendel el, megállapítja annak az eredményét,
f) szünetet rendel el,
g) fenntartja a tanácskozás rendjét,
h) berekeszti az ülést,
(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) hosszúra nyílt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a testület vita nélkül egyszerű többséggel számozott, alakszerű határozat hozatala nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson, kivéve a képviselő-testület tagját.
e) súlyos, vagy ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót egy további ülésről kizárják, kivéve a képviselő-testülete tagját.
(4) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
7. Előterjesztések
13. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el, és ő terjeszti a testület elé.
(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:
a) rendelet-tervezet,
b) szervezet kialakítása, intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,
c) gazdasági program, költségvetés meghatározása, költségvetési beszámoló,
d) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
e) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
f) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
g) intézmény alapítása, megszűnés, átszervezés.
h) Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.
(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 6 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszabályi észrevételt megteszi, és a postázásról gondoskodik.
(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szóbeli előterjesztést a polgármester engedélyezhet.
(6) Írásos előterjesztés tartalmazza:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
c) jogszabályi felhatalmazást,
d) határozati javaslatot, amely utal a végrehajtás módjára,
e) végrehajtásért felelős szerv, vagy személy nevét és határidők megjelölését.
8. Vita és a szavazás rendje
14. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül a jelenlévő képviselők egyszerű többségi szavazatával hozott nem alakszerű határozattal dönt. A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(3) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a polgármester és a jegyző indítványozhatja bármely okból, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, amelyről testület vita nélkül határoz. A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(5) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességet illetően észrevételt tehet.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
9. Felszólalások
15. § (1) A képviselő-testületi felszólalások lehetnek:
a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) személyes megjegyzés,
d) napirend előtti felszólalás,
e) kérdés,
f) interpelláció.
(2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.
(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. A vita során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.
(4) Az előkészítésben résztvevők, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.
(5) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.
(6) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő engedélyt kérhet. A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.
10. Kérdés, interpelláció
16. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt került sor az interpellációk és a kérdések felvetésére.
(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya az önkormányzati hatáskör ellátása.
(3) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(4) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő igen vagy nem felelettel nyilatkozik. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel.
(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban lehessen érdemben választ adni. A válasz másolati példányát minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A testület a válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt.
11. A szavazás módja
17. § (1) Szavazás nyílt vagy titkos szavazással történik. A testületi tagok „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) név szerinti szavazással.
(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha azt a:
a) jelenlévő képviselők ¼-e, legalább 2 fő kéri,
b) polgármester kéri,
c) település jogi státuszát is érintő önkormányzati tulajdoni kérdésekben,
d) ha ezt törvényt előírja.
18. § (1) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) Titkos szavazást kell tartani:
a) felmentés,
b) vezetői megbízás visszaadása,
c) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén,
d) alpolgármester választásakor.
(3) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazást az ügyrendi és jogi bizottság bonyolítja le, aki:
a) ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,
b) összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
c) szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, ügyrendi és jogi bizottság tagjai nevét és tisztségét, szavazás során felmerülő egyéb körülményeket,
d) a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.
19. § (1) A képviselő-testület tagja az Mötv. szerint személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt, de legkésőbb a döntéshozatal előtt bejelenti.
(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A közeli hozzátartozó fogalmára az Mötv.-ben foglaltak az irányadóak.
(4) A képviselő kizárásáról minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.
(5)6 A képviselő a képviselő-testületi ülésen személyes érintettségét a polgármesternek köteles bejelenteni lehetőleg a napirend tárgyalása előtt, illetve tudomására jutáskor azonnal. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-al csökkentett összegben kerül kifizetésre.
12. Döntések, döntéshozatal
20. § (1) A képviselő-testület minősített többségű döntése - minimum 3 fő egybehangzó szavazata - szükséges az Mötv.-ben foglalt esetekben.
(2) A képviselő-testület döntései:
a) határozat
aa) normatív határozat
ab) önkormányzati hatósági határozat
ac) egyéb határozatok számozott határozat nélküli, tudomásulvétel vagy egyetértés.
b) rendelet
21. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű és számozott határozat nélkül dönt:
a) napirend meghatározásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői felvilágosítás kérésről,
d) kérdésre adott válasz elfogadásáról,
e) tájékoztató anyagokról,
f) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a) határozat sorszáma arab számmal
b) az elfogadásának évét arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal
c) Önkormányzati képviselő-testületi határozata megjelölést
(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a határozat tárgyát és számát,
b) határozat tömör kivonatát,
c) végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozatszáma mindig a soron következő.
(5) A határozatokról készült kivonatot a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.
13. Önkormányzati rendeletalkotás
22. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) helyi képviselők,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) polgármester,
d) jegyző,
e) mindazok a központi szervek, amelyeknek az Mötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.
(2) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A jegyző a törvényességi szempontok alapulvételével előzetes állást foglal, szükség szerint intézkedik a tervezet előkészítéséről. A polgármester a tervezetet a testületnek benyújtja a következő testületi ülésre.
(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. Az előkészítésbe a képviselő-testület bizottsága, szakértő is bevonható.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
23. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) rendelet sorszámát arab számmal,
c) a rendelet kihirdetésének idejét zárójelben, évet arab számmal, a hónapot római, a napot arab számmal
d) önkormányzati rendelete kifejezést
e) a rendelet címét
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az önkormányzat székhelyének belső hirdetőtáblájára történő kifüggesztés.
(3)7 Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Hivatalban, egyet a polgármesternél kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(4) A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:
a) rendelet tárgyát, számát, címét,
b) meghozatalának és kihirdetésének idejét,
c) módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,
d) hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.
(6) A jegyző szükség szerint, de legalább évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. A jegyző kétévente a rendeletek utóvizsgálatát elvégzi és ennek eredményeiről előterjesztést készít a testület számára.
14. A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv.-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza a külön kérésre a szószerinti hozzájárulást.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, egyik példány a hivatalban található, egy példány a törvényességi ellenőrzésre kerül megküldésre, egy példányt a polgármester kezel.
(3) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.
(4) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amit külön is kell kezelni.
(5) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető tekinthet be.
(6) Az állampolgárok hivatali időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe egy ügyintéző jelenlétében.
15. Települési képviselő
25. § (1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2) A képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(3) A képviselő köteles:
a) a választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,
b) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
c) a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban felkérésre részt venni,
d) a képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,
e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,
f) bejelenteni döntéshozatal előtt az Mötv.-benn foglaltak szerint a személyes érintettségét.
(4) A képviselő- testület rendeletében a képviselők részére tiszteletdíjat, költségtérítést és egyéb juttatást állapít meg.
16. A képviselőtestület bizottságai
26. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek évente beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
17. Ügyrendi és jogi bizottság
27. § (1) Patosfa Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként Ügyrendi és jogi bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság 3 főből áll, a bizottság feladatait a 3. melléklet tartalmazza.
18. A polgármester
28. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:
a) dönt a vagyonrendeletben meghatározott esetekben,
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) nyilatkozik sajtónak, a hírközlő szerveknek,
d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat, amelynek fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani
(3) A polgármester bizottsággal kapcsolatos feladatai:
a) indítványára a bizottságot össze kell hívni,
b) felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,
c) bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti
(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) segíti a települési képviselők munkáját,
c) helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
d) önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
e) önkormányzat gazdálkodás, feltételeinek megteremtése,
f) előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását,
g) a polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztástól, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni,
h) ha a képviselő-testület döntését sértőnek tartja, egyazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,
i) képviseli az önkormányzatot,
j) a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, jelentősebb megbeszélésekről,
k) beszámol a képviselő-testülettől átruházott hatáskörök gyakorlásáról.
(5) A polgármester főbb feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
c) a jegyző kezdeményezésére javaslatot tesz a Hivatal belső szervezeti tagozódására, a Hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,
d) saját feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
e) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást,
f) összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a képviselő-testület és a bizottságok munkájával összefüggnek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben,
g) figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenőrzi a bizottságok döntéseinek végrehajtását,
h) egyetértési jogot gyakorol a közszolgálati tisztviselők kinevezése és jutalmazása, bérezése tekintetében.
19. Alpolgármester
29. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok, amennyiben a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
(3) Alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
30. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen:
a) a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
c) 30 napon meghaladó fizetés nélküli szabadság.
20. A jegyző
31. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint a Hivatalt fenntartó polgármesterek határozatlan időre neveznek ki.
(2) A jegyzőt az általa megbízott - megfelelő szakképesítéssel rendelkező - köztisztviselő helyettesíti.
(3) A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, egyéb főbb feladatai:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok, nemzetiségi önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,
f) ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket
g) szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
h) biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű intézését,
i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
j) figyelemmel kíséri a rendeletek mellékleteinek naprakész állapotát,
k) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
l) tájékoztatást ad a képviselő-testület részére féléves rendszerességgel az állampolgárok irányában tett hatósági intézkedésekről,
m) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatban a Hivatal SZMSZ-ben meghatározottak szerint.
21. A képviselő-testület Hivatala
32. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre Csokonyavisonta, Rinyaújlak és Lad község önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Csokonyavisonta község székhellyel és a Ladi Kirendeltséggel.
(2) A hivatal elnevezése Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
33. § (1) A Hivatal feladatai különösen:
a) ellátja az érintett képviselő-testületek, bizottságok, nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,
b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt hatósági döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,
c) a jegyző vagy a jegyző által megbízott köztisztviselő köteles a Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni.
d) ellátja az önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat
(2) A települési képviselő a Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
22. Az önkormányzat kapcsolatai
34. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése, valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:
a) települési képviselő-testületekkel,
b) Somogy Megyei Önkormányzattal,
c) gazdálkodó szervezetekkel,
d) egyesületekkel és érdekvédelmi, civil szervezettekkel,
e) kistérségi társulásokkal.
(2) Az együttműködés érdekében hozhatja létre és működteti - bekapcsolva véleményüket, javaslataikat a testületi döntési mechanizmusba - :
a) környékbeli polgármesterek gyűléseit, amely az önkormányzatokkal széles körű, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat és az önkormányzatok érdekeinek védelmét biztosító fórum, közös beruházások megvalósításának érdekében tartott megbeszélések,
b) jegyzők és ügyintézők szakmai fórumát, a környékbeli jegyzők és a hivatal dolgozói, meghívott szakemberek képviseletében, célja az önkormányzati és hatósági munka hatékonyabbá tétele, egyes jogértelmezési problémák megvitatása, kölcsönös segítségnyújtás,
(3) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.
23. Az önkormányzat társulásai
35. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(3) A társuláshoz való csatlakozásról, abból való kiválásról szóló döntését a képviselő-testület minősített többséggel hozza meg.
(4) A társulás fenntartásának költségeit a társulásban résztvevők a társulási megállapodásban foglaltak szerint vállalják.
24. Helyi népszavazás
36. § A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt legalább a település választópolgárainak huszonöt százaléka kezdeményezte.
25. Lakossági fórumok
37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a Hivatal megbízottja.
26. Közmeghallgatás
38. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás szabályai:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, jegyzőhöz, intézményvezetőkhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek,
b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az önkormányzat hirdetőtábláin, tájékoztatja a lakosságot a polgármester,
c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok, a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A közmeghallgatáson felmerült bonyolult ügy kivizsgálásával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a tárgy szerint érdekelteket, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.
(4) A közmeghallgatáson a polgármester beszámol az előző évi költségvetésről teljesítéséről, az évi költségvetési irányszámokról, önkormányzati adók alakulásáról, településfejlesztési elképzelésekről, önkormányzati vagyon helyzetéről.
27. Az önkormányzat vagyona
39. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A vagyonrendelet kiterjed az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.
28. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
40. § (1) A képviselő-testület a költségvetését minden évben, rendeletben határozza meg. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban is történhet, amennyiben egy forduló elégtelen annak elfogadásához.
(2) A költségvetési rendelet illetve a költségvetési beszámoló tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit. Gazdasági program tartalma:
a) a község általános bemutatása,
b) helyzetelemzés,
c) a jövőre nézve fejlesztési koncepció, stratégiai célok bemutatása.
(4) A gazdasági programot a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül biztosítja.
41. §8
42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1. § (5) bekezdés a) pontja a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdés b) pontja a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés f) pontja a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdését a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 23. § (3) bekezdése a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.