Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 17.) önkormányzati rendelete
Rábapatona Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 08. 17Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 17.) önkormányzati rendelete
Rábapatona Község Helyi Építési Szabályzatáról
[1] Kiemelt jogalkotói cél olyan helyi építési szabályzat elfogadása, mely a településfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az abban meghatározott településfejlesztési célok megvalósítását tartalmazza, a helyi sajátosságoknak megfelelően az épített környezet alakítási lehetőségeit szabályozza.
[2] A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.
[3] Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. Korm. rendelet (VII.15.) 11. mellékletében szereplő véleményezésre jogosult szervek, valamint a 419/2021. Korm. rendelet 62. §-ban foglaltak szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Rábapatona Község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és e rendelet, valamint a mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
(2) E rendelet mellékletei
a) Rábapatona Község Szabályozási Terve (1. melléklet)
b) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata (2. melléklet)
c) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázata (3. melléklet)
d) Az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények (4. melléklet)
e) Sajátos jogintézmények (5. melléklet)
f) Általános mintakeresztszelvények (6. melléklet)
g) Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása (7. melléklet)
h) Helyi védelem alatt álló objektumok listája (8. melléklet)
i) Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája (9. melléklet)
j) Régészeti lelőhelyek (10. melléklet)
k) Szakmai konzultáció iránti kérelem (11. melléklet)
l) Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz (12. melléklet)
m) Településképi bejelentés (13. melléklet)
n) A településképi bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalma (14. melléklet)
2. Értelmező rendelkezések
2. § E Rendelet alkalmazásában:
a) fekvőtelek: az olyan telek, melynek mélységi mérete az utcával párhuzamos telekméretnek kevesebb, mint 2/3-a
b) mobilház: áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított vagy a helyszínen összeszerelt, építménynek számító, nyílással (nyílásokkal), hőszigeteléssel ellátott és legalább részleges közműbekötéssel rendelkező moduláris építmény gyűjtőfogalma;
c) konténerház: fém dobozszerkezetű mobilház típus, jellemzően szállítmányozási célú konténerből átalakított, vagy egyéb használati célú, moduláris egységként kifejlesztett, építménynek számító konténer, vagy ilyen moduláris szerkezeti egységekből helyszínen összeszerelt – jellemzően daruzással telepíthető – épület, ami rendelkezhet nyílással, hőszigeteléssel, burkolattal, közműbekötéssel.
d) Közterület alakítási terv: a közterület egységes kialakítása érdekében készülő, szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló terv.
e) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
f) Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
g) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természetiérték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
h) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
i) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
j) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
k) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
l) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
m) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
n) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
o) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
3. Szabályozási alapelemek
3. § (1) A szabályozási terv kötelezően alkalmazandó alapelemei:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa, jele
c) méretvonal
d) kötelező megszüntető jel
e) javasolt megszüntető jel
(2) A szabályozási terv kötelezően felületként megjelenő szabályozási elemei:
a) közúti közlekedési terület (KÖu)
b) kiszolgáló út (Köu-K)
c) közműelhelyezési terület (Közm)
d) egyéb közlekedési terület (KÖe)
e) közpark terület (Zkp)
f) védelmi célú erdőterület (Ev)
g) egyéb erdőterület (Ee)
h) vízgazdálkodási terület (V)
(3) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) falusias lakóterület (Lf)
b) településközponti vegyes terület (Vt)
c) általános gazdasági terület (Gá)
d) kereskedelmi szolgáltató (Gksz)
e) különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
f) különleges gazdasági terület (K-G)
g) hétvégiházas üdülő terület (Üh)
(4) A beépítésre nem szánt terület lehet:
a) különleges temető terület (Kb-T)
b) különleges napelempark terület (Kb-Np)
c) különleges sportolási célú terület (Kb-Sp)
d) különleges rekultiválandó szeméttelep terület (Kb-Rsz)
e) különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kb-Mü)
f) általános mezőgazdasági terület (Má)
g) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
h) természetközeli terület (Tk)
4. Szabályozási elemek
4. § A szabályozási terv kötelezően alkalmazandó szabályozási elemei:
a) építési hely
b) javasolt telekhatár
c) építési vonal
d) közforgalom elől elzárt magánút
e) közforgalom számára megnyitott magánút
f) telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész
5. Más jogszabály által elrendelt korlátozó elemek
5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) nyilvántartott régészeti lelőhely,
b) helyi védett egyedi érték,
c) ökológiai hálózat, magterület
d) ökológiai hálózat, ökológiai folyosó
e) ökológiai hálózat, pufferterület
f) tájképvédelmi terület
g) Natura 2000 SCI terület
(2) Korlátozások és védelmek
a) vízminőségvédelmi terület övezete
b) felszíni víz parti sávja
c) árvízvédelmi védvonal
d) nagyvízi meder területe
e) fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett terület
f) bányatelek
g) belvízjárta terület
h) Távlati Vízbázis Hidrogeológiai B védőterület határvonala
i) Távlati Vízbázis Hidrogeológiai A védőterület határvonala
j) villamos energia átviteli hálózat (400kV feszültségszinttel)
k) villamos energia átviteli hálózat (120kV feszültségszinttel)
l) nagynyomású földgáz elosztó vezeték
m) gázfogadó állomás
n) víztározó
o) védőterület, védőtávolság, védősáv, biztonsági övezet
(3) Egyéb rajzi elem
a) telken belüli kötelező fásítás
b) gyalogút (meglévő / tervezett)
c) kerékpáros infrastruktúra
d) kötöttpályás tömegközlekedés
e) részletes szabályozás készítendő
6. Javasolt szabályozási elemek
6. § A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
7. Védőterületek, védőtávolságok
7. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.
(2) Az árvízvédelmi töltés lábától számított 110 m-es fakadóvízzel veszélyeztetett sávban épület, építmény építéséhez, a felszín tartós megbontásához, kút fúrásához az ÉDUVIZIG hozzájárulását meg kell kérni.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
8. Általános rendelkezések
8. § (1) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telek esetében a beépítési paraméterek számításánál a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
(2) Terepszint alatti építmény csak az építési hely határain belül helyezhető el.
9. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
a) Az előkert méretét:
aa) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
ab) ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.
ac) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára – az előkert mérete 0 méter.
b) Oldalkert és hátsókert a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti előírásokkal alakítható ki.
(2) A település területén a beépítési módok az alábbiak:
a) SZ: szabadon álló,
b) O: oldalhatáron álló
c) Z: zártsorú
(3) Beépítésre szánt területeken, oldalhatáron álló beépítési módú telkeken az építési hely meghatározásánál az utcában kialakult beépítési oldalt kell figyelembe venni. Amennyiben az utcában nincs kialakult beépítési oldal, akkor az építési hely K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉNy-DK telekfekvésnél az északkeleti telekhatáron, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati telekhatáron áll.
10. Utakra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Magánút Rábapatona közigazgatási területén csak nem lakó rendeltetésű övezetekben alakítható ki szabadon, melyek lehetnek:
a) A közforgalom elől elzárt magánút legkisebb szélessége: 10 méter.
b) A közforgalom elől el nem zárt magánút legkisebb szélessége: 12 méter
(2) Lakó és vegyes rendeltetésű övezetekben a szabályozási terven jelölt helyen és szelességben alakítható ki magánút.
(3) A 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(4) A magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia, ennek műszaki tartalmáról a telekalakítást megelőzően településrendezési szerződést kell kötni, amelyben a magánút működtetéséről is rendelkezni kell.
(5) Amennyiben az új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.
11. A telekalakítás általános szabálya
11. § Telekigényes közműlétesítmény, valamint közlekedési terület számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti előírásokat nem kell alkalmazni. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.
12. § Amennyiben a telekalakitásra kizárólag a közterület vagy közlekedési terület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.
13. § Nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
14. § Fekvő telek létesítése esetén a telek közterületre merőlegesen mért mélysége, nem lehet kisebb 22,0 m-nél.
12. A közművekre vonatkozó rendelkezések
15. § (1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(2) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
(3) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(4) Belterületen a közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, közlekedési területen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(5) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(6) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmű-bekötések létesítendők.
(7) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(8) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(9) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(10) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.
(11) A teljes közművel nem rendelkező területeken lakóépület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető abban az esetben, ha biztosított a villamos energia ellátása, az egészséges ivóvíz ellátása, valamint a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.
(12) Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, akkor az egyes épületek elhelyezéséhez a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti hiányos közművesítettség is elfogadott.
(13) Részleges közművesítés engedélyezéséhez a jegyző hozzájárulása szükséges.
(14) Részleges közművesítés esetén helyi kezelésű szennyvíztisztító berendezések elhelyezésének engedélyezése a jegyző hozzájárulása szükséges, továbbá elhelyezése NATURA 2000 területektől a lehetőségekhez képest a legtávolabb szükséges.
13. Gépjárműelhelyezés a település területén
16. § A település területén saját telken belül egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő rendeltetési egység után.
17. § (1) A település területén intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám 50%-a közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 200 m-es körzetében megvalósítható.
(2) Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandók a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.
18. § Közterületen lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
Tájvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények
14. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
19. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(2) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén – fasort kell telepíteni.
(3) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetes módon történhet.
(4) A település területén ökológiai hálózat - magterülete, ökológiai hálózat - ökológiai folyosója, tájképvédelmi terület övezete és Natura 2000 SCI terület övezete találhatóak, amely területeken az általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
15. Levegőtisztaság védelem
20. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha annak védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.
21. § A település területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
16. A föld védelme
22. § A település területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
23. § Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
24. § A település területén talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
25. § A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
26. § A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
27. § Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.
28. § A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.
Egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények
17. Pavilon jellegű építmények
29. § (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra.
(2) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető.
18. Állattartás céljára szolgáló épületek
30. § Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától (kivéve különleges mezőgazdasági üzemi terület) 300 méteren belül nem építhetők.
19. Egyéb épületek, építmények
31. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
32. § Konténerház, mobilház falusias lakóterületen belül a településképi követelmények figyelembevételével helyezhető el (kivétel képez az építés idejére ideiglenesen max. 180 napig elhelyezett konténer).
33. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
Beépítésre szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
20. Lakóterületek
34. § A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
35. § Lakóterületen mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 50%-án helyezhető el.
21.Falusias lakóterület (Lf)
36. § (1) Falusias lakóterületen az településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Falusias lakóterületen melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.
(3) Lf-1 övezetben a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes – történeti településrész területén, amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a beépíthető legkisebb telek területének méretét, az előírás figyelmen kívül hagyható, és az elő-oldal és hátsó kerti paraméterek figyelembevételével beépíthető a telek.
(4) Falusias lakóterületen:
a) 1300 m2 és annál kisebb méretű építési telken maximum 2 rendeltetési egység helyezhető el, amelyből 1 rendeltetetés lehet lakó rendeltetés.
b) 1300 m2 -nél nagyobb méretű építési telken maximum 2 db 1 lakásos lakóépület vagy 1 db kétlakásos lakóépület létesíthető
22. Vegyes területek (V)
37. § A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
23. Településközpont vegyes terület (Vt)
38. § Településközponti vegyes területen a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
24. Gazdasági területek (G)
39. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) Általános gazdasági terület (Gá)
b) Gazdasági kereskedelmi szolgáltató (Gksz)
(2) Gazdasági területeken a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(3) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Gazdasági területeken az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben - ha azt a technológia megköveteli - a megengedett beépítettség 10%-ában el lehet térni, legfeljebb 25 méteres magasságig.
(5) Gazdasági területeken a gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezett lakó rendeltetés (szolgálati lakás) nem haladhatja meg a gazdasági rendeltetésű épületrész alapterületének 20%-át.
25. Különleges terület (K)
40. § (1) A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területeket határozza meg:
a) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
b) Különleges gazdasági terület (K-G)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Különleges területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben - ha azt a technológia megköveteli - a megengedett beépítettség 10%-ában el lehet térni, legfeljebb 25 méteres magasságig.
(4) A különleges mezőgazdasági üzemi területen (K-mü) a mezőgazdasági növénytermesztés, feldolgozás, állattartás tevékenységet szolgáló és ezen funkciókat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben a terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók, gabonatárolók, takarmánykeverők és egyéb mezőgazdasági üzemi funkcióhoz kapcsolódó létesítmények, építmények a telek területének 10%-án magassági korlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek az építménymagasság számítása során figyelmen kívül hagyandók.
26. Üdülőterületek (Ü)
41. § (1) Az üdülőterületekbe a hétvégi házas területek tartoznak (Üh).
(2) A hétvégi házas területen elhelyezhetők:
a) Hétvégiházak, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek
b) A terület rendeltetését nem zavaró, az üdülési használatot szolgáló épületek
c) Kereskedelmi létesítmények
d) A sporthorgászathoz kapcsolódó létesítmények
e) Sport és szabadidős létesítmények
(3) A területre beépítés előtt részletes szabályozási tervet kell készíteni.
Beépítésre nem szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
27. Közlekedési területek (KÖ)
42. § (1) A közlekedési területek tagolása a településen:
a) közúti közlekedési terület (Köu-1)
b) kiszolgáló út (Köu-2)
c) egyéb közlekedési terület (Köu-3)
(2) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.
28. Közműterület (Közm)
43. § A közműterület építési övezetében a közműellátás mértéke kizárólag a közműhálózat üzemeltetéséhez, valamint a telephely fenntartásához szükséges közüzemi, vagy közcélú szolgáltatásokra terjed ki.
29. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb)
44. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek tagolása (az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően) a településen:
a) Temető területe (Kb-T)
b) Napelempark terület (Kb-Np)
c) Sportolási célú terület (Kb-Sp)
d) Rekultiválandó szeméttelep terület (Kb-Rsz)
e) Mezőgazdasági üzemi terület (Kb-Mü)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A temető (Kb-T) rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, kripták, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál.
(4) A sportolási célú területen (Kb-Sp) a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
30. Zöldterületek (Z)
45. § (1) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények.
(2) A zöldterületek tagolása a településen: közpark (Zkp)
31. Erdőterületek
46. § (1) Az erdőterületek a településen az erdő területfelhasználási célja és a használat szerint:
a) védelmi célú erdő (Ev)
b) egyéb erdő (Ee),
(2) A védelmi célú erdőben építmények és műtárgyak, kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.
(3) Az erdőterületeken egy telken legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el.
32. Mezőgazdasági területek (M)
47. § (1) A mezőgazdasági területek tagolása a településen az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használat, a tájképi és környezetvédelmi érzékenység alapján:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
(2) Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen a művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
(3) mezőgazdasági területen az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m
(4) Általános Mezőgazdasági és tájgazdálkodási területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól - ha azt a technológia megköveteli - el lehet térni, legfeljebb 7,5 méteres magasságig.
(5) Mezőgazdasági területen a mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés nem haladhatja meg a területre maximálisan megengedett beépítettség mértékének 50%-át.
(6) Mezőgazdasági területen az elsődleges rendeltetés a mezőgazdasági rendeltetés, ezért önmagában lakóépület nem helyezhető el a területen.
(7) Mezőgazdasági területen a birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.
(8) Mezőgazdasági terület övezetében táj- és természetvédelmi szempontokra való tekintettel lakókocsi, konténerház, mobilház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
33. Vízgazdálkodási területek
48. § (1) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a vonatkozó jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni.
(2) A vízmedrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a jogszabályokban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon kell hagyni, kerítés és egyéb építmény – ha a vízfolyás kezelője másként nem rendelkezik - nem helyezhető el. A vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(3) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet alapján a fakadóvíz veszélyes 110 méteres övezeten belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.
34. Településképi követelmények
49. § E rendeletben Rábapatona területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 7. melléklete szerint lehatárolt területekre vonatkozóan, valamint a 8. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
50. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
51. § A településképi követelmények teljesülése érdekében új közterület kialakításakor, közterület felújításakor, kiemelt közlekedési területek átépítésekor Közterület alakítási tervet (KAT) kell készíteni.
35. A helyi védelem célja, feladata
52. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
36. A helyi védelem fajtái
53. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed a 8. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
37. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
54. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(10) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
38. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
55. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A védett fasor esetében gondoskodni kell annak szakszerű növényvédelméről, pótlásáról, szükség szerinti megifjításáról, és folyamatos kertészeti ápolásáról.
39. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
56. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
40. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
57. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész
b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) egyéb beépítésre szánt, átalakuló területek
b) egyéb beépítésre nem szánt területek
41. Településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére vonatkozó településképi követelmények
58. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:
a) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem változtatható.
b) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
c) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (2-4 méteres) előkerttel.
d) Az előkert az utcában jellemző méretű legyen. Az utcában jellemző méret a szomszédos 3-3 épület előkertjének átlaga. Az átlagtól eltérni +/- 1,0 méterrel lehet.
e) Épületet elhelyezni csak úgy lehet, hogy a kialakuló előkert max. 5 méter legyen.
f) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.
g) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.
h) A területen csak - a településképet meghatározó, jellemző – épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.
i) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
j) Kerítés csak telekhatáron építhető.
k) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
l) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
m) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
n) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 9. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
o) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
p) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
q) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
r) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
s) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.
t) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők.
u) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.
v) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
w) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.
59. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes – történeti településrész területére:
a) Az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.
b) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
c) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Alacsony hajlásszögű tetőidom esetében a tető héjazatként megengedett a fémlemezfedés is.
d) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
e) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
f) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
g) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
h) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.
i) A homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
j) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
k) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
l) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
m) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
n) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen.
o) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
p) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
42. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
60. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
a) Szélkerék, napelem, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
b) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 9. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
c) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető
61. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
a) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
b) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
c) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
e) A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerinti párkányvonalra illesztett 45 fokos síkok fölé,
ea) az épület homlokzati síkjának folytatásában legfeljebb 3 méterrel túlnyúló épületrész, tetőkiemelés,
eb) tetőfelépítmény,
ec) álló tetőablak,
ed) torony, kupola, vagy egyéb tetőrész, díszítőelem,
a párkányvonallal meghatározott homlokzat hosszának legfeljebb 50%-a lehet
f) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen.
g) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
h) Kerítés csak telekhatáron építhető.
i) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
j) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
k) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
l) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
43. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre vonatkozó településképi követelmények
62. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
a) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
b) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
c) A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerinti párkányvonalra illesztett 45 fokos síkok fölé,
ca) az épület homlokzati síkjának folytatásában legfeljebb 3 méterrel túlnyúló épületrész, tetőkiemelés,
cb) tetőfelépítmény,
cc) álló tetőablak,
cd) torony, kupola, vagy egyéb tetőrész, díszítőelem, a párkányvonallal meghatározott homlokzat hosszának legfeljebb 50%-a lehet
44. Az egyéb beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
63. § Területi építészeti követelmények az egyéb beépítésre nem szánt területekre:
a) Új fejlesztési területek kialakítása, meglévő területek fejlesztése során kötelező telken belüli védőfásítással, kell elősegíteni a fejlesztések tájba illesztését. (gazdasági területek, kavicsbánya, állattartó telepek) A védőfásítás három szintű (fa, bokor, gyep) és minimum 5 méter szélességű legyen.
b) Szántók, rétek, legelők, gyepek területén különös gondot kell fordítania vizuális környezetszennyezés elkerülésére. (Azaz a területen mobil konténerek, lakókocsik kihelyezése, ’bódé’ jellegű építmények elhelyezése nem megengedett.)
c) Tájképvédelmi terület, ökológiai magterület és ökológiai folyosó terület, régészeti lelőhely terület és műemléki környezet 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, nagyfeszültségű elektromos vezeték széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
d) Kerítés csak telekhatáron építhető.
e) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
f) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 9. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
64. § (1) Kötelező az írásbeli szakmai konzultáció az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó egyszerű bejelentési eljárás esetében:
a) lakóépületek építését megelőzően, ha
aa) az épület elhelyezésére szolgáló ingatlan beépített, vagy azon 1-nél több épület elhelyezését tervezik, vagy
ab) a tervezett épület ikres vagy zártsorú beépítésű,
b) meglévő lakóépületek utcaképet érintő bővítése esetén.
c) településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területén minden építési, átalakítási felújítási munka megkezdése előtt
d) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken minden építési, átalakítási, felújítási munka megkezdése előtt
(2) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
65. § (1) E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni - amennyiben az építtető nem az Önkormányzat
a) minden helyi egyedi védelem alatt álló és az azzal szomszédos telken álló, valamint helyi védelem alatt álló területen lévő,
b) a 300,0 m2-nél nagyobb összes szintterületű új vagy bővített, építmény építészeti-műszaki tervének vizsgálata tárgyában.
(2) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell különösen, hogy·
a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e e rendeletben foglalt követelményeknek,
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t,
c) az épület használata korlátozza-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
d) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
e) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival
66. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni - amennyiben a tevékenység végzője nem az Önkormányzat.
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött új épület építése vagy meglévő épület bővítése,
b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása, azon tárgyak, berendezések elhelyezése,
c) épület közterületről látható homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása,
d) közterületről látható vagy 1,8 m-nél magasabb tömör kerítés építése, átalakítása, felújítása,
e) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása,
f) épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,
g) megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló, 100 m2-nél nagyobb alapterületű, rendezvényeket kiszolgáló szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, építése.
45. Településképi kötelezés és bírság
67. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges: Ha az ingatlant érintően
a) a településképi követelményeket, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályait megsértették,
b) az önkormányzat által elrendelt szakmai konzultáció, településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül vagy a konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, az önkormányzati véleménytől, bejelentéstől eltérően kezdték meg az ilyen eljárás lefolytatásához kötött tevékenységet, az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1/a) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek összege legalább 200 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint. Ha a jogsértő állapotot határidőre nem szüntetik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
46. Záró rendelkezések
68. §1
69. §2
70. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
A 68. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 69. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.