Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 11/2001. (VII.02.) rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 02. 08- 2025. 02. 09Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 11/2001. (VII.02.) rendelet módosításáról
[1] A rendelet módosítás célja Újváros területének kialakítása a központi belterülettől északra, a 0264/1 hrsz-ú telken 8 MW-os kiserőmű és a 1322/69 hrsz-ú telken garázsok kialakítása helyi építési követelményeinek biztosítása
[2] Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Úti Osztály, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Építési és Közlekedési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, valamint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Nagyvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Ln jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. sportépítmény,
5. szálláshely szolgáltató épület,
6. igazgatási épület
(3) A területen kivételesen sem helyezhető el:
a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény
b) többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők: A kapcsolódó táblázatot a 15. melléklet tartalmazza.
(5) A nagyvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) - közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
c) - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
d) - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
e) - kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,
f) - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
g) - szabadon álló és legfeljebb 10,0 m magas antenna, óra, zászlótartó oszlop.
(6) Az Ln-7 építési övezet tömbjeinek kialakítása és beépítése ütemezetten történhet. A szabályozási terv szerinti magasabb számú ütem kialakítása és beépítése csak a korábbi ütem megvalósítását követően indulhat meg. Megvalósítottnak tekinthető a korábbi ütem, ha
a) megvalósultak a tömböket határoló utak, ellátást biztosító közművek, kapcsolódó fásított közterületek, zöldterületek, sétányok,
b) az azonos ütembe tartozó tömbök beépítettsége egyenként meghaladja az építési övezetre vonatkozó legnagyobb beépítettség értékének felét, és
c) a beépített telkek előírt legkisebb zöldfelületét kialakították.
(7) Ln-7 építési övezetben a tömbök gyalogos átjárhatóságát a Széles-víz és Korányi út felé biztosítani kell.
(8) Ln-7 építési övezetben az előírt legkisebb zöldfelület minimum 50%-án a biológiai aktivitásérték szerinti legalább kétszintes növényállományt kell kialakítani. A zöldfelületeket, burkolatokat a vízmegtartásra figyelemmel kell kialakítani.
(9) Ln-7 építési övezetben a tömbök beépítésének feltétele a vízfolyás tényleges vízszállító-képességének, valamint környezete vízmegtartó-képességének felülvizsgálata és tervezése. A felülvizsgálat eredménye alapján a szükséges műszaki, ökológiai, mérnök-biológiai beavatkozásokat végre kell hajtani.”
2. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet „Nagyvárosias lakóterület építési övezetei” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Nagyvárosias lakóterület közlekedési és zöldfelületi építési övezete (Ln-köz) olyan többfunkciós övezet, ahol kizárólag a nagyvárosias lakórendeltetéshez kapcsolódó építmények helyezhetők el. Lakórendeltetés nem helyezhető el.
(2) Ln-köz építési övezetben elhelyezhető:
a) a pihenést, szabadidő eltöltést, sportolást szolgáló építmény (pl. tornapálya, futópálya, játszótér stb.),
b) parkoló építmény (parkoló-lemez, parkolóház, mélygarázs, fásított felszíni parkoló felület),
c) kiszolgáló építmény,
d) az építmények megközelítését szolgáló utak, gyalogutak, továbbá kerékpárutak.
(3) A parkolók, sétányok burkolatait vízáteresztő módon kell kialakítani.
(4) Az Ln-köz építési övezetben
a) min. 5000 m2 nagyságú építési telken,
b) max. 20%-os beépíthetőséggel,
c) max. 6,0 méteres építménymagassággal és
d) min. 40%-os zöldfelületi aránnyal lehet építményt elhelyezni.
(5) Terepszint alatti építményt csak parkoló építmény elhelyezése érdekében, legfeljebb a telekterület 30%-ának megfelelő mértékben lehet létesíteni.”
3. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 9/A. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Vk-6 építési övezetben a (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken felül lakórendeltetést lehet elhelyezni az épület szintterületének legalább 60%-ában.
(16) A tömb gyalogos átjárhatóságát a Széles-víz és Korányi út felé biztosítani kell.
(17) Az előírt legkisebb zöldfelület minimum 50%-án a biológiai aktivitásérték szerinti legalább kétszintes növényállomány kialakítása kötelező. A településközponti funkcióhoz és az alközpont főteréhez illeszkedően a zöldfelületek, burkolatok kialakítása vízmegtartásra tervezetten történjen, közterület-alakítási terv alapján.”
4. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi és városképvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.
(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület:
a) Mko-0 jelű övezetében épület, egyéb mezőgazdasági építmény, távközlési magasépítmény, adótorony nem létesíthető;
b) Mko-SZ jelű övezetében csak szélerőmű torony létesíthető.
c) Mko-L jelű korlátozott funkciójú ligetes mezőgazdasági terület övezetében épület nem létesíthető.
(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko-I jelű övezetében a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattenyésztés, bemutatási, ismeretterjesztési és sportolási célú állattartás építményei, továbbá a szabadidő eltöltését, a szabadtéri sportolást szolgáló épületnek nem minősülő építmények alakíthatók ki.
(4) A Mko-I jelű övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) az övezetben a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha), szélessége legalább 100 m,
b) a kialakítható telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha),
c) a beépítettség mértéke az épületekhez csatlakozó udvarral, állatkifutókkal, karámokkal együtt nem haladhatja meg a telek területének 0,5%-át,
d) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, legfeljebb 4,5 m átlagos építménymagasságú nyeregtetős épület létesíthető,
e) épület a telek határától legalább 15 m távolságban alakítható ki,
f) csak azokon a telkeken létesíthető épület, amelyek területének legalább 90%-a rét, legelő (gyep) művelési ágban van nyilvántartva.
(4a) Mko-L jelű övezetben lévő telkek legfeljebb 10%-os záródású ligetes gyepterületként tartandók fenn (művelési ág váltási kötelezettséggel), ahol elhelyezhetők az ismeretterjesztést, a szabadidő eltöltését szolgáló műtárgyak, illetve a szabadtéri sportolást szolgáló vonalas műtárgyak, amennyiben az övezetben lévő telkek ökológiai hálózatban betöltött szerepét nem korlátozzák.
(5) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják.
(6) Országos jelentőségű természetvédelmi területen (zergeboglár termőhely) építmények elhelyezéséhez az illetékes természetvédelmi igazgatóság engedélyét is be kell szerezni.
(7) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése az önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló rendeletével összhangban történhet.
(8) Szélerőmű-tornyok
a) környezeti hatásvizsgálat alapján
b) ha környezeti hatásvizsgálat elkészítése nem szükséges a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi követelményekkel összhangban
létesíthetők.
(9) Szélerőmű-tornyok
a) közúttól, nagy- és középfeszültségű légvezetéktől, gazdasági épülettől legalább 200 m távolságban
b) lakóépülettől – ha a környezetvédelmi hatóság másként nem rendelkezik – legalább 700 m távolságban létesíthető, ha az egyéb környezetvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak is megfelel.”
5. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 23/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A Kk-Np-k övezetben az 50 MW névleges teljesítményt el nem érő energiatermelő, valamint energiatároló létesítmények, műtárgyak (kiserőmű) is elhelyezhetők.”
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 23/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kk-Np-k övezetben a szabályozási terven jelölt „be nem építhető telekrész – zöldfelületként megtartandó” területe legalább 6,0 méteres sávban háromszintes, tájhonos fajokból álló védőnövényzettel alakítandó ki és tartandó fenn a napelempark műtárgyainak és kerítésének tájképi takarására. A védőnövényzet sávja a terület megközelítéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó műtárgyak és vezetékek területén és biztonsági övezetében a szükséges mértékben megszakítható.”
6. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A környezetvédelmi előírások bel- és külterületre egyaránt érvényesek.
(2) Levegőtisztaság-védelem szempontjából Ajka teljes igazgatási területe Zónán kívül Ajka város egyedi kategóriába tartozik.
(3) -
(4) A városközpont sűrűn lakott nagyvárosias és kisvárosias területén, és az érzékenyebb kapcsolódó kertvárosias lakóterületen csak olyan létesítmények alakíthatók ki, amelyeknek gazdasági és szolgáltató tevékenységből származó, mérhető technológiai szennyezőanyag-kibocsátása nincs. A szabályozással érintett terület határai: a Széles-patak belterületi szakasza – Futó utca – Verseny utca – Ifjúság utca – Kosztolányi Dezső utca – Móricz Zsigmond utca – Móra Ferenc utca – Petőfi Sándor utca – Deák Ferenc utca – Csingeri út – Béke utca – Csók utca – Fiastyúk utca – Táncsics Mihály utca – a belterület határa a Széles-patakig. (A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. §-a felhatalmazása alapján.)
(5) A (4) bekezdésben lehatárolt területen építeni akkor lehet, ha az építtető nyilatkozik arról, hogy a tervezett létesítmény megfelel a (4) bekezdés szerinti előírásoknak.
(6) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó nagyvárosias, kisvárosias és kertvárosias lakóterületen, továbbá településközpont vegyes területen nem zavaró hatású gazdasági építmény csak kivételesen helyezhető el, ha a tervezett gazdasági építmény a környezetében levő területek rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
(7) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.
(8) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a kórház körüli 100 méter széles védőövezet, továbbá a temetők körül 50 méter széles védőövezet.
(9) Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:
a) egészségügyi létesítmények és kórházak területe és csendes övezete,
b) a temetők területe és csendes övezetei,
c) a közparkok területe,
d) az üdülőházas üdülőterületek,
e) védett természeti területek,
f) turisztikai rendeltetésű erdők területe.
Az e) és f) pont szerinti területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajhatás nem lehet. Az a), c), és d) pont szerinti területen kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 LAeq,dB; éjszaka 35 LAeq,dB határértéknél. (A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.)
(10) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a kertvárosias és falusias lakóterületek a hozzájuk kapcsolódó intézményekkel (oktatási, gyermek intézmények), ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 LAeq,dB; éjszaka 40 LAeq,dB határértéknél. (A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet második sora alapján.)
(11) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny városias beépítésű övezet a kisvárosias, nagyvárosias lakóterületek és a vegyes területfelhasználási egységek területe, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 LAeq,dB; éjszaka 45 LAeq,dB határértéknél. A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.)
(12) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek az olyan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek övezetei, ahol lakóépületek és intézmények is találhatók, vagy azok kialakítására a helyi építési szabályzat lehetőséget ad. Az övezetben az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 60 LAeq,dB; éjszaka 50 LAeq,dB határértéknél. (A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján.)
(13) A közlekedési eredetű zaj elleni védekezés érdekében:
a) meglevő közutak mellett a megváltozott területfelhasználás,
b) beépített területen az út jellegének megváltozása miatti jelentős forgalom növekedés,
c) tervezett utak melletti tervezett területfelhasználás
esetében a vonatkozó rendelet közlekedésből származó zaj megengedett határértékeit be kell tartani.
(14) Városi gyűjtő- és forgalmi utak mentén levő lakóépületek, gyermekintézmények, egészségügyi létesítmények felújítása, átépítése esetén zajgátló üvegezés szükségességére fel kell hívni az építtető figyelmét.
(15) A forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet.
(16) -
(17) Nagy létszámú állattartó telep a belterülettől és annak fejlesztési területétől 500 méter védőtávolságon kívül alakítható ki.
(18) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába, illetve élővízfolyásba csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
(19) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni. (19a) Vízjárta, mélyfekvésű területen a vízvisszatartást elősegítő területhasználatok biztosítandók, építményelhelyezés a vízjárta funkcióra tekintettel lehetséges.
(20) Felhagyott zagytározók területén veszélyes hulladéktároló nem létesíthető.
(21) A felhagyott zagytározók folyamatosan rekultiválandók.
(22) -
(23) Dögkonténer a szeméttelep szomszédságában üzemeltethető.
(24) Felhagyott meddőhányók, külszíni anyagnyerő helyek területét a tulajdonosa, üzemeltetője köteles rekultiválni és erdősíteni.
(25) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(26) Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.
(27) Új üvegsavazó létesítményei csak gazdasági területen, lakóterülettől legalább 300 méter védőtávolság betartásával létesíthető.
(28) Beruházások esetén a zaj- és levegőszennyezés elleni védelem érdekében a szállítási útvonalakat az Önkormányzat illetékes hatósága térben és időben korlátozhatja, illetve a szállításra meghatározott útvonalakat kijelölhet.
(29) Az Mko-SZ jelű övezetben szélerőmű-torony, illetve a már megépült szélerőmű-torony környezetében levő mezőgazdasági területeken lakóépület csak akkor létesíthető, ha a lakóépüleett a torony fény-árnyék hatása nem éri, és a lakóépületet érő zajterhelés nem haladja meg nappal a 60 dB, éjszaka pedig az 50 dB zajterhelési határértéket. (a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján)”
7. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:
a) településrendezési szerződés
b) elővásárlási jog
c) helyi közút céljára történő lejegyzés
d) telekalakítás
e) útépítési és közművesítési hozzájárulás
f) beültetési kötelezettség
(2) -
(3) Elővásárlási jog illeti Ajka Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, alább felsorolt telkek esetében:
a) 603 hrsz.;
b) 605 hrsz.;
c) 606 hrsz.;
d) 607 hrsz.;
e) 608 hrsz.;
f) 609 hrsz.;
g) 203 hrsz.;
h) 205/1 hrsz.;
i) 205/2 hrsz.;
j) 205/3 hrsz.;
k) 205/4 hrsz.;
l) 206 hrsz.;
m) 207 hrsz.;
n) 208 hrsz.;
o) 209 hrsz.;
p) 212 hrsz.
(4) Helyi közút céljára történő lejegyzés: Ajka Város Önkormányzata a SZT-en ábrázolt új utak létesítéséhez a szükséges telkeket, telekrészeket gyűjtő-, gyalogos és lakóút céljára történő lejegyzéssel veszi igénybe.
(5) Az Ln-4 és Vk-6 építési övezetek egyes tömbjeinek kialakítása, beépítése településrendezési szerződés alapján történhet.
(6) A településrendezési szerződésben – telepítési tanulmányterv alapján – rendelkezni kell különösen
a) az adott tömb kialakításához, megvalósításához és működéséhez kapcsolódó közlekedési és közműberuházások megvalósításáról, kialakításáról és költségeinek viseléséről,
b) a kapcsolódó közterületek fásításáról, zöldterületek kialakításának módjáról,
c) a biológiai aktivitásérték fenntartását szolgáló területek kialakításának arányos teherviseléséről,
d) a tömbök gyalogos kapcsolatainak és a zöldfelületek közcélú használatáról.”
8. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 14. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001.(VII.2.) önkormányzati rendelet 15. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
9. § Ez a rendelet 2025. február 8-án lép hatályba.
1. melléklet az 1/2025. (I. 10.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 1/2025. (I. 10.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet az 1/2025. (I. 10.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet az 1/2025. (I. 10.) önkormányzati rendelethez