„3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2024. évi költségvetését 2.165.159.466 Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 2.165.159.466 Ft tárgyévi költségvetési kiadással állapítja meg. A működési célú bevételt 1.567.809.930 Ft-ban állapítja meg, melyből kötelező feladat 1.376.695.746 Ft, önként vállalt feladat 17.456.187 Ft, állami feladat 173.657.997 Ft. A működési célú bevételből az előző évi pénzmaradvány összege 131.739.271 Ft. A működési célú kiadásokat 1.567.809.930 Ft-ban állapítja meg, melyből kötelező feladat 1.376.695.746 Ft, önként vállalt feladat 17.456.187 Ft, állami feladat 173.657.997 Ft. A működési célú kiadásokból a személyi juttatások összege 446.690.462 Ft, a szociális hozzájárulási adó 55.833.694 Ft, a dologi kiadások összege 457.399.329 Ft, önkormányzat által folyósított ellátás 18.244.490 Ft, egyéb működési célú kiadásokat 478.206.603 Ft, a államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetése 28.719.331 Ft, az általános tartalék összege 82.716.021 Ft.

(2) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt, – beleértve az Áht. 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását - működési, illetve felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 2. melléklet alapján hagyja jóvá.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló, finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban a 3. melléklet alapján hagyja jóvá.”

„4. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételeit kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban - e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások kiadásait beruházásonként, ezen belül kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzat nevében végzett felújítások kiadásait felújításonként, ezen belül kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultság jellegű ellátásokat, valamint az egyéb működési célú támogatások kiadásait e rendelet 8., 9. melléklete tartalmazza.

(6) Az európai uniós, valamint hazai forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek támogatásait, kapcsolódó kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

(7) A képviselő-testület a Lengyeltóti Város Önkormányzat költségvetésének bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 11., 12. melléklete szerint hagyja jóvá.

(8) A képviselő-testület az önkormányzat intézményének, Lengyeltóti Kincsem Óvoda költségvetésének bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 13., 14. melléklete szerint hagyja jóvá.

(9) A képviselő-testület az önkormányzat intézményének, Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 15., 16. melléklete szerint hagyja jóvá.

(10) A képviselő-testület az önkormányzat intézményének, Lengyeltóti Város Művelődési Ház és Könyvtár és Csalogány Tanuszoda költségvetésének bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 17., 18. melléklete szerint hagyja jóvá.

(11) A képviselő-testület az intézmények engedélyezett létszámát e rendelet 19. melléklete szerint állapítja meg.

(12) A képviselő-testület a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként a 20. melléklet szerint hagyja jóvá.

(13) Azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegét e rendelet 21. melléklete tartalmazza.

(14) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát e rendelet 22. melléklete tartalmazza.

(15) Az önkormányzat költségvetési mérlegét kötelező, önként vállalt és állami feladat szerinti bontásban e rendelet 23. melléklete tartalmazza.”

„6. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 2 000 000.- Ft-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

7. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat céltartalékát 78.994.930 Ft összegben e rendelet 24. mellékletében felsorolt célokra állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat általános (működési és felhalmozási célú) tartalékát 214.501.703 Ft összegben e rendelet 24. mellékletében felsoroltak szerint állapítja meg.

(3) Az általános tartalék felhasználásáról a képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.”

„13. § (1) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.”

„16. § (1) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület a (1) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.”

„17. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási és bevételi előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési szervek a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, a kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthatnak végre a (3) – (6) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére kivéve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. §. (2) bekezdésében foglalt eseteket.

(4) A költségvetési szervek a gazdálkodási év során elért többlet bevételeiket 50.000 Ft értékhatárig saját hatáskörben felhasználhatják.

(5) Az értékhatárt meghaladó többletbevételek felhasználásról - a költségvetési szervek vezetői által benyújtott kérelem alapján a képviselő-testület dönt.

(6) Az önállóan működő költségvetési szervek esetében az előirányzatok módosítására csak a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján, annak egyetértésével kerülhet sor.

(7) A költségvetési szervek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat, valamint a többletbevételek felhasználáshoz kapcsolódó módosításokat kötelesek az irányító szervnek beterjeszteni, melyről a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. Az önállóan működő költségvetési szervek e kötelezettségüknek a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv adatszolgáltatása útján tesznek eleget.”

„18. § (1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.”

„19. § (1) A támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.

(2) A támogatási szerződésben meg kell határozni:

(3) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 2 évig nem ítélhető meg.”

„22. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:

(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §- ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(3) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(4) A szerződéskötés feltétele, hogy a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(6) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

(7) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

„23. § (1) Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a képviselő-testület a költségvetési szervhez – az Áht. 71. § (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.”