Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 11. 13- 2025. 11. 13Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Üllés Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetlen módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit az államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban-, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Üllés Nagyközség Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(2) A Képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket. A Képviselő- testület át nem ruházható hatásköri jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. A kötelező és önként vállalt feladatait a Képviselő-testület az adott évre elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott előirányzatok alapján, az abban foglalt módon és mértékben látja el.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottsága(i)ra, a jegyzőre átruházhatja, e hatáskört bármikor visszavonhatja.
(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámolni. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.
(5) A Képviselő-testület meghatározott hatásköreinek gyakorlását a 2. számú melléklet szerint a polgármesterre, a 3. számú melléklet szerint a jegyzőre, a 4. számú melléklet szerint a bizottságokra ruházza át.
(6) Önként vállalt feladatok:
a) Nyilvánosság biztosítása az Üllési Körkép kiadásával
b) Bölcsőde működtetése
c) Támogató szolgálat működtetése
d) Közösségi ellátások
e) Mezei őrszolgálat
f) Babarczi Vendégház (Üllés, Dorozsmai út 55. - egyéb szálláshely) működtetése.
g) Munkahelyi étkeztetés”
2. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja.
(2) A munkaterv összeállításáról és Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő testületi ülésén kell előterjeszteni.
(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) Képviselő-testület tagjaitól,
b) Képviselő-testület bizottságaitól,
c) képviselőtestület intézményeinek vezetőitől
d) jegyzőtől
e) helyben működő társadalmi szervezetektől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az elkészítésért felelősöket,
d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
f) a napirendi pontok előterjesztőjének megnevezését,
g) a közmeghallgatás javasolt tárgyát és időpontját
h) egyéb szervezési feladatok (pl. a kiemelt önkormányzati rendezvények időpontjának meghatározása)
(5) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.
(6) A Képviselő- testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
a) képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének, az elkészítésért felelősnek.”
3. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elnök ülés - és vitavezetési jogosítványai:
a) Megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, a testületi ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatja.
b) Ismerteti a napirendi javaslatot.
c) Beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
d) Tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, a képviselők által előzetesen írásban benyújtott interpellációkról, kérdésekről.
e) Napirendi pontonként felkéri az előterjesztőt az előterjesztés ismertetésére, a bizottsági elnököket arra, hogy ismertessék a bizottsági véleményeket, megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, és szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét.
f) Jogosult a hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására.
g) Azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz vagy a tárgyhoz nem illően, másokat sértően fogalmaz, illetve más módon a Képviselő – testülethez vagy képviselői jogállásához méltatlan magatartást tanúsít, vagy aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rá vonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ, az elnök az alábbi sorrend betartásával rendre utasítja
ga) figyelmeztetés,
gb) rendreutasítás,
gc) szómegvonás.
h) Az ülésvezetés körében nem lehet a korábbi felszólalásokat vagy felszólalókat - a tárgytól való eltérés tényének megállapításán túl - minősíteni. Képviselőre hozzászólása során ugyanezen előírás vonatkozik.
i) Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor; ebben az esetben az ülést meghatározott időre félbeszakítja, és bejelenti az ülés újbóli folytatásának idejét.
j) Az ülés vezetője az ülés zavartalanságának biztosítása érdekében a hallgatóság körére kiterjedően figyelmeztetésben, ismételt figyelmeztetésben részesíthet, és ezek eredménytelensége esetén kiutasíthatja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
k) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.”
4. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 61. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző feladatai különösen:)
5. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
6. § Ez a rendelet 2025. november 13-án lép hatályba.
1. melléklet a 10/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelethez
1. Általános rendelkezések
1.1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében a képviselő – testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles megtenni.
1.2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok )
1.3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és jogszabály által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
2. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
2.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottságnak címezve (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I / 1. pont szerinti határidőben. Amennyiben hozzátartozója nincs a képviselőnek, úgy az erre vonatkozó büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát csatolja.
2.2. A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
2.3. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban történik.
2.4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyitott borítékban, a hozzátartozói nyilatkozatokat nyilatkozattevőnként külön – külön, a hivatal körbélyegzőjével lebélyegzett, az arra munkaköri leírásában rögzített hivatali munkatárs által hitelesített zárt, névvel ellátott borítékban kell elhelyezni.
3. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
3.1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell tárolni, melyeket páncélszekrényben kell elhelyezni.
3.2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3.3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Hivatal titkársági feladatokat ellátó köztisztviselője végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
3.4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
3.5. a.) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,
3.6. b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
3.7. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
3.8. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
3.9. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő – testületi tagnak, amelyről igazolást kell kiállítani.
4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
4.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának az ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő – testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki, amennyiben szükséges haladéktalanul bejelenti azonosító adatokat.
4.2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat felbontását követően a vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték lezárását a Bizottság elnöke igazolja aláírásával.
4.3. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
4.4. Az ellenőrzési eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést írásban kell dokumentálni.
4.5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő - testületet következő ülésén tájékoztatja.
4.6. A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat, az eljárást követően 8 napon belül meg kell semmisíteni a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében, az érintett képviselő és a Bizottság legalább egy tagjának jelenlétében. Az azonosító
adatok megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
5. Felelősségi szabályok
5.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság a felelős.
5.2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
5.3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelésének szabályainak megtartásáért a Hivatal titkársági feladatokat ellátó köztisztviselője felelős.”