Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 11. 13- 2025. 11. 13

Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról

2025.11.13.

[1] Üllés Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetlen módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit az államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban-, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.

[2] Üllés Nagyközség Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket. A Képviselő- testület át nem ruházható hatásköri jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. A kötelező és önként vállalt feladatait a Képviselő-testület az adott évre elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott előirányzatok alapján, az abban foglalt módon és mértékben látja el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottsága(i)ra, a jegyzőre átruházhatja, e hatáskört bármikor visszavonhatja.

(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámolni. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.

(5) A Képviselő-testület meghatározott hatásköreinek gyakorlását a 2. számú melléklet szerint a polgármesterre, a 3. számú melléklet szerint a jegyzőre, a 4. számú melléklet szerint a bizottságokra ruházza át.

(6) Önként vállalt feladatok:

a) Nyilvánosság biztosítása az Üllési Körkép kiadásával

b) Bölcsőde működtetése

c) Támogató szolgálat működtetése

d) Közösségi ellátások

e) Mezei őrszolgálat

f) Babarczi Vendégház (Üllés, Dorozsmai út 55. - egyéb szálláshely) működtetése.

g) Munkahelyi étkeztetés”

2. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja.

(2) A munkaterv összeállításáról és Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő testületi ülésén kell előterjeszteni.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) Képviselő-testület tagjaitól,

b) Képviselő-testület bizottságaitól,

c) képviselőtestület intézményeinek vezetőitől

d) jegyzőtől

e) helyben működő társadalmi szervezetektől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülésnapok várható időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az elkészítésért felelősöket,

d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

f) a napirendi pontok előterjesztőjének megnevezését,

g) a közmeghallgatás javasolt tárgyát és időpontját

h) egyéb szervezési feladatok (pl. a kiemelt önkormányzati rendezvények időpontjának meghatározása)

(5) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.

(6) A Képviselő- testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének, az elkészítésért felelősnek.”

3. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elnök ülés - és vitavezetési jogosítványai:

a) Megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, a testületi ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatja.

b) Ismerteti a napirendi javaslatot.

c) Beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

d) Tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, a képviselők által előzetesen írásban benyújtott interpellációkról, kérdésekről.

e) Napirendi pontonként felkéri az előterjesztőt az előterjesztés ismertetésére, a bizottsági elnököket arra, hogy ismertessék a bizottsági véleményeket, megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, és szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét.

f) Jogosult a hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására.

g) Azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz vagy a tárgyhoz nem illően, másokat sértően fogalmaz, illetve más módon a Képviselő – testülethez vagy képviselői jogállásához méltatlan magatartást tanúsít, vagy aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rá vonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ, az elnök az alábbi sorrend betartásával rendre utasítja

ga) figyelmeztetés,

gb) rendreutasítás,

gc) szómegvonás.

h) Az ülésvezetés körében nem lehet a korábbi felszólalásokat vagy felszólalókat - a tárgytól való eltérés tényének megállapításán túl - minősíteni. Képviselőre hozzászólása során ugyanezen előírás vonatkozik.

i) Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor; ebben az esetben az ülést meghatározott időre félbeszakítja, és bejelenti az ülés újbóli folytatásának idejét.

j) Az ülés vezetője az ülés zavartalanságának biztosítása érdekében a hallgatóság körére kiterjedően figyelmeztetésben, ismételt figyelmeztetésben részesíthet, és ezek eredménytelensége esetén kiutasíthatja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

k) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.”

4. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 61. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző feladatai különösen:)

„l) gondoskodik a jelen Képviselő-testületi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek és az önkormányzat rendeleteinek naprakészen tartásáról.”

5. § A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

6. § Ez a rendelet 2025. november 13-án lép hatályba.

1. melléklet a 10/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet
Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

1. Általános rendelkezések

1.1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében a képviselő – testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles megtenni.

1.2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok )

1.3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és jogszabály által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

2. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

2.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottságnak címezve (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I / 1. pont szerinti határidőben. Amennyiben hozzátartozója nincs a képviselőnek, úgy az erre vonatkozó büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát csatolja.

2.2. A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

2.3. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban történik.

2.4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyitott borítékban, a hozzátartozói nyilatkozatokat nyilatkozattevőnként külön – külön, a hivatal körbélyegzőjével lebélyegzett, az arra munkaköri leírásában rögzített hivatali munkatárs által hitelesített zárt, névvel ellátott borítékban kell elhelyezni.

3. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

3.1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell tárolni, melyeket páncélszekrényben kell elhelyezni.

3.2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

3.3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Hivatal titkársági feladatokat ellátó köztisztviselője végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

3.4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

3.5. a.) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,

3.6. b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

3.7. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.

3.8. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

3.9. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő – testületi tagnak, amelyről igazolást kell kiállítani.

4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

4.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának az ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő – testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki, amennyiben szükséges haladéktalanul bejelenti azonosító adatokat.

4.2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat felbontását követően a vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték lezárását a Bizottság elnöke igazolja aláírásával.

4.3. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

4.4. Az ellenőrzési eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést írásban kell dokumentálni.

4.5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő - testületet következő ülésén tájékoztatja.

4.6. A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat, az eljárást követően 8 napon belül meg kell semmisíteni a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében, az érintett képviselő és a Bizottság legalább egy tagjának jelenlétében. Az azonosító

adatok megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

5. Felelősségi szabályok

5.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság a felelős.

5.2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

5.3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelésének szabályainak megtartásáért a Hivatal titkársági feladatokat ellátó köztisztviselője felelős.”