1. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az ott élő közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű építészeti és táji értékeinek védelme, ezzel azok jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi építészeti örökség egyedi védelme (továbbiakban: helyi védelem) alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

2. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

3. § (1) E rendelet területi hatálya Biharnagybajom község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket 13. § (3) bekezdése szerint e terven kell beazonosítani.

(4) Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatása, továbbá a településképi kötelezés kiadás és bírság kiszabás eseteiben a hatósági jogkör gyakorlását Biharnagybajom község polgármesterére ruházza át.

4. § E rendelet alkalmazásában

5. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:

(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.

(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(5) A jegyzőnél benyújtható, megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) Helyi védelem alá helyezésről, továbbá megszüntetésről szóló képviselő-testületi döntést át kell vezetni a 2. mellékletbe.

7. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A helyi védelem kategóriája lehet:

(3) Az egyedi helyi védelem tárgyán belüli irányultsága lehet:

(4) A területi védelem tárgyán belüli irányultsága lehet:

(5) A nyilvántartás tartalmazza:

(6) Egyedi védettség esetén az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell:

(7) Területi védelem esetén az (5) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

(8) Az egyedi védelem alá vont épületek, emlékművek és szobrok körét, jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni.

(2) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

(3) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.

9. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész feladata.

(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.

(3) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.

(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell.

10. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

(2) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.

11. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

12. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

13. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A település közigazgatási területe a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

(3) Településkép szempontjából meghatározó területek:

(4) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett 13. § (3) bekezdés c)–f) pontok szerinti területek:

14. § (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek nem, helyette a földszínek alkalmazhatók.

(3) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók.

(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.

15. § (1) Az utcaképek minőségi formálásának követelményei az utcai homlokzatra vonatkozóan:

(2) Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek és a túlzott kontrasztok alkalmazása.

(3) Az utcai személy- és gépkocsibejárat számára fémlemez kapu nem alkalmazható. Utcai homlokzaton csak egy gépjármű bejárat alakítható ki, de építési tevékenység esetén az ettől eltérő állapot megtartható.

(4) Az épületek utca felőli homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai a 19. § (5) bekezdés c) pontja előírásainak betartásával, hirdetés és reklám a rendeltetésével összefüggően, a 30. § (1) bekezdés követelményeinek a betartásával helyezhetők el.

(5) A 16. § és 17. § szerinti tájba illesztési szabályok egyben a tájkép meghatározásának területi építészeti követelményként is alkalmazandók.

16. § (1) Az épületek, építmények szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el. Csoportosítottnak minősül az egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül.

(2) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.

17. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott, tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyereg tetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok – különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(4) Az üzemi telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében őshonos növényzettel legalább 5 méter széles egy soros fásítás szükséges.

18. § (1) Az épületek homlokzatai világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.

(2) Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi szolgáltató épületek építése, felújítása, bővítése során 10 m²-nél nagyobb, azt meghaladó tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye, nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

19. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(2) Rönkfából gerendaház nem építhető.

(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:

(5) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:

20. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

(2) A zöldfelület kialakítása során:

21. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 19. § (5) bekezdés c) pontjának előírásai alkalmazandók.

(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 19. § (5) bekezdés c) pontjának előírásai alkalmazandók. Az épület rész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás – ha műszakilag megoldható – ekkor is biztosítandó.

(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Ezek az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.

(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy:

(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.

22. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

23. § (1) A szabályozási terven jelölt egykori belső várfal vonalán álló épületek a zártsorú beépítésű területen utcával párhuzamos tetőgerincű magas tetővel kell kialakítani. A tetőfedés anyaga égetett agyag vagy cserép lehet. A cserép színe natúr vagy vörös lehet. A tetőfelület 20%-án fémlemez és egyéb anyagú fedés is alkalmazható.

(2) Az utcai homlokzaton a teljes homlokzati felület 40%-ában tégla, vagy azzal megegyező megjelenésű egyéb burkolat alkalmazandó. A burkolat színe vörös és sárga színárnyalatú lehet. A téglaburkolatba beszámítható az oromfal deszka szegélye is. A burkolat kialakítására vonatkozó követelményeket az utcai homlokzat mellett a maximum 8 méter mélységű, utcára néző homlokzati felületeken kell alkalmazni.

(3) Az egykori belső várfalon belüli épületek tetőfedések anyaghasználatára, színezésére az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni. Homlokzatvakolat színezésére fehér, sárga, és vörös színárnyalatok alkalmazhatók. E mellett vörös és sárga árnyalatú téglaburkolat is készíthető a homlokzat egyes, vagy teljes felületén.

24. § (1) A szabályozási terven jelölt egykori külső erődített palánk vonalán álló épületek utcai homlokzatán csak fehér és halványsárga színezés alkalmazható. Utcai épület tetőfedése sötétbarna vagy antracitszínű cserépfedés lehet.

(2) A szabályozási terven jelölt egykori külső erődített palánk területén belül az utcai épületeket 30-45 fokos dőlésszögű magas tetővel kell kialakítani.

25. § (1) A helyi egyedi védett értékek körét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 2. mellékletéből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

26. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.

(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a 18. § (1) bekezdés szerinti rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

(4) A népi és kisnemesi lakóépületek esetén az eredeti megjelenést a jogszabályi előírások keretei között a mai funkcionális és anyaghasználati, statikai szerkezeti megerősítések miatt szükséges mértékű eltérések alkalmazásával kell biztosítani.

(5) A vasútállomás épületének legfontosabb értéke a teljes egészében megmaradt tömegforma, ezért az eredeti állapot helyreállítása szükséges a külső megjelenés tekintetében. Azok a nyílások, amelyek részben elfalazásra kerültek, visszabontandók az eredeti méretükre. Lent erős lábazati sáv, középen pedig könyöklő- és osztópárkány állítandó vissza, míg az éleken pedig az épület sarokrészének kihangsúlyozása miatt a falfelület többi részétől eltérő, kváderes vakolat armírozás. A nyíláskeretezések íves szemöldökdísszel, és a teljes nyíláskereten körbefutó armírozással állítandók helyre. A tetőhéjazat cseréje során helyreállítandó az eredeti oromzati dísz szelemenek 70 cm-es kiülése.

(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

27. § (1) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni a 28. § előírásai betartása mellett oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapot szerinti építészeti karakterével összhangban kell lennie. Az összhangot nem a meglévő épület másolásával, hanem kortárs építészeti eszközökkel kell biztosítani.

(2) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, padlásterének tetőtért eredményező beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.

28. § (1) A felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) elhelyezésére – amennyiben az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges – elsősorban a településkép szempontjából nem meghatározó területek alkalmasak.

(2) Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. E követelménytől kivétel az az eset, amikor a meglevő meglévő felszín feletti szabad vezetékes hálózat kismértékű bővítése történik.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (különösen: transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) takartan közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendő el.

(6) Természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó területeken amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Kivétel a meglévő felszín feletti szabad vezetékes hálózat kismértékű bővítése.

29. § (1) Reklám elhelyezése, közzététele utcabútor, továbbá hirdetőoszlop, villanyoszlop, reklámhordozó berendezés, tűzfal, építési reklámháló vagy reklámháló igénybevétel lehetséges.

(2) Reklám közterületre és közterületről látható magánterületre az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag utcabútor, digitális billboard, CityLight, hirdetőoszlop, építési reklámháló, reklámháló, valamint tetőreklám telepíthető.

(3) A reklámeszköz kizárólagosan a reklám és reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti tudomásul vételi eljárást követően, a vonatkozó előírások betartásával helyezhető el.

(4) A Méptv. 103. § (1) bekezdése szerinti területeken reklám, reklámeszköz nem helyezhető el.

(5) E rendelet szempontjából nem minősül reklámnak a 4. § (1), (4), (6), (10), (20), (26), (27), (28), (29), (30) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.

30. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető napellenzőket, hirdető vitrint, reklámzászlót, függesztett reklámhordozót úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Önkormányzati információs tábla és egyedi megállító tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, továbbá egyedi gazdasági tájékoztató és útirány jelző tábla, útba igazító tábla, reklámzászló, transzparens vagy molinó, továbbá funkcionális célokat szolgáló utcabútor közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el. Közterületen a gyalogos forgalmat nem zavarónak minősül, ha legalább 1,5 m szabad, közlekedésre alkalmas burkolt terület biztosított az információs vagy más célú berendezés, vagy a funkcionális célokat szolgáló utcabútor mellett.

(3) Totemoszlop csak üzemanyagtöltő állomáson és 300 m²-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pilon CityLight, CityBoard elhelyezésére nincs ilyen korlát.

(4) Üzlethelyiségenként egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

31. § (1) Funkcionális célokat szolgáló utcabútorként elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén a közterületi arculathoz és az azt határoló térfalak építészeti karakteréhez illeszkedő anyagú és színvilágú funkcionális célt szolgáló utcabútor helyezhető el.

(2) Az információs vagy más célú berendezés esetén elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén megjelenésében, anyagában közterületi arculathoz és azt határoló térfalak építészeti karakteréhez illeszkedő anyagú és színvilágú, elsősorban a fa, a fém vagy fémhatású műanyag és az üveg, opálüveg domináljon.

(3) Kereskedelmi egységhez egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(4) Az egyes információs vagy más célú berendezés (2) bekezdésen kívüli egyedi formai követelményeit az adott fogalom meghatározás rögzíti, mely követelmények együtt alkalmazandók a 30–31. §-ok vonatkozó előírásaival.

32. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat, vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy grafikai megjelenést, egyedi tájékoztató táblákat, úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Helyi védett épület esetén csak térbeli betűkből, vagy grafikai megjelenéssel készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 50 cm-nél.

(3) Üzletfelirat hossza legfeljebb 4,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet. Külső megvilágítása egyedi fali karos külső világítással történhet. Belső megvilágítása káprázatmentesség biztosításával történhet. Anyagában a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon.

(4) Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsolt vas, illetve azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet.

33. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzati főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez kérelemre, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít, melyért díj nem számítható fel.

(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az építtetőnek vagy a tervezőnek kell elektronikus formában a polgármester részére címezve benyújtani. Nem építési engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőző esetben a kérelem papír alapú is lehet. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.

(5) Konzultációról emlékeztető készül, melyben a főépítész rögzíti a felvetett javaslatok lényegét és lényeges nyilatkozatait és azt 15 napon belül megküldi a kérelmezőnek. Az egyszerű bejelentési eljárásának megkezdése előtti esetben a szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül és az egyszerű bejelentés mellékletét képezi.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész ellenőrizheti.

34. § (1) A polgármester – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján (továbbiakban: Ákr.), a teljes eljárás szabályai szerint – településképi bejelentési eljárást folytat le a Méptv. 33. alcíme szerinti egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozás kivételével:

(2) Ha a rendeltetés-változtatás megfelel az országos és a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek és a polgármester a településképi bejelentést tudomásul vette, akkor a polgármester kérelemre – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:

(4) A kérelemben foglaltak megvalósításának megfelelőségét a főépítész ellenőrizheti.

35. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A kérelem és annak melléklete, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő. Természetes személy papír alapú dokumentációval is kezdeményezheti a bejelentési eljárást. A bejelentéshez annak tartalmától függően a településképi követelményeknek való megfelelést, illetve rendeltetésekre vonatkozó helyi építési szabályzat szerinti követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt papír alapon kell, és digitális adathordozón is lehet mellékelni. A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2) A polgármester a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, aki egyben a dokumentáció tartalmát is ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, vagy okafogyottá válik, a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan és megfelel a településképi követelményeknek a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést. Döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg. Amennyiben határidőn belül nem nyilvánít véleményt, azt támogató véleménynek tekintendő.

(4) A polgármester elutasítja a rendeltetés-változtatás megkezdésére irányuló kérelmet, és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha:

(5) A rendeltetés-változtatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.

36. § A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi az alábbiak szerint eljárva:

37. § (1) A polgármester településképi követelmények teljesítése érdekében – a IV. fejezet szerintiek kivételével – hivatalból vagy kérelemre – az Ákr. alapján településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.

(2) A polgármester rendeltetés-változtatás, továbbá a helyi építési szabályzatban foglaltak, vagy a településrendezési illeszkedés követelményének megsértése esetén is az (1) bekezdés szerint jár el.

38. § (1) A településképi követelmények be nem tartása, annak megsértése esetén a polgármester figyelmeztető döntésben – megfelelő határidő biztosításával – felhívja az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés keretében az ingatlantulajdonost a településképi követelmények teljesítésére kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(3) A településkép-védelmi bírság összege:

39. § (1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság 38. § szerinti összegéről.

(2) A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:

41. § Ez a rendelet 2025. április 15-én lép hatályba.