Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 01. 24- 2025. 01. 25Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletével kapcsolatban felvetődött változtatási igények átvezetése, annak könnyebb alkalmazhatósága, egyértelműsége és a megváltozott magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelése céljából alkotja meg a rendeletet.
[2] Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 11. melléklete szerint érintett véleményezésre jogosult államigazgatási szervek, továbbá Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településterv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 35/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete alapján az érintett partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A beérkezett pályázatokat az illetékes Bizottság bírálja el.”
2. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Homlokzatra vonatkozó előírások
a) Az épületek homlokzati színezése vagy a meglévővel azonos lehet, vagy új színezés alkalmazása esetén a homlokzat meghatározó színezéseként a rikító színek, különösen a neonsárga, sötétszürke, fekete, kék, lila, bíbor, vörös, piros, rózsaszín, sötétbarna színek használata tilos. Az építmények közterületekről látható homlokzatainak részleges színezése nem megengedett.
b) Az 1. számú területen lévő ún. munkásotthon lakások utcai homlokzatának tagozatait és utcai homlokzat felőli formáját, tetőhajlásszögét meg kell tartani.
c) Az 1. és 2. számú területek ún. munkásotthon és ún. villaépületeinél az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása a fellelhető eredeti állapot szerint állítandó helyre.”
3. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Kertvárosias karakterű lakóterületek esetén (Lke-1 övezetek)
a) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény/épület megengedett legnagyobb hosszanti mérete 20 méter. Kivételt képeznek:
aa) a 40 méter és az 50 méter közötti mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 25 méter,
ab) az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter,
ac) közintézmények.
b) Kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:
ba) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 méter magassággal. Tömör elem a hulladéktartály tároló takarása céljából, legfeljebb 3 méter hosszúságú lehet;
bb) utcai kerítésre ideiglenes jelleggel betekintést gátló szerkezetek (pl: nádszövet, műanyagháló, farostlemez) nem helyezhetők el;
bc) szomszédos telkek közötti, nem utcai kerítés legfeljebb 1,80 méter magassággal, nem tömör módon. Abban az esetben, ha a szomszédos ingatlanon nem kizárólagosan lakófunkció van, legfeljebb 1,80 méter magas tömör kerítés létesíthető;
bd) a telek használók által használati megállapodásban rögzített saját használatú területeit csak növényzettel határolható le;
be) a Budapest XVII. kerület, 138659/2 hrsz.-ú út (Gyümölcsös dűlő) - belterületi határ - Pesti út - Ev övezethatár - 138660/55 hrsz.-ú telek által határolt területen (Szárazhegyi lakóterületen) az a) és c) pontok előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kerítés legalább 40 cm, legfeljebb 50 cm magas, vízzáró lábazattal létesíthető.
c) Telkenként legfeljebb 2 db, 2,2 méter épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete legfeljebb 1,5 m2/lakás lehet. Kerékpártároló a hulladéktartály tárolóval együtt is kialakítható, erre a célra legfeljebb 2 m2/lakás alapterület biztosítható.
d) Kiszolgáló építmény kialakítása könnyűszerkezetes lehet; az építményt a telek hátsókerti és oldalsó telekhatáraitól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 méter, legfeljebb 1,00 méter széles szabad sávon biztosított legyen.
e) Az épületek, építmények környezetének rendezése során kizárólag nem inváziós fajú fafajták telepíthetők.”
4. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § Nagyvárosi karakterű területen (Ln, Vt-H, Vi övezetek Rákoskeresztúr területén)
a) A városközponti területen tömbházas beépítésnél területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet, kivételt képeznek: játszóterületek, sportterületek, közmű műtárgyak.
b) Az épületek, építmények környezetének rendezése során kötelező nem inváziós fafajták telepítése.
c) Az a) pontban meghatározottól eltérő esetben kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:
ca) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 2,50 méter magassággal. Tömör kerítésrész csak a hulladéktartály tároló takarása céljából alakítható ki 2,20 méteres magassággal és legfeljebb 3,0 méter hosszú szakaszon;
cb) utcai kerítésre ideiglenes jelleggel betekintést gátló szerkezetek (pl: nádszövet, műanyagháló, farostlemez) nem helyezhetők el;
cc) szomszédos telkek közötti, nem utcai kerítés legfeljebb 2,50 méter magassággal, nem tömör módon létesíthető.”
5. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Homlokzati kialakításra vonatkozó előírások
a) Az épületek színezése során a homlokzat meghatározó színezéseként harsány, rikító színek, különösen a neonsárga, sötétszürke, fekete, kék, lila, bíbor, vörös, piros, rózsaszín, sötétbarna színek nem alkalmazhatók. Homlokzat részleges homlokzat-felújítása, festése nem megengedett.
b) Tilos a portálok 25%-ot meghaladó felületének befóliázása, erős, rikító színek, minták alkalmazása.”
6. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § Megújuló energiaforrások
a) Napelemet, napkollektort alapvetően tetősíkban kell elhelyezni azzal, hogy lakóterület, intézményi terület építési övezeteinek területén napelem, napkollektor a talajra, vagy a talajhoz rögzített lábakra akkor sem tehető, ha nincs olyan tetőzet, amire a napelem, napkollektor felszerelhető. Napelem elhelyezhető a lábakon álló kerti tetőkön, autóbeállókon is.
b) Szélkerék Rákosmente belterületén nem helyezhető el.
c) Talajvizet érintő geotermikus rendszerek nem alakíthatók ki.”
7. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Cégérek, cégtáblák elhelyezése
a) Cégérek, cégtáblák és azok szerkezetei:
aa) önálló bejárattal rendelkező üzletek esetén üzletenként az üzlet homlokzatain legfeljebb 2 db cégtábla és 1 db cégér helyezhető el,
ab) intézmény esetén, amennyiben az épületen közterületről látható módon nem lehet elhelyezni, a kerítésen is megengedett legfeljebb 1 m2 nagyságú cégtábla elhelyezése;
ac) kiterjedése egyenként nem haladhatja meg a 2 m2-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a. Közintézmények, pénzintézet, 200 m2-t meghaladó kereskedelmi, raktározási, vendéglátó létesítmény esetén a cég arculatához tartozó felirat mérete ettől eltérhet, de összességében nem haladhatja meg a homlokzat 10%-át;
ad) egy homlokzatfelületen egységes rendszerben, azonos méretben, a cégtábla a bejárati ajtó, portál fölé és a bejárati ajtó vagy portál mellé (kétoldalt) helyezhető el,
ae) elhelyezésére az épület földszintjének közterületről látható felületén a bejárat mellett lehetőséget kell biztosítani, amennyiben az épületben olyan kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható. Ez esetben az üzletek cégtáblái csak az összes cégtábla elhelyezésére alkalmas táblaszerű kialakítású tartó berendezésre betétszerűen helyezhetők el. A tábla mérete nem haladhatja meg üzletenként az 1 m²-t. Tábla a bejárat mindkét oldalán elhelyezhető, összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a. A bejárat fölött üzletház-felirat elhelyezhető egyedi betűkialakítással vagy feliratot hordozó berendezéssel.
af) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak,
ag) a lakótelepi négyszintes panelépületeken a 6. számú mellékletben ábrázolt módon, helyen és méretben helyezhetők el.
b) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el az épület tömegéhez, jellegéhez igazodó módon. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
c) Cégtáblák homlokzatonként
ca) az elhelyezési magasság,
cb) a betűnagyság és
cc) a színvilág
tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzat architektúráját.
d) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
e) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
f) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
g) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni. Igénybevételnek minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
h) Közterületen felírótábla nem helyezhető el.
i) Totemoszlop, pylon legfeljebb 10 méter magassággal csak autószalon, üzemanyagtöltő állomás, gyorsétterem, bevásárlóközpont és 500 m²-nél nagyobb kereskedelmi egység esetén helyezhető el. Telkenként összesen 2 db totemoszlop és pylon helyezhető el.
j) Gazdasági karakterű területen a vállalkozás használatában álló ingatlanon a saját vállalkozását népszerűsítő, legfeljebb 1 m² nagyságú felirat helyezhető el az utcai telekhatártól legalább 3 méter távolságban. Több vállalkozás esetén a feliratokat egy táblán kell elhelyezni.
k) Az épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégérek megvilágításához.”
8. § (1) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi konzultációt bárki kérhet, de a konzultáció kötelező:
a) az 1. melléklet 1., 2. és 4. pontjában meghatározott helyi területi védelem alatt álló épületek építése, bővítése, átalakítása, bontása esetén,
b) a 2. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló épületek építése, bővítése, átalakítása, bontása esetén,
c) kiemelt útvonalak - Pesti út, Ferihegyi út, Zrínyi utca, Cinkotai út, Péceli út, Csabai út, Helikopter út - menti épületek építése, bővítése, átalakítása esetén,
d) lapostetős épület építése esetén,
e) kertvárosias és kisvárosias karakterű területeken fém cserepeslemez elhelyezése esetén,
f) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében,
g) minden egyszerű bejelentés alá tartozó terv,
h) közterületi építmények elhelyezése esetén.”
(2) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai konzultációhoz a kérelmet az építtető vagy a tervező elektronikus formában az ÉTDR-ben biztosított elektronikus tárhelyre tölti fel, és nyújtja be az Önkormányzat részére. A benyújtandó kérelem mintáját a 7. melléklet tartalmazza.”
(3) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 53. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A településképi szakmai konzultációhoz a Fővárosi Csatornázási Művek elvi nyilatkozatát szükséges benyújtani.”
9. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni)
10. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a településképi vélemény iránti kérelmet, mely jelen rendelet 8. mellékletét képezi, az ÉTDR-be feltölti, és hozzáférést biztosít az Önkormányzat részére.”
11. § (1) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 58. § a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni)
(2) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 58. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni)
(3) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 58. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni)
12. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett, a (2) bekezdésben megjelölt kérelmére indul, mely kérelmet, annak mellékleteit, valamint az esetleges hiánypótlásokat és egyéb nyilatkozatokat is elektronikus úton szükséges benyújtani a főépítésznek azzal, hogy természetes személy esetében papír alapú kérelem is benyújtható.”
13. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 60. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgármester az 58. §-ban szereplő tevékenység végzését - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, és a bejelentőt valamint az ingatlantulajdonost erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés)
14. § A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 62. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Önkormányzat a településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki – a megadott határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírság kiszabásának kilátásba helyezésével – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 100. § szerint.
(2) A kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén az Önkormányzat ismételten településkép-védelmi bírságot szab ki, vagy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzik, vagy mással elvégezteti.”
15. § (1) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
16. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet
a) 6. § (1) bekezdés 17. és 18. pontja,
b) 51. §-a,
c) 58. § - és - pontja,
f) 63. §-a.
17. § Ez a rendelet 2025. január 24-én lép hatályba.
1. melléklet az 1/2025. (I. 23.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 1/2025. (I. 23.) önkormányzati rendelethez