1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bátaapáti Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7164 Bátaapáti, Petőfi utca 4.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Bátaapáti község közigazgatási területe

(4) A közös Önkormányzati Hivatal megnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Bátaapáti Község Önkormányzata képviselő- testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.

(3) Az Önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Bátaapáti Község Önkormányzata képviselő-testületét illetik.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a község címere és zászlaja

(2) Az Önkormányzat a község címerének és zászlajának használatáról Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (VII.28.) önkormányzati rendelete rendelkezik.

4. § E rendelet alkalmazásában

5. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

(2) A képviselő-testületnek 5 tagja van a polgármesterrel együtt. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezetteket és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.

(2) Önkormányzati döntést:

7. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

8. § Az Önkormányzat akkor vállalhat szabadon közfeladatokat, ha:

9. § (1) A képviselő-testület hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottakra ruházhatja át, az Mötv. 41. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozással.

(2) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(3) A képviselő-testület – a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – hatáskörét átruházhatja:

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály vagy az Önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolják, a Képviselő-testület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

(6) A képviselő-testületi tag kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – az átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

10. § A képviselő-testület feladatainak ellátása során együttműködik a területi-, és más települési önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel.

11. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Községháza, Bátaapáti, Petőfi utca 4. szám alatti épületében tartja.

12. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv 43. §-ában meghatározott időben és módon tartja meg.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

13. § (1) A képviselő-testület – július és augusztus – hónapok kivételével általában a hónap utolsó hetében – évente legalább 6 – testületi ülést tart.

(2) A testületi ülést a polgármesternek 15 napon belül kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

14. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.

(2) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.

15. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a Polgármesteri Hivatal bevonásával - állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

16. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:

17. § A képviselő-testület ülését a polgármester elektronikus úton hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a képviselő-testületi ülést. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.

18. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére elektronikus úton e-mailben kell megküldeni.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.

(5) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb küldi meg.

19. § A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:

20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

21. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre vételére szóló vagy a napirendről való levételéről szóló javaslatával.

(2) A képviselők, valamint az ülésén tanácskozási joggal részt vevők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat legfeljebb 2 percben megindokolhatják.

(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával, valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.

(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:

22. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

23. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

24. § Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

25. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

(2) Ha a képviselő e rendelet 23. § (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ennek következtében a testület határozatképtelenség miatt nem tudott döntést hozni, rendbírságot köteles fizetni. A rendbírság összege alkalmanként 20 000.- Ft.

(3) A rendbírságot a polgármester javaslata alapján hozott testületi határozat értelmében a Polgármesteri Hivatal a kiszabást követően esedékes tiszteletdíjból érvényesíti.

(4) Amennyiben a polgármester az ülést nem e rendelet szabályainak megfelelően vezeti, bármely képviselő ezt ügyrendi felszólalásban kifogásolhatja.

27. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét, amennyiben a napirendi pont ezt megkívánja. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökökhöz személyenként, legfeljebb 2 percben kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

28. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb 5 perces hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából egy alkalommal 2 perces hozzászólásra szót kérhet.

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 19. §-ában felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület hozzájárulásával.

(4) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester – a (8) bekezdés szerinti esetet kivéve - megvonhatja a szót.

(5) Bármikor szót kérhet:

(6) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely legfeljebb 2 percben indokolható.

(7) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek.

(8) A polgármester az ülés vezetése során a tárgyalt napirend tárgyára tekintettel indokolt esetben, így különösen a költségvetés elfogadása során a hozzászólásoknál e rendelet időkorlátra vonatkozó rendelkezéseitől eltekinthet.

29. § (1) A polgármester legfeljebb 3 percre visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra.

(2) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

30. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a testület vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(2) Bármelyik képviselő javaslatára a testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

31. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akire nézve az Mötv 49. §-ában foglaltak fennállnak.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá, ha érdekelt

(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4)⁶ A Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a képviselő-testület tagja a polgármesternek, a polgármester az alpolgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely önkormányzat képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt érintett a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester, polgármester érintettsége esetén az alpolgármester javaslatára:

32. § (1)⁷ A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza. A rendelet tervezetről, határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 20. §. (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a testület minősített többséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

(5) Ügyrendi kérdésről, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(6) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

33. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző vagy az aljegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy az aljegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző vagy az aljegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, külön szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátását, az eredmény megállapítását az ügyrendi bizottság végzi. A titkos szavazás lebonyolításáról, az eredményéről külön jegyzőkönyv készül.

34. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

35. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

(2)⁸ Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában, továbbá az Mötv. 50. §-ában foglalt, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez:

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

36. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, az Mötv. 68. § szerint kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.

(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.

37. § (1) A testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, a határozat elfogadásának évét, hónapját és napját.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

38. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:

(2) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

39. § (1) A rendeletek jelölése: Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../…..... (hónap római számmal és nap arab számmal) önkormányzati rendelete a .......ról/ről.

(2) A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(3) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő 8 napos kifüggesztéssel történik.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Az önkormányzati rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeletekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

40. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.

(2)⁹ A határozatok jelölése: Bátaapáti Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (hónap római számmal és nap arab számmal) sz. határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(3) A határozat tartalmazhatja a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásért felelősek lehetnek:

(4) A testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, jegyzőnek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.

41. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 18. § (5) bekezdés szerinti időpontra.

42. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

(3) Tájékoztató benyújtására a 44. § (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

43. § (1) A beszámoló

(2) A beszámolók benyújtására a testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek a 40. § (3) bekezdésben megjelöltek továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben az illetékes bizottság határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester vagy a beszámoló szerv vezetője terjeszti elő.

44. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 38. § (2) bekezdésében írtak jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

45. § (1) A benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(2) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE megjelölést kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

(5) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be.

46. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.

(3) Indítványt bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.

47. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az osztályvezetőkhöz, főépítészhez önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek

(4) A kérdést írásban a polgármesterhez kell benyújtani úgy, hogy az legkésőbb az ülés időpontja előtt 48 órával megérkezzen.

(5) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(6) A kérdésre adott írásbeli választ a testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha a képviselő ezt írásbeli előterjesztésével egyidejűleg kérte.

(7)¹⁰ Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 30 napon belül írásban köteles választ adni. Ezt a testület soron következő ülésén fel kell olvasnia. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz

(8) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést teszi fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett, és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.

48. § (1) Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben.

(2) Az interpellációt írásban az ülést megelőzően legkésőbb az ülés időpontját megelőző 72 órával kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(4) Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet.

(5)¹¹ Az interpellált a testületi ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, azt 1 percben indokolhatja, melyre az interpellált 1 percben reagálhat, majd ennek elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(7) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással és ebbe külső szakértő is bevonható.

(8) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(9) Az interpellációkról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

49. § (1) A testületi ülésről a tanácskozás lényegét és a képviselő-testület szó szerinti döntéseit tartalmazó írásbeli jegyzőkönyv készül egy eredeti és a nyílt ülések esetében egy másolati példányban.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:

(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6)¹² A jegyzőkönyvet, valamint a polgármester és a jegyző képviselő-testület által átruházott hatáskörében meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntését a mellékletekkel együtt - az ülést, illetve döntés meghozatalát követő 15 napon belül - a jegyző elektronikus úton megküldi a Tolna Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének

(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell. Az állampolgárok - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek a honlapon megtekinthetőek.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat legkésőbb a (6) bekezdésben meghatározott időpontban az abban érintetteknek meg kell küldeni.

50. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban a helyben szokásos módon hirdetményben értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(5) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek.

(6) A közmeghallgatásról a 49. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jegyzőkönyvet kell vezetni.

51. § (1) Bátaapáti Község polgármestere megbízatását főállásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a képviselő-testületnek.

(3) A polgármester feladatai különösen:

(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatos ügyekben dönthet.

(6) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottság elnökét egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(7) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(8) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

52. §¹⁶ A képviselő-testület képviselő tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és a megválasztását követő helyi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján megszűnik

53. § (1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3)¹⁷ A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és a társulási tanács elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételnek megfelelő hivatali osztályvezető látja el.

(6) A jegyzőre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

54. § (1) A képviselő az alakuló ülésen esküt tesz. Bátaapáti Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

(5) A képviselő elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását, gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot valamint tevékenységével hozzájárul Bátaapáti fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához.

55. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület ülésén írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre – a Polgármesteri Hivatal útján - 30 napon belül érdemi választ köteles adni.

(6) A képviselőt feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

(7) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a Polgármesteri Hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, fénymásoló stb.) igénybe veheti.

(8)²⁰ Az önkormányzati képviselő testületi ülésen rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezését írásban a polgármesternél nyújthatja be. A határozat meghozatalára, rendelet megalkotására vonatkozó javaslat előzetes vizsgálatára a jegyző bevonásával kerül sor. A kezdeményezés alapján a határozati javaslatnak, a rendeletnek megfelelő tartalmi és formai követelményeknek eleget tevő előterjesztés elkészítéséről a jegyző a kezdeményező képviselő bevonásával gondoskodik a munkaterv szerinti soron következő testületi ülésen

56. § (1) A bizottságokat képviselők és a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok alkotják. A bizottságok tagjaira, elnökére és elnökhelyettesére a polgármester tesz előterjesztést.

(2) Az előterjesztés alapján a képviselő-testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnöke és tagjainak több mint a fele képviselő legyen.

(3) Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes, az elnök távolléte esetén annak teljes hatáskörét gyakorolja.

(4) A bizottság elnöke vagy tagja a Mötv. 58. § (1) bekezdése alapján nem lehet a polgármester, alpolgármester.

(5) A képviselő-testület állandó bizottságként három tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(6) A bizottság működési szabályait (Ügyrend) – jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

57. § (1) A testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

(2) A bizottság részletes feladat- és hatásköreit az 4. melléklet tartalmazza.

58. § (1) A 36–38. alcímben foglalt eltérésekre figyelemmel a bizottság működésére, összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a bizottság tagjainak kizárására, a döntések meghozatalára, végrehajtására, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára, és előterjesztését napirendre kell tűzni.

(4) A jegyző - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottságok ülésein. A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(5) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatok jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével – a rendelet 37. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. A bizottsági határozatok jelölésénél a bizottságok 56. § (5) szerinti teljes elnevezését kell feltüntetni.

(6) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, név szerinti szavazás elrendelése esetén a bizottság számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(7) Bizottsági határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek:

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz.

(9) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság szó szerinti döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni.

59. § A bizottság elnöke:

60. § (1) A bizottság tagjai:

(2) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.

61. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

62. § A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztséget betöltő személyre.

63. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos községi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

64. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

(3) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét és Munkarendjét a jegyző utasításban adja ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás alapján Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kisvejke, Mórágy, Mőcsény, Váralja községek területén látja el.

65. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 7/2015 (XI. 19.) önkormányzati rendelet szabályozza a helyi népszavazás elrendelésének feltételeit.

66. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.

(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

67. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2013. (II. 18.) önkormányzati rendelet határozza meg.

68. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) Az Önkormányzat a gazdálkodásról éves beszámolót készít és elfogadásáról zárszámadási rendeletet alkot.

(4) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján látja el.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési feladatát.

71. § Ez a rendelet 2025. január 16-án 16 óra 25 perckor lép hatályba.